Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
Élő lánc A FÖLDVÁRAKTÓL A KERTKULTÚRÁIG Befejeződött a Műemlékvédelmi Nyári Egyetem A televízió legutóbbi Családi kör című műsorában valamelyest betekintést nyerhettünk abba, hogy miként válik egy középiskolás fiatal a kábítószer rabjává. A didaktikus céllal készített film többé- kevésbé rámutatott arra is, hogy melyek azok az életkori és társadalmi csoportok, amelyek leginkább veszélyeztetettek. Az egyik ismert popzenész nemrégiben nyilatkozta lapunknak, hogy eddig szinte mindenki úgy viselkedett, mintha a kábítószerezés, a szipózás nem létezne. Szavai rendkívül sok igazságot tartalmaztak. Manapság viszont úgy tűnik, hogy társadalmunk igyekszik szembenézni ezzel a problémával is. Ezt jelzi, hogy a napokban, Szegeden — számos országos és helyi szervezet, valamint intézmény támogatásával — szakmai vitát rendeztek a narkomániáról és az ehhez kapcsolódó egészségnevelési kérdésekről. E hírre feltehetően sokan csak legyintenek, megkérdőjelezve az ilyen ösz- szejövetelek komolyságát. Nyilván azért, mert nem tudják, hogy a hatvanas években még csak a nyugati országokban romboló kábítószerezés, manapság nálunk is egyre nagyobb veszélyt rejt magában. S mivel a heroin, a morfium, vagy éppen a technocol rapid nem ismer országhatárokat, így nincs más választás, fel kell ellenük venni a harcot. A vitázó szakemberekre a legnagyobb hatást, az a lengyel pszichológus tét-' te, aki tevékenyen hozzájárult e szenvedélybetegek eredményes gyógyításával foglalkozó szervezet kialakításához. Wroclaw egyik- külvárosi részén tettek lakhatóvá romos házakat a gyógyulni vágyó ifjak. Az itt élők gondoskodnak saját ellátásukról, van aki sertéstenyésztéssel foglalkozik, akad, aki főz a csoport számára, megint más az állatok takarmányát biztosítja. A szakemberek úgy igyekeznek itt visszaállítani az egészséges személyiséget, hogy a mindennapok során lényeges szerepet kap a tevékeny élet. Hogy a narkózás csak a fiatal generáció nagyon csekély töredékére jellemző? Ez feltehetően igaz. Viszont ahhoz, hogy terjedését meg lehessen állítani, tisztában kell lenni az ügy hátterével, a gyógyítás lehetőségeivel. Ezt a célt jól szolgálta ez a találkozó, amelyet talán nem ártott volna évekkel ezelőtt rendezni. Igaz, így is ráirányította erre a területre a figyelmet. S talán még nem vagyunk e téren nagyon elkésve. Egyébként, hogy az ifjak képesek szembeszállni ez ellen az emberromboló káros szokás ellen, jelezte az is, hogy mintegy ezren alkottak élő láncot, egymás kezébe kapaszkodva. S ugye ez a megnyilvánulás is sok mindent elárul?! Honra János (Fotó: Tóth Gizella) Az események értékelésére, összegzésére kértük Ku- binszky Mihályt, a műszaki tudományok doktorát, a tagozat elnökét. — A szokottnál jóval nagyobb arányú részvétel nyilvánvalóan a jól kiválasztott, aktuális témának köszönhető. Vonzerőt jelentett még a patinás noszvaji környezet, ahol ideális körülmények között dolgozhattunk. A latin népek jelenléte önmagában is elismerés. hiszen ezek az országok adták az európai kultúrának a legtöbbet, s az értékek óvásában is élen járnak Minden ilyen rendezvény jó lehetőség a magyar műemlékvédelem számára, hogy a legújabb eredményeit közzétegye, s egyúttal megmérettessen az európai színvonallal. A nívós szakmai előadásokon sok újdonsággal találkozhattak a résztvevők. Betekintést nyerhettek a földvárak történetétől a munkáslakótelepeinken keresztül a kertkultúráig; számos részterületbe. A külföldi előadásokból kiemelkedett a finn építészetet bemutató, az NDK- ban folyó legújabbkori épi- tészetvédelemröl és a stájer- országi (Ausztria) vaskohók históriájáról szóló ismertetés. Kiemelten foglalkoztunk a XX. századi építészettel, s annak megóvási lehetőségeivel. Olyan szemlélet kialakítására törekedtünk, amely megtartja az értékeset a maiból is. s tudatosítja, hogy igenis van, amit meg kell őriznünk az utókornak. Ez nem egyszerű, hiszen a műemlékvédelem szervezete a társadalom segítsége nélkül nehezen Véget ért az utolsó előadás . ■ . Július 28-án nyílt, s augusztus 4-én a „budapesti nappal” véget ért az Egri Nyári Egyetem Műemlékvédelmi Tagozata. A tizennyolcadik alkalommal rendezett nemzetközi kurzuson, melynek ezúttal Noszvaj adott otthont: a központi téma a XX. századi műemlékvédelem volt. A tizenhárom országból érkezett 95 hallgató a nyolc nap alatt számos előadáson, vitán és kiránduláson, szerezhetett elmélyült ismeretet. Dr. Kubinsz- ky Mihály: „Van, amit meg kell őriznünk az utókor számára" Az egyéni jelentkezők mellett a testvérkapcsolatok révén érkeztek Szovjetunióból, Lengyelországból, Franciaországból és Finnországból szakemberek. A Nemzetközi Kulturális Intézet ösztöndíját élvezték a finn és a francia vendégeink. Ezen túl hallgatóink sorában találkozhattunk Románia kivételével az ösz- szes szocialista országbeliekkel. de az NSZK-ból. Olaszországból. Görögországból és Portugáliából is voltak jelen. A mostani létszám és helyszín tűnik ideálisnak, hiszen a szakmai eredményeken túl mindig is vonzereje volt nyári egyetemünknek az a családias, közösségalakító erő, aminek most is tanúi lehettünk. ★ A záróeseményekre Budapesten került sor. Az Országos Műemléki Felügyelőség épületében dr. Kubinsz- ky Mihály elnök értékelte a tagozat tevékenységét, majd Tóth Vilmosné átadta a díszes diplomákat. tudja ezt a funkcióját betölteni. A TIT Heves Megyei Szervezetének titkára. Tóth Vilmosné elmondta: ez alkalommal majd minden résztvevő szorosan vett szakmai területről érkezett. Ez szavatolta a színvonalat, s a konzultatív, élénk légkört. Tóth Vilmosné: „A mostani létszám és helyszín tűnik ideálisnak" Hirosimában az atombomba-támadás évfordulójának előes téjén hatalmas tömegek tüntettek az atomfegyverek betilta sáért, ,a nukleáris (leszerelésért (Népújság-telefotő: AP — MTI — KS) Országos Hirosimái emléknap A hirosimai atomrobbantás áldozataira emlékeznek csütörtökön országszerte. A fővárosi békeközösségek aktivistái az Országos Béketanács ifjúsági bizottságának szervezésében a kora hajnali óráktól a tragédiát felidéző árnyékalakokat festenek a Felszabadulás téren a járdára, a Károlyi Mihály utca felé eső részen. Ezzel az akcióval és szórólapokkal emlékeznek meg a pusztulásról. s hívják fel a figyelmet az atomfegyverek veszélyére. Délelőtt a gyermekek békevágyát kifejező léggömböket eregetnek a legkisebbek a Felszabadulás téren. A fővárosi békeközösségek kulturális műA Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal felhívására. a Szőlő és bor nemzetközi éve rendezvényeinek keretében a gazdag szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkező Gyöngyös is pályázatot nyújtott be a „Szőlő és bor városa" címre. Amint azt Murcsányi Lászlótól, a városi tanács elnökhelyettesétől megtudtuk, mindezt már korábban megküldték a MÉM Szőlő és Bor Nemzetközi Éve Bizottságának. de a tértiával kapcsolatos különböző tanácskozások, kiállítások, bemutatók és egyéb rendezvények zöme a közeljövőben lesz. A pályázathoz kapcsolódó események keretében augusztus 12-én Gyöngyöstar- jánban, Kulturált borfogyasztással az alkoholizmus ellen címmel tart előadást dr. Eperjesi Imre, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem dosorral — versekkel, dalokkal — tisztelegnek az 1945 augusztus 6-i atomtámadás áldozatai előtt. Este fél kilenckor a hirosimai és na- gaszaki tragédia áldozataira emlékezve és a nukleáris fegyverkezés elleni tiltakozásul a béke hívei gyertyát, mécsest gyújthatnak az árnyékalakok mellett. A fővárosi rendezvényekre az ország több településéről érkeznek fiatalok. Számos más városban — így például Boglárlellén, Békéscsabán, Dunaújvárosban, Kazincbarcikán, Érden és Nagykanizsán — is megemlékeznek a hirosimai és a naga- szakj atomrobbantás áldozatairól. cense, amelyet tudományos tanácskozás és bemutató követ a pincemúzeumban. Alkotmányunk ünnepén Gyöngyöspatán lesz az a nemzetközi népzenei találkozó, amelyen szüretről, szőlőről és borról szóló népdalokat adnak elő a részt vevő együttesek. E hónapban a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban a művelési módok és fajtakísérletek bemutatására, a GATE Főiskolai Karán pedig a környéken tevékenykedő. főiskolán végzett szőlész-borász szakemberek tanácskozására is sor kerül. A Mátra Múzeumban Szőlő- termesztés és borfeldolgozás a Mátra alján elnevezéssel néprajzi és kultúrtörténeti kiállítást nyitnak. S az eseménysorozat az ősszel tovább folytatódik. Jövőre pedig ismét sor kerül a gyöngyösi szüretre, amely újra jelentős idegenforgalmi látványosságnak ígérkezik. GAZDAG HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZIK GYÖNGYÖS Megpályázták a Szőlő és bor városa címet Learatták a búzát Csongrádon Hazánk egyik legmelegebb éghajlatú megyéjében. Csongrádban az őszi árpa után befejezték a 72 000 hektárnyi búza aratását. A gazdaságok tizenöt munkanap alatt vitték malmokba, magtárakba a kenyérnekvalót. Egyelőre még nem térhet minden kombájn pihenőre, mert a 7000 hektáron vetett rozsnak, a homokvidék utoljára érő kenyérgabonájának mintegy negyven százalékát kell még levágni és a tavaszi árpa egy része ugyancsak arató-cséplő berendezésekre vár. Ehhez azonban már nincs szükség nagy gépi apparátusra. Most a gazdaságok előtt álló legfőbb feladat az úgynevezett járulékos munka: a szalmabetakaritás, a tarlószántás ütemének gyorsítása. Ezekre összpontosítják a felszabadult gépi erőt.
