Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 4., kedd 3. MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÁRREFORMRA? Változik az adórendszer FELÚJÍTÁS EGERBEN Centrum hétfő, kedd, szerda... A lakosság, a közületek, a vállalatok vásárlásait, döir léseit, terveit lényegesen befolyásolja az árak alakulása. Ha valami viszonylag olcsó, akkor az ár vásárlásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra serkent, a viszonylag drága áruval pedig óhatatlanul takarékosan bánunk. Az árak tehát akkor befolyásolnak helyes irányban, ha a felhasználó, a fogyasztó annyit fizet a termékért, a szolgáltatásért, amennyibe az az országnak ténylegesen kerül. A reális árnak következésképpen tartalmaznia kell a társadalmilag szükséges élő- és holt- munka-ráfordításokat, a vállalat hasznát és hozzájárulását a közterhek viseléséhez. Áttekinthető szabályozás Ez utóbbi —, az adók, elvonások formájában megjelenő közterhek — túlságosan sokrétűvé, kuszává vált. áttekinthetetlenné téve a tényleges ár- és költségviszonyokat. A vállalati jövedelemszabályozás keretében különböző címeken egyre-másra új adónemeket vezettek be, s növelték a meglévők mértékét. A gazdálkodási követelmények szigorításának jelszavával valójában tűzoltó munka folyt a külgazdasági veszteségek, a költségvetési mérleghiány pótlására, s a jövedelmek átcsoportosítására. Az élenjáró vállalatok hiába igyekeztek eredményeket felmutatni, gyakorlatilag csaknem teljes jövedelmüket elvonták. A sereghajtók pedig mentességeket, kedvezményeket kaptak. különböző jogcímeken támogatáshoz jutottak. Így azután . a vállalati nyereség 88 százaléka különféle címeken a költségvetéshez került. miközben a másik oldalon a gyengébb vállalatoknál a nyereség 60 százaléka kedvezményekből, támogatásokból képződött. A nagymérvű jövedelemelvonás és -átcsoportosítás egyrészt a vállalati érdekeltség és az úgynevezett költségérzékenység ellen hatott. Formális a gazdasági önállóság és vállalkozási szabadság, amennyiben mindössze 12 százalékos a vállalatok érdekeltsége, felelőssége saját döntéseik hasznában-kárában. Másrészt' lehetetlenné vált a gazdasági tisztán látás, az adók, az elvonások költség- növelő hatása eltorzította az erőforrások arányait, a különböző árakat. Az adó- és árreform a szabályozás újragondolására, a gazdasági tisztán látás megteremtésére. az elvonások-támo- gatások áttekinthetetlen szövevényének felfejtésére nyújt lehetőséget. Luxuscikkek és ártámogatások Megszűnik a jelenlegi ti- zenkétféle adó, köztük a béradó, a vagyonadó, a város- és községfejlesztési hozzájárulás. A szektortól, a szervezeti formától, a tevékenység jellegétől függő társasági, külön-, érték- többlet. bruttó jövedelem — nyereség — stb. adók helyébe a tervek szerint az egységes, szektor- és szervezet-semleges vállalkozói adó lép. A közterhek nagyobb részét a lakosság fizetné forgalmi adó és személyi jövedelemadó formájában. A vállalati adóterhek enyhítésével mintegy 4—5 százalékkal csökkenne a termelői árak jelenlegi szintje. Az általános forgalmi adó nem a termelő vagy az értékesítő szervezethez kapcsolódik, hanem a konkrét termékhez, szolgáltatáshoz. Amikor a terméket — bármilyen készültségi fokon — értékesítik, a számla tartalmazza az általános forgalmi adót, de csak a hozzáadott érték arányában. Vagyis a kibocsátott termék adójából le lehet vonni, a hozzá felhasznált anyagok, alkatrészek után már kifizetett adókat. Az adó tehát nem épül be a költségek közé, s ezáltal az adóhalmozódás, a kooperáció megdrágítása elkerülhető. A műszaki fejlesztést, a beruházást. az exportot forgalmi adó nem terhelné. Az alapvető fogyasztási cikkek után a tervek szerint nem kell forgalmi adót fizetni. Az előző fázisokban, a feldolgozás során fizetett adókat a termelő visszakérheti. A nem alapvető szol- gáltatásak 12 százalékos kulccsal adóznának, míg a termékek zömére (vas-műszaki cikkekre, ruházatra, vegyi árukra stb.) 22 százalék körüli adó rakódna. Az élvezeti- és luxuscikkeket külön fogyasztási adóval is terhelik. Továbbra is fogyasztói ártámogatásban részesülnek a tej- és a (tejtermékek) a helyi tömeg- közlekedés, a háztartási energia, a színház, a mozi, a gyógyszerek. Csökkenő dotációk Az adóreform közvetlen kihatásaként a számítások szerint 4—5 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Ennek fele (2— 2,5 százalék) a fogyasztói ártámogatások csökkentéséből adódik. Így a dotáció csökkentése miatt emelkedne egyebek közt a nulla forgalmi adós gyermekruházat, az élelmiszer, és az építőanyag fogyasztói ára. Várható egyes szolgáltatások árának emelkedése is. A felnőttruházat fogyasztói ára csökkenne, míg a többi iparcikké a jelenlegi színvonalon alakulna. A közvetett hatásokkal és a szabadáras cikkek drágulásával is számolva, összesen 10—12 százalékos fogyasztói áremelkedés várható 1988-ban. K. J. Azt tartják: bármilyen nehéz a gazdasági helyzet, a magyarok akkor is szeretnek enni. Következésképpen: élelmiszerekre mindenkor költenek, inkább kevesebb ruhát, cipőt vagy más használati cikket vásárolnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az eredetileg elsősorban ruházati, termékek árusítására specializálódott Centrum Áruházak úgy nyolc-kilenc évvel ezelőtt észrevette: az életszínvonal változása szinte azonnal megmutatkozott a forgalomban; csökkent a ruházati termékek iránt a kereslet. Ekkor még forgalomérdekelt volt a vállalat, tehát amelyik áruházban lehetett, némi átszervezés és átalakítás után azonnal elkezdtek élelmiszert árusítani. A gyors váltás, a gyors alkalmazkodás meghozta a gazdasági eredményt. Az új programmal egy időiben új üzletpolitikai elv született: rugalmasan és megbízhatóan alkalmazkodni a piachoz, azaz a kereslethez. Vagyis: az ország harmincöt — húsz vidéki és tizenöt fővárosi — árti- házában ne csak ruházati cikkeket árusítsanak, hanem vállalkozzanak élelmiszerek és vegyes iparcikkek árusítására. Tegyék lehetőleg a vevő elé azt. amire vágyik. E felfogásra jó péld'a az Enterprise. Alig két esztendeje a jövő század számítógépeként vezették be a világpiacon. s ma már idehaza is megvásárolható a Centrum Áruházakban. A gép 128 kilobájtos tároló- kapacitása már jelzi teljesítményét, s előnyeit csak fokozza kedvező ára. Hazánkban szokatlan módon környékezte meg a vevőket a forgalmazó Centrum Áruházak és az importáló Novotrade. Az árusítást akkor kezdték meg, amikor minden együtt volt: a szerviz- hálózat, volt tartalékalkatrész és már negyven különböző program (szoftver) közül lehetett válogatni. Még az eladók is felkészülten várták a vevőket. Külön tanfolyamon ismerkedtek meg a gép előnyeivel, kezelésével, üzemeltetési feltételeivel és sok más fontos tudnivalóval. Láthatóan alaposan előkészíti üzletpolitikai lépéseit a Centrum Áruházak. „Szinkronban az idővel’’ — harsogja a szlogen, ami valószínűleg akaratlanul, de egyértelműen utal a belső életre is. Több üzlet nyere- ségérdékeltségű lett. Ezek általában csak annyi eladót foglalkoztatnak, amennyire feltétlenül szükség van. Ugyanakkor a Centrum Áruházak külön is érdekelt ábban, hogy a korábbinál kevesebb dolgozót alkalmazzon. Ily módon ma kisebb létszámú gárda ér el a korábbinál nagyobb árbevételt Hogy mégis szívesen maradnák, annak magyarázata: tavaly 9,7 százalékkal emelkedett a fizetésiük; három százalékot a létszámcsökkenéssel értek el. Alkalmazkodtak tehát a gazdasági környezethez. Az alkalmazkodás sikerét jól példázza a tavalyi esztendő: forgalmuk meghaladta a 15 milliárdot, a tervezettnél jóval nagyobb volt a nyereségük, szám szerint 615 millió forintot könyvelhettek el. Bizonyítva: a nyolc esztendővel ezelőtt kialakított üzletpolitika jó. Azóta sorozatban eredményes évet zárták. Többszörösen kiváló vállalat a Centrum Áruházak. birtokolja a Kongresz- szusi Vándorzászlót, a Minisztertanács és a SZOT V ándor zászlóját. Azt gondolná az ember, a sikersorozat után elfogytak a tartalékok, képtelenek lesznek nyereségüket fokozni. Másként vélekedik erről Kaszás Kálmán vezér- igazgató: biztató első negyedév van a hátuk mögött, forgalmúik meghaladta a tervezettet. És vannak még tartalékok, elsősorban a legfiatalabb áruházak. Özdon tavaly befejezték a rekonstrukciót, a kecskeméti áruház sem nyújtja még a maximumot, és a kispesti centrum is tartogat még „meglepetéseket”. Utóbbi jó ideje vasárnap is nyitva tart. Érdekes tapasztalat: a hét utolsó napján nem élelmiszerért térnek be a vevők elsősorban, sokkal inkább ipari és ruházati cikkeket vásárolnak. Ügy tűnik: családi program lett a vasárnapi vásárlás. Nyilván a vidéken élők is örülnének, ha a Centrum Áruházak számúikra is lehetővé tennék a vasárnapi vásárlást. Komoly terveket dédelget a vállalat. Felújítják az egri centrumot, Miskolcon ötezer négyzetméterrel gyarapítják az alapterületet. Űj áruházát kap Kaposvár és Sopron. Mindkét helyen 1988- ban indul a beruházás, a négyezer négyzetméteres üzletet két esztendő alatt kívánják felépíttetni. Valószínűleg egy évvel később, azaz 1989-ben Székesfehérváron és Pécsett is hozzálátnak egy-egy új Centrum Áruház építéséhez. Az utóbbit úgy alakítják ki, hogy mozgáskorlátozottak is köny- nyen felkereshessék. A pécsi áruház példa arra is, miként lehet előnnyé formálni a hátrányt. Baranya székhelyén pincerendszer húzódik a város alatt. Nos, a vállalatnál úgy vélik, kevés pénzért átalakíthatják és raktárként hasznosíthatják a pincerendszer egy részét. Vallják a centrumosok: a kereskedelemben vitathatatlanul jelen van az éles verseny. Valóban meg kell küzdeni a vásárlókért, hiszen a lakosság jövedelme korlátozott. A vállalat rendszeresen vizsgálja piaci helyzetét, tapasztalataik szerint a legnagyobb vetély- társ, a Skála Áruházak belépése nem csökkentette az irántuk megnyilvánuló érdeklődést. Ennek ellenére továbbra is érvényben marad a Centrum-elmélet: rugalmasan és megbízhatóan alkalmazkodni a piachoz. H. T. TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉS NÖMOZGALOM Egy hevesi küldött a világkongresszusról Bár már történelmi eseménynek számít a nők június végi moszkvai világ- kongresszusa, a téma azonban még most is helytálló. Mondhatjuk, azért, mert ez a világfórum minden korábbinál szélesebb körű volt, a béke, az egyenjogúság kérdésében a világnézeti különbségek ellenére is sikerült közös platformot teremteni. De leginkább azért, mert a háromezer résztvevő között, a magyar delegáció egyetlen Heves megyei tagjaként ott lehetett Godó Pálné, a hevesi takarékszövetkezet elnökasszonya is. Emellett az a megtiszteltetés érte, hogy beválasztották a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségbe. Nyári szabadságát követően élményeiről, benyomásairól kérdeztük. — Nőmozgalmi munkám — mondotta elöljáróban — 1970-et követően kapott nagyobb lendületet. Megválasztottak a megyében a Mészöv nőbizottságának elnökévé, majd a Magyar Nők Országos Tanácsa tagjának. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusán a Szövosz megfelelő testületében kaptam megbízatást. Nagyon sok, a gyengébb nemet érintő feladatra vállalkozunk. Idén például tagjaink szabadidős szokásairól készítünk országos felmérést. Június elején jártunk Prágában a Csehszlovák Központi Szövetkezeti Tanács (URD) meghívására. Az ottani fogyasztási, ipari és lakásszövetkezetekben dolgozó hölgyek életét ismertük meg. — A legérdekesebb, legizgalmasabb eseményt természetesen a moszkvai napok jelentették... — Nagy meglepetés és öröm volt ez számomra. Egerben, a Teszöv tanácskozótermében tudtam meg. ÉPP egy kézimunkákból készített kiállítás díjátadásakor mondta el nekem a hírt Duschek Lajosné, az MNOT elnöke, s hozzátette: „megdolgoztál érte”. — Kik voltak a küldötttársai? — Tizenheten utaztunk a delegációban. Ott volt többek között Bebrits Anna, az Országos Béketanács tagja, nyugalmazott nagykövet, akivel egy szobában lehettem, s sokat tanultam tőle. De megemlíthetem Kovács Judit és Németi Irén újságírók, vagy Turgonyi Júlia szociológus nevét is. — A napi tudósítások főképp azt hangsúlyozták, hogy nagyban eltért ez az esemény az eddigi világtalálkozóktól. ön, mint delegátus, miben érezte, tapasztalta ezt? — Ezt a fórumot először hirdették meg teljesen nyíltnak. Nemcsak a küldöttek, a meghívottak lehettek ugyanis jelen, hanem saját költségen bárki. Így az Egyesült Államokból több mint kétszázan, Finnországból legalább negyvenen, de az NSZK-ból, Japánból és Görögországból is sokan éltek a lehetőséggel. Végül is 154 nemzeti, valamint 84 nemzetközi és regionális szervezet képviseletében háromezren voltak a szovjet fővárosban. Különösen magával ragadó volt a szervezettség. Ekkora tömeg mellett is szinte percnyi pontossággal zajlottak az események. — Egy ilyen rendezvény valamennyi mozzanata, pillanata életre szóló emlék. Mégis arra kérem, válogasson belőlük. — Már maga a kongresz- szus jelmondata is meghatározó volt: „Előre az atomfegyvermentes világért 2000- re, a békéért, az egyenjogúságért és a fejlődésért!”. A június 23-i megnyitó megható jeleneteit Mihail Gorbacsov nagyhatású beszéde után a 3. világbeli gyermekek mutatták be műsorukban. A San Franciscó-i Patricia Montandon vezette őket. Az amerikai színésznő egyébként külön alapítványt hozott létre a legkisebbek érdekében. Hasznosak voltak a szekciófoglalkozások. Az egyik napon pedig üzemekbe vittek el bennünket, mi egy mosógépgyárban jártunk, ahol igen kedvesen fogadtak. Lenyűgöző volt a békenagygyűlés a Gorkij- parkban, ahol ötezren hallgattuk az előadókat, szónokokat. A záróülésen Zimbabwe kormányfője, Robert Mugabe, az el nem kötelezett országok soros elnöke mondott igazán elgondolkoztató beszédet. — A kongresszuson elfogadott állásfoglalásokból ítélve igen komoly munkát végeztek a szekciókban is. ön melyiknek volt részese? — Nyolc bizottságban, három tematikus központban dolgoztak a küldöttek. Én a Nő és a szocializmus elnevezésű központ történéseit kísértem figyelemmel. Az aktivitásra jellemző, hogy ősz- szesen 156 felszólalás hangzott el ott. Elmondta véleményét Duschek Lajosné és Turgonyi Julianna is. — Milyen kérdés foglalkoztatta leginkább az ebben résztvevőket? — A szociális juttatások, mint a gyes, a gyed, vagy hogy mennyi ideig maradjon otthon az anyuka a gyerekkel. De nagyon sok szó esett az egyenjogúságról is. A szocialista országok többségében ez már kezd gyakorlattá válni. Ám sók helyen még gondot okoz az egyenlőtlenség. Például az izraeli küldött arról beszélt, hogy a kapitalista országokban 25 százalékkal kevesebb bért kapnak a nők, mint a férfiak. Szóba került az is, vajon kinek kell ellátnia az otthoni munkát. — Ha szabad kérdeznem, az ön családjában mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Hisz igen elfoglalt mind a főfoglalkozása, mind pedig társadalmi munkája miatt is. — Otthon sokat segítenek nekem. A háztartási munkát persze, én végzem. De szívesen teszem, ez engem egyáltalán nem fáraszt. E kérdésben tehát én kissé konzervatív vagyok ... Szalay Zoltán Kőbányai Detkről Nagy Andrásné a fejtősoron tölti üvegekbe a „világost” (Fotó: Szabó Sándor) A Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet palackozóüzemében a Kőbányai Sörgyár számára töltijc üvegekbe a vftágos sört. A termelőszövetkezet dolgozói négyezer üveget palackoznak óránként, s a nyári keresletet három műszakos termelésben próbálják kielégíteni. Heves megye, a Mátra és a Bükk üdülőkörzetek ellátása- mellett a fővárosba is szállítanak. A fővárosba indul a szállítmány
