Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. október 2., péntek A nagy októberi szo.ci- ** alista forradalom 70. évfordulóját megelőző he­tekben a szovjet kultúra napjai rendezvényeire kerül sor hazánkban. A Televízió is kiveszi részét ezekből az ünnepi programokból. Vol­taképpen már az Életutak és az Abuladze sorozat is ezek közé számítanak. A program óriási. így részle­teiben nem is sorolhatjuk fel, csupán a legérdekesebb­nek igérkezőkről számolunk be előzetesen. Október 7-én a televízió közvetíti a szovjet kultúra napjainak ünnepélyes meg­nyitását, majd Arbuzov Ta­nya című darabjának tévé­változatát sugározza. A „szovjet Nóra” történetét Havas Péter rendezte, a fő­szerepeit Kubik Anna, Koncz Gábor, Oszter Sándor és Básti Juli játssza. Október 17-én lesz a szov­jet televízió napja. Kora reggeltől éjfélig láthatnak válogatást a szovjet televí­zió legismertebb műsoraiból: KAMERAKÖZELBEN Szovjet kultúra napjai 30 percnyit a másfél órás reggeli politikai magazinból, gyermekfilmeket, rajzfil­meket, ifjúsági és természet- filmeket is többször vetíte­nek a nap folyamán. Érde­kesnek ígérkezik a találko­zás ismert szovjet művé­szekkel. Két program még a tervezés stádiumában van. Az egyik: kapcsolás a vi­lágűrbe. a másik az úgyne­vezett televíziós híd, amely­nek keretében 60—60 em­ber beszélget, vitatkozik a szovjet és a magyar stúdi­óban a karrierről, az önál­lóságról. Ezen a napon láthatjuk a Kreutzer szonátát, Tolsz­toj remekének tévéváltoza­tát. Rendezője Zsurzs Éva, főszereplői Almási Éva, Ko­zák András, Lukács Sándor, Bán János, Horváth József és Lukács Ágnes. A másik darab, a Remény — alcíme Juno és Avosz — szovjet rockopera. Voznye- szenszkij saját. Avosz című poémájából írta. A cselek­mény megtörtént eseménye­ken alapul. Nyikolaj Reza­nov gróf, orosz diplomata és a szép kaliforniai spanyol Conchita szerelméről szól. A rockopera zenéjét Ribnyi- kov szerezte, a rendező Za­harov. November 2-i Zenehétfő monstre programja élő be­szélgetések itt lévő szov­jet vendégművészekkel, al­kotókkal, bejátszások, elő­adások. Hallható lesz a töb­bi között a Moszkvai Trió, a Borogyin Vonósnégyes. kortárs szovjet zene, lesz zenei fórum, vita és sok más egyéb érdekes műsor. A szovjet kultúra nap­jainak rendezvényei között látható az Osztrovszkij Far­kasok és bárányok című mű­véből készült tévéfilm, Horvai István rendezésében, Tábori Nóra, Bánsági Ildi­kó, Gáspár Sándor és Pap Vera főszereplésével. Lesz Ajándékcsokor, vagyis vegyes szórakoztató műsor hét In- tervíziós ország részvételé­vel. Sugározzák az Élő for­radalom című dokumentum­filmet: a politikai, tudomá­nyos és kulturális élet több kiválósága beszél Október tovább élő örökségéről és a megtett történelmi útról. Az évforduló napján köz­vetíti a televízió az Erkel Színházból a Mojszejev Együttes fellépését, és akkor kerül képernyőre az Így győztünk című kétrészes té­véjáték, amelyet Satrov írá­sából Félix László rende­zett. A cselekmény 1924-ben játszódik, központi alakja Lenin, főszereplője Kozák András. MAGYAR TÖRTÉNELEM A MAGYAR FILMMŰVÉSZETBEN Diákfilmklub Hatvanban . \. A történelmi önismeret el­mélyítésére, s az esztétikai nevelés nem titkolt céljára jött létre a TIT Hatvan Vá­rosi Szervezete, a Heves Me­gyei Moziüzemi Vállalat és a Magyar Filmklub Szövet­ség összefogásával az a hat­vani kezdeményezés, mely­nek eredményeként a ma­gyar történelem és a film­művészet kapcsolatát elem­ző filmklub alakul a Bajza József gimnáziumban. A város Vörös Csillag filmszínházában rendezett vetítések után találkozhat­nak a fiatalok a bajzás- klubbam a rendezőkkel, kri­tikusokkal, s továbbgondol­hatják a látottakat. A ter­vek szerint tíz alkalommal lesz vetítés, többek között a Dózsa György útját be­mutató ítéletet (r. Kosa Fe­renc), az 1848-as magyar szabadságharcról szóló Fel­támadott a tengeri (r. Ná- dasdy Kálmán), Jancsó Mik­lós Szegénylegények című filmtörténeti remekét, Sára Sándor filmdrámáját, a 80 huszárt, a magyar szabad­ságharc bukása utáni hely­zetet felvillantó Szirmok, vi­rágok, koszorúkat (r. Lu- gossy László), az Oscar-dí- jas Szabó István Redl ezre­desét. Az I. világháború egyik legtragikusabb csatá­jában elesetteknek állít em­léket a Gulyás-fivérek Én is jártam Isonzónál című alkotása. Leperegnek a Ke- resztúton című Sára Sándor rendezte film kockái is. Az ankétokra várják töb­bek között Kása Ferenc, Sára Sándor, Lugossy Lász­ló filmrendezőket, valamint dr. Veress József és Réz András esztétákat. EGY NÉPBETEGSÉG UTÓÉLETE II tbc-ről- jelen időben Egerben ülésezett a közelmúltban az or- szág számos kutató- és gyógyintézetének szakembere, akik a tüdőbetegséggel, haj­dani népbetegséggel, s annak gyógyításá­val foglalkoznak. Ma már csupán szomo­rú emlékképekként vetődnek elénk a sá­patagon, soványan kóválygó, mélyről s kilátástalanul köhögő, hörgő emberek alakjai. Az egészségtelen életmód, lakás- körülmények, a túlhajszolt élettempó, a gyógyítás elégtelensége mind-mind a korai halálhoz vezettek. Még 40 évvel ezelőtt is gyógyíthatatlan volt a gümőkór. (Fotó: Koncz János) A jelenlegi helyzetről, s a várható tendenciákról kér­deztük dr. Schweiger Ottó orvosprofesszort, az Orszá­gos Korányi TBC és Pulmo- nológiai Intézet főigazgató főorvosát, — A jelen, s főleg a jö­vő folyamatainak megha­tározásához elengedhetetlen, hogy a múlttal számot ne vessünk — mondja beszél­getőpartnerünk. — Jól tud­juk. hogy ezt a népbetegsé­get az 1960-as években si­került felszámolni. Ez első­sorban a szocialista egész­ségügynek, illetve annak a széles körű összefogásnak volt köszönhető, amire a nagy problémák megoldása­kor mindenképpen szükség van egy társadalomban. Sajnos, manapság az egész­ségügyben megfigyelhető egyfajta elkülönülés és igen erős, szerintem értelmetlen és kártékony alá-fölé ren- delődés. Másrészt meglazul­tak a kapcsolatok az orvos­társadalmon belül, s a beteg és az orvos között Is. Ez utóbbit nyilván valameny- nyien érzékeljük. Mindezek a jelenségek nem kedveznek feladataink megoldásában. De azt is lá­tom, hogy körvonalazódik több területen a közösségi munka lehetősége. Ez min­denképpen kívánatos, hiszen csak az egyes szakterületek kölcsönös megismerése lehet a komplex problémák meg­oldásának az alapja. Ma a gümőkóros megbe­tegedések száma már közel sem olyan mérvű, hogy vészharangot kellene kon­gatnunk. Évente körülbelül 4500—5 ezer új beteg van országunkban. — Ez kevés ivagy sok? Ho­gyan tekintsünk erre az adatra? — Ma már nem népbeteg­ségről van szó, de nincs minden rendben. A problé­ma többirányú. Elgondolkod­tató, hogy nem változnak a mutatók. Másrészt másmi­lyen a betegség jellege. Ma a túlnyomó hányad az úgy­nevezett hátrányos helyzet­ben élők közül kerül ki. Az alkoholisták körében gyako­ri a fertőzés, hisz ők elve­szítik szervezetük felett a kontrollt. Más, perifériá­ra szorult csoportok, in­gázók vagy a munkásszá- lókon lakók is veszélyezte­tettek. Alapvető kiváltó ok, hogy nem törődnek az egész­ségükkel, s olykor önhibá­jukon kívül történik mind­ez. Nem segíti az egészség megőrzését a napi 15 órai munka, illetve a kampány­jellegű erőfeszítés, melyek lakásépítéskor vagy mező- gazdasági betakarításkor je­lentkeznek. Ezen a téren" eredmény csak akkor várható, ha meg­változnak az objektív körül­mények. A szabad idő az önmagunkra figyeléshez nél­külözhetetlen. A most el­induló egészségmegőrzés i­nevelési kormányprogram­ba való bekapcsolódás, a megelőzés, csak az emberek leterheltségének csökken­tésével lehet eredményes. örvendetes viszont, hogy nem fordul elő gyermekkori eset. Ezzel a nemzetközi élvonal­ban állunk. — Mi a helyzet világvi­szonylatban? — Nő a megbetegedések száma. Ez a változás vár­hatóan hozzánk is elér majd. A fertőzött területek­ről: a dzsungelekből, a fej­letlen, szinte törzsi szintről városokba költözők maguk­kal hozzák betegségeiket is. Ma az utazási lehetőségek megnövekedésével ezekkel a veszélyekkel is számolni kell. Teljesen új problémát je­lent az AIDS megjelenése. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy hazánkat nem érinti még a fő hulláma. Eddig Magyarországon tu­domásom szerint hárman haltak meg ebben a kórban, s közülük az egyik a tüdő megbetegedése következté­ben. Talán kevesen tudják, de ennek az „új pestisnek” az esetek körülbelül 70—80 százalékában a tüdő esik áldozatul. Ez óriási kihívást jeleni számunkra, hiszen eddig nem észlelt, úgyneve­zett nem „típusos” tbc-vel állunk szemben. Ennek gyó­gyításához úi eszközök, ku­tatások szükségesek. — Ezenkívül a beszélge­tésünk elején említett más­fajta gondolkodásmódra, a szellemi, szemléleti, techni­kai erők összpontosítására: társadalmi összefogásra van szükség, hogy végleg múlt időben beszélhessünk a tü­dőbajról. B. Szabó Pál Az első Magyar Gyógyszerkönyv IV/4. 1871. december 4-én meg­jelent az első Magyar Gyógy­szerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) — hatályba lé­pett'1872. márcus 15-én — aztán nemcsak eloszlatta a gycgyszerésztársadalom ag­godalmát, hanem arra az ör­vendező megállapításra kész­tette a Gyógyszerészi Hitel- paot, hogy „... a magyar gyógyszerész többé nem lesz kénytelen saját hazájában idegen földről ráerőszakolt gyógyszerkönyvet használni. A magyar gyógyszerkönyv reánk nézve korszakot al­kotó mű, mivel a magyar gyógyszerésznek saját nyel­vén szerkesztett gyógyszer- könyve sohasem volt.” Az első Magyar Gyógy­szerkönyv kidolgozásakor kö­vetett legfontosabb alapelv: „Az eddig használatban volt osztrák gyógyszerészi mér­ték-, grammsúly-mérték­rendszer által helyettesít- tetett.” A gyógyszerkönyv magyar és latin szöveggel jelent meg. a szerek latin i teiUmviÁ, bziszsixv#. vst&i, ■&&& iztj. k*<éíss;.< ktwaytvi, íiifílíx. At Kiirt;.-.* vahzß-rx fMgrs* '>;(**­Sútófc nxxüt. *" í!sí' Wlötm Eszstsavas IÄ&Ä1 ti). íi/l - < ~ ss- l Vágy; Tfe*?it«íí U;ái::mb;A üifíitccí ­Kűi.ü’Xft bres-a- BfíimkaHam 2TAtó.Ajuyoíi z*«-. vwuk cspát WA-ir: í.v hatói. A vÉwk-At í: nevének alfabetikus sorrend­jében, a páros oldalon a magyar, a páratlan oldalon a latin leírás található. — Ml ­waats» * su&vífjáí isise«' mairém *8*6», Sm*; oá«?e gr&U- bateiiy*o; wpezss sísisdiMV<4 iísíb s.fvgía smsiwiäm mmSts* ííéjfciaaíuí fruetús hSíferfeíh gíiaéí re- íüjü. 3. Jv.".3i s.:sS;;un snfatara. X-acwox Kaíí *«<Áká. Lí^úos T*~?&íí foíiaíAé Acvua» Lísj­232. Kálium brcmaíum. Egy oldal a könyvből A gyógyszerkönyv 510 cik­kelyt tartalmaz, a felsorolás­ban az anyagok eredete (ke­mikáliák, drogok) szerinti csoportosítást nem végeztek. Az egyes cikkelyekben a sze­rek rövid jellemző leírását és egyes szennyezéseinek mi­nőleges vizsgálatát találjuk. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar szövegben a kemiká­liák esetében a latin és a használatos magyar nyelv mellett a nyelvújítás műsza­vai is szerepelnek. Pl.: ká­lium bromatum — brómká- lium — hamany büzeg; ká­lium jodatum — j ódkálium — hameny iblag; acidum hydrochloricum — sósav — köneny halvag; acidum nit- ricum — salétromsav — lé- genysav; zincum oxydatum — cinkoxid — horgany éleg; morphinum — morfin — szu­nyái; natr. sulphuric. — nátrium szulfát — kénsavas szikeny. A gyógyszeranyagok vizs­gálatához 46-féle kémszert (reagens) sorol fel a gyógy­szerkönyv. Hasznos kiegé­szítő része a gyógyszer- könyvnek az összesen 20 táb­lázat. Az 1. táblázat pl. a régi orvosi súlyok átszámítá­si táblázata az újonnan be­vezetett grammsúly-mérték- rendszerre. Font (libra) — 12 obon — 420,0 gramm; obon (uncia) — 2 félobon — 35,0 gramm; félobon — 4 nehezék — 17,5 gramm; nehezék (brachma) — 3 terecs — 4,375 gramm; terecs (scrupulus) — 20 sze- mer — 1,46 gramm; szemer (granum) — 0,73 gramm. Táblázatokat találunk to­vábbá: mértékek. fajsúly, oldódás, szeszfok. sav- és lúgtartalom, legnagyobb adag, mérgek és elkülönítve tar­tandó szerek felsorolásáról. Az Orvosi Hetilap gyógy­szerkönyvi ismertetése két számban látott napvilágot: összehasonlítja az előtte meg­jelent külföldi gyógyszer- könyvekkel és megállapítja, hogy a szerkesztőbizottság jó érzékkel válogatta össze a hivatalossá tett szereket. Több olyan új gyógyszert vett fel, mint pl. a digitoxin, aconitin, kloroform, ame­lyek az újabb gyógymódok modernebb szerei. A gyógyszerkönyv meg­szerkesztésével a bizottság nem tekintette munkáját be­fejezettnek, mert 1883-ban „Függelék a Magyar Gyógy­szerkönyvhöz” szintén két­nyelvű szöveggel 28 újabb gyógyszert, hét sebkezelő anyagot, és négy kémszert tartalmazó pótkötetet adott ki. Ebben lett hivatalos gyógyszerré többek között a szalicilsav, bórsav, Rozsnyay- féle íztelen kinintannát, a jodoform, pilocarpin és a később szinte nélkülözhetet­len alapanyag, a vazelin. Az első Magyar Gyógyszer- könyv, majd további kiadá­sainak életbe léptetése — az eddig hatályos Osztrák Gyógyszerkönyvnek magyar­ral való helyettesítése — a tudományos élet területén a magyar függetlenségi harc egyik jelentős eredménye volt. Fontos lépés a magyar gyógyszerészeti tudományok, a gyógyszeres terápia fejlő­désében is. Az 1871-ben megjelent el­ső Magyar Gyógyszerkönyv. majd az azt követő öt ki­adás a magyar egészségügy, a gyógyszeripar fejlődésében fontos tényezőként hatottak. Dr. Sípos Jenő gyógyszerész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents