Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 23., szerda Az élelmiszer­gazdaság és a stabilizáció (Folytatás az V oldalról) nos, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Az egybegyűltek előtt dr. Villányi Miklós, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár tar­tott előadást. Rámutatott, hogy a kormány munkaprog­ramjának fontos része az ágazat stabilizációs program­ja is, melynek elkészítését sok vita követte. Egyértel­mű azonban, hogy a mező­gazdaság, az élelmiszeripar, a fagazdaság, a következő években is hozzá kell, hogy járuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához. Fontos feladat, hogy tovább javuljon az élelmi­szer-ellátás, bővüljön az export és fokozódjon az ágazat jövedelemtermelő képessége. Kiemelte: az 1988-tól kialakuló új közgaz­dasági feltételek jobb esé­lyeket kínálnak az eredmé­nyesebben gazdálkodóknak. Ugyanakkor a tartósan pénzügyi, egyensúlyi gondok­kal küzdő üzemeknek nem tudnak támogatást biztosí­tani. A továbbiakban szólt a szerkezetváltásról, az adó­zásról, a kistermelés feltéte­leiről, és a támogatások körének várható változásai­ról. Ezután Sramkó László, a Heves Megyei Teszöv tit­kára ismertette azokat a tennivalókat, amelyeket szű- kebb hazánkban az élelmi­szer-gazdaságban tevékeny­kedők köre tesz a stabili­zációs program megvalósí­tásáért. Hangsúlyozta, hogy újfajta gondolkodásra van szükség az új módszerek be­fogadására, a vállalkozás felkarolására. Csak ez a szemlélet biztosíthatja az előrehaladás lehetőségeit. Husák tárgyalásai Lazar Mojszov a jugoszláv államelnökség elnöke és Gus táv Husák csehszlovák köztársasági elnök Belgrádban (Telefotó: CTK — MTI — KS) A hivatalos baráti látoga­táson Belgrádban tartózko­dó Gustáv Hitsák, a Cseh­szlovák KP KiB főtitkára kedden délelőtt Bosko Kru- niccsal, a JKSZ KB-elnök- ség elnökével a két párt együttműködésének továb­bi erősítéséről, valamint a 'nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről tárgyalt. A csehszlovák párt és ál­lam vezetője ezt követően Branko Mikuliccsal, a szö­vetségi kormány elnökével találkozott. Véleménycseré­jük homlokterében a két ország gazdasági együttmű­ködésének témaköre állott. Gustáv Husák délután újabb megbeszélést tartott Lazar Mojszovval, a jugo­szláv államelnökség elnöké­vel, és részt vett az új, hosszú távú jugoszláv—cseh­szlovák gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű ködési szerződés aláírásán. PERSHING-RAKÉTÁK Reagan köszöneté Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok és a Szovjetunió elvi raké- tamegállapodása után, sze­mélyes üzenetben fejezte ki köszönetét Helmut Kohl nyugatnémet kancellárnak, amiért a Pershing-rakéták- kal kapcsolatos augusztus 26-i nyilatkozatával és a washingtoni tárgyalások zá- rószákaszáig tartó szoros konzultációkkal hozzájárult a megegyezés lehetőségéhez. A nyugatnémet külügymi­nisztériumhoz közel álló Ge­neral -Anzeiger című bonni napilap diplomáciai főtudósí­tójának keddi jelentése sze­rint Shultz és Sevardnadze külügyminiszterek tárgyalá­sain az említett nyugatné­met rakéták és amerikai robbanótölteteik tárgyköre volt az utolsó tisztázandó probléma. Ezekre vonatkozóan az alábbi megoldást helyezték kilátásba: — A Bundeswehr. az NSZK fegyveres erői birto­kában levő hordozóeszkö­zöket a közép-hatótávolsá­gú rakéták eltávolításáról in­tézkedő megállapodás élet­be lépése után, legkésőbb három évvel lebontják. — A robbanótölteteket egyidejűleg visszaviszik az amerikai fegyvertárba, és bevonják őket az összes kö­zepes hatótávolságú eszköz töltetei számára előirányzott felszámolási mechanizmus­ba. — A hordozóeszközök le­bontásával, továbbá az ame­rikai robbanótöltetek és a nyugatnémet területen állo- másoztatott amerikai raké­ták kivonásával az NSZK számára befejeződnek az ál- lomásoztató országok részé­re megszabott ellenőrzési intézkedések. Mint a lap közli, a wa­shingtoni megállapodás ér­telmében, a lövedékköpenye­ket közös ellenőrzéssel megsemmisítik. Az elektro­nikát és a robbantószenkeze- teket leválasztják, és eze­ket visszaadják nemzeti felhasználás céljából. Ezzel a kompromisszummal lehe­tővé válik ugyanis, hogy mindkét fél megőrizze a fontos műszaki részltetek, így az elektronikus berende­zések és irányítószerkezetek titkát. Az NSZK kormánya — a Pershing—1/A típusú raké­ták leszerelésével kapcsola­tos készségének kinyilvání­tása nyomán — most azt várja, hogy a Szovjetunió is hajlandó a megfelelő követ­keztetésekre az NDK-val és Csehszlovákiával való együttműködésének tekinte­tében. Nyugatnémet adatok szerint az NDK 26, Cseh­szlovákia 30, a nyugati kód­ban Scud B típusú rakétát állomásoztat területén. Ezek­nek a robbantótölteteit szov­jet raktárakban tárolják. Az NSZK 'leszerelési szak­értői most ismételten han­got adtak annak a remé­nyüknek. hogy a washing­toni amerikai—szovjet egyez­ség más területeken is je­lentékenyen előmozdítja a tárgyalásokat. A haladás kedvező távlatokat nyit Rea­gan elnök és Gorbacsov fő­titkár találkozója számára, amelynek időpontja valószí­nűleg november 26., az Egyesült Államok hálaadó ünnepének napja lesz. —( Külpolitikai kommentárunk )— Forró Öböl Forróvá vált a Perzsa(Arab)-öböl vize. A szó szo­ros és az átvitt értelemben egyaránt. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország flotta­demonstrációjához az utóbbi napokban Olaszország is csatlakozott aknaszedő hajókkal, sőt Belgium és Hollandia is képviselteti magát az Öbölben. A térség­hez földrajzilag nem tartozó államoknak immár leg­alább nyolcvan hadihajója cirkál itt, s akkor még nem is említettük az Öböl menti országok, így első­sorban Irán flottáját. Tucatszám érkeznek a felvételek az Öbölben ma­nőverező hadihajókról. Van közöttük néhány való­ban művészi fotó is: a párolgó, több mint harminc­fokos víz ködpáráján át homályos hajósziluettek. A jelentések szerint egyes napszakokban előfordul, hogy a látótávolság 50—60 méterre csökken. Kézenfekvő a veszély, a véletlen — fogalmazzuk úgy, vétlen — incidens kockázata. Hétfőn este az ENSZ New York-i székházában is felforrosódott a hangulat annak a hírnek kapcsán, hogy egy amerikai helikopter tüzet nyitott egy iráni hajóra. A Pentagon sietett indokolni a súlyos inci­denst, miszerint az iráni kis hajó aknákat telepített Bahrein partjánál, olyan körzetben, ahol az Egyesült Államok flottájának védelme alatt- kőolajszállító ha­jók szoktak horgonyt vetni. A Pentagon szóvivője elismerte, hogy ugyan sötét éjszaka volt, de a heli­kopter különleges berendezései segítségével „meg­győződtek” az aknatelepítésről. Irán viszont hivatalos hírügynöksége útján cáfolta a hírt, mondván, a hajó élelmiszert szállított, amikor amerikai rakétatalálat érte. Az eset ismételten bizonyította, hogy mennyire sú­lyos veszélyeket hordoz magában az Öböl militarizá- lása. Sevardnadze szovjet külügyminiszter újságírók­nak adott nyilatkozatában megerősítette a Szovjet­unió álláspontját: minden nem térségbeli ország von­ja ki hadihajóit az Öbölből, hiszen ezek jelenléte mind bonyolultabbá teszi az amúgy is válságos helyzetet. A szovjet külügyminiszter Ali Akbar Velajati iráni kollégájával találkozván azt is kifejtette, hogy Irak és Irán háborúját egyes nyugati államok öbölbeli ka­tonai jelenlétük példátlan méretű fokozására hasz­nálták ki. Ezzel jelentősen megnehezítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszüneti határozatának végre­hajtását, amelyet pedig ők maguk is jóváhagytak, így gyengítik Pérez de Cuellar főtitkár közvetítő erő­feszítéseinek hatékonyságát. Ortutay L. Gyula CIPRUS, TURISTASZEMMEL (1V/2.) Beszédes történelem A mi áhítatunk a sziget iránt nem ebből a legendá­ból fakad, hanem abból, hogy Ciprus évezredekre vissza tudja vezetni törté­nelmét. Khirokitia kőkor - szakbeli város. „Utcái” nyolc, ezer évesek, házai kerek alaprajzúak, 3—4 méter át- mérőjűek, ún. méhkasházaik — ahogyan a feltárók alak­juk miatt — elnevezték. La­kóiról nem sokat tud a tör­ténelem. Valószínűleg a szi­get első — közösen élő — lakosai lehettek. Az biztos, hogy halottaiktól nem vál­tak meg. Lábukat a mellük­höz szorították, és így ösz- szehúzott testhelyzetben la­kóházaik alá temették el őket. Valószínűleg féltek halotta­iktól, mert a fejre, vagy a test más részére követ tet­tek, hogy vissza ne térhes­senek. Kezdetleges szerszá­maik csontból, kőből készül­tek, edényeik is kőből vol­tak. Eszembe jut, vajon mit szólnának, ha egy mai, jól gépesített háztartással ke­rülnének szembe a kőkor - szakbeli asszonyok, akik — bármilyen furcsa is — a mai asszonyokhoz hasonlóan szerették magukat ékesíteni. Legalábbis erről tanúskod­nak a feltárt, megtalált lán­cok. függők. Milyen közel, és mégis milyen távol van­nak tőlünk ezek az. emberi lények! Ahogyan írtam, Cipruson a történelemmel szinte min­denhol találkozik az ember. Curium római emlékeket idéz. A rómaiak i. e. 58-ban hódí­tották meg a szigetet. Érde­kesség, hogy egy ideig Cice­ró, a kiváló szónok prokon- zul volt Cipruson. Curium városát a görögök alapítot­ták, de a ma látható érde­kességek nagyobbrészt ró­maiak. A villa Eusztoliosz moza­ikjai ma is lenyűgözőek. Jó­módú római polgár házia le­hetett, aki egy nagy cipru­si földrengés után sok vá­roslakót befogadott. „Lépj be és hozz szerencsét” üd­vözli a vendéget a mozaik­felirat. A ház fürdője igen jelentős szerepet kapott az akkori életvitelben is. Hi­deg, langyos és meleg vizű medencék szolgálták a ház lakóit és vendégeit, gyönyö­rű, mozaikpadlós megoldás­sal. Ktiszisz (az építő, az ala­pító), egy fiatal nő mozaik­ja ma is szinte hibátlan. Az egykori mesterek az ő ke­zébe építették be azt a ru­dat, ácskapcsot, ami feltehe­tőleg szabvány hosszmér­ték, egy római lábnak felel meg. A fogadószoba mozaik­ja is szinte teljes épségében pompázik. A rajta lévő álla­tok hal — Krisztus jelképe, a páva — a hatalom jelké­pe, annyira élethű, hogy azt várná az ember, mindjárt megmozdul. A holló, — amelynek mozaikja szintén itt látható — Cipruson az egészséget jelképezd. Ha egy Amphiteatrum Curiumban ciprusitól megkérdezzük, hogy van, azt feleli, mint egy holló. Ha nem is élnek az embe­rek addig, mint a holló, egy biztos, hogy egészséges élet­módra törekszenek. Táplál­kozásukban nagy szerepet kap a zöldség és gyümölcs. Talán az édességek, cukrok fogyasztásában torkosok ki­csit, de ittas, részeg embert például 8 napos ott-tartóz- kodásunk alatt egyet sem láttunk. Curiumban található még egy 3500 személyes félkör alakú amfiteátrum, amely ma is működik. Ott jártunkkor finn népzenei előadásra ké­szült egy művészeti csoport. Különleges élmény volt a fehér bőrű, szőke hajú lá­nyok és fiúk megjelenése ezen a mediterrán színpa­don, ahol bizony hétágra sü­tött a nap. A színház akusz­tikájára jellemző, hogy ha valaki a színpad közepén meggyújt egy gyufát, azt a leghátsó sorokban is tökéle­tesen hallani. A színház repertoárjában leginkább a görög tragédiák, angol királydrámák szere­pelnek. Ez utóbbiak kapcsán meg kell említeni, hogy Anglia és Ciprus történelme több ponton találkozik. Oroszlánszívű Richárd, an­gol király a XII. század vé­gén, a szentföld felszabadí­tására irányított III. keresz­tes hadjárata során jutott el Ciprusra. Elfoglalta a szige­tet, és ezzel véget vetett a bizánci uralomnak. Az an­gol király nem nagyon tu­dott mit kezdeni a szigettel, így eladta a templomos lo­vagok rendjének. Később francia lovagok, velenceiek, majd törökök uralkodtak a sziget felett, mígnem 1878- ban a török—angol szerző­dés értelmében Ciprus Nagy- Britannia fennhatósága alá került. Nyolcvankét évig, 1960-ig tartozott a sziget brit korona alá. Ennek az idő­szaknak mindenütt érezni ma is a nyomát. Szinte min­denki beszél angolul, az au­tók jobbkormányosak, a közlekedés bal oldali, a vil­lanykapcsoló a szállodai szo­bában is fordítva működik, csakúgy, mint Angliában. Az általános angol nyelvtudá­sért irigylem a ciprusiakat, a közlekedéshez való alkal­mazkodás kicsit megviselt. Igencsak forgattuk a fejün­ket jobbra, balra, mielőtt le­léptünk a járdáról. (Gyalog­átkelőhelyek alig vannak.) Egyébként a ciprusi ember a közlekedésben is igen szí­vélyes, jóindulatú, udvarias. Az irányjelzőt alig használ­ják az autósok, annál többet viszont a kürtöket. Állan­dóan dudálnak, udvariasan integetnek egymásnak, és ahogyan tapasztaltuk, nem rohannak az autókkal. Egyébként mindenféle gyárt­mányú és márkájú kocsi megtalálható az utakon, a Ladától a Skodán keresztül a Mercedesig, japán kocsikig mindent láttunk. A kocsiparkhoz hasonlóan a boltok kínálatában is sok ország áruja szerepel. Az országnak alig van ipara, így szinte mindent más or­szágoktól importál, de talán Angliától a legtöbbet. Cip­rus drága ország, talán a magas vám miatt. A kevés hazai áruikat védik. ezek alacsonyabb árfekvésűek. (Folytatjuk) Miskolczi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents