Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1987. augusztus 7., péntek 1,80 FORINT Különbségek Amikor beléptem az igazgatói titkárság ajtaján, még az ott megszokottnál is serényebb munka folyt. Maga az igazgató is az „előszobából” telefonált. Ott érte utol a sokszor po­kolba kívánt készülék csengetése. Erre mondják azt: ég a ház. Nekem is azonnal eszembe jutott, hogy nem a legjobbkor jöttem, hiszen az ő életük­ben egy meglehetősen je­lentős esemény kezdetének küszöbén álltak. A direk­tor — befejezve a telefo­nálást — hirtelen nem tudta, merre is mozduljon. Keze egy iratcsomóért nyúlt, a fejét felém for­dította, az irányt pedig irodája felé vette. Majd intett: kövessem! Mire a küszöbre ért, eszébe jutott, hogy ott már üzletfelei várják. Elnézést kért. aztán helyettese iro­dájába tessékelt. Ügy tűnt, a helyzet pattanásig fe­szült. Már-már arra gon­doltam, hogy hagyni kel­lene az egészet, s majd máskor egy alkalmasabb pillanatban visszajönni, lé­vén az ügy, az ott történ­tekhez képest már nem is annyira sürgős. A gyár elsőszámú embere viszont ezúttal is — immár nagyon sokadszor — bizonyította, hogy méltó erre a titulus­ra. Ahogy leültünk, már éreztem, hogy csak rám figyel, s arra koncentrál: mielőbb, de csak dolgunk végeztével fejezzük be ezt a találkozót. Néhány perc múlva ennek eredménye­ként mindketten tökélete­sen elégedetten fogtunk kezet a búcsúzásnál. Mindez csak azért érde­kes. mert még ugyanazon a napon felhívtam telefonon egy másik intézmény ve­zetőjét, tudván, hogy ná­luk nem lehet ekkora fel-, fordulás, mint az előző helyen. Semmi mást nem kívántam, pusztán csak annyit, hogy megbeszél­hessünk egy időpontot, egy átlag hétköznapot, amikor egy fél órát rám, s ezáltal lapunk olvasóira szentel­het. Elmondtam azt is, hogy arról kívánom fag­gatni, amivel mindennap munkaköri kötelessége fog­lalkozni. s ígéretet tettem beszélgetésünk időtartamá­nak betartására. Mégis mindenre gyanakodni kez­dett, nem tudta mire vél­ni ezt az érdeklődést. Az­tán aggályoskodását azzal fejezte be: neki fel kell készülni erre a találkozó­ra, meg nincs birtokában az adatoknak, és egyéb­ként is rendkívül elfoglalt, tehát hat, hét nap múlva hívjam vissza, s megbe­széljük. esetleg az azt kö­vető héten találkozha­tunk-e. Minden bizonnyal az ilyenfajta vezetői különb­ségek felszámolására is felhívta a figyelmet az MSZMP KB júliusi állás- foglalása. Amikor arról volt szó, hogy mindenre egyformán, gyorsan, haté­konyan kell reagálnunk. S mindennel egyformán tisz­tában kell lennünk — el­sősorban saját dolgaink­kal Kis Szabó Ervin HOGY NE MARADJON KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TÉRSÉG Gaziaságlejlesztés Heves negye északi részén Szűkebb hazánkban három különböző fejlett­ségű és sajátosságokkal rendelkező terület különböztethető meg. Az egyes térségek táji és természeti adottságai, a területi fejlődés eltérése miatt különböző utat tettek meg. Heves megye középső sávja: a Mátraalja és a Bükkalja, része az ország úgynevezett ipa­ri energia tengelyének. Ez szűkebb hazánk legfejlettebb, része, itt alakult ki korábban a városhálózat, legkedvezőbbek a gazdaság- fejlesztés teltételei. A megye északi része: a Mátra és a Bükk közötti dombvidék. A tájegység egyes részein az üdülési , és ide­genforgalmi adottságok jelentősek. A telepü­léshálózat közép- és aprófalvas. A mező- gazdasági termelés feltételei kedvezőtlenek. Az ipar fejletlen, felerősödött az elvándor­lás, fogyott a népesség. A megye déli része sík vidék. A mezőgazdasági termelés, felté­telei általában kedvezőbbek, az ipar viszont fejletlen, gyakorlatilag a térség központjában Hevesen találhatók. A közepes, illetve jó minőségű földeken közép-, nagyfalvas telepü­léshálózat alakult ki. Az Észak-Heves Megyei Építőipari Szövet­kezet egerbocsi telepén kisbútorokat készí­tenek (Fotó: Szántó György) Heves megye kedvezőtlen adottságú északi térségének, illetve településeinek prob­lémáira a 80-as évtized fej­lődésének sajátosságai, vala­mint a hosszú távú fejlesz­tést megalapozó elemző mun­ka irányította rá élesen a figyelmet. Dr. Molnár Mik- lósnétól. a megyei tanács tervosztály vezetőjétől meg­tudtuk; fontos feladatuknak tekinti annak elősegítését, hogy az említett térségben gyorsabb fejlődés következ­zék be a következő időszak­ban. A program elkészítését indokolta, hogy a megye északi részében a népesség gyorsuló ütemben, az orszá­gos községi átlagot megha­ladóan fogy. A fiatal kor­osztály elvándorlása miatt rendkívül elöregedett a la­kosság, alacsony a születés- szám. Az iparban a legjelen­tősebb foglalkoztatási köz­pont Bélapátfalva, illetve Egercsehi. 18 településen a 24-ből, egyáltalán nincs ipa­ri telephely. A fő tevékeny­ség a bányászat: Egercsehi- ben az aknaüzemben, illet­ve Istenmezején a bento- nitbányában. Ezenkívül az épitőanyag-ipar a Bélapátfal­vi Cementgyárban. Kicsi a gépipar, a Finomszerelvény- gyár pétervásári telepén, to­vábbá a könnyűipar, a bükk- szenterzsébeti varrodában, illetve a bélapátfalvi textil­üzemben. Az ipari munkahelyeken foglalkoztatott nők száma megközelíti a 850 főt, amely Igen alacsony és messze el­marad az országos községi átlagtól. A térségben hat mezőgazdasági szövetkezet tevékenykedik, kedvezőtlen termőhelyi adottságok köze­pette. Meghatározó az állat- tenyésztés, a fakitermelés és a melléküzemági tevékeny­ségek közül az építő-, az élelmiszer- és a fémtömeg­cikkipar. A körzet nagyüze­mei alacsony jövedelmező­séggel dolgoznak. A térség közlekedési hálózata összes­ségében megfelel a viszo­nyoknak. A telefonellátott­ság viszont alacsony szintű. A lakásépítések száma ke­vés. A legégetőbb az egész­séges ivóvíz hiánya több te­lepülésen. Sok a tennivaló a lakosság kereskedelmi és szolgáltatásokkal való ellá­tásában is. A fejlesztési program fel­adata elsődlegesen az, hogy a felsorolt gondokon enyhít­sen. mérsékelje az elvándor­lást. Így mindenekelőtt Pé- tervására és Bélapátfalva kistérségi szervező, ellátó és foglalkoztató szerepének erő­sítésére van szükség a jö­vőben. Az adottságokat fi­gyelembe véve az ipari te­vékenységek közül a fafel­dolgozás, a gépipar, az elekt­ronikai alkatrészek és be­rendezések gyártása, az élel­miszeripar, a műanyag­feldolgozás és a textilruhá­zati ipar kerülhet előtérbe. A termelőszövetkezetek ipa­ri melléküzemágai és a je­lentősebb vállalatok közötti kapcsolat erősödhet. Ebben kezdeményező lépéseket tett a megyei tanács, és a Teszöv. A VII. ötéves tervidő­szakban a meglévő üzemek, telephelyek közül várható­an létszámbővítéssel számol az Egercsehi Polimer Ipari Szövetkezet, az Észak-Heves Megyei Építőipari Szövetke­zet egerbocsi telepe, a Ze­nit Ruházati Szövetkezet bükkszenterzsébeti telepe, valamint a Tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetke­zet lakatosüzeme. A körzet két legfejlődőképesebb nagy­üzeme a pétervásári és a tarnaleleszi termelőszövetke­zet. Mindkét gazdaságban az előrelépést tervezik a következő időszakban is, amely biztató! Fontos feladat, a program szerint, hogy az északi tér­ségben a kereskedelmi és áruellátást, különösen az alapvető élelmiszerellátást mindenekelőtt Pétervására és Bélapátfalva szerepköré­nek növelésével javítsák. Az .idegenforgalmilag fon­tos Bükkszéken a szállásle­hetőségeket bővítsék. A kö­vetkező időszakban a me­gyei tanács feladata, hogy az elképzelések megvalósítá­sáért sokrétű, elsősorban mozgósító, szervező tevé­kenységet folytasson. Lénye­gesnek tartják a vázoltak széles körű megismertetését, megyénkén belül és 1kívül is. Lehetőséget látnak támoga­tás nyújtására a helyi taná­csokkal együttműködve mun­kahelyteremtő szándékkal, fejlesztési céllal. Mentusz Károly Pillanatkép az Egerese* hí Polimer Ipari Szövet­kezetből A kormány és a SZOT vezetőinek munkamegbeszélése Csütörtökön a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa székházában Grósz Károly- nak, a Minisztertanács el­nökének és Gáspár Sándor­nak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjainak vezetésével a kormány és a SZOT képvi­selői munkamegbeszélést tar­tottak. A tanácskozáson át­tekintették az adóreform előkészítésének munkálata­it, és megvitatták a szák­szervezeteknek a dolgozók széles köréből szerzett ész­revételeit, javaslatait. A SZOT és a kormány vezetői úgy ítélik meg, hogy az adó­reformra vonatkozó törvény- tervezet alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. A továbbiakban a kor­mány és a SZOT vezetői vé­leményt cseréltek az 1988. évi népgazdasági terv kidol­gozásának fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megalapozása jelentős mértékben függ az idei év második felének gaz­dasági eredményeitől. (Ezért felkérik a dolgozó kollektí­vákat, a szocialista brigá­dokat, a gazdasági vezetőket és a szakszervezeti aktivis­tákat. hogy tegyenek meg mindent az 1987. évi mun­kahelyi feladatok sikeres teljesítése érdekében. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői szüksé­gesnek tartják, hogy a jövő évi terv keretei között meg­felelő szociálpolitikai intéz­kedések történjenek. Az e körben hozandó döntésekre a kormány és a SZOT vezetői­nek következő megbeszélésén térnek vissza. AUGUSZTUS 8-16-IG Filmművészeti nyári egyetem Egerben Gábor Pál, György István alkotói útja — Sára Sándor, Mészáros Márta, Jancsó Miklós filmjei Nemrég fejeződött be a műemlékvédelem aktuális kérdéseit feldolgozó kurzus. Augusztus 8-tól ismét újabb nemzetközi találkozóra ké­szül a város. A TIT Heves Megyei Szer­vezetének titkárától, Tóth Vilmosnétól megtudtuk, hogy tizennegyedik alkalom­mal gyűlnek össze a ma­gyar film iránt érdeklődő hazai és külföldi rajongók és szakemberek. Az utóbbi évekhez hasonlóan az idén is az Egri Ifjúsági Ház ad otthont a rendezvénysorozat­nak. A vetítésekre, s az azt követő vitákra mindig nagy volt az érdeklődés. Ezek megértését a négy nyelven folyó (angol, német, orosz, francia) szinkrontolmácsolás segíti. A Művelődési Minisz­térium Filmfőigazgatósága, a Magyar Filmintézet, a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat és a TIT Heves Me­gyei Szervezetének össze­hangolt munkájaként létre­jövő seregszemlére ezúttal 15 országból száz fő jelent­kezett, s ezek 78 százaléka külföldről érkezik. Itt lesz­nek a szocialista országok majd mindegyikéből, a len­gyelek, NDK-sok, csehszlo­vákok, bulgárok, s a szov­jetek is. A tőkés országokból nyugatnémet, francia, olasz, dán, holland, osztrák, finn, angol és belga vendégek várhatók. A jelentkezők egyharma- da visszatérő — tájékoztat Okos Oszkár, a tagozat tit­kára. Ez alkalommal Gábor Pál érdemes művész, Balázs Béla-díjas filmrendező alko­tói útját mutatjuk be. Az 1968-ban készült Tiltott terü­let-tői a legismertebb, An­gi Verán keresztül (1978) a legfrissebb, 1986-ban Olasz­országban készített; A meny­asszony gyönyörű volt című filmjéig, a nyilvánosság elé kerülnek munkái. A rende­zővel való találkozásra is le­hetőség nyílik. György István érdemes művész, Balázs Béla-díjas rendezőnk hét filmje szintén a program része. A Pannó­nia Filmstúdió is bemutatko­zik. A Macskafogó mellett Szoboszlay Péter öt rövid­filmje szerepel. Megemlékezünk a száz éve született Kabos Gyulá­ról is. Az eddigi gyakorlathoz ha­sonlóan az egy-egv alkotói út bemutatása mellett a leg­frissebb magyar filmtermést is reprezentálja egyetemünk. Látható lesz többek kö­zött Mészáros Márta: Napló szerelmeimnek. Bacsó Péter: Banánhéjkeringő, Erdős Pál: Gondviselés, [Rózsa János: Csók, anyu, Dér András és Hartaj László: Szép lányok című műve. Jancsó Miklós A hajnal és a Szörnyek évadjával lesz jelen, de látható lesz Sára Sándor: Keresztúton-ja is. Bizonyára sokakat érdekel­nek majd mindezek, a fel­sorolás persze hiányos. Meghívott előadók között táláljuk mások mellett Kő­halmi Ferencet, a Művelő­dési Minisztérium filmfő­igazgatóját, dr. Gombár Jó­zsefet, a Mokép igazgató­ját, Marx Józsefet, a Ma­gyar Filmintézet igazgató­ját és dr. Veress Józsefet, a Magyar Filmintézet tudomá­nyos igazgatóját. A bemutatók lés az anké­tok a hagyományainkhoz hí­ven nyitottak lesznek a vá­ros közönsége előtt is. SZMT-FELMÉRÉS Az egészségmegőrzés jegyében Heves megye lakosságá­nak egészségi állapota rom­lik. Ennek a megállítá­sára társadalmi összefogás­ra van szükség. Különösen a <15—39 év közötti fizi­kai dolgozók körében fon­tos e tendencia megállí­tása. A közös cél érdeké­ben az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete , He­ves Megyei Bizottsága au­gusztus 6-án rétegtalálko­zót szervezett Egerben, az SZMT- székházban. Ezen a harminc éven aluli fizikai dolgozók; mezőgazdasági és ipari munkások vettek részt. A csaknem 80 fiatal meg­emlékezett a hirosimai ka­tasztrófa 42. évfordulójáról, s aláírásaikkal fejezték ki szilárd hitvallásukat a bé­ke mellett. A dokumentu­mot eljuttatják az Orszá­gos Béketanácshoz. Ezt követően Gulyás Má­ria, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének mb-titkára ismertette, s vi­tára bocsátotta a kormány egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi prog­ramját. Dr. Gyenes Mária a do­hányzás ártalmairól, dr. Csomós András az alköhö- lizmus veszélyeiről szólt. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents