Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Öblök...

Ha tíz évvel ezelőtt azt mondom: öböl, a béke nyugodtságát, a révbeérkezés

kiegyensúlyozottságát jelölte a tengerek földrajzában használt kifejezés.

Ha most mondom azt, hogy öböl, ez egyet jelenít: az aknákkal, ágyúk dörejével, fegyverek ropogásával, a kilátástalan, győztes nélküli harc csatazajaival, egyszóval: mindent jelent a szó, csak azt nem. amit hajdanán. Megváltozott a jelentése. A napi sokkról a maga sajátos eszközeivel gondoskodik az elektronikus hírszolgáltatás. A hír- és in- formációdömpingben nem mindig jut idő az elvonatkoztatásra, a mélyebb elemzésekre. Mert hiszen a harcba ájult Perzsa-öböl nemcsak a jelenlegi értelmetlen véráldozatok szimbóluma, hanem, ha így folytatódik, akkor még a ma pólyában síró csecsemőnek is jut hatásából. Túl azon, hogy nem lesz idill a pálmafák árnyékolta partokon, de ami még ennél is tragikusabb, sok lesz a vízbe „döglött” akna, a fel nem robbant golyó, a rozsdáié hajó, és nemcsak vérrel, hanem kemikáliával is elegyedik a víz. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékű korallok, víz alatti állománya pusztul, hanem a szelek szárnyán és vizek árján a halakban lerakodott mérgek eljutnak hozzánk is a Közel-Keleten, a Balkánon és Európán át. Így leszünk mi is, helyesebben a jövő generáció, szenvedő alanya a ma pusztításának.

Ezentúl ha öbölről hallok, eszembe jut egy másik még fenyegetőbb „ki- öblösödés”, amely az ózonpajzson keletkezett. Tudós kutatók feltételezik: a huszadik század 'technikájának, Iparának, no és persze vegyi fegyverekkel folytatott háborúinak fenyegető, figyelmeztető „daganata ez”. Csak tovább ne burjánozzon, fel ne szakadjon máshol is, mert akkor tényleg elérkeztünk az apokalipszishez. Hogy mit tehetünk mi, közép-kelet-eu- rópai kis ország azért, hogy ne a fenyegetés és a kiszolgáltatottság jusson

eszünkbe, ha öblökről beszélünk? Sok mindent. Először is önmérsékletet kell gyakorolnunk idejekorán, mert ha a napjainkban folyó — Szovjetunió és USA szakemberei által végzett — helyzetelemzés véget ér, biztos, hogy szigorúbbá válik a környezetgazdálkodás és természetvédelem ügye. De ne várjunk az utolsó percig! Már most mérsékelni lehetne az autósforgalmat nemcsak a hegyekben, hanem a városokban is. Ha Itáliában a rómaiak kitiltották a gépkocsikat, miért ne tehetnénk meg mi is a Bükk- és Mát- raalján. És el kéne végre döntenünk, hogy a mindenáron fenntartott gazdaságosság látszata a fontosabb, vagy a jövőnk! Az, hogy ha öblöt emlegetnek, újra a révbeérkezés, a béke nyugodtsága jusson utódaink eszébe!

Soós Tamás

ÜNNEPSÉGEK, MEGYESZERTE

II bányászok rászolgálnak a megbecsülésre

A múlt méltó örököseit, a helytállókat köszöntötték

Szeptember első vasárnapja a bányászok ünnepe. A bátor, kemény munkásoké, akik iránt egész népünk részéről megnyilvánul a megbecsülés, a tisztelet. Az elmúlt hét végén országszerte — így megyénkben is — ünnepelni gyűltek össze a föld kincseinek munkásai. A Dorogon megrendezett nagygyűlésen Kapolyi László ipari miniszter mondott ünnepi beszédet, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat dolgozói Tapolcán, a mecseki bányamedence több mint húszezer munkása Pécsett emlékezett meg a 37. bányásznapról.

Megyénk központi ünnepségét tegnap tartották meg Petőfibányán. Már kora reggel zenés ébresztő köszöntötte Gyöngyös, Szűcsi és Rózsaszentmárton lakóit, majd 9 óra után Petőfibányán elindult a felvonulási menet a szabadidőközpontba. Pontban tíz órakor hangzottak fel a Bányászhimnusz felemelő akkordjai, majd dr. Győry Sándor, a Mátraalji Szénbányák Vállalat vezérigazgatója köszöntötte a dolgozókat, a családtagokat, megyénk bányásztársadalmának képviselőit. Az ünnepségen többek között részt vett Gam- pel István, az MSZMP KB munkatársa, Havrán István, a Bányász Dolgozók Szak- szervezetének elnöke, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. Szokody Ferenc, Hatvan város pártbizottságának első titkára, és Lévai Ferenc, az SZiMT titkára.

Dr. Győry Sándor üdvözlő beszédében szólt róla, hogy 37 esztendeje annak, hogy pártunk és kormányunk e napot a bányászok ünnepévé nyilvánította. Részesei voltak ők a munkásmozgalom kialakításának, részt vettek az elnyomók ellen víPetofibányán Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet

vott küzdelemben. 1919. szeptember 6-án Tatabányán a bányászok — vállalva a kockázatot felvonultak,

követelték a letartóztatott társaik szabadonbocsátását. és tiltakoztak a 12 órás munkanap ellen. A tüntetőkre csendőrsortűz dördült. A hatalomra törő fasisztáknak ez volt az első olyan tömeges terrorcselekedete, amely a munkásosztály és a munkásmozgalom megfékezésére irányult.

Ezt követően Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkára tartott ünnepi beszédet. Szólt azok áldozatos munkájáról, akik a föld mélyén és a föld felett fejtik a szenet, akik napfényre hozzák az ércet és a bentonitot, akik dombokra építik az acéltornyokat, hogy több száz méter mélyről kitermeljék a kőolajat és a földgázt.

— Érdemes arra emlékezni, hogy 1951 szeptemberében került sor először a bányászok köszöntésére, s ma sem vitatja senki: a magyar bányászok rászolgálnak erre a megbecsülésre — mondotta többek között. — Az ünneplés, a megemlékezés és a történelmi visszatekintés mellett szólni kell a ma és a jövő feladatairól is.

Mindenkit érint,' ezért mindenkit foglalkoztat napjainkban az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalása, amely a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját tartalmazza. Úgy ítéljük meg. hogy az állásfoglalás nyíltan, reálisan, és önkritikusan szól jelenlegi gazdasági helyzetünk fő jellemzőiről. A XIII. kongresszus óta eltelt időszakban a gazdaság teljesítménye nem felelt meg a kongresszus határozatában és a VII. ötéves tervben megfogalmazott követelményeknek ... Gazdaságunk stabilizálása, kibontakozása érdekében szükség van bizonyos áldozatvállalásra.

Majd arról szólt, hogy az ipar termelési szerkezetének fejlesztésében döntő szerepe van az energiaiparnak. A szénbányászat struktúra- váltását, a lignit széntermelésen belüli részarányának növekedése jelenti. E döntés meghozatalában nagy érdeme van a Mátraalji Szénbányáknál dolgozó bányászoknak. Mindezt ékesen bizonyítják azok az eredmények, amelyeket a szocialista társadalmi rendszerünk megteremtéséért, a felszabadulást követően a petőfibányai,

(Folytatás a 2. oldalon)

A petöfibányai ünnepség résztvevői

A jövő egyik alapja a tudomány

Maróthy László, az ELTE tanévnyitó ünnepségén

As Eötvös Loránd Tudományegyetem ünnepi közgyűlésé* az intézmény 353. tanévét nyitották meg. Az eseményen — amelyen jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Fülöp József rektor üdvözölte az egyetem oktatóit és hallgatóit, köztük 1397 elsőéves naphali tagozatos diákot. A rektor szólt as egyetem előtt álló legfontosabb feladatokról, amelyeket az intézmény tavaly elkészült fejlesztési koncepciója is rögzített. Ez egyebek között az egyetemi oktatás és nevelés tartalmi és módszertani korszerűsítését, a tanárképzés rendszerének fejlesztését, az átfogó és rendszeres továbbképzés kiépítését tűzi ki célul, a kutatás területén pedig az akadémiai. ágazati és vállalati kutatóhelyekkel való együttműködés erősítésére, az egyetemi infrastruktúra és műszerpark javítására törekszik. Az ünnepi közgyűlésen Maróthy László köszöntötte az egyetem dolgozóit és diákjait.

Beszédében többek között elmondotta:

Az ilyen alkalmakkor szokásos számvetés és előretekintés mindig túllépi az egyetem falait. Magam sem tudok másként tenni. Az oktatásra. az egyetemi munkára gondolva, az országban, az egész világban zajló folyamatok jutnak eszembe — mondotta Maróthy László, majd így folytatta:

Szocialista társadalmunk fordulóponthoz érkezett, dolgaink rendezésének, a megújulásnak. a továbbhaladásnak a fordulópontjához. Ez alkalommal is egyetértésüket és részvételüket kérem ahhoz a programhoz, amit az MSZMP határozott el továbbhaladásunk érdekében. E programhoz széleskörűen csatlakozták társadalmi és tömegszervezetek aktívái, szakmai és tudományos testületek.

Megvalósításához nem nélkülözhetjük a magyar értelmiség támogatását és cselekvő részvételét. Értelmiségünk közérzete gondokkal terhes. Gazdaságunk állapota aggasztja, társadalmi fejlődésünk kérdőjelei foglalkoztatják; a jövő távlatait keresi. Mindez nem kizárólag értelmiségünk állapotára jellemző — minden, felelősen gondolkodó embert ez jellemez ma, a munkapadnál, a földeken, a tanári katedrán vagy a hallgatói padsorokban.

Bár figyelmünket most már a cselekvésre kell fordítani, meg kell állni a kiváltó okoknál is — mondotta Maróthy László, majd szólt azokról a külső és belső tényezőkről. amelyek adósságállományunk megnövekedéséhez. a megtermelt nemzeti jövedelem stagnálásához vezettek.

Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása mélyreható helyzetelemzés alapján kijelölte a kilábalás, a továbblépés főbb irányait — folytatta a miniszterelnök-helyettes. A kormány gazdasági stabilizációs programja a gazdaság tényleges helyzetéből kiindulva határozza meg a fejlődés alapvető követelményeit és feladatait.

Abból indulunk ki, hogy a külgazdasági feltételek, a mozgásterünk javulása a közeljövőben nem várható, ezért a célul kitűzött stabilizáció, majd az ezt követő kibontakozás, döntő mértékben hazai erőfeszítésekkel, a belföldön megtermelt jövedelem bővítésével valósítható meg.

Meggyőződésünk, hogy e nehéz helyzetben is. egy korlátozott mozgástérben is meg lehet találni a kibontakozás útját.

A stabilizációs munkaprogram megalapozásán dolgozva. meggyőződésünk, hogy a jövő egyik alapja a tudomány, s az ezen alapuló műszaki fejlesztés meghatározó feltétele a számunkra oly nélkülözhetetlen szerkezetátalakításnak. A kormányzat ennek fényében kíván változtatni a kutatásirányítás eddigi gyakorlatán. E tevékenységben alkalmazni kívánjuk a nemzetközi tapasztalat jól bevált módszereit. A tartós és gazdaságos exportképességet segítő műszaki fejlesztési feladatok megoldásában fontos szerepet szánunk a pályázatoknak, gondoskodni kívánunk a műszaki-tudományos haladást képviselő új, külföldi és hazai ismeretek üzleti alapon történő gyakorlati alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. Haladéktalan erőfeszítésekre van szükség a nemzetközileg is verseny- és piacképes termelési kultúrák hazai honosítására. Fontos, hogy képesek legyünk az új eredmények befogadására és adaptálására, ezért törekvésünk, hogy az új értelmiség alkotó életpályáját korszerű, közvetlen tapasztalatokon alapuló, nemzetközi ismeretekkel felvértezve kezdje.

Magyarországon egyre jobban érezzük, hogy nyílik a műszaki-technikai fejlettségi szint ollója és nő a lemaradás kockázata — folytatta Maróthy László. Az MSZMP KB állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról ezért egyértelműen összekapcsolta a stabilizálást és a kibontakozást oktatási rendszerünk minőségi fejlesztésének igényével és a közműveltség széles körű javításával. Mindennek feltételeként hangsúlyozta a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismertségének szükségességét, az értelmiség hivatásbeli tevékenységének és közéleti szerepének fontosságát.

A világgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodás az oktatási formákkal és módszerekkel szemben is igényt támaszt. Személyiség- és képességfejlesztés szükséges, amely aktivitást, a személyiség önvezérelt részvételét feltételezi, és célt tévesztenek azok a totális oktatási programok, amelyek a gondolkodástól a cselekvésig terjedően, mindent előírva akarnak megtanítani.

Máig sem megoldott — emelte ki Maróthy László — a kiváló képességűek helyzete az oktatási rendszerben sem. Jelentős alkotó szellemi energia pazarlódik el, és elveszik a minőség, á kiemelkedő teljesítményre való törekvés, amely pedig az oktatásnak minden szinten a természetes húzóereje. Sajnos sokszor találkozunk a társadalmi értékrend megbomlásával. A tehetségek nem a társadalom számára 'legfontosabb irányokban keresik kibontakozásuk útját, a negatív példák Íratására kontraszelekció is érvényesül. Nem szabad megengednünk, hogy bármilyen szinten és fórumon veszélyesnek számítson a nagyobb tudás és szellemi önállóság. Feladataink megoldása vállalkozó. kezdeményező, s felelősséget vállaló embereket igényel mindenütt.

A Politikai Bizottság tagja ezt követően méltatta azt a kiemelkedő szerepet, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tölt be a magyar oktatási rendszerben, s szólt az egyetem távlati fejlesztési koncepciójáról, amely jól illeszkedik a kormányzat elképzeléseibe. A cél az egyetemi felvételi rendszer demokratizálása, az esélyegyenlőség növelése, a többlépcsős és egymást kiegészítő oktatási intézmény- rendszer megteremtése, az oktatás korszerűsítése, s a fejlődésünket nagymértékben befolyásoló kutatómunka színvonalának növelése — mondotta Maróthy László, majd végezetül eredményes és jó munkát kívánt az egyetem minden dolgozójának és diákjának.

Az ünnepségen adták át

— a hagyományokhoz híven

— az ELTE emlékérmét, valamint a Pro Universitate emlékérmet azon oktatóknak és kutatóknak, akik az egyetem szolgálatában kiemelkedő érdemeket szereztek.