Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 5., szombat Jubileumot köszöntenek ezen a hét végén Egerben. Fél évszázaddal ezelőtt a megyeszékhelyen, a Pa- nakoszta házban kezdték meg a tuberkulózis elleni szervezett védelmet. IVIai összeállításunkban erre emlékezünk, visszapillantva ötven esztendő eseményeire és eredményeire. AZ EGRI PANAKOSZTA HÁZBAN KEZDŐDÖTT Ötvenéves Heves megyében a tuberkulózis elleni küzdelem Az egri Panakoszta ház 1937-ben, ahol a gondozást kezdték Az első berendezés kellékei E kerek évforduló lehetőséget ad arra, hogy beszámoljunk a hajdan oly súlyos, nagy emberáldozatokat követelő betegség leküzdésében elért eredményeinkről. Egyben a társadalom együttműködése is szükséges, amely nélkül a betegséget véglegesen felszámolni nem tudjuk. Ami Heves megyében 50 év alatt történt, az világviszonylatban és országosan sem tekint vissza hosszabb időre. Jókai írt felhívást Már régóta sejtették, hogy egy fertőző betegségről van szó, bizonyítást azonban csak 1882-ben kapott. Ekkor jelentette be Koch Róbert a berlini Élettani Társasig előadásán, hogy sikerült kimutatnia a tuberkulózis kórokozóját mikroszkóp segítségével. A betegség diagnosztikájában ugyancsak nagy lehetőséget jelentett a röntgensugár orvosi alkalmazása. Hazákban első ízben Korányi Frigyes a Budapesti Hírlapban, 1886-ban hívta fel az ország figyelmét a tüdővész elleni küzdelemre. Az anyagi fedezetet ehhez közadakozásból igyekezték megteremteni (hírlapgyűjtés, sorsjegyárusítás. adományok). Erre a felhívást Jókai Mór írta. Idézem néhány sorát: „Felszólalok, mint ember és magyar: van egy pusztító vész, mely áldozatait könyörtelenül elragadja. Ez a tüdővész. A retteget ragályok az ázsiai kolera, a keleti pestis nem oltanak ki annyi életet, mint a tüdővész. Amazok ellen véde- kezhetük határozatokkal, ez itt toboroz közöttünk. És szép hazánk, a szép Ma - gyarország az erőteljes magyar faj hazája, elsősorban áll azon országok között a statisztika megítélése szerint, ahol a tüdővész legtöbb áldozatot követel.’’ 1901-ben nyitotta meg kapuit az Erzsébet Szanatórium, amely később a gü- mőkór elleni küzdelem központjává vált. Az első tüdőbeteg-gondozó 1906-ban, Szombathelyen kezdte el működését. Az orvosok Tuberkulózis Elleni Egyesülete 1912-ben alakult meg. A gümőkóros helyzet országosan egyre nyomasztóbbá vált. Budapesten tízezer emberből 1914-ben 28 halt meg tbc-ben. 1918-ban már 42. E helyzet már intézkedéseket sürgetett. Fontos állomása ennek 1926-ban az Országos Közegész ségiígyi Kongresszus volt. A nagygyűlés egyetlen célja, hogy a tbc kérdésével foglalkozzon/ és határozat szülessen a további hatékony munka érdekében. A határozatok közül kettő gyorsította a további előrehaladást. 1. A tej és az istállók fokozott higiéniás gyakorlása és végrehajtása a szarvas. marha-gümökór elleni küzdelmet indította el. 2. A kórházi tuberkulózispavilonok é's a {tüdőgondozó ambuláns intézetek szaporításának határozata ugyanakkor lendületet adott az emberi gümőkór elleni küzdelem feladatainak megvalósításához. 1936-ig Budapesten tíz, vidéken 77 tüdőbeteg-gondozó intézet létesült. A polgármester terve Mi történt iközben Heves megyében? 1930-ban az egri polgármester már tervezte egy tüdőgondozó létesítését, de anyagi fedezet hiányában nem valósíthatta meg. Az 1935. július 29-én megválasztott új polgármester, Braun Károly programjában kijelentette: a közegészség- ügy javítását és ezen belül a tüdő- és nemibeteg-gondozó intézet létesítését tartja legfontosabb feladatának. A város vezetője a Panakoszta házat jelölte ki a dis- pansaire helyéül. Megvalósítása anyagi nehézségek miatt nehezen indult. A pénzfedezetet, a 12 ezer 300 pengőt hosszabb huzavona után a vármegye, a kormány és a OTI együttesen biztosította. Az egri gondozó in. tézet végül 1937. július 1- jével kezdte el működését. Vezetésével dr. Halmos Béla, bel- és tüdőgyógyász főorvost bízták meg 3 órás részállásban. E|yben Hatvanban és Gyöngyösön is létesült tüdőgondozó intézet. E gondozókban mór lehetőség adódott a nagyobb számú lakosság átvilágításos szűrésére, mikroszkópos kö- petvizsgálatára, a felismert betegek bizonyos fokú elkülönítésére, korlátozott lehetőségű gyógykezelésére (szanatóriumi kezelés, tü- dő-toastöl'tés, műtétek). Mátraháza már 1932-től fogadott betegeket a megyéből. A súlyos betegeket 20—20 ágyon az egri és gyöngyösi kórházban látták el, ma már jogosan kifogásolható higiéniás körülmények között. Országosan szervezett és egységes munkát indított bs az 1940-ben kiadott VI. törvény, amely kimondta a gümőkóros betegek kötelező gyógykezelését. Egerben, ahol ekkor még a hevesi, pétervásári és füzesabonyi járás területét is ellátták, gyorsan nőtt a forgalom. A törvény megalkotása évében 480 új beteget szűrtek ki. Dr. Halmos Béla a szűrések 4 százalékos eredményességéről* számolt be. (Jelenleg csak tízezer szűrésből kapunk 4— 5 új tbc-s megbetegedést.) 1942-ben Pétervásárán. 1945-iben Hevesen is létesítettek tüdőgondozó intézetet. A tüdőgyógyászati hálózat jelentős eseménye Volt 1949.-ben a 120 ágyas tüdőszanatórium megnyitása Hevesen. 1953-ban Füzesabonyban is megkezdte működését a tödőgondozó intézet. A megye gondozói hálózata ezzel teljessé vált (1937—1953). A szűrésekkel a betegállomány nagy tömegűvé vált. az antituberkulotikus gyógyszerek megjelenésével a betegség gyógyítási lehetősége döntően javult. Heves és Mátraháza folyamatosan 400 betegünk szanatóriumi kezelését tette lehetővé. 1954-től már főállású orvo- 'sok Végezték a munkát a gondozókban. A középká- derlétszám a feladatoknak megfelelően megnövekedett, a nagyobb gondozókba beosztott orvosok is kerültek. 1957-re a gümőkóros betegszám 5 ezer 750 fővel a megyében a legmagasabb szintet érte el. A nagy számú gíyermekkori megbetegedések leküzdésére kiépült a Calmetta védőnői hálózat. A gyermekkollektívák folyamatos tuber'kulin szűrésével kiemelték a megbetegedetteket, a védteleneket BCG- védőoltásban részesítették. Munkájuk eredménye, hogy az 1960. évi 551 gyermek- gümökóros megbetegedés öt év alatt 31-re csökkent. A technikai fejlődés nyomán az átvilágításos röntgenszűréseket az ernyőfény- kép-szűrő berendezések vették át. A rendelkezésre álló gépparkkal az 1965-bcl a felnőtt lakosság évenkénti tüdőszűrését lel tudtuk végezni (évenként 230—250 ezer szűrés). A munkánk következtében egy egyensúlyi állapot következett be. Ugyan sok volt még a gümőkóros nyilvántartott, de egyre több lett a gyógyultak száma. Az állatorvosi hálózat közben eredményesen hajtotta végre a szarvasmarha-állomány gümökór-mentesítését. Így a tejtermékek emberi megbetegedést már nem. okozhattak. Az egyre hatásosabb gyógyszerek alkalmazásával kevés betegünk maradt fertőző állapotban. A gümőkóros elváltozások kiterjedése és súlyossága nagy mértékben csökkent, a gümőkóros halálesetek száma is kevesebb lett. Eredményes munkánkért 1971-ben a megyei hálózatunk nyerte el az Országos Korányi Intézet vándorserlegét. 1972- ben az egri tüdőgondozó intézet a jelenlegi helyére, az átalakított Petró-villába költözött, ahol a feladatok ellátására kedvezőbb elhelyezést kapott. Ugyanez mondható a hatvani, a hevesi és a füzesabonyi gondozók jelenlegi elhelyezésére is. Egyedül a gyöngyösi gondozó épülete válik egyre szűkösebbé a feladatok növekedőbe mellett. Újra több beteg Az országos átlagnál fer. tőzöttebb megye kedvezőtlenebb járványtani mutatói (új megbetegedések száma, összbeteglétszám) fokozatosan javultak. Elértük, hogy e mutatók az 1980-as évtől kezdve már az országosnál jobbak. így térhettünk át a felnőtt lakosság kétévenként elvégzendő tüdőszűrésére. Ritkíthattuk a gyermekek tuberkulin-szűrését és BCG- védőoltását. ■ Föladataink mindezek mellett a gümőkór elleni küzdelemben mem változtak. Sőt, a betegég újabb támadására kell felkészülnünk. Öt éve az új megbetegedések száma nem csökken. Evenkét 150—160 a friss megbetegedés. A felismert esetek fele a kezelésbe vételkor már fertőző állapotban van. A betegség gyógykezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek mellett is átlagosan egy évet igényel. A gümőkór gyógyíthatóságának ismeretében a lakosságnak e betegségtől való félelme csökkent. Sokan elmulasztják tüdőszűrési kötelezettségüket, holott a tbc korai felismerése — panaszmentes állapotban — teljes gyógyulással járhat és a kezelési ideje is jelentősen lerövidül. A szűrésből elmaradók közül nagyobb számmal kapunk súlyos. elhanyagolt tbc-s betegeket, akiknek meggyó. gyítása mai lehetőségeink mellett is nehéz, vagy már lehetetlen. Egyre több az olyan betegünk, aki a hosz- szúnak vélt kezelési idő alatt az orvosi utasításokat nem tartja be. Ezek a gyógyszereket nem, vagy rendszertelenül szedik be és így csökken a gyógyulásuk esélye. Az emberek többsége idült légúti panaszait nem veszi komolyan, pedig a megbetegedések a fiatalabb korosztályokban gyakoribbá váltak. Ez a helytelen életmóddal (dohányzás, . alkoholizmus, egészségügyi kulturáltság hiánya) és a hajszolt életvitellel hozható összefüggésbe. Az erre létrehozott hálózat valamennyi erőfeszítése sem elegendő a tuberkulózis leküzdésére. A társadalom minden tagjának alapvető érdeke egészségének védelme és velünk való együttműködése az esetleges megbetegedésnek korai felismerésére. A beteg ugyanakkor vegye igénybe a gyógyításához rendelkezésre álló lehetőségeket. Az intézményes munka és az emberi magatartás összhangja biztosíthatja csak az egészségmegőrző nemzeti program eredményes végrehajtását. Dr. Pusztai János megyei pulmonológus szakfőorvos Értágítás A szív összeszűkült koszorúereinek mechanikus tágításával már sok ezer beteget kezeltek sikeresen. Ez közelebbről abban áll. hogy katétert tolnak az érszűkületbe, majd feltöltik a katéterre erősített ballont, mire 1az a lerakódást az érfalakra nyomé. A szív ereinek tágítása >rán szerzett tapasztalatok birtokában ma már más testtájak ereit is tágítani tudják. Roppant hajlékony vezetőlemezekkel és különféle formájú katéterekkel már az egy mm- nél kisebb átmérőjű ütőerekbe is bejutnak. A göt- tingeni egyetem beszámolója szerint ezen a módon — a sérülésokozás nagyobb kockázata nélkül — a szélsőségesen szűk és szabálytalan alakú szűkületek is leküzdhetők. Göttingában ezzel az eljárással már számos beteg fejének ütőerét, csecsemők ütőerét, kulcscsont- tok és vesék ütőerét tágították ki. Ezzel az eljárással elkerülhették azt, hogy súlyosan beteg csecsemőkön korai, nagy kockázattal járó műtéteket kelljen elvégezni. AZ AGYBAN VANNAK A szervezet nyugtatószer-termelése Az elmúlt évek egyik biológiai szenzációja volt a szervezet által létrehozott enkefalinok és endorfinok — a természetes opiátok — kimutatása. Dán tudományos kutatók most nyomára bukkantak a szervezet által előállított trankvi lfá nsn ak, amelyeknek hasonló tulajdonságaik vannak, mint a Librium vagy a Vallium nevű gyógyszereknek. Már 1977-ben felfedezték, hogy az agyban olyan különleges receptorok vannak, amelyek a benzodiacepin- gyógyszereket (ilyen a Vallium és a Librium is) megkötik. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy kell léteznie olyan természetes anyagnak is, amely ezekre a receptorokra hat, a dán kutatók sok ezer liternyi emberi vizeletet vizsgáltak meg, és végül egy viszonylag kicsiny — gammaanyagnak elnevezett — molekulára bukkantak, amelyet nagyon intenzíven megkötnek a benzodiacepin- receptorok. Ez az anyag hat szénatomból álló benzolgyűrű, zsírban oldódik, és így hozzákötődik a sejthártyához. Pontos vegyi szerkezetét még nem ismerik. A dán kutatóknak időközben az agy bizonyos területein is sikerült kimutatni ezt az anyagot. Még azt sem tudják, hogy nyugtató hatása van-e ennek az anyagnak, vagy pedig kizárólag a szorongásos állapot leküzdésére szolgál. Technikailag jól felszerelt, gépjármű-sebességJelentkezés a gyár váltókat gyártó 1000 fős gyár, a termelési, üzem- fenntartási és az anyagellátási osztály irányítását igazgatójánál. ' A 3301 EGER, végző TERMELÉSI FŐMÉRNÖKÖT KERES. Kistályai út 2. CSEPEL AUTÓGYÁR A munkakör betöltésének feltételei: Pf. 61. 3 sz Gyára EGER műszaki egyetemi végzettség] legalább 10 éves szakmai és Telefon: 36-11-182 Kistályai u 2 5 éves vezetői gyakorlat. Kategória: 200 B. Pályázatot hirdetünk az egri kenyérgyár műszaki gyárvezető munkakörének betöltésére. Felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. Cím: Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, Eger, Sas út 60/a. Személyzeti' és oktatási osztály.
