Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 307. szám ARA: 1987. szeptember 3., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagygyűlés és vitafórumok — Társalgás a jövedelemadóról — Ven­dégek az újságírók ~ Amatőr alkotók kiállításai Szakszervezeti napok meivénkken VÁRKONYI PÉTER MEGHÍVÁSÁRA Hazánkban tárgyal a holland külügyminiszter Napközisek Az általános iskolai ta­nulók ezrei járnak nap­közibe általában napi négy, vagyis heti húsz órát töltenek el ott. Napi hat óra az iskolában, négy a napköziben, tehát összesen tíz óra távol az otthontól. Ha a nap huszonnégy órá­jából levonjuk azt az időt. amit a gyermek oda­haza az alvásra fordít, ak­kor könnyű kiszámítani: hat óra jut arra, hogy együtt legyen a család. Ez nyilvánvalóan azt is je­lenti, hogy az általános is­kolás tanulók zöme több időt tölt el az iskolában, mint odahaza. Amennyiben eh­hez hozzászámítjuk az egyéb iskolai elfoglalt­ságokat, különórákat, sport­tal, egyebekkel való el­foglaltságokat. akkor e | tény nyilvánvalóságához i nem férhet kétség. Az iskolai napközi ott­honokat a szükségszerűség hozta létre. A szülők dol­goznak, így az iskolának kell törődni azzal, hogy — túl az oktatási időn — gondoskodjon a tanulók másnapi felkészítéséről, étkeztetéséről, a szabad­idő hasznos eltöltéséről. Akárhogyan is csűrjük- csavarjuk, az iskolai nap­közi- otthonoik végeredmény­ben hézagpótló intéz­I mények, helyettesítik — ha lehet — a szülői gon­doskodást. A napközi, is­kola, de mégsem az, in­kább otthont pótló tartóz­kodási hely, ahol rendel­tetése szerint a család tö­rődő gondoskodását is vál- : lalják. Ki tagadná, hogy j az lenne az ideális, ha gyermekeink iskolán kívüli í idejük egészét odahaza, a családi körben legalább az egyik szülő, a testvérek felügyelete mellett tölthet­nék! Az iskola nevelési fel­adatait senki sem vonja kétségbe, még kevésbé az iskolai napközi otthonok ilyen irányú tevékenysé­gét, hiszen itt kell meg­tanítani a gyermeket il­lően viselkedni, kultúr- emberhez méltóan étkez­ni, társaival együtt élni. Nyomban tegyük hozzá, hogy mindezekhez éppen a zsúfoltság, az időhiány miatt a legtöbb helyen, nincsenek meg a feltételek. Fontos viszont, hogy leg­alább a személyi adottsá­gok ne hiányozzanak, és lehetőleg a legjobb ne­velőket, pedagógusokat irá­nyítsák erre a szülőket helyettesítő, felelősségtel­jes pedagógiai munkára.-Lelki szemeim előtt lá­tom a legyintéseket, a mosolyt az arcokon, hiszen a legtöbb helyen a nap­közisek a tantestület csont­csillagos katonái. Az is megesik, hogy valaki bün­tetésből kerül a napközi­be; vagy megszokik vagy megszökik szándékkal. Amennyiban a napközi­sek mind szakmában, mind pedagógiában hivatá­suk magaslatán állnak, és nem csupán gyermekfel­vigyázók, vagyis vállalják a kettős szerepet, úgy tényleg a legnehezebb fel­adatot teljesítik, amit pénz­ben és erkölcsiekben is az eddigieknél sokkal job­ban ki kell fejezni. Szalay István Találkozni a tagsággal, kö­zelebbről megismerni a dol­gozók észrevételeit, javasla­tait, segíteni jezek hasznosí­tását a mindennapi munká­ban — többek között ez is célja a Heves Megyei Szak- szervezeti Napok rendez­vénysorozatának, amely teg­nap kezdődött és október 15- ig tart majd. A szervezők — az SZMT és megyénk 14 ipari-ágazati szakszervezeti bizottsága — gazdag 'kíná­lattal, közel 250 program­mal várják az érdeklődőket. Szolidaritási nagygyűlés kezdődik -ma délután, fél 2- kor, Sírokban, a Mátravidé- ki Fémműveknél. Ennek I vendége és ünnepi szónoka lesz Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, aki többek között a magyar szakszervezetek tevékenységéről is beszél. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről vitatkozhatnak a résztvevők dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára vezetésével szeptember 23-án. Egerben, az SZMT székházában. Ugyancsak szeptemberben, a hónap elején Váradi János vezérigazgató és Tiszai Já­nos szb-ti'tkár irányításával szocialista brigádvezetők ta­nácskoznak az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kom­binát első féléves gazdálko­dásáról. A bélapátfalvi sza­kosított szociális otthonban — Miért éppen Egerre esett a választás az orszá­gos borverseny megrendezé­sére? — A város történelme ösz- szefonódik a szőlőművelés­sel és a borászattal. A kül­földiekben a Magyarországról alkotott képhez hozzá tar­tozik az Egri bikavér vagy a leányka, amely már eddig is sok dicsőséget szerzett a megyeszékhelynek. Ezért a minisztériumunkban alakult bizottság, adottságai alap­ján, Egert az országos bor­verseny megrendezésére al­kalmasnak tartotta. Azt is szeretném aláhúz­ni, hogy a szőlőtermelő- gaz­daságok és az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombi­nát munkája nyomán a ré­gi fajták mellett az újabbak az egészségmegőrzésről, a hatvani kórház- rendelőinté­zetben pedig többek -között áz alkoholizmusról, az in­farktus megelőzéséről, a ki­egyensúlyozott étkezés meg­teremtésének feltételeiről esik szó. A tanács és a szak- szervezet együttműködését tárja fel előadásában dr. Gyula Zoltán, az Eger Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára szeptem­ber 24-én, 30-án pedig a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdésekre vá­laszol Kántor Imréné, a Mát­ra Volán gazdasági igazga­tóhelyettese, a vállalat egri, Lenin úti oktatótermében. A művelődésről rendeznék fó­rumot a Gárdonyi Géza Színház, a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat, az egri zeneiskola és a szórakoztató zenészek képviselőinek, va­lamint nagyobb üzemek köz- művelődési szakembereinek részvételével október 7-én, az SZMT székházában. Idő­szerű ifjúsági és nőpolitikái, ■t valamint a környezetvéde­lemmel kapcsolatos problé­máikra is választ kaphatnak majd a dolgozók. Természetesen a komo­lyabb hangvételű, gazdasági­politikai kérdésekkel fog­lalkozó előadások mellett a kulturális, sport- és egyéb programok számára is jut termelésbe vonásával nagy­arányú szakmai, technológiai fejlesztést valósítottak meg és hűen őrködnek a kiváló minőség fölött. Ennek ered­ményeként az elmúlt negyed­században számos hazai és külföldi, nemzetközi borver­senyen több mint száz arany­érmet, illetve helyezést értek el. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal felhívá­sát követően, 1987-ben egész esztendőn át gazdag rendez­vénysorozattal kívánják a szőlőt és különösen az itt termő borokat jobban meg­ismertetni. — Mi a célja az országos versenynek? — Alapvetően az, hogy számot adjon a hazai szőlő- és bortermelés eredményei­ről. mindenekelőtt minőség­hely, idő. Több neves újság­írót is vendégül lát szőkébb pátriánk ez idő alatt, így többek között Széchenyi Ág­nest, az Élet és Irodalom ro­vatvezetőjét, Vértes Évát, a Magyar Rádió főimunkatár­sát, F. Nagy Angélát, a Ma­gyar Konyha felelős szer­kesztőjét, valamint a Nép­szava és a Népújság vezető­it. munkatársait. Szeptember 12-én, Recsken rendezik meg a szakmaközi-kupa megyei döntőjét, ahol különféle ver­senyekre — kispályás lab­darúgás, asztalitenisz, lövé­szet, atlétika stb. — nevez­hetnek az érdeklődők. Számos tárlat is megnyílik a Heves megyei szakszerve­zeti napok alkalmából. így például Egerben, a Techni­ka Házában, a 11. Heves me­gyei újítási kiállítás, börze és verseny, Petőfibányán, a Mátraalji Szénbányák műve­lődési házában 'bányászati emlékek, Visontán, a Tho- rezben pedig amatőr alko~ tó közösségek munkái kap­nak helyet. Persze, a felsorolt tucat­nyi rendezvény csak ízelítő a bőséges kínálatból, ame­lyet a szervezők közel más­fél hónapon át kínálnak. La­punk hasábjain keresztül rendszeresen értesülhetnek majd olvasóink a Heves me­gyei szakszervezeti napok egyéb programjairól is. re és a nemzetközi verseny- képességre való törekvés je­gyében. Ami az érdeklődést bizonyítja, hazánk vala­mennyi jeles borvidékéről je­lentkeztek nagy- és kisüze­mek. Így összesen 1100 min­tát vizsgál majd az öt bí­rálóbizottság és háromszáz üdítőitalt is. A nedűk 20 szá­zaléka vörös-, 70 százaléka fehérbor, 10 százaléka pedig pezsgő lesz. — Hány kategóriában mi­nősítik a borokat? — Tulajdonképpen há­romban. A minták túlnyomó többsége a forgalomba ke­rülő palackozott borokból kerül ki. Ezzel az a célunk, hogy a vásárlók érdekvédel­mét és a minőség iránti igé­nyét erősítsük. A másik cso­port a termelői nedűk köre Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett Hans van den Broek, a Holland Ki­rályság külügyminisztere. Útjára elkísérte felesége. A holland diplomácia ve- zetőjét vendéglátója, Várko­nyi Péter fogadta a Ferihe­gyi repülőtéren. Jelen volt Iván Tivadar, hazánk hágai, valamint Janim Catharina Ferringa, Hollandia buda­pesti nagykövete. A holland külügyminiszter délelőtt katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A program a Külügyminisztériumban folytatódott, ahol Várkonyi Péter és Hans van den Broek vezetésével hivatalos ma­gyar-holland tárgyalást tartottak. Várkonyi Péter és Hans van den Broek megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar—holland kapcso­latok fejlődnek. Egyetértet­tek abban, hogy a kontak­tusok jól szolgálják mind­Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár meg­beszéléseket folytatott Mexi­kóvárosban Bernardo Se­pulveda külügyminiszterrel, Alfonso de Rosenzvueig-Diaz- zal, a külügyminiszter első helyettesével és más mexi­kói politikai személyiségekkel hétfőn, illetve kedden. A felek áttekintették a kétoldalú lesz. Ezeknél az 1987-ben rendezett borversenyeken aranyérmet szerzett állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, kertbarátok és kis- árutermelők termékeit minő­sítjük. Míg a harmadik ka­tegóriába az úgynevezett mu­zeális borok és párlatok ke­rülnek. Ezek kis tételben ta­lálhatók, de ugyanakkor nagy értéket képviselnek. — Változik-e a bírálati rendszer? — Egy-egy bor minősíté­sénél ismét a korábban al­kalmazott, 20 pontos rend­szerhez térünk vissza. Ez azt jelenti, hogy 16,51-től 17,50- ig bronz-, 17,51—18,50-ig ezüst-, míg 18,51-től 20 pon­tig értékelt borok aranyér­met nyernek. A bírálatot, mint már említettem, öt bi­kát ország érdekeit, illetve az összeurópai együttmű­ködés ügyét. Mindkét rész­ről megerősítették a politi­kai kapcsolatok, a gazdasá­gi és a műszaki-tudományos együttműködés, a kulturális cserék és az idegenforga­lom további bővítésének szándékát. A magyar—holland gaz­dasági kapcsolatok további fejlődését segíti az a beru­házásvédelmi egyezmény is. amelyet a külügyminiszteri találkozót követően Medgyes- sy Péter pénzügyminiszter és Hans van den Broek lá­tott el kézjegyével. Az alá­írásnál jelen volt Várkonyi Péter. A dokumentumnak megfelelően mindkét fél szorgalmazza az új beruhá­zásokat partnerének orszá­gában, s ehhez — a belső szabályozás mellett — meg­felelő nemzetközi jogi ga­ranciákat is nyújt. A most megkötött szerződés immár a hetedik hazánk és a tő­kés országok beruházásvé­delmi egyezményeinek so­rában. kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A nemzetközi helyzetről folytatott beható eszmecse­re homlokterében a lesze­relés és a nemzetközi biz­tonság, a világgazdaság és a fejlődés időszerű kérdései, s emellett a közép-amerikai válság politikai rendezését célzó legújabb erőfeszítések álltak. zottság végzi majd, melyek tagjai a legnevesebb hazai szakemberekből kerülnek ki. Természetesen külföldiek ér­kezését is várjuk, miután több országból bejelentették, hogy részt kívánnak venni az idei országos borversenyen. Így hazánkba várjuk Robert Tinilot urat is, a Nemzetkö­zi Szőlészeti és Borászati Hi­vatal igazgatóját. — Milyen díjak lesznek? — Az eredményhirdetésre szeptember 12-én, szombaton, délben kerül sor. Azt meg­előzően délelőtt Egerben, az oktatási igazgatóságon, a verseny színhelyén, tudomá­nyos előadásokra kerül sor. Nevezetesen a magyar szőlő­termelés időszerű kérdései­ről, a borról az ember éle­tében, a minőségi termelés és a táj kapcsolatáról, vala­mint a borértékesítés belke­reskedelmi tapasztalatairól hangzanak el előadások. Ez. után adják át a díjakat, az arany-, ezüst- és bronzérme­ket, továbbá a vándordíját és a különböző cégek által felajánlott különdíjakat is. — Az országos borverseny­nyel egy időben más rendez­vények színhelye is lesz Eger. — Valóban, a megyeszék­helyen, a városi tanácson, például borcímke-kiállítást rendeznek. A Katona István téren viszont bognár- és ká­dáripari eszközök bemutató­jára kerül sor. A program- sorozat külön érdekessége lesz szeptember II-én a szüreti bál az Eger és a Park- Szállóban. Országszerte, de már, mint utaltam rá, kül­földről is nagy az érdeklő­dés a parádésnak ígérkező rendezvények iránt, amelyek minden bizonnyal jól szolgál­ják majd a hazai — közöt­tük az egri — borok még jobb megismerését. Mentusz Károly Kárpáti Ferenc Ausztriába utazott Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter Ró­bert Lichal osztrák szövetségi hadügyminiszter meghívására szerdán, háromnapos hivatalos látogatásra Ausztriába uta­zott Borvárosi hangulat Egerben (Fotó; Perl Márton) Ezeregyszáz mintát vizsgálnak — Tudományos előadások — Címkekiállítás — Bognár- és kádáripari eszközök bemutató­ja — Szüreti bál Áz országos borverseny előtt... Nagyszabású, a határainkon túlról is érdeklődőket vonzó eseményso­rozat lesz Egerben. A közeli napokban; szeptember 7—12. között az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán rendezik meg a XXI. országos bor- és VI. üdítőital-versenyt. Ez újabb elismerést je­lent a. megyeszékhelynek, ahol több évszázados a szőlő- és borkultúra, ©gy is mondhatjuk, hogy Eger és környéke Magyarország egyik legran­gosabb történelmi borvidéke ma is. A hazai városok közül a megye- székhely is megpályázta ebben az évben a nemzetközileg meghirdetett Szőlő és Bor Városa megtisztelő címet, amelyhez szorosan kapcsolódik az említett rendezvénysorozat. Nagy Lászlót, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztályvezetőjét, a szervező- bizottság elnökét az előkészületekről kérdeztük. Horn Gyula megbeszélései Mexikóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents