Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 184. szám ÁRA: 1987, augusztus 6„ csütörtök 1,80 FORINT Idegenek Ügy hozta a véletlen, hogy idén nyáron több tengerentúlról érkezett emberrel volt alkalmam találkozni. Ismerőseim, ba­rátaim rokonaival, akik valamennyien magyarok... Töprengek, fogalmazzam-e úgy: voltak. A középkorú házaspár vagy harminc évvel ezelőtt hagyta el az óhazát, s itt~ tartózkodásuk alatti, meg­nyilvánulásaikból erősen kitűnt: ó, hol van már számukra az a haza?! Mint mesélték. Kanadában a középosztályhoz tartoznak. Magyarországon két kéz­zel szórták a pénzt. . magukra. Csakis a legele­gánsabb helyek, az osztá­lyon felüli éttermek, a leg­drágább szalonok vonzot­ták őket. rokonaikat ugyan­csak elkápráztatták „rongyrázásukkal”. Aján­dékokat is hoztak a ven­déglátó család minden egyes tagjának. Utánoz­hatatlan nagyvonalúsággal nyújtották át a filléres kö­römlakkot, az egyszer használatos manikűrkész­letet, borotvapengéket. Gesztusukban benne volt: „Ilyen nálatok úgysincs." A Balaton túl kicsi volt az óceánhoz képest, a barokk templomba be se akartak nézni, a „Missis” inkább a közeli butikot akarta fel­fedezni. És a beszédük . .. Oly bántóan törték anyanyel­vűket, mintha messze- . messze ez „amulettnyi or­szágtól" tanulták volna egy gyorstalpaló tanfolya­mon. Óhatatlanul elgon­dolkoztam: három évtized, s a „Duna—Tisza ezüst szalagja” mit sem jelent már ennek a házaspárnak. Elszakadtak. Idegenek. A' fiú és a lány szintén az Óceánt repülték át, hogy megnézzék szüleik hazáját. Malomkőnehéz hátizsákjukkal stoppal, vo­nattal barangolták be a kis országot, a Keletiből a Margit-szigetre gyalog mentek, hogy ne kelljen járműre se pénzt kiadni­uk. Mindketten a Colum­bia egyetemen tanulnak filozófiát. S bár már „oda- kinn" születtek, úgy be­szélnek magyarul, hogy érezni, az anyatejjel szív­ták magukba. A három hét alatt mindennek örül- j tek, mindenre rácsodál- j koztak, s szüleiknek aján- j dékba tíz •kiló magyar könyvet vittek. Mikszáth-. Jókai-, Adykötet... Nyelv és haza. Féltve őrzött fogalmaink. De vajon, mindenki szá­mára? Akik eltávoztak, azoktól sem vesszük szí­vesen az „idegenséget”. S akkor mit szóljunk, egy­hazai rockénekesnő nyi­latkozatához, mely szerint az ő zenei stílusának nem felel meg a magyar nyelv?! A külhonivá vált házas­pár búcsúzáskor ezt mond­ta: „Ha Montreálban jársz, feltétlen látogass el hoz­zánk.” Nem látogatok el. És nemcsak azért, mert nincs pénzem. Pestig például van. De tudja csuda, részemről az említett rockegyüttes hölgytagja vendégszeretetét sem kívánnám élvezni .. . Mikes Márta Júliusban átlagosan az or­szágban 22—25 napig álta­lános forróság volt, csapa­dék nélkül. Ez azt jelentet­te, hogy a növények egy ré­szét fejlődésüknek abban a szakaszában érte a kániku­la, amikor vízre is szüksé­gük lett volna. Ez viszont nem volt. Jurányi Jánostól, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy júniusban és júliusban az átlagos csapadékmennyiség­nek csupán 40—45 százaléka hullott szűkebb hazánkban a földekre, tehát a fele sem a szükségesnek. A növények egyértelműen mutatták az aszályos időszak jeleit, szí­nük elvesztette a természe­tes üdeségét és lombfelüle­tük csökkentésével igyekez­tek mérsékelni a párolgást. Heves megyének voltak olyan részei, ahol negyven napig sem volt eső. így például a Tisza menti, alföldi területen, Verpeléttöl a Tarna-völgyé- ben végig, valamint Csány térségében. Az immár negye­dik éve tartó rendkívüli szá­razság az elmúlt rövid idő­szakban súlyos károkat oko­zott a nagyüzemeknek. A felmérések szerint egymilli­árdos a kár. Ezt az idősza­kot megsínylette az őszi ár­pa, a búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a zöldségfélék és a gyümöl­csök. valamint a szőlő is. A vízellátás javítására, ahol tudtak, öntöztek. He­ves megyében mintegy há­romezer hektáron. Ezt a köz­ben megjött csapadék elle­nére is folytatják. Július 25-én és 26-án átlagosan 1—30 milliméter eső esett a megyében, míg a keddről szerdára virradó éjjel 17—22 millimétert mértek. Ez utób. bi egész Heves megyére ki­terjedt. Természetesen kevés ahhoz, hogy a hiányokat pó­tolja. Mindenesetre felüdü­lést jelentett a növények­nek, különösen a naprafor­gónak, a még lábon álló kukoricának, a zöldségfé­léknek. a cukorrépának és a szőlőnek is. Úgy tűnik a jelenlegi becslések szerint, hogy az ültetvényeken a gazdaságok jó közepes ter­mésre számíthatnak. Az öntözésre természete­sen a lehetőségek alapján megyénk gazdaságai is töre­kednek. Az év eddig eltelt részében elsősorban a Nagy- rédei Szőlőskert Termelő­szövetkezetben állnak ebben élen, ahol a szőlőt, az oltvá­nyokat, a málnát öntözik. Er­dőtelken, Hevesen a Rákó­czi Termelőszövetkezetben a zöldségféléket juttatják élte­tő vízhez, a Hevesi Állami Gazdaságban pedig a rizst öntözik. Jelentős erőfeszíté­sekkel ebben az évben és jövőre a Nádudvari Kuko­rica és Iparinövények Ter­melési Együttműködésének irányításával jelentős öntö­zésfejlesztési programot va­lósítanak meg közel 1800 hektáron. A Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben már működnek az osztrák Bauer cég berendezései. Jövő­re viszont az úgynevezett Lineár-programot valósítja meg a KITE, a füzesabonyi, illetve a tiszanánai Petőfi és a sarudi termelőszövetke­zetben. Mindhárom gazda­ságban egyenes pályán moz­gó vezetékrendszert alakí­tanak ki. Az említett üze­mekben komplett öntözőte­lepeket építenek és az úgy­nevezett szuperintenzív ku­koricatermelési programban vesznek részt. Két év alatt 77 millió forintos beruházást valósítanak meg, amelyhez 30 millió a tervezett állami támogatás. A közelmúltban egyébként intézkedés történt arra vo­natkozóan, hogy a gazdasá­goknak az öntözési vízszol­gáltatás alapdíjának csupán 20 százalékát kell megtérí­teniük, a nyolcvan százalé­kot az állami költségvetés fedezi. Sőt az Országos Víz­ügyi Hivatal, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kezdemé­nyezésére arról is előnyö­sen döntöttek, hogy a leg­nagyobb napi áramfogyasz­tás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a villamos energiát azok a nagy. automatikus öntöző- berendezések, amelyek éjjel­nappal működnek. Mentusz Károly Lázár György látogatása Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese szerdán a főváros XXII. kerületébe lá­togatott. A kerületi pártbi­zottságon Czank János el­ső titkár és Varga Kovács János, a kerületi tanács el­nöke tájékoztatta a csaknem hatvanezer lakosú város­rész életéről. Lázár György ezt követő­en megtekintette a világ­banki kölcsönnel épülő M0- ás körgyűrű most alakuló első szakaszát, s a terve­zett budatétényi Duna-híd előkészítő építési munkála­tait. A vendég ezután rövid sétát tett a Rózsakért ut­cai lakótelepen. Tájékozta­tót hallgatott meg a buda­foki pincék, tárlók és tám­falak megerősítésével kap­csolatos gondokról, út­ja ezután a budafoki MTE sporttelepre vezetett, ahol megnézte a 40—45 millió fo­rintos költséggel épülő, rö­videsen elkészülő 1150 négy­zetméter alapterületű sport- csarnokot. Ezután az Arany János utcai lakótelepen el­látogatott Lukács József szobafestő és felesége ottho­nába. A program befejezéseként Lázár György a Komáromi úti lakóterületi pártszer­vezetet kereste fel. Itt aktí­vaértekezleten a tanács, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek tagjai és vezetői, valamint vállalati, üzemi vezetők eszmecserét folytattak a párt főtitkár- helyettesével a gazdasági ki­bontakozás programjáról, a nyugdíjasokat foglalkoztató időszerű kérdésekről. Berecz János Zalában Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Zala megyében. Kedden Za­laegerszegen Karvalits Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az országrész gazdasági és tár­sadalmi helyzetéről. A vendég a szerdai napot is a megye székhelyén töl­tötte. Először a Zala Bútor­gyárat kereste fel. A prog­ram következő állomása az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat volt. Délután a vá­rosi sportcsarnokban és a szeptember 1-jén megnyi­tandó 24 tantermes gimnázi­umban járt a Politikai Bi­zottság tagja, majd rövid városnézést követően a he­lyi kábeltelevízió stúdióját tekintette meg. Berecz János zalai látoga­tása befejezéseként a lan- dorhegyi körzeti párthelyi- ségben tájékoztatáspolitikai aktívaértekezleten találko­zott a szakterület megyei irányítóival és munkatársai­val. CIMEA-delegáció Magyarországon Szerdán megkezdte prog­ramját a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottságának (CIMEA) delegációja, amely a Magyar Úttörők Szövet­sége vendégeként érkezett hazánkba, Afrikában kez­dődött és számos európai államot érintő körútja során. A küldöttség tagjai az Af­rikai Nemzeti Kongresszus és a namíbiai SWAPO gyer­mek- és ifjúsági szerveze­teinek képviselői. Szolidari­tási kőrútjukon ismerked­nek az európai országok gyermekszervezeteinek és úttörőmozgalmainak tevé­kenységével és beszámolókat tartanak az Afrikában élő gyerekek helyzetéről. A CIMEA-delegáció tag­jai több úttörőtáborba is ellátogatnak, és részt vesz­nek Zánkán a nemzetközi tábor rendezvényein. Magyar—ausztrál megbeszélések Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívásá­ra szerdán hazánkba érke­zett Brian Burke, Nyugat- Ausztrália miniszterelnöke, David Parker ásvány- és energiaügyi, Julian Grill me­zőgazdasági minisztereknek, John 1 Horgannak, a Nyugat- Ausztrál Fejlesztési Szövet­ség elnökének és több üz­letembernek a társaságában. Látogatásuk célja a ma­gyar—nyugat-ausztrál gaz­dasági együttműködés le­hetőségeinek feltárása. Brian Burke és a kísére­tében lévő szakemberek tárgyalásokat folytatnak- Kapolyi László ipari minisz­terrel, Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel és látogatást tesznek magyar vállalatoknál. Marjai József és Brian Burke szerdán a Parlament­ben megkezdték a tárgyalá­sokat. Diny~ nye­vásár (Fotó: Szántó György) A júliusi szárazságban bizony jócskán szomjaztak a földek és sínylődött a növényállomány. Ezért, ahol tudtak, mesterséges öntözéssel igyekeztek javítani a helyzeten. A lehetőségek azonban korlátozottak, ám némileg reménykeltő, hogy az idén számos helyen új, korszerű és f nagyteljesítményű öntözőberendezéseket állítottak munkába- A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium adatai szerint az Alföldön, a Kis- Alföldön, a Mezőföldön, Északkelet-Magyarországon, a dél-borsodi vidékeken és az országnak még számos körzetében szinte megszűnt a növények vízforgalma. Nem jutottak utánpótláshoz, a talajból és a levegőből is hiányzott a páratartalom, amely némi enyhülést hozhatott volna. VOLT AHOL 40 NAPIG NEM ESETT AZ ESŐ - EGYMILLIÁRDOS KÁRT OKOZOTT A JÚLIUSI ASZÁLY MEGYÉNKBEN - MINDEN VÍZCSEPP SZÜKSÉGES Öntözésről, csapadékról — ahogy van...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents