Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 9., szerda ORVOS A FALUBAN Szót érteni a kömlöiekkel — egészségükért Az utolsó beteg távozása után a komlói körzeti orvosi rendelőben a fiatal „doktor úr”. Bus András elégedetten mutatja be a jól felszerelt rendelőt. — Nem lehet panaszra okom, hiszen a műszerezettségünk megyei szinten is igen jó. Az EKG-készülék, az ultrahangos reumatológiai berendezés és a hölégsterili- zátor is használható nálunk. Szükség is van minderre, hiszen öregszik ez a település. A keményen végig dolgozott évek alatt a szervezet bizony megkopik — mondja. — Mielőtt a munkájáról szólna, kérem mutatkozzon be. Hogyan került éppen ebbe a községbe? — Jászberényi vagyok. Apám vasesztergályos volt, édesanyám raktáros. tehát nem születtem bele ebbe a hivatásba. A debreceni egyetemen 1981-ben végeztem, majd a salgótarjáni kórház baleseti sebészetén szereztem sok tapasztalatot. Talán furcsa. de a katonaságom ideje — amelyet Heves megyében töltöttem —, kötött ehhez a tájhoz. Ekkor minden lehetőséget megragadtam, hogy dolgozhassak, s így adódott, hogy huzamosabb ideig helyettesíthettem ebben a faluban. Megismertem az ittenieket, s letelepedtünk. Az állandó albérletezés után szinte paradicsominak tűnt ez a szép háromszobás szolgálati lakás. — Hogyan fogadták el az emberek, hiszen az idősebbeknek a fia lehetne? — A bizalmatlanság csak addig tartott, amíg ismeretlen voltam. Nem is a szakmai munka, hanem inkább a hangvétel volt a fontos. Nagyon érzékenyek itt arra, hogy hogyan váltunk szót a betegekkel. A közvetlenség, a problémák ismerete és megértése épp úgy része a munkának, mint a diagnosztizálás. Egy tartalmas bebantartják” magukat. Minden tagjuk fáj. kimerültek, idegesek. Ügy veszem észre. az életritmus itt nem segíti az egészség megőrzését. — Egy kisebb település társadalmában a múltban is, s ma is sajátos szerepe van a gyógyítással foglalkozóknak. Hogyan látja saját helyzetét? — Szinte természetes, hogy a helyi Vöröskereszt elnöke vagyok. Az előadásokat, az iskolában vagy a nyugdíjasok klubjában ugyanúgy feladatomnak tartom, mint egy elsősegélynyújtó tanfolyam megszervezését. Igen hasznos volt a cigányklubban a védőnővel közösen tartott foglalkozássorozatunk, amely a szexuális felvilágosítástól a fogamzásgátláson keresztül a gyermek párásáig, fogadásáig sok területet felölelt. A Fel- sőtárkányban nyáron zajlott életmódtáborban is vállaltam feladatot, vagy a megyei fiatal értelmiségiek fórumain is igyekszem segíteni. — Ez a sok vállalás nem terheli túlságosan? — Olyan az alkatom, hogy igénylem az állandó jelenlétet. Ha már mindenképpen lazítanom kell, akkor a víz nyugtat meg leginkább, a horgászat, a csónakázás vagy a természet és a vadászat kapcsol ki legjobban. Belső egyensúlyom végül is az adja, hogy ahol szükség van rám, ott segítek. Még egy kellemes várakozás tölti ki életemet, második gyermekünket hordja feleségem, s ennél fontosabb dolog pillanatnyilag nincs számomra. B. Szabó Pál (Fotó: Perl Márton) szélgetés néha többet ér — főleg a magányos öregekkel —. mintha felírnék egy vagon injekciót vagy gyógyszert. Emlékszem, amikor a földet magam kapáltam, s műveltem meg, mennyire csodálkoztak: „A doktor úr kapál?!” De ez is természetes lett, mint ahogy az is, hogy a kerítéstől a bútorokig vagy a csónakomig magam barkácsolgatok. — Említette az egyedül állókat. Milyen az itt élők szociális és egészségügyi helyzete? — Az 1972 lakosból 598 cigány, ami a községbeliek 30 százalékát teszi ki. Ma már nincs telep, hanem szétszórtan élnek egészséges lakásokban. Ez némi köny- nyebbséget jelent. Emellett körülbelül 600 a nyugdíjas, s közülük 280-an már hetven éven felüliek. Gyakoriak a szív. és keringési panaszok, s az ízületi bántal- mak. Nem nehéz kitalálni mindezek okát Egy életet átkapálni, mezei munkát végezni: alaposan megviseli ez a szervezetet. A pihenés szinte ismeretlen még az öregeknél is. Egyre ritkább a házak előtti padokon üldö- gélés és trécselés. Amíg tudnak, dolgoznak, kuporgat- nak, s mire felépülnek a házak. s a gyermekeiknek is vesznek lakást a városban, máris eliramlik az élet. Jellemző, hogy amikor nagy idényjellegű feladatok vannak a földeken, például a tavaszi ültetés, őszi betakarítás, szinte alig jönnek gyógykezelésre, nem érnek rá betegnek lenni. Aztán télen elhatározzák, hogy „karJANUSZ OSEKA Újságcikk Egyik cikkemben kirohanásokat intéztem a Jan Sebastian Bach u. 17. sz: alatti házmester ellen. Ország-világ előtt nyilvánosságra hoztam, hogy a koszos felmosóronggyal összepiszkította a III. emeleti 39. sz. lakás ajtaját, ráadásul kerek-perec megtagadta a fenti emeleten lévő villanykörte cseréjét, és nem hajlandó felszedni a szemetet a folyosóról, és egyszerűen besöpri a koszt a padlórács alá. Válaszul a szemrehányásokra a Jan Sebastian Bach u. 17. sz. épület házfelügyelőjének sajtószóvivője konferenciát tartott, és az alábbi nyilatkozatot tette közzé: — A házfelügyelő személye ellen néhány lakó által folytatott aljas rágalomhadjárat szándékosan .elhallgatja az igazságot az épületen belül uralkodó valós viszonyokról, tendenciózusan el- siklik a házfelügyelő által kifejtett erőfeszítések mel-, lett. melyek célja a közös helyiségek makulátlan tisztaságának tűzzel-vassal való fenntartása, és egy árva szót sem szól a lakók vandalizmusáról, melynek egyenes következménye a kosz, a szemét és a közvagyon rongálása. Amíg 1984-ben a folyosói vakolaton eloltott cigaretták okozta foltok száma 1764 volt, addig a következő esztendőben már 45 százalékkal emelkedett ez a szám. ami a lakók társadalomellenes viselkedéséről, és a házfelügyelő által végzendő munka körülményeinek jelentős rosszabbodásáról tanúskodik ... — Na és mi van a villany- körtével? — vetettem közbe. — Gálád módon ellopták a lakók — felelte a házmester sajtószóvivője, miután tüzetesen átnézte az asztalán heverő aktákat. — Mi a helyzet a 39. sz. lakás összepiszkított ajtajával? — Nem a házfelügyelő úr piszkította össze a felmosórongyával, hanem maga a bérlemény lakója, amikor alkoholos befolyásoltság állapotában órák hosszat rugdosta — világította meg a kérdést a szóvivő. — Ennek ellenére nem hunyhatunk szemet afölött, hogy rendszeresen a szétfeszített padlórácsba söpri a szemetet, ami az igenis létező hiányosságok ékes bizonyítéka — makacskodtam. — A padlórács állagát illetően le kell szögeznünk, hogy a rácsot az illető lakó tulajdonában lévő eb, vagy még inkább maga a lakó rágta szét. A szemét besöpré- sének tekintetében kategóri- kusan ki kell jelentenünk, hogy a házfelügyelő úr az elmúlt néhány esztendő során egyáltalán nem járt arra, mivel minden idejét lefoglalja az állandó felkészülés a lakók alaptalan és hi-hetetlenül ravasz vádaskodásai ellen. A nyilatkozat arra késztetett, hogy alaposan átgondoljam további lépéseimet. A szóvivő néhány állítása ugyanis kimerítette a kihágással és bűncselekménnyel vádolás jogi kritériumait. Ebben a helyzetben kötelességemnek éreztem, hogy konzultáljak Franciszek Ko- walskival, a Jan Sebastian Bach u. 17. sz. ház 39. sz. lakásának bérlőjével, akinek én voltam a sajtószóvivője. (Fordította: Adamecz Kálmán) Nemrégiben halt meg Bíró Attila; művészneve Ati- la, aki Párizsban aratott világsikert a Defense városnegyed kialakítása kapcsán. 1931-ben született Budapesten. 1944 óta külföldön élt. Először Nyugat-Német- országban, Stuttgartban szerzett építészeti diplomát, itt kezdte meg művészeti tanulmányait is. Később Párizsba költözött, ahol az új városnegyed építésében építészként dolgozott. Itt valósította meg első köztéri munkáit is. Érdeklődése a funkcionális plasztika és a színes épületdíszítő munkák irányába fordult, mert Va- sarelyhez hasonlóan ő is felismerte, hogy a modern, panelekből létrehozott lakótömböket humanizálni kell a képzőművészet segítségével. A világ minden táján számos közterületi munkája, kétdimenziós hatalmas olajképek, zománc és kerámia fali pannók hirdetik tehetségét. Később áttért a monumentális betonkompozíciókra, melyeket sajátos eljárással színezett is. Az új művészeti áramlatokat élénk figyelemmel kísérte, és beolvasztotta törekvéseibe, így jöttek létre több elemből kialakított, nagyobb tereket szervező, félig absztrakt en- ívironmentjei is, mint az 1979- ben létrehozott Val Druel- Dieppe-i kozmikus elemeket sugalló betonkompozíció, vagy a párizsi egykori vásárcsarnok (Les Halles) galériáján festett Formica pan- nósor, mely főleg a színpászmák dekoratív hatásán alapul. Festészetének alapja a színek pszichológiai hatása. Képei nagy, félig geometriai elvek szerint felépített színnyalábokból állanak, általában a szivárványszínek finom átmeneteivel. Sohasem drámaiak, inkább líraiak. Figuratív kompozícióin később a szürrealizmus vált uralkodóvá, de a főszerepet mindig a kísérő nagy színFelhőszobrász Tapogatózó (Hauer Lajos felvételei — KS-repro- dukció) pászmák játsszák. Némely munkáján Csontváry távoli hatása érezhető a tudatos elrajzolásban is (Bizánci napfény 1966), de Salvador Dali és az új Vadak is ihlették. A hetvenes években az űrrepülés, a kozmikus világ ragadta meg képzeletét. Többször foglalkozott az űrhajósok megjelenítésével. Az Űr küszöbén című képébeh a világűrbe kilépő ember ijedt rácsodálkozását örökítette meg a világmindenség kékségére. Az álmoknak is nagy szerep jutott képein, főleg az erotikus álmoknak, de a gépember is gyakran szerepel, mintegy vízióként, teljesen leegyszerűsített ábrázolással. Mozaikjain is ezek a témák jelennek meg Villenuve de Bergben óriásszörnyeket hajtó kocsist ábrázol, a világmindenséget uralma alá parancsoló, modern ember jelképeként. Az emberi ösztönök megnyilvánulásai szürreális jelképekben követhe tők nyomon akvarelljein és olajfestményein, melyekből évente rendezett kiállítást Párizsban, valamint más európai és amerikai nagyvárosban. Műveiből, ahogy híre nőtt, a jelentősebb köz- es magángyűjtemények rendre vásároltak. A Műcsarnok 1970-ben rendezte meg az első, nagy jelentőségű kiállítást a külföldön élő magyar származású művészek műveibőL, mely alkalomból itthon mutatkoztak be az életpályájukat ha tárainkon kívül létrehozó művészek. Bíró Attila az 1982-es Tisztelet a szülőföldnek című kiállításon vett részt először. A Nemzeti Galéria-beli tárlatot Miskolcon. Salgótarjánban. Nyíregyházán. Szolnokon, Szombathelyen is bemutatják. Az anyaga teljes egészében a művész ajándéka hazája köz- gyűjteményeinek. B. 1. Kifutópálya Bizánci napfény
