Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat 5. Az augusztus 20-án átadott új gazdasági épület „HETEN VAGYUNK HÉT HEKTÁRRA” Az erdőtelki arborétum megújuló arca A község szélén árnyas fasoron hala­dunk mind beljebb az ősi fák között. Buttler gróf hajdani kastélyparkjában igazi felüdülést nyerhet a ma idelátogató is. Egyre nagyobb kincset ér a sok ritka fa, a levegő kivételes tisztasága. Az évti­zedek alatt kiöregedő növények pótlása legalább olyan fontos feladat, mint a mostaniak őrzése, gondozása. Azt kutat­juk, hogyan folyik Erdőtelken ez a ter­mészetvédelmi munka. Jólesik a szemnek az üde, frissen öntözött fű, s a zöld számos árnyalatában feltű­nő nemrég telepített kis cserjék, növények, fák, ren­getege. Nagy Józsefné, a legrégibb dolgozója az arborétumnak: 15 éve betanított kertész a faiskolában. — Nemrég töltöttem be 55. évemet, de még az idén végig dolgozóik — kezdi a mosolygós. ízes beszédű asszony. — Éppen ültetjük a kis facsemetéket; legtöbb a tuja, de a boróka is új életre kap nálunk. A szom­szédban lakom, de nemcsak a közelség, hanem a csa­ládias légkör is ideköt. Több pénzt ígértek máshol, de én nem tágítottam. Ke­vesen: heten vagyunk hét hektárra, de mindent meg­csinálunk. Biztos akar a vezetőhelyettessel is beszél­ni. ö jobban tudja a dolgo­kat — nézze, ott vezeti a traktort. Tudja nálunk a fő­nök is dolgozik. Mihályi Éva kertész tech­nikus leállítja a kerti gépet, s végigkísér a telepen. — Abban a sajátos hely­zetben vagyunk, hogy a Bükki Nemzeti (Park Arbo­rétuma a mienk, ide a helyi tsz alkalmazottjaiként tar­tanak számon bennünket. Ez a körülmény a bürokra­tikus többletmunka mellett a gazdálkodást, a pénzügyi munkát is bonyolítja. A szakmai felügyeleti szervünk az Országos [Környezet_ és Természetvédelmi Hivatal. Nagy Józsefné szeretett növényei között Az lenne a megnyugtató megoldás, ha a Bükki Nem­zeti Park átvenne bennün­ket. Mi is gazdálkodunk, hi­szen a háromhektáros fa­iskolánk azon túl, hogy a régi öreg parkot felfrissíti, s az új külső kertet állan­dóan csinosítja, eladásra is dolgozik. Tavaly 500 ezer forintot termeltünk, most már túl vagyunk a 700 ez­ren. Állományunk gazdagí­tása érdekében részt veszünk a nemzetközi magcsereak­cióban is. ★ A frissen átadott, építé­szetileg igényes, a környe­zetbe illő új gazdasági épü­leteinket az iERFATERV elképzelései alapján az egri Vertikál Kisszövetkezet ki­vitelezte. Ez a hatmilliós beruházás végre ideális munkakörülményeket b izto~ sít az asszonyoknak. A fű­tött, hőszabályozós munka­termek mellett . korszerű szociális helyiségek, iroda, melegedő, géptároló, s a padlástérben raktárhelyisé­gek vannak. Mindezek hosz- szú időre fejlődésképessé tehetik tevékenységünket. ★ Sétánkat tovább folytatva a külső kertben egy mes­terséges tavat pillantunk meg. Náddal benőtt környé­ke igazi lehetőség a pihe­nésre. a kikapcsolódásra. — Mennyire látogatott ez a természetvédelmi terület? — A belépőjegyekből kö­rülbelül 20 ezer forint jött össze az elmúlt évben — tájékoztat a vezetőhelyettes. — Főleg iskolások, s a ter­mészet megszállottjai jártak itt. Kellene a nagyobb pro­paganda. Hamarosan kikerül egy irányítótábla a 3-as útra, mely ide irányítja a figyelmet. További lehető­ségeket rejt a régi kastély át­alakítása mely a vendéglá­tás. az idegenforgalom cél­jait szolgálja majd. ★ Ma a természet értékei­nek őrzése szerencsére már nem hobbi, s nem csak egye­sek szenvedélye. A felüdü­lés mellett a növényvilág iránt érdeklődő iskolák, szakkörök is hasznosíthat­ják az itteni látnivalókat. Megyénk egyik természeti kuriózumában, az értő oda­figyeléstől gyarapodó ter­mészeti parkban még szív­hattunk friss levegőt... B. Szabó Pál Mihályi Éva: minden évben gazdagodik parkunk (Fotó: Tóth Gizella) A külső kertet 1984-től kezdték kialakítani KERÉKPÁRLÁNCOK BODONYBÓL A vállalkozás ígéretesnek tűnik... A siroki gyár és a téesz kézfogása Még nincs két hónapja annak, hogy a Bodonyi Mátraalja Termelőszövetkezet­ben új ipari melléküzemág született: az erre a célra átalakított csarnokban kerék­párláncokat gyártanak. A dolog érdekes­sége, hogy a siroki Mátravidéki Fémmű­vek „adta át" a munkát a mezőgazdasági üzemnek. A szerződést természetesen ala­pos, átgondolt tervek előzték meg, s úgy tűnik: a vállalkozás egykoron meghozza gyümölcsét mindkét fél számára. De milyen okok is kész­tették a két gazdasági egy­séget e lépésre? Erről előbb Sírokban, a Fémművekben érdeklődtünk. Kovács Gyula kereskedel­mi főmunkatárs: Zakkay János eddig a növénytermesztésben dolgozott — A láncüzem termékeire mindig az előző év szeptem­berében kötjük meg az éves szerződéseket a nagykeres­kedelmi vállalatokkal. Az igények alapján véglegesít­jük a tervet, s úgy számí­tottunk, hogy a nagy mennyi­ségű import miatt a VII. ötéves tervidőszak végére csökken a kereslet a mi ke­rékpárláncaink iránt. Ám váratlanul 1987-re többlet- igények is jelentkeztek, többek között rendelt az Agroker és a Mobil is. A Csepel pedig 400 ezer egy- nyolcados láncot kért. Ezért gondoltunk arra, hogy bér­munkában átadjuk a lán­cok szerelését. Tárgyaltunk több tsz- szel, így a szeren­csivel is, végül áprilisban jelentkeztek a bodonyiak, s velük sikerült megyegyezni. A termelési együttműkö­dési megállapodás értelmé­ben a bodonyi tsz egy két­száz -négyzetméteres csar­nokot biztosított a gépek telepítéséhez, s vállalta, hogy évi 650 ezer méter láncot szerel össze a műhelyben. Az alapanyagot, az alkatré­szeket a siroki gyár bizto­sítja, a gépek javítását is vállalta. — Mikor ikezdték meg a gyártást? Hiszen az ottani­ak eddig a mezőgazdaság­ban dolgoztak, is nyilván be kellett tanítani őket e mun­kára ... — Június li6-án telepí­tettük az első két gépegy­séget. Harminc nő és hat lakatos dolgozik a gyártáson. A gépek kezelése nagy fi­gyelmet követel, a munka­folyamat nem olyan egy­szerű. A bodonyiak itt, a siroki gyáriban tanulták a szakmát, de sokat segítet­tünk a helyszínen is. Júni­us 22-re gyártásra készen álltak a gépek, s jelenleg biztosítottak a tárgyi felté­telek ahhoz, hogy a két gépegység folyamatosan üzemeljen. Természetesen, mint általában, a tanuló­pénzt itt is meg ikell fi­zetni: pillanatnyilag ötszáz méter készterméket tudnak átadni átlagosan. JúliuslS- én szerettük volna beindí­tani a második ütemet, a napi két és fél ezer méteres gyártásra kellett volna át­állni. Ám számoltunk azzal, hogy az indulás nehézkes: úgy véljük, szeptemberre sikerül a kívánt mennyisé­get elkészíteni. Év végére összesen 350 ezer méter lán­cot kell szállítanunk a meg­rendelőinknek, ★ Bodony, 1987. július 29. A tsz melléküzemágában már tizenegy gép üzemel: félautomata blokkszerelő, hevederlyukasztó, szegecse­lő... A munka, a nyári szabadságolások ellenére ütemes, az itt dolgozók vé­leménye szerint hamaro­san tartani tudják a 70-80 százalékos szintet. Nagy Csaba üzemvezető: — Nemcsak a tárgyi fel­tétel, a dolgozói létszám is adott. A termelőszövetke­zetből, a környékbeli fal­vakból jöttek az asszonyok, férfiak. Ügy tűnik, létszám- fejlesztésre is lesz lehető­ség és teljes lesz a gárda. A beindulás nehézségeit a saját bőrünkön tapasztal­tuk. de a folyamat megis­meréséhez nagyon sok segít­séget kaptunk a sirokiaktól. — Nemrégiben vette át az üzemvezetést. Nem félt a feladattól? — A körülmények ismere­tében úgy éreztem, meg tu­dom oldani. A magyar ipar­ban sokszor adódik gond az alapanyaggal, itt is előfor­dul, hogy nem kapunk olyan minőséget, amilyet szeretnénk. De ha sikerül átvennünk az eddigi terme­lési ritmust, két éven ibelül tartani tudjuk a kívánt szintet. Hetente szállítjuk a kész árut, a mi meósaink után a siroki gyár is ellen­őrzi a gyártott kerékpár­láncokat. A legfontosabb, hogy olyan lakatos gárdánk legyen, amelyik megbirkó­zik a feladattal. Jelenleg hatan vannak, de szeret­nénk még áthelyezni szakmunkást a láncszerelő részlegbe. Zakkay János a végszere­lést végzi: — Eddig a növényter­mesztésben dolgoztam, s ahogy az üzem megalakult, azonnal átjöttem. Itt fiata­lok között vagyok, s azért látok fantáziát a munká­ban, mert nemcsak az egyé­ni teljesítménytől, hanem a csapatmunkától is függ, hogyan tudunk helytállni. A négyezer-négyezerötszáz forintot megkeresem havon­ta, s a mezőgazdasági mun­ka után megszerettem a gépet. Felde Dezsőné a parádi üveggyárból jött át: — Sírokban tanultam meg én is a munkafolyamatot, most előjavítóként dolgo­zom. Az órabérem 17 forint 50, de később átálhmk a tel­jesítménybérre. Sdáig is megtaláltam a számításom, munkatársaim segítőkészek. Ezért is nem félünk attól, mi lesz ha a teljesít­ményt mérik. Ha jó a lánc, tudunk haladni a munká­val. Érdekesnek is találom: ellenőriznem kell, nem hi- ányzik-e a görgő, nincs-e eltörve a heveder, a csaphi­bát kijavítom. Nemsokára átállunk a két műszakra, de családi okok miatt megen­gedték, hogy állandó déle­lőttös legyek ... ★ Gálicz Árpád, a termelő- szövetkezet főkönyvelője végül így összegez: — Valamennyien azt re­méljük, gazdaságos lesz e tevékenységünk. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területeink vanak, ezért is keresünk lehetőséget az iparban. Most még épp, hogy túljutottunk a betanu­lási időn, a teljes adatok még nem alakultak ki. De a begyakorlást nézve, a ki­látások ígéretesek. Bízunk abban, hogy partnerünk: a siroki gyár nem csalódik bennünk. Mikes Márta A tsz melléküzemágában már tizenegy gép üzemel (Fotó: Tóth Gizella) Kovács Gyula: Ügy véljük, beválnak reményeink ...

Next

/
Thumbnails
Contents