Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 209. szám ÁRA: 1987. szeptember 5., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MENNYISÉGI EGYENSÚLY, MINŐSÉGI HIÁNY Helyzetkép — fűtési szezon előtt Rengeteg háztartásban fűtenek még szénnel, fával. A téli hónapokban a tüzelő épp olyan fontos, mint a kenyér, vagy a tej. Éppen ezért túlzás nélkül mondhatjuk: az ellátás színvonala politikai kérdés. Hogy az 1985-ös kemény tél idején lejátszódott sorban állások és tumultuózus jelenetek ne ismétlődjenek meg az idén, ez termelők, forgalmazók, párt- és állami szerveink, és természetesen a fogyasztók közös érdeke. Példa és tisztelet Bányászok. Jól ismert alakjuk nap mint nap feltűnik, különösen az ország egyes térségeiben, amint indulnak és jönnek a mélyből. Másutt a felszínen állványokat ácsolnak és a földbe hatoló fúrókat helyeznek el olaj után kutatva. Aztán ott látni őket a külszíni fejtéseken, a végtelennek tűnő futószalagok közelében, a földbe bele-bele- maró óriások mellett. Mert ők a mai korszerű bányatechnika kiszolgálói. Azok, akikről mindig tisztelettel beszélnek az emberek, akik előtt meghajol az ország. Munkájuk, szívós tenniakarásuk példát és tiszteletet ébreszt, megbecsülést, a kemény embert próbára tevő tevékenységükért. Mert a bányászok nem rettennek vissza a nehézségektől, a veszélytől, az élet megpróbáltatásaitól. Noha a műszak végére gyakran elfáradnak, mégis alapvetően jókedvűek és bizakodók. Ez az éltetőelemük, enélkül nemigen vállalnák mindazt, amit tesznek. Különös jelentőségű a munkájuk, hiszen az anyagi világ oly fontos részeit. mint a szenet, a kőolajat, a földgázt, a különböző érceket és ásványokat hozzák a felszínre. Gazdagítják velük életünket, a népgazdaságot. Heves megyében jelentős múltja, de jelene is van a bányászatnak. Gondoljunk csak a visontai külszíni fejtésű lignitre, amely az ország legnagyobb széntüzelésű erőművének, a Gagarinnak biztosítja a folyamatos működéséhez szükséges nyersanyagot. Ebből pedig villamos áramot nyer iparunk, az ország. Aztán ott van az egercsehi szén, amely magas fűtőértékével évek óta közkedvelt a lakosság tüzelőanyagai között. Az is- tenmezeji bentonit, a recski réz, az Eger környéki kőolaj mind-mind fontos alapanyagot szolgáltat a népgazdaságnak. Megyénkben ezen a hét végén köszöntik a bányászokat, megemlékeznek munkájukról, elismerve te" vékenységüket. Mert amit tesznek, arra a jövőben is szükség lesz, a bányászat ugyanis biztos megélhetést jelent, több nemzedéknek ad munkát, kenyeret a következő években is. Mint Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Nagykanizsán tartott központi bányásznapi ünnepségen mondta: folytatódik a szénbányászat szerkezetének átalakítása. A termelésben növekszik a külfejtések szerepe, a lignit részaránya. Ebben pedig Heves megye is érintett. Ami a legfontosabb: az erőket, eszközöket, a modern bányatechnikát oda összpontosítjuk, ahol már ma is gazdaságos, versenyképes a termelés, vagy annak feltételei megteremthetők. Most, a XXXVII. bányásznapon ismét felcsendül a himnuszuk. Arany- sújtásos, fekete díszegyenruhás zenekarok játsszák az ismert dallamot. Köszöntik a tisztességet, a hűséget. Mentusz Károly Ezt felismerve ülnek ösz- sze Egerben rendszeresen a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a széjjtjányák, a Mefag, a TSZKER, a Tüzép és a Mészöv képviselői. Céljuk: felmérni a tüzelőellátás alakulását, egyeztetni a tennivalókat, gyors orvoslást keresni az aktuális problémákra. Az operatív bizottság legutóbbi, szeptember 3-i értekezlete különösen időszerű volt, hiszen rövidesen itt a fűtési szezon. A következő hónapokra kiegyensúlyozott ellátás várható, ha a tüzelőkínálat mennyiségét nézzük. Számolni kell viszont azzal, hogy bizonyos keresett szénfajtákból nem tudják kielégíteni az igényeket. A bányák így is kapacitásuk felső határán üzemelnek, és az időarányosan tervezettnél több szenet juttattak el a Tüzép-telepekre. Sajnos, le kell mondani a gyorsan megkedvelt NSZK és jugoszláv szénfajtákról is, mert az oszágba már nem Pénteken délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatót rendeztek az egri Gárdonyi Géza Színház önálló társulatának újjáalakulása alkalmából. A megjelent újságírók kérdéseire dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, illetve az együttes vezetése válaszolt. A megjelenteket Balogh Tibor dramaturg köszöntötte, majd átadta a szót Gáli László igazgató-főrendezőnek, aki részletes képet adott a most alakuló társulat helyzetéről és elképzeléseiről. Mint kiemelte, 1985. január elsejétől vált függetlenné a teátrum, azzal az elképzeléssel, hogy a befogadó-bemutató jellegű tevékenység után önálló együttest hoznak létre. Egyedülálló szerkezet alakult ki: az Agria Játékok és a Harlekin Bábszínház alkotja az intézmény másik két tagozatát. Mint hangsúlyozta: erre a lépésre mindenképpen szükség volt, szervezeti és művészi indokok alapján. Ennek a tájegységnek az ed' diginél lényegesen több előadásra van szüksége, s valódi alkotóműhelyre. Most egy hároméves fejlesztés vette kezdetét, amelynek végén — a tervek szerint — az egri Gárdonyi Géza Színház 350 előadással várja a közönséget évente. Fokozatosan érnek el idáig: ebben az évadérkeznek újabb szállítmányok. A konvertibilis valutáért történő vásárlást jelenlegi gazdasági helyzetünkben nem engedhetjük meg magunknak. Valószínű, hogy jó néhány évig meg kell elégednünk a hazai kínálattal. A bányákban egyre magasabb fokú a gépesítés, így a szén is apróbb szemű lesz, mint a kézi fejtés idején volt. Ez a helyzet megköveteli, hogy előrelépjünk a tüzeléstechnikában is: a dió- nyi nagyságú széndarabok elégetésére megfelelő automata kazánokra és töltőak- nás kályhákra van szükség, így lassan búcsút mondhatunk a hagyományos berendezéseknek. Néhány jó hatásfokkal működő, kényelmesen kezelhető. új típus már kapható — meg lehet velük ismerkedni a kőbányai vásárváros állandó tüzeléstechnikai kiállításán —, de az operatív bizottság úgy döntött: a további fejlesztés szorgalmazására eljuttatja észrevételeit a gyártókhoz. ban 17 művésszel kezd az együttes, 1990-ig 39 színész szerződtetését tervezik A színház igazgatója bejelentette azt is, hogy színházpártoló egyesület alakul, melynek révén különböző vállalatok, szervezetek és magánszemélyek segíthetik, támogathatják művészi törekvéseket. Egyúttal figyelembe veszik a tagság véleményét a műsorterv kialakításánál. A kérdésekre válaszolva Gáli László elmondta, hogy jelentősen építenek a fiatalságra: eddig öt ifjúsági bérletet hirdettek .de lehet, hogy ez kevés is lesz. Az újságírók érdeklődésére felolvasta a társulat névsorát, s szólt az ez évi beHogy az átállás a háztartásokban megindult, az is jelzi: brikettből a tavalyi tízezer tonna helyett már eddig több mint tizenhétezer tonnát értékesítettek. Még magasabb lehet lez az érték, ha a minőséget tovább javítják a gyártók. A tűzifaellátás mind meny- nyiségi, mind minőségi szempontból jónak mondható, é.s annak ígérkezik a hátralévő hónapokban is. Mind többen szeretnének darabolt tűzifát vásárolni, erre azonban a Tüzép-telepeken még nincs meg a kelllő „háttéripar”. Sokat segíthet majd a minőségi széngondokon, ha nagyüzemi méretekben, jelentős kapacitással megindul hazánkban a. fabrikett- gyártás. Ez a ma még hiánycikknek számító, tiszta és gazdaságos tüzelőanyag a rendelkezésre álló biomassza feldolgozásával szinte a teljes lakossági szénfelhasználás kiváltására elegendő lenne. Szeptember elején vagyunk, a nyári vásárlások nyomán sok család már megfelelő készletekkel néz a hideg évszak elé. Mások viszont — és ők sincsenek kevesen — még csak most szánják el magukat a tüzelő beszerzésére. A bányászok ígéretet tettek a folyamatos szállításra, és az operatív bizottság most körlevélben fordul a forgalmazókhoz: az elárusítótelepeken is tegyenek meg imindent ia zökkenőmentes lellátás érdekében mutatókról is. Mint a sajtó képviselői elmondták: országosan egyedülálló kez~ deményezés a színházpártoló egyesület, újszerű, szorosabb kapcsolat alakulhat ki a közönség és a társulat között. Felvetődött az is, hogy ez alatt a három esztendő alatt a Gárdonyi Géza Színház szerves részévé kíván válni a megye és Eszak-Magyarország kulturális életének. Végezetül Gáli László meghívta az újságírókat az évad első premierjére, amelynek próbái már megkezdődtek : Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című művét október 16-án mutatja be a társulat. Színházi társulat Egerben Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában Gáli László válaszol az újságírók kérdéseire (Fotó: Perl Márton) Ülést tartott a SZOT elnöksége Szeptember 11-re összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület áttekintette a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgáló folyamatokból a közeljövőben a mozgalomra háruló tennivalókat. A napirend keretében tájékoztató hangzott el az 1988. évi népgazdasági tervezőmunka időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson elhatározták, hogy a SZOT elnöksége a következő időszakban rendszeresen kijelöli azokat a feladatokat, amelyek révén biztosítani tudja a szakszervezetek aktív részvételét a megújulási törekvések segítésében. Az elnökség a továbbiakban megtárgyalta és jóváhagyta a SZOT középtávú költségvetésének 1988-ra vonatkozó kiegészítésére tett előterjesztést. Ezifttal is felhívta az osztályok, intézmények iparági-ágazati szakszervezetek figyelmét a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek betartására. A tagság észrevételei alapján az elnökség az eljárás egyszerűsítése érdekében módosította a szülési és temetési segélyek kifizetésének rendjét. Határozatot hozott a testület a szakszervezeti mozgalom sajtónyilvánosságának fejlesztésére is. A dokumentum kimondja: a szak- szervezetekről szóló valósághű, árnyaltabb és szélesebb körű tájékoztatás feltételeinek megteremtése érdekében a sajtónyilvánosság biztosítása, növelése minden testület, tisztségviselő, aktivista feladata és kötelessége. A SZOT elnöksége szeptember 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsának soron következő ülését. Összeült az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága pénteken, a Parlamentben — Cselőtei László elnökletével — ülést tartott. A testület Madarasi Attila pénzügyi államtitkár előterjesztése alapján megvitatta az általános fogyasztási adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatokat. Az államtitkár bevezetőjében kiemelte: a törvény- tervezetek vitájában — a Pénzügyminisztérium megítélése szerint — fokozatosan egyetértés alakult ki ab- ban, hogy szükség van az adózás gyökeres megreformálására. A vitafórumokon jelentősen közeledtek egymáshoz az álláspontok, amelyekben mindinkább kifejezésre jut: társadalmi-gazdasági előrehaladásunkhoz lendületet adhat a két törvényjavaslat megvalósítása. Figyelmeztet arra: hibás az a szemlélet, ami máris az adóreformot teszi „felelőssé" a fogyasztói árak emelkedéséért. Ez a szemlélet téves, mivel az árak esetenkénti fölfelé mozgása gazdasági helyzetünkből adódik. Szólt arról, hogy; éppen a gazdasági kibontakozás várható a reform megvalósításától. A vitában többen olyan kérdéseket feszegettek, amelyek a törvények életbe lépése után, esetleg hátrányosak lehetnek az agrártermelők számára. Az ipari termelői árak tervezett csökkentéséhez több képviselőnek is volt hozzáfűznivalója. Egyebek között az ide vonatkozó előzetes számítási módszerek megbízhatóságát elemezték, és azt tették szóvá: milyen garanciák lesznek arra, hogy ezek az árcsökkenések ténylegesen megvalósulnak. A beruházási javak forgalmi adó viszszatérítésének ügyében — ezt a törvényjavaslat szintén előirányozza —, arra figyelmeztettek: előállhat olyan helyzet, amikor a rendelkezés a termelők jelentős körét sújtja, és visszafogja a beruházási kedvet. A bizottság ülésén a kistermelők védelme mellett többen érveltek, kifejezve meggyőződésüket, hogy mivel erre a termelői körre a belső ellátás és az export szempontjából föltétlenül szükség van, nem alkalmazható esetükben a jelenlegihez képest jövedelemcsökkenést jelentő adózás. Annál is inkább, mert tevékenységükben számos kockázati elem van, és rendkívül sok kétkezi munkával érik el eredményeiket. Nem tartották kézenfekvőnek azt a megoldást sem, hogy tegyék kötelezővé a kistermelők tételes elszámoltatását, a felvásárlóvállalatok adatai alapján. Az adatszolgáltatást azonban kérhetik majd, és beszerzett számláikkal elejét vehetik egy esetleges, későbbi vitának. A hozzászóló képviselők csaknem mindegyike hangsúlyozta: a két törvény végrehajtásánál szigorú ellenőrzésekre lesz szükség, megvalósításuk eredményessége jórészt ezen is múlik. A pénzügyi államtitkár válaszában kifejtette, hogy az illetékes adóügyi szervek jórészt már felkészültek a törvények végrehajtásával kapcsolatos munkák elvégzésére. Az adózás terén foglalkoztatottak létszámát megkétszerezik, de nem azért, mintha az új adórendszer növelné a bürokráciát. A vállalati körben feltétlenül áttekinthetőbb és egyszerűbb lesz az új adórendszer a jelenleginél, a többletmunkát az adja, hogy az adóügyek száma jelentősen növekszik. Református-ortodox párbeszéd Budapesten Pénteken befejezte négynapos tanácskozását a „Református-ortodox párbeszéd,, elnevezésű tudományos konferencia, melyen az európai szocialista országokból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Finnországból és Svájcból mintegy 40 egyházi vezető és teológus professzor vett részt. A Filaret kijevi orosz ortodox metro- polita és Tóth Károly püspök, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke vezetésével megtartott megbeszélések résztvevői a világ békés jövőjéért érzett felelősség jegyében behatóan foglalkoztak a két nagy felekezet közötti kapcsolatok és a népek közötti bizalom elmélyítésének további lehetőségeivel. A tanácskozás résztvevőit levélben köszöntötte Pimen pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője. Filaret kijevi metropoli- tát fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Tóth Károly püspök.
