Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Békénk őrei Három és fél évtizede, hogy minden év szeptem. bér 29-én megünnepeljük a fegyveres erők napját, kö­szöntjük a katonákat, a határőröket, a rendőröket, a munkásőröket, a PV és az MHSZ dolgozóit, társa­dalmi aktivistáit. Mindazo­kat. akik élethivatásuknak választották, illetve önként vállalták a haza fegyveres szolgálatát, szocialista tár­sadalmi rendünk, a dolgo­zó nép hatalmának védel­mét. Szép, nemes, férfias hi­vatás ez a szolgálat, ne­hézségeivel együtt. Ezért is köszöntjük valamennyiü- ket minden évben, és nem véletlenül ezen a napon, mert a dátum: 1848. szep­tember 29. fényesen ragyo­gó aranybetűkkel van be­jegyezve a magyarok tör­ténelemkönyvébe. A pá_ kozdi csata évfordulója a dátum, amikor a frissen toborzott, kiképzetlen, gyen­ge fegyverzetű, kaszára ka­pott magyar honvédsereg a Pákozd—Sukoró között az országra támadt, s a Dunántúlt végigrabló Jel­lasics, horvát bán csa­patait szétverte és lénye­gében ellentámadásba len­dülve kiűzte az országból. A 48/49-es forradalom és szabadságharc története is­mert. Nagyon sok csatából kerültek ki győztesen ele­ink, de mégis a pákozdi volt a legjelentősebb, an­nak ellenére, hogy mére­teiben messze elmaradt a későbbi ütközetektől. Bizo­nyította, hogy a haladást zászlójára tűző forradalom milyen gyorsan tudja fel­sorakoztatni maga mellé a nemzetőröket, a népfelke­lőket, a katonákat. Alig két hónap alatt százezres hon­védsereg állt a kormány rendelkezésére. Többségük — főleg az újoncok—mező- gazdasági és ipari nincste­lenekből kerültek ki. aki­ket a jobbágyfelszabadítás, a pákozdi csata sikere moz­gósított. Ennek a hagyománynak lettek továbbvivői a Ta­nácsköztársaság vöröska­tonái, s mindazok, akik a párt hívó szavára fegyvert ragadtak a szocialista ál­lam védelmére. Ennek a hagyománynak jegyében vállalták az illegalitást, a kínzásokat, a szenvedést, akik a Horthy-rendszer ideje alatt a jobb világ re­ményében csatlakoztak a kommunista párthoz. Eze­ket a hagyományokat őriz­ték a második világhábo­rú magyar partizánjai, el­lenállói, a kommunisták­kal és a pártonkívüliekkel együtt. A forradalmi ha­gyományt most fegyveres erőink és szerveink folytatják, őrzik, ápolják, akik sokat tettek azért a felszabadulás óta, hogy kö­zel 50 éve béke honol Eu­rópában, a határainknál, és dolgozó népünk nyugodt körülmények között épít­heti társadalmát. Fazekas István A Hazafias Népfront állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozásért A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa állásfogla­lást adott ki. Ez — először a VIII. kongresszus által megfogalmazott feladatokat elemzi, majd részletesen taglalja a jelenlegi gazdasá­gi nehézségek okait. Az Országgyűlés őszi üléssza­kán elfogadott kormány- programban foglaltakkal egyetértve körvonalazna a mozgalom sajátos tennivaló­it, s utána — egyebek mel­lett a demokratizmus to­vábbi szélesítésének, tere- bélyesítésének fontosságát. 1 Mindezekkel összefüggés­ben konkrét elképzeléseket ismertet, amelyek egyértel­műen hozzájárulhatnak a hatékony társadalmi köz- megegyezés kialakításához, illetve aktivizálják az állam­polgárokat a stabilizáció és kibontakozás eredményes megvalósítására. FELSZÓLALÁS AZ EGRI LENIN ÚT BEVEZETŐ SZAKASZÁNAK VESZÉLYEIRŐL Közlekedés és tűzvédelem Ülésezett Heves Megye Tanácsa Heves megye kiemelkedő szerepet vállal immár kél évtizede a közlekedésfej­lesztésben. s az ebben dol­gozó szervezetek valóban a helyzet magaslatán állnak. Egyebek között ez a megál­lapítás hangzott el a me­gyei tanács pénteki ülésén, amelyen az említett mellett téma volt a tűzvédelem fon­tossága, s a tanácstagok megvitatták az egészségmeg­őrzési program tervezetét is. A tanácskozáson — ame­lyet Maróti Sándor általános elnökhelyettes vezetett — az elnökségben foglalt helyet dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes, dr. Héra Attila, a Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnokságának pa­rancsnoka, továbbá dr. Mol­nár Gyula, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Fodorné Gombos Klára, a KISZ Heves Megyei Bizott­ságának titkára. A tanács két ülése között a végrehajtó bizottság által elvégzett feladatokat összeg­ző, valamint a lejárt határ­idejű határozatok megvalósí­tásáról szóló jelentéseket egyhangúan tudomásul vet­te a testület. Ezt követően a megye hosszú távú közlekedésfej­lesztési koncepciójának idő­arányos végrehajtásával kapcsolatos beszámolót tár­gyalták meg a jelenlevők. Az írásos anyaghoz Berecz István, a megyei tanács köz­lekedési osztályának vezető­je fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben elmondta, csaknem félszáz testület foglalkozott eddig a témával, s az előké­szítést segítette az a felmé­rés is, amelyben a tanácsi út-hídvagyont összesítették. Kulcskifejezésekként emlí­tette az előadó a hatékony­ságot, a minőséget, a kör­nyezetvédelmet és a bizton­ságos forgalmat. Fontos po­litikai kérdés — hangsúlyoz­ta —, hogy mi valósul meg a koncepcióban rögzített el­képzelésekből, hiszen o la­kosság közérzetét is nagyban befolyásolja a közlekedés milyensége. A fejlesztés a terveknek megfelelően telje­sült, jelenleg viszont a működtetés és a fenntartás jelenti a fő feladatokat. A vitában nyolcán mond­ták el a véleményüket. Dr. Varga József szerint az áru- és személyszállításban a többszektorúság megjelfené- se kedvező változásokat ho­zott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a településeken tapasztalható forgalmi zsú­foltságra, s az ebből fakadó környezeti ártalmak növe­kedésére. Javasolta, a szál­lítási bizottság tűzze ezt a témát napirendjére. Albert Tibor a kerékpárutak bőví­téséről beszélt. Keszthelyi Ferenc a köz- és vasúti ke­reszteződések baleseteinek megelőzésére újabb módsze­reket szorgalmazott. Felve­tette: a benzinkutak kultu- rálatlansága. néhol hiánya szintén mielőbbi megoldást sürget. Tóth Tibor hatható­sabb segítséget kért a he­lyi tanácsoknak az útháló­zat fenntartásában, kor­szerűsítésében. Laboda Zsig- mond választói íkérését tol­mácsolta. Egerben, a Lenin út bevezető szakasza, bi­zony életveszélyes, különö­sen a gyerekek számára. Ja­vasolta, minél hamarabb ál­lítsanak egy-két keresztező­désbe legalább nyomásra működő közlekedési lámpá­kat. Szót kapott dr. Nagy Er­vin közlekedési miniszter- helyettes is. Beszélt arról, hogy a megye közle­kedéssel foglalkozó szer­vezetei igen hasznosan, kiemelkedően végzik mun­kájukat. Egyúttal figyelmez­tetett az autqmobilizmusban bekövetkező óriási változá­sokkal együtt járó gondok­ra, majd a jövőre az ország- gyűlés elé kerülő közúti közlekedési törvény főbb el­veit ismertette. Árvái Lász- lóné országgyűlési képvise­lő, az egri belvárosi forga­lom problémáiról tett emlí­tést. • Berecz István összefogla­lója után, a tanács egyhan­gúan elfogadta a beszámolót. A megye tűzvédelmi hely­zetével kapcsolatos írásbelii jelentést Lukács Béla tű. al­ezredes, megyei tűzoltópa­rancsnok egészítette ki. Saj­nálatos tényként szólt róla, hogy szűkebb hazánkban az elmúlt öt év alatt több mint 1700 esethez riasztották a tűzoltókat, s az emiatti vesz­teség értéke meghaladta a 70 millió forintot. Nagyobb gondossággal, a jogszabályok fegyelmezettebb megtar­tásával a tüzek nagy része elkerülhető lett volna — hangoztatta. A hozzászólók közül dr. Fábián Erik Ist­vánná. a megyei tanács igazgatási osztályának veze­tője a tűzoltóság és a taná­csok együttműködéséről, az önkéntes segítők jelentős szerepéről beszélt. Blahó Ist­ván, a vállalati tűzoltók gyors és szakszerű felkészí­tésének fontosságát ecsetel­te. Dr. Héra Attila országos parancsnok a szemléletvál­tás, a hozzáállás javítását kérte, elsősorban a gazdál­kodó szervezetek irányítói­tól. Elismeréssel szólt a me­gye tűzvédelmi hatóságainak munkájáról. A jelentést a testület egy­hangúan tudomásul vette. A továbbialkban a megyei tanácstagok a tervgazdasági bizottság feladatainak telje­sítéséről hallgattak meg be­számolót, amelyhez Kántor Imre, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője fűzött véleményt. Végül, az egészségmegőrzési program tervezetét ismerhették meg, az előterjesztés vitájában részt vett'dr. Csaba Károly, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese is. Tanácskozik a megyei legfőbb állami testület (Fotó: Perl Márton) A zambiai államfő hazánkban Németh Károlynak. az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett dr. Kenneth David Ka- unda, a Zambiai Köztársa­ság elnöke. A magas rangú., zambiai vendéget Németh Károly üd­vözölte a nemzeti lobogók­kal, illetve üdvözlő felira­tokkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren. Jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. A vendégek és ma­gyar házigazdáik a repülő­térről az ünnepélyes fogad­tatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre indultak. A Parlament előtti fello­bogózott téren — ahol fel­sorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja — (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács tárgyalta Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület megtárgyalta a Minisztertanács előter­jesztését, s törvényerejű rendeletet hozott az álta­lános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvények hatályba lépésével össze­függő átmeneti intézkedé­sekről és jogszabály-módo­sításokról. Az új törvény- erejű rendeletben — a személyi jövedelemadó be­vezetésével összefüggésben — az Elnöki Tanács intéz­kedik a munkabérek és más bérjellegű juttatások felemeléséről (bruttósításá­ról), amelynek részletes szabályait a kollektív szer­ződések, illetve a munka­ügyi szabályzatok fogják tartalmazni. A törvényere­jű rendelet mentesíti az új adókötelezettség alól az 1988. évre áthúzódó, de az 1987. évi munkaviszony, il­letve szövetkezeti tagsági viszony alapján járó kifi­zetéseket. Az új jogszabály módosított egyes pénzfor­galmi, szabálysértési előí­rásokat és vámszabályo­kat is. Megvitatta és elfogadta a testület a vállalkozói adó­ról szóló előterjesztést, s ennek alapján törvényere­jű rendeletet alkotott, amely egységes elvek szerint sza­bályozza az egyéni és cso­portos magánvállalkozások, valamint a kisszövetkeze­tek gazdálkodói tevékeny­ségének adózását. A vál­lalkozói adót az elért nye­reség és a vállalkozó jö­vedelmének együttes ösz- szege után kell fizetni. Ez az adózási rendszer a vál­lalkozó felhasználható sze­mélyi jövedelmét nemcsak a személyi jövedelemadón, hanem a vállalkozói adón keresztül is szabályozza. Az adó mértéke egységesen 25 százalék; azzal, hogy a ma­gánvállalkozók adókötele­zettsége évi 100 ezer, egyes esetekben 200 ezer forint nyereség felett kezdődik. Mindkét tvr. 1988. janu­ár elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács módo­sította az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény egyes rendelkezéseit; az új szabályozásban meghatá­rozta az atomenergia al­kalmazásával összefüggő hatósági feladatokat, és az eddigieknél átfogóbban rendezte a lakosság, vala­mint a környezet védelmé­vel kapcsolatos kérdéseket. Határozott a testület a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnevezésének meg­változtatásáról : 1988. janu­ár elsejétől ez az intézmény Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Az új elnevezés jobban megfelel a kamarai tagság összetételének, és kellően tükrözi a tagjai által vég­zett gazdálkodói tevékeny­séget. Az Elnöki Tanács hatá­rozott a fegyveres erők napja alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, kinevezésekről, továbbá bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. Detken járt a taryovistei pártdelegáció Látogatás a gépjavító telepen (Fotó: Tóth Gizella) A Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetke­zetben érthetően gyakran fordulnak meg targovistei vendégek. Közeli barátnak járó tisztelettel üdvözölték hát Pável Jordanovot és két társát péntek délelőtt a kö­zös gazdaság központjában, ahol fogadta őket Kónya La­jos. az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első tit­kára és Szabó Imre, a tsz elnöke. Bolgár barátaink ötödik napja tartózkodnak me­gyénkben. Hevesen már volt alkalmuk betekinteni egy mezőgazdasági nagyüzem munkájába. Míg a Rákóczi Tsz-ben az alaptevékenység­ről tájékozódtak, itt főleg az ipari mellékfoglalkoztatásról érdeklődtek. Szabó Imre a termelési eredményekről, Kiss Ferencné. a tsz párt­alapszervezetének titkára pe­dig a mozgalmi feladatokról tájékoztatta őket. A meleg­hangú eszmecsere után a pártdelegáció tagjai megte­kintették a gazdaság sörpa­lackozóját, gépállomását, s kint a földeken néhány szót válthattak a szüretelőkkel. A szőlőfeldolgozásról, s a kekszüzemben folyó munká­ról is képet kaphattak rö­vid sétájukon, sőt néhány percre betértek a termelő- szövetkezet detki és hal­ma jugrai bevásárlóközpont­jaiba is. Ebéd után útjuk a fővá­rosba vezetett, ahol még a mai napot is városnézéssel töltik. A BKP Targoviste Me­gyei Bizottságának küldöt­tei a délutáni órákban repü­lőgéppel térnek vissza ha­zájukba. Dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes elisme­rően szólt a fejlesztési kon­cepcióval kapcsolatos me­gyei munkáról

Next

/
Thumbnails
Contents