Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. október 13., kedd S. HAZAI TÁJAKON Sopronbánfalva Az, 1950. évi államigazga­tási területrendezéskor ke­rült Sopronhoz hajdani fa­luja (ima Kertváros nevű kerülete), Sopronbánfalva, amely már a rómaiak ide­jében is lakott hely volt. Bánfalva ritka értékeket vitt magával. Mindenekelőtt a Mária- Magdolna templom érdemel figyelmet, amely a XII. szá­zadban épült román stílus­ban. Hazánkban nagyon ke­vés, ebből a korból szárma­zó szentegyházunk van, amely megőrizte eredeti for­máját, és épségben vészelte át a viharos évszázadokat. Ámbár ez sem tiszta román stílusú, mert tornya a XIV. században épült, s a XV. század elején új, gót ízlésű szentélyt kapott. A zárókő- vön olvasható évszám sze­rint ennek építését 1427-ben fejezték be. A XVI. század elején két gótikus ablakot vágtak a szentély, illetve a hajó falába. Ritka becses a kőkeretes oldalbejáró közép­kori vasalású ajtaja, XVI. századi tolózárral. A diadalív belső oldalán látható freskók a XII. szá­zad elejéről valók, a többi, sérült freskó a XV. század elejéről, csakúgy, mint az új szentély. A templomocs- kát ' terméskőfal övezi, amelybe szentélyrácsból ala­kított. kovácsoltvas ajtót vágtak. Sopronbánfalva másik mű­vészettörténeti és kultúrtör­téneti értéke az ún. Hegyi­templom, amelyhez szentek, szobraival szegélyezett 80 lépcsőfok vezet. A templo­mot- 1441-ben kezdték épí­teni, 1495-ben kolostort csat­lakoztattak hozzá a pálos­rendi szerzetesek számára. A nagyszabású építkezést még be sem fejezték, ami­kor a törökök 1532-ben fel­dúlták. Csak 1643-ban állí­tották helyre mindkettőt. Ekkor tértek vissza a pálo­sak. 1751-ben kapta mai homlokzatát, barokk köntö­sét ez a gótikus épületegyüt­A sopron. bánfaival hősi temető sírkertjei tes. 1786-ban II. József ren­deletére a pálosoknak el kellett hagyniuk a kolostort és a templomot, berendezé­sét széthordták, hiszen a császár feloszlatta a rende­ket. Az épületeket Sopron városa vette meg. Eleinte cukorgyárat akartak ott be­rendezni, de azután a brenn- bergi bányatisztek lakása, végül helyőrségi kórház lett. Minden pusztulásnak indult. 1827-ben Bánfalva katoliku­sai vették meg a templo­mot, helyrehozták, berendez­ték. 1892-ben pedig Zalka János győri püspök vásárol­ta meg, s átadta a karmeli­táknak. A zárda ma szociá­lis otthon. A dombon álló gótikus, támpilléres, monu­mentális templom a hom­lokzata elé épített barokk toronnyal és a hozzá csat­lakozó korai barokk rend­házzal különleges helyet fog­lal el hazai műemlékegyüt­teseink sorában. Nem műemlék, nincs ben­ne az útikönyvben, ezért el­kerüli az erre járók figyel­mét a hazánkban egyedül­álló bánfaival katonai vagy ahogyan inkább nevezik, hősi temető. A köztemető mögött fekszik. Sok-sok ezer katona porlad a kőből fara­gott fejfák alatt. Mindegyi­kük külön sírhelyet kapott. Sírhalmukat soproni isko­lák. intézmények, vállalatok ápolják. Nem csupán ma­gyarok vagy a hajdani mo­narchia vitézei nyugosznak itt. hanem hadifoglyok is, ugyancsak kőből faragott fejfák alatt. A magyar ba­kák mellett szerb, olasz, orosz, török, osztrák és né­met, horvát és bosnyák köz­legények, altisztek és tisztek feküsznek, s a kőkereszte­ken jól olvasható mindenki­nek a neve, rendfokozata, születési és halálozási éve. Ahogyan a bejáratnál mond­ja egy kőtóbla: „Ellenfél voltál, idegen, majd rabja magyarnak, Kik most test­vérként őrzik álmaidat!" A hősi temető története röviden a következő. A mai Erdészeti Kutatóintézet épü­lete az első világháborúig helyőrségi kórház volt, ahol a magyarokon kívül a hadi­foglyokat is ápolták. A ha­lottakat a különböző vallá- sú temetők igazgatói, az ún. konventek nem engedték el­temetni saját, korlátozott te­rületnagyságú sírkertjeikben, ezért a Honvédelmi »Minisz­térium 1915-ben megvásárol­ta azt a területet, amelyet ma mindenki hősi temető­nek nevez Sopronban. Cs. K. A Mária-Magdolna templom H eti • umor ét elején — Elég lenne a fizetésed arra, hogy eltartsd a fele­séged? — Természetesen. — Akkor miért nem nő­sülsz meg? — Ha megnősülnék, en­gem ki tartana el? ★ — Pincér, mi ez az utol­só tétel, amit még felszá­molt? — A kiégetett abrosz. — De hiszen egyáltalán nem d oh á nyzo m ? — Az előző vendég is ezt mondta . . . ★ — Vegyék, vegyék embe­rek! Igazi varázsszer! Az örök fiatalság titka! Nézze­nek meg engem, már elmúl­tam háromszáz éves, és még mindig fiatalnak látszom! Vegyék, vegyék emberek — kiabálja a sarlatán a vásár­ban az összecsődült tömeg­nek. — Igazat beszél, kisfiam? — kérdezi az egyik néző a segédkező gyerektől. — Honnan tudjam? Én még csak száz éve dolgozom nála! Az azték indiánok leszármazottjai sa­játos formát választottak jogaik érvé­nyesítésére. A teljes harci díszbe öltö­zött csoport törzsfőnöke Bécs belváro­sában, ősi jogaik tiszteletben tartását, ereklyéik visszaadását, sajátos kultú­rájuk megőrzésének lehetőségét köve­telte a különös látványosságra egybe­gyűlt bécsiek előtt. (MTI-fotó: Baric Imre»— KS) Beregi hívogató Ungon-berken túl... a mondás szerint: nagyon messze. Ung egy megye ne­ve volt, aminthogy a berek szót őrizte a hajdani Bereg megyenév. E megye legnyu­gatibb csücskén serdült a mai várossá Vásárosnamény. nem messze onnan, ahol a Tiszába ömlik a Szamos, hozva a közelben fölvett Kraszna vizét az egykori Ecsedi-láp tájairól. Ez a szép ligetes-berkes táj nincs is olyan messze ma már — Ungon. Beregen innen van. Namény őrzi Bereg emlé­keit — ennek szentelte mú­zeumát, mely immár 23 éve működik Beregi Múzeum né­ven. Alapítója, s évtizede­kig vezetője. Csiszár Árpád gonddal gyűjtötte a föld rej­tette régiségeket csakúgy, mint a régi népélet emléke­it, munkaeszközöket, hasz­nálati és viseleti tárgyakat. S megvolt, s megvan ma is az a tehetsége, hogy a pát­ria múltját becsülő buzgal­mat felélesztette födijeiben is. Eleven gyakorlat a ho­ni múzeumra gondoló föld­re tekintés — magunk is tanúi lehettünk ottjártunk- kor, amint egy erdész pár­toló leletmentőként gondo­san becsomagolt edénytöre­dékkel. szerszámmaradvány- nyal állított be a múzeum­ba egy vízvezetékásástól. így gyarapodott látványos gyűjteménnyé — s bár ke­vésbé látható, de még gaz­dagabb raktárkinccsé — a múzeum anyaga. Csiszár Árpád figyelme és gyűjtőkedve révén a Bere­gi Múzeum sajátos érdekes­sége. kuriózuma a vaskály­hagyűjtemény. Valaha több ■kisebb-nagyobb öntöde mű­ködött Beregben. Főleg az egykori megyeszékhely, Mun­kács környékén virágzott ez az ipar az elmúlt századok­ban. S egy évszázada mű­vészi díszű munkák kerül­tek ki egy-egy kiemelkedő képességű mester keze nyo­mán. Különösen Schlossel And­rás mintázó készített igen szép, szobrászi igényű, gyak­ran történelmi tárgyú, más­kor mitológiai vagy állat- alakos díszítéseket — im­már önálló használati és dí­szítő tárgyakat is, amint en­nek a tudós muzeológus utánajárt. Egyik-másik kis méretével és kidolgozásával a finom ötvösmunkákkal felveszi a versenyt. Díszít­ményei láthatók a múzeum­ban valósággal csatasorban álló kályhatömeg némelyi­kén. De hadd mutassuk be itt azt. ami kevésbé látható — csináljon kedvet a bere­gi város fölkeresésére. Íme, a raktárkincs finomöntvé­nyeiből a medvét formázó kis íróasztali nehezék, s a piaci emberalakos tartó. * N. F. 105 éves Magyar- ország leg­idősebb férfi polgára. Havasi Hen­rik szülő­helyén» Solt- vadkerten él családjával. A Népesség­nyilvántartó Intézet ada­tai szerint két idősebb személy él még hazánk­ban. Mind­ketten nők és UH évesek. Havasi Hen­riknek ki­lenc gyerme­ke, 24 uno­kája, 48 déd­unokája és egy ükunokája van. A népes család ünnepli tehát a matuzsálemi kort megért családfőt aki — eltekintve a csökkent látásától és hallásától — jó egészségnek örvend (MTI-fotó: Karáth Imre — KS) ÁLLASAJÁNLATAI: Ingatlankezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat: Eger, Zalár u. 1. Felvesz szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező programozót; valamint festő, parkettás, kőműves, burkoló, tetőfedő és tv-antennaszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a fenti címen a vállalat munkaügyi osztályán. Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Jó kereseti lehetőséggel felvételre keres lakatos, eszter­• HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI 11 SZOLGÁLTATÓ IRODA II 3300 EGER. DOBÓ TÉR 2. B 36/t0144 gályos, hegesztő és minősített hegesztő szakmunkásokat; szakirányú vagy középfokú képesítéssel minőségellenőrt. Egri Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalat: Eger, Lenin út 129—131. Pályázatot hirdet ÜZEMELSZÁMOLÁSI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: számviteli főiskolai végzettség vagy mérlegképes könyvelői képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. PÁLYÁZNI lehet továbbá TERMELÉSIRÁNYÍTÓI munkakör betöltésére. Az alkalmazás feltételei: felső- vagy középfokú szakirányú iskolai végzettség és autószerelői képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: részletes önéletrajz benyújtásával, az eddigi szakmai tevékenység leírásával a vállalat szeméyzeti vezetőjénél lehet 1987. október 31-ig. Felvételre keres továbbá adminisztrátort és raktári kiadót. Érdeklődni lehet a fenti címen a munkaügyi előadónál. Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdú-hegy külterület 2. Felvesz szakképzett ápolónőket azonnali belépéssel. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres autóalkatrész anyagismerettel rendelkező anyagbeszerzőt, valamint autómosó-szervizest gépjárművezetői jogosítvánnyal. Indiánok Becs belváro­sában (Németh Ernő fel­vételei — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents