Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-11 / 188. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 11,, kedd 5. Deák és Mészáros A dombóvári Szigeterdő szobrai A Tolna megye nyugati szegletén felevő Dombóvárról általában csak annyit tudunk, hogy fontos vasúti csomópont, és hozzá tartozik a kiváló gyógyvizű Gunaras- fürdő. Pedig van egyéb nevezetessége is. Megkapó élményben van része annak, aki elvetődik a dombóvári Szigeterdőbe. A hajdani erdőből művészi igénnyel átalakított parkban facsoportok, bokrok, virágos és pázsitos részek váltakoznak. És ami e díszkertnek országunkban egyedülálló jellegét és varázsát adja. az a látszólag szétszórtan, esetlegesen,. valójában művészien megtervezett és elhelyezett, kétszeres embernagyságú, fehér szobrok látványa. A Kapós folyó mentén települt Dombóvár ősrégi helység, bár ez kevéssé látszik rajta. A folyó jobb partján emelt váréból csupán néhány téglából rakott falmaradvány hirdeti, hogy évszázadokon át abban lakott a Dombóy (vagy Dom~ bay) család. Egyik tagjára, a híres jogtudós Dombóy Pálra bízta II. Ulászló királyunk a Werbőczy-féle Hár- maskönyv megvizsgálását, vagyis szakmai lektorálását A török 1542-ben foglalta el a várat, amelyet Pálffy Miklós 1559-ben vívott visz- sza. Száz évvel később a haditanács elrendelte lerombolását, amit 1702-ben végrehajtottak. Ezután az egész dombóvári határ az Esterházy hercegek tulajdonába került, akiknek itt volt egyik birtokközpontjuk és építkezésekkel, bőkezű adományokkal igyekeztek a várost felvirágoztatni. Az említett téglavárral csaknem szemben, a folyó túlsó partján állt egy pa- lánkvár is, amelyet a Kapos mellékága ölelt körül, szigetet képezve. A hagyomány szerint ez a Dombóyak elővédvára lehetett. A Kapos szabályozása után a mellékágat lecsapolták. Azóta e terület már csak nevében emlékeztet hajdani sziget mivoltára. Ez a Szigeterdő, ahol a városka parkja van. Milyen szobrokról van tehát szó. és azok a sors minő szeszélyéből kerültek mai helyükre? 1908-ban pályázatot írtak ki a budapesti Parlament előtti téren felállítandó Kossuth-emlékműre, amelyet Horvay János nyert meg. Az 1928-<ban leleplezett. nagyszabású szoborcsoport, amely Kossuthot minisztertársai körében ábrázolta — úgy mondják — pesszimista hangulatot árasztott, és a levert, tehetetlen nemzetet szimbolizálta. Hor- vay kiváló művész volt, amint azt több köztéri és ismert alkotása tanúsítja: a ceglédi Kossuth-szobor, a pécsi Zsolnay-szobor, a New York-í Kossuth-szobor, a budapesti Beethoven- és Gárdonyi-szobor stb. A negyvenes évek végén az illetékesek úgy döntöttek, hogy kicserélik Horvay Kossuth-emlékművét, s megbízták Kisfaludy Stróbl Zsigmondot új szobor megmintázásával. Amikor az új alkotás elkészült, a Hor- vay-féle emlékművet szétdarabolták. Ekkor, 1952-ben jelentkezett Dombóvár, hogy a szoborcsoportot felállítja a város főterén. Csakhogy a figurák túl nagyok voltak, elnyomták volna az épületeket. s a szoborcsoport sem érvényesült volna kellően. Évekig hevertek ott, miközben különböző tervek készültek és vetéltek el. Aztán megszületett a nagy és eredeti ötlet: a Szigeterdő. Amint azt a Hor- vay-féle emlékmű talapzatán elhelyezett tábla hirdeti: „.. Újrafelállításában közreműködött a Művelődés- ügyi Minisztérium, Dombóvár Város Tanácsa és a Megyei Urbanisztikai Bizottság 1972—1973-ban.” S azóta ott állnak az első felelős magyar minisztérium tagjainak kőbe vésett szobrai, kilenc tépelődő államférfi kutatja töprengve a jövőt, vagy mereng el a múlton. Középütt Kossuth jobbján Szemere, távolabb Deák és Mészáros, majd Eötvös és Széchényi. Szemeiével szemben Batthyány, lejjebb Esterházy és Klauzál. A Szigeterdőben nem árasztanak pesszimizmust, hanem a hazájukért aggódó, gondolkodó államférfiak benyomását keltik. És megnyugtató érzés így együtt látni őket. Csak az a kár, hogy nem lehet róluk levelezőlapot kapni, hogy ez a park, amely annak idején kiérdemelte a Dunántúl legszebb parkja címet, nincs benne az idegenforgalom vérkeringésében, semmi sem jelzi létezését, alig lehet rátalálni. Pedig figyelmet érdemelne. Dr. Cs. K. Esterházy és Kiássál Batthyány Újra megnyílt a soproni Storno-gynjtemény Négyéves felújítási munkák után újból megnyitották Sopronban a Storno- házat és a benne elhelyezett Storno-gyűjteményt. A hajdani magángyűjtemény megalapozója idősebb Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sopronban és a kéményseprő mesterség űzé. se mellett hódolt műgyűjtő hajlamainak, emellett egyre elismertebb restaurátori munkát is végzett. Fia, ifjabb Storno Ferenc (1851—1938) örökli apja művészhajlamát és gyűjtőszenvedélyét, s hosszú élete során tovább gyarapítja az egyre ismertebb, látogatot- tabb házi múzeumot. Ö is megszerzi a kéményseprőmesterlevelet. de ő már a festészetnek és a restaurálási munkának szenteli életét. A gyűjtemény örököse és továbbfejlesztője — a legA soproni Fő tér a Storno- házzal és a Tűztoronnyal utóbbi időkig — ifjabb Storno Ferenc harmadik fia, Storno Gábor iparművész lett. A Storno-gyűjtemény a magyar historizmus egyetlen, érintetlenül fennmaradt értéke. 1983-ig magángyűjteményként működött, ekkor megvásárolta az állam a külföldön élő örökösöktől. A Stor- no-ház a soproni Fő tér kétemeletes, barokk külsejű palotája, melynek falai köHunyadi Mátyás látogatásának emléktáblája a Storno- ház falán zött a nagy magyar király, Corvin Mátyás is lakott 1482—83 telén, amikor is hadaival Bécs ellen vonult. (Mátyás király itt töltötte 1482 karácsonyát, itt ünnepelhette 40. születésnapját is.) A ház a második világháborút követően állami tulajdon lett, a gyűjtemény utolsó soproni örököse, Storno Gábor már bérlőként lakott benne. Az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kirendeltsége 1982-ben fogott -hozzá az erősen megrongálódott ház helyreállításához. Közben — 1983-tól — folyt a Storno-gyűjtemény anyagának leltározása, tudományos feldolgozása, a bútorok, az iparművészeti remekek, a festmények, faliképek restaurálása. Megvalósult a soproni muzeológusok álma is, kialakult Sopron központjában egy egységes várostörténeti gyűjtemény. Itt található — a Fabricius-házban — a város történetét az őskortól a XVII. századig bemutató kiállítás; a Storno-ház első emeletén pedig a város XVII. századtól napjainkig tartó fejlődéséről látható helytörténeti gyűjtemény. A második emeleten helyet kapott Storno-gyűjtemény, a művészettörténeti ritkaságok gazdag tára ugyanakkor bepillantást enged a múlt század második felében élő gazdag vidéki polgárság életébe is. A lakások berendezéseit korabeli fényképek alapján állították össze a múzeumi szakemberek. H eti umor ét elején — Miért nem akarsz feleségül menni Manfredhez, Lilo? Kifogástalan múltja és sokat ígérő jövője van. — Lehet, de engem zavar a jelene. ét — Vádott, miért nem a valódi nevét mondta be, amikor letartóztatták? — Olyan dühös voltam bí~ ró úr, hogy azt sem tudtam, ki vagyok. ét — Képzeld. Gerda, megismertem egy férfit, aki megígérte, hogy egész életében a tenyerén fog hordozni. — Én sohasem járnék ilyennel. — Miért nem? — Mert bizonyára nincs kocsija. ér — Nekem minden férfi levegő! — dicsekszik Biggi. — Igazán? És nem félsz, hogy megárt a gyakori levegőváltozás? ér — Mama — meséli a 17 éves Susi az anyjának —, Jürgennek nem tetszett a ruhám. Azonnal le kellett vetnem. ét A fehér egerek labdarúgó- csapata játszik az elefántok csapatával. Egyszer az egyik elefánt rálép egy egérre. A bíró lefújja a mérkőzést. A vétkes elefánt megkeresi az egeret, mely elnyúlva fekszik a füvön, óvatosan felemeli az ormányával, és bocsánatot kér tőle. — Semmi >baj — suttogja az egér —. fordítva is megtörténhetett volna! ér A feleségem és én 25 évig nagyon boldogok voltunk — mondja egy férfi a bárpult mellett. — És azután mi történt? — kérdezi a mellette álló férfi. — Egy szép, enyhe, tavaszi napon megismerkedtünk. ALLASAJÁNLATA: FINOMSZERELVÉNYGYAR; Eger. Egri telephelyére felvesz esztergályos, géplakatos, szerszámkészítő, karbantartó műszerész szakmunkásokat; vegyi laboránst; targoncavezetőt; anyagmozgatót; forgácsoló gépsorkiszolgálót; női betanított munkást szerelői munkakürbe; küldöncöt. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportvezetőnél. Péterváaári telephelyre hirdet felvételt forgácsoló szakmunkások részére. Jelentkezni a telephely üzemvezetőjénél lehet. Hevesi Gyáregységébe forgácsoló szakmunkások és forgácsoló gépsorkiszolgáló betanított munkások részére hirdet felvételt. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 8. Azonnali belépéssel felvesz konyhalányt, mosogatót és szállodai takarítót. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon. HEVES MEGYEI TANÁCS SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHONA: Bélapátfalva, Petőfi u. 25. Felvételre keres idegelme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat, ét szakképzett élelmezés vezetőt. A képesítés nélküli ápolóknak esti tanfolyam keretében, megfelelő létszám esetén n képzés biztosított. A szállás nővérszálláson megoldható. Bérezés: a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelet szerint. Jelentkezni lehet: az intézmény igazgatójánál. 3. SZ. ÉPFU EGRI FŐNÖKSÉGE: Eger, Bervai u. 2. Azonnali belépéssel fölvesz gépjárművezetőket „B”, „C”, „F3”, ,.F4” kategóriás jogosítvánnyal, továbbá autó-motorszerelőket. Jelentkezni lehet a fenti címen, a főnökség vezetőjénél. Eötvös és Széchényi Szemere Kossuth
