Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-31 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 204. szám ÁRA: 1987. augusztus 31., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szolidabban... Visszavonhatatlanul végeit ért a nyári vakáció. Ma már az egész országban — így megyénkben is — ünneplőbe öltöznek a gyerekek, a nagyobb diákok, hogy a tanévnyitóval hivatalosan is megkezdődjön az 1987/88-as iskolai év. Holnap már kék köpenybe bújnak, vállra, kézbe kerül az iskolatáska, s az osztálytermek hangossá válnak a nyári élmények mesélésétől. Ahogy az minden tanév előtt lenni szokott, most is megcsappant a szülők pénztárcája. Ez természetes is, mindenki szükségesnek tartja a kiadásokat. Űj könyvek, új füzetek kellenek, kiegészül a felszerelés, a gyerek ruhatára. Ám a tanév nemcsak hétköznapokból áll. Különböző iskolai rendezvények, klubdélután, verseny, kirándulás ... aztán a szalag- vagy gombavató, ballagás. Az érintett korosztály közösségeiben már szeptember—októbertől megkezdődik a gyűjtés: kell az anyagi bázis a majdani kiadásokra. Jól tudjuk, az oktatást, az iskolát sem lehet elválasztani a mindenkori gazdasági helyzettől. Az új tanév kapcsán is érvényesül a tendencia: szolidabban, szűkre szabottan kell gazdálkodni az élet e területén is. Az oktalan pazarlástól való óvako- dás pedig nemcsak a társadalom nagyobb közösségeiben fontos. A családban is. Pontosabban nem feltétlenül szükséges a szülők pénztárcáját a végsőkig megterhelni. Akinek olyan korú gyereke van, a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a korábbi években ugyancsak túllőttünk a célon. Nem egy osztály „vállalt” erőn felüli kirándulást, nem egy iskolai közösségben határozták el, hogy méregdrága, csináltatott egyenruhában ballagjon, bankettozzon a tizenéves. Olyanról is tudok, ahol néhány szülő — lévén tehetősebb — találta ki a „rongyrázást”, s a többiek, nem akarván lemaradni, kénytelen-kelletlen csatlakoztak hozzájuk. Egy év telt el az oktatási törvény bevezetése óta: ennek szellemében most kezdődik a második tanév. Megnövekedett az iskolák önállósága, a szülői munkaközösségek felelőssége is. Az oktatás mind hatékonyabbá tételében éppúgy, mint az észszerű gazdálkodásban, a takarékosságban. Figyelembe kell tehát venni a családok teherbíró képességét, csökkenteni a kiadásokat, a feleslegeseket pedig megszüntetni. Visszavonhatatlanul véget ért a vakáció. Kezdődik a komoly munka, a tanulás. De a diákélet eközben számos örömet szerez. Közös együttlétek, ünnepek sora teszi széppé az iskolás éveket. Élmények, amelyet megőriz, soha nem felejt a gyerek. S ami pedig megmarad, az a tartalom. Nem. pedig a külsőség ... Mikes Márta KAPASZKODÓSÁV A 3-ASON, ÚJ FELÜLJÁRÓ FÜZESABONYBAN Útépítés: növekvő feladatok, csökkenő összegek Az útépítők a korszerű közlekedés megteremtésére törekszenek Köztudomású, hogy úthálózatunk korszerűsítésére, fenntartására egyre kevesebb pénz jut. Ahogy a szakemberek fogalmaznak: jelenleg csak közútjaink leromlásának lassítására elegendőek a keretek. A munkák így érthetően a főútvonalak minőségének megőrzésére, illetve a mellékutak legrázósabb szakaszainak kijavítására szorítkoznak. Mint Fehér Andrásnak, az |Egri Közúti Építő Vállalat főmérnökének tájékoztatójából kitűnik, megyénkben sem futja többre a „nagy közös pénztárcából” kapott összegekből. A váLIalat idei legnagyobb (32 millió forintos) megbízatása a visontai és az abasári elágazó közötti kapaszkodósáv megépítésére szólt. Ezen a csaknem 5 'kilométeres szakaszon a teherautók miatt lelassult és összetorlódott a 3-as út forgalma. A türelmetlen autósok gyakran próbálkoztak előzéssel, balesetveszélyes helyzeteket teremtve ezzel. Mindez a múlté, hiszen július 25-e óta már két sávon haladhatunk felfelé. Ugyancsak Gyöngyös közelében, az autópálya bevezető szakaszán újítják fel 5 kilométer hosszan a burkolatot. A 7 millió forintos munka szeptember 1-jén készül el. így keddtől isimét izavartalan lesz a forgalom. ' Már átadták viszont a Recsk—Mátraballa közötti út két kilométeres, új burkolattal ellátott szakaszát. Ennek érdekessége, hogy az >Özdi Kohászati Üzemek hulladéknak számító martin-salakjából keverték az ’aszfaltot. Az újszerű technológia révén kisebb költséggel- strapabíróbb felület készülhet. Részt vesz a KÉV alvállalkozóként az új füzesabonyi vasúti felüljáró építésében is. Feladatuk a töltés- és a burkolatkészítés. Harmincezer köbméter földet mozgattak meg itt, hogy a közel tízméteres magasságot elérjék. Ugyancsak a vállalat dolgozói végzik Poroszlónál az Eger-patak hídjának felújítását, mellyel a tervek szerint szeptember 30- ig elkészülnek. A tavaly megépített kápolnai kerékpárutat az idén Kálban folytatják tovább. A hárommillió forintos beruházás nyomán egészen a vasúti bekötőútig lehet majd biztonságban elkerekezni. Emellett számos kisebb- nagyobb javítást végeztek, illetve végeznek még az idén a megrendeléseknek megfelelően a közútépítő szakemberek A tanácsok megbízásából is számos helyen fölvonultak gépeikkel. Tiszaderzsen és Abádszaló- kon üdülőterületi utakat építettek. Kiskörén 3 millió forintért korszerűsítették a Honvéd utcát. A hevesi Bajcsy-Zsilinszky út építését is befejezik még az idén. A 650 fős vállalat évente félmilliárd forint termelési értéket állít elő, nyereségesen. Ennek ellenére sem ülnek babérjaikon, profiljukat bővítve igyekeznek új megrendelésekhez jutni. Két éve működik víz- és gázvezetéképítő részlegük. Maguk végzik a földmunkákat és a szerelést is, így üzemkész rendszereket adnak át a vevőknek. Az Ózdi Kohászati Üzemek be- tonelemgyártó üzemének a KÉV készíti a már említett kohósaLak felhasználásával az alapanyagot. A Közlekedési Minisztérium pályázatán nygrt 5 millió forintból itt egy modern laboratóriumot is építettek a minőség ellenőrzésére és a fejlesztés elősegítésére. Legújabb vállalkozásuk a pélyi tehenészet 23 millió forintos mélyépítési és burkol atkészítési munkáinak elvégzése, mellyel, még az idén elkészülnek. Megvalósításra várnak egy kisebb állattartó telep tervei is, ezt Kálban fogják majd megépíteni. Ezek a „melléküzemágak” kétségkívül hasznosak, hiszen segítik a vállalat dolgozóinak foglalkoztatását, a gépek jobb kihasználását — addig is, míg ismét nagyobb szükség lesz rájuk a közutakon .. . Országos tanévnyitó Barcson Az idén a Somogy megyei Barcson rendezték meg az országos tanévnyitó ünnepséget, amely egyben a Dráva-parti város új gimnáziumának avató- ja is volt. A vasárnap megtartott ünnepségen Gyene- sei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. — A társadalmon átható reformfolyamat nem hagyhatja érintetlenül az iskolát sem. Nálunk a reform- folyamat a nevelés és oktatás fejlesztési programjának elfogadásával és az új oktatási törvény bevezetésével megkezdődött, s az első lépések reményekre jogosítanak. — Az általános iskolában bevezetjük a felülvizsgált és javított tanterveket és tankönyveket, amelyek — reményeink szerint — számottevően csökkentik a tanulók és a pedagógusok értelmetlen túlterhelését, ugyanakkor időt és energiát hagynak az alapkészségek ■ és képességek — a korábbinál igényesebb — fejlesztésére. — Az új tanévben enyhíteni szeretnénk a gyermekek egyoldalú életvitelének feszültségein, amelyek immár normális testi és pszichés fejlődésüket, egészségüket is kockára teszik. — Az elmúlt években állhatatosan kerestük a nevelési-oktatási rendszer megújításának módozatait. Eközben világossá vált, hogy az iskola korszerűsítésének egyik legnagyobb akadálya magának a rendszernek bürokratikus-hivatali szervezetként való működése. Ezen kíván változtatni az elmúlt évben bevezetett új oktatási törvény. — A mi nemzetnevelési programunk egyik fő célja a közösségi és a személyiség harmonikusabb kapcsolatainak alakítása és hogy ezt megvalósíthassuk, nemcsak az iskola, hanem a család, a kisebb és nagyobb kollektívák, a társadalom cselekvő segítségére van szükség. A társadalomtól nem csak azt kérjük, hogy segítsen megteremteni a nevelés és oktatás tárgyi feltételeit. Várjuk azt is. hogy az iskolát olyan légkör vegye körül, amely kritikus, de úgy kritikus, hogy segít a feladatok eredményes megoldásában. Hazánkba látogat a csehszlovák miniszterelnök Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására augusztus1 31-én, hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik' Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Berecz János látogatása az NSZK-ban Berecz János, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja augusztus 26-a és 30-a között az NSZK- ban tartózkodott Fritz Fi- schernek, az Észak-Rajna- Vesztfália tartományban fekvő Iserlohn város polgár- mesterének meghívására. Fő védnökként megnyitotta az Iserlohn és Nyíregyháza közötti együttműködés jegyében, a nyugatnémet város alapításának 750. évfordulója alkalmából rendezett hagyományos helyi művészeti tábort, valamint a Nyíregyháza—sóstói nemzetközi szobrászszimpozi- um érme- és kisplasztikái kiállítását. A rendezvény másik védnöke Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke. Berecz János NSZK-beli tartózkodása során Bonnban találkozott az NSZK poT •lit lkai és társadalmi életének több vezető képviselőjével. Megbeszélést folytatott Philipp Jenningerrel, a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) elnökével, Hans-Dietrich Gencher külügyminiszterrel. Találkozott Han-Jochen Vogellel, az SPD elnökével is. E megbeszéléseken, amelyeken részt vett Horváth István, a Magyar Népköztársaság NSZK-beli nagykövete is, megvitatták a nemzetközi politika és a kétoldalú kapcsolatok lefonto- sabb kérdéseit. JÓ SZERENCSÉT ... ! Bányásznapi ünnepség Nagykanizsán Az idei, sorrendben a 37. bányásznap központi ünnepségét szombaton, Nagykanizsán rendezték meg. Elsőként megemlékeztek arról, hogy hazánkban 50 évvel ezelőtt, a Zala megyei Buda- fapusztán kezdődött meg a kőolaj- és földgázbányászat. E nevezetes ipartörténeti jubileum alkalmából, Kovács László. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára leleplezte a 7-es számú főút mentén felállított olajbányász-emlékművet, Rétfalvi Sándor Munkácsy - díjas szobrászművész alkotását. Az avatóünnepség után a Hevesi Sándor Művelődési Központ színháztermében nagygyűlést tartottak. Varga József, a bányászszakszervezet alelnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét, Vírizlay Gyulát, a SZOT titkárát, Kapolyi László ipari minisztert, a hazai bányászmegyék küldöttségeit, a külföldi testvérvállalatok képviselőit. Ezután Németh Károly emelkedett szólásra. — A 37. bányásznapon — amit a magyar olajbányászat fél évszázados fennállásának jegyében ünnepelünk — tisztelettel adózunk bányászaink több mint 100 ezres családjának — mondotta bevezetőben, majd megemlékezett arról, hogy ötven esztendeje, a Zalai-dombságon, majd Budafapusztán kezdődött meg hazánkban az olaj felszínre hozatala. Tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk azokra, akik a természet erőivel viaskodva. a föld mélyében vagy a nyílt égbolt alatt, elismerésre méltó odaadással teszik a dolgukat. Nagyra értékelve a különböző területeken tevékenykedő bányászok munkáját, most mégis a bányászati ágak közül a legtöbb embert foglalkoztató szén- bányászatról szólnék. Az ott dolgozók — gyakran nehéz feltételek között, is — derekasan helytállnak a külszíni fejtéseken és a föld alatt. Arról is beszélnünk kell, hogy ez az ágazat nem kevés gonddal küzd. — Mint ismeretes, előkészületben vannak olyan intézkedések, amelyek kedvezőbb körülményeket teremtenek a kibontakozás számára, de az átmeneti, stabilizációs időszakban szükségképpen a közkiadások korlátozásával járnak, és a lakosságra is nagyobb terheket rónak. Nem hallgatunk a meglevő és a várható gondokról, de azt nem engedhetjük meg, hogy az átmenet, a stabilizáció kényszerű teherpróbái eltakarják előlünk a vállalt nehézségek értelmét. A célt nem téveszthetjük szem elől. Ki akarunk és ki fogunk lábalni a bajokból, eredményeinkre is építve, meg akarjuk és meg fogjuk haladni azt a közepes gazdasági fejlettségi szintet, amire sokéves munkával, nem kis küzdelemmel feljutottunk. A fő feladat most — és az előttünk álló években az, hogy ésszerűbben hasznosítsuk a nemzet anyagi és szellemi erőforrásait. Elodázhatatlan, hogy a magyar népgazdaságot, az egyes vállalatok, szövetkezetek, gazdálkodó egységek, intézmények tevékenységét a nemzetközi feltételekhez, fejlődési irányzatokhoz igazítsuk. A kiélezett nemzetközi versenyben — és a hazai piacon is — csak azok számíthatnak sikerre, akik gazdaságosan termelnek, az igényekhez alkalmazkodva, jó minőségű, korszerű árut és szolgáltatásokat kínálnak partnereiknek. A jó munkának legyen rangja, megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülése. A hanyag, rossz munka pedig ne maradjon következmények nélkül. A magyar gazdaság szerkezetének adottságainkkal összhangban álló, tudatos megváltoztatása jelentheti a nehézségek leküzdésének. a stagnálásból való kitörésnek a fő irányát. Elkerülhetetlen, hogy a szerkezetátalakítással együtt a veszteséges vállalatok, gazdasági egységek ügyében is hozzálássunk a konkrét cselekvéshez. Ennek érdekében a konfliktusokat is vállalni kell. Nem engedhető meg a nemzeti jövedelmet csak fogyasztó, veszteséges vállalatok mentegetése. A kibontakozás gazdaságunk egészétől nagyobb teljesítményeket, a társadalmi tevékenység valamennyi területén színvonalas munkát igényel. Megköveteli, hogy a központi irányítószervek tegyenek eleget feladataiknak. A munkáról szólva, hangsúlyozom, hogy a kommunisták vállalják a program megvalósításából rájuk háruló feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozottan törekszik saját munkájának javítására. A köztevékenység minden területén igényli az irányítás színvonalának emelését, az önálló gondolkodást, a kezdeményező magatartást. Fokozott jelentőséget tulajdonít annak, hogy az emberek éljenek állampolgári jogaikkal, tevékenyen vegyenek részt a közügyek eldöntésében és az ellenőrzésben. Az ünnepi beszéd elhangzása után Németh Károly, Virizlay Gyula, Kapolyi László és Kovács László kitüntetéseket adott át a termelő-. a szakszervezeti és a kulturális munkában kitűnt dolgozóknak.
