Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
« 10. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 29., szombat NAGY MEGPRÓBÁLTATÁS Az elsfi stressz: a születés „Sírva születünk” — mondja egy régi sláger. Akárhogyan is nézzük, a születés folyamata nagy megpróbáltatás az emberpalántának. Gondoljuk csak meg: a születendő magzat oxigénellátása meg-megakad, mert a méh összehúzódásai közben a méhlepény és a köldökzsinór, amelyen keresztül a magzat az anya oxigénben dús véréből részesül, összenyomódik. Órákig eltarthat, amíg a magzat átpréselődik a keskeny szülőcsatornán. Közben a feje enyhén — igaz, rugalmasan — deformálódik az itt reá ható nagy nyomásra. A szülés végén a csecsemő az anyaméh sötét, meleg belsejéből kijut egy hideg, vakítóan fényes környezetbe, ahol ha nem mutatja kellőképpen az élet jeleit, még meg is pas- kolják. Az orvostudomány manapság sok új eredinény- nyel jelentkezik. Kutatók, munkacsoportok fog-0 (átkoznák szerte a világban a különböző betegségek, a legújabbkori egyészségügyi problémák leküzdésével, és tesznek erőfeszítéseket ezek megelőzésére. A sikeres „eredményeket — gondoljunk csak a rák elleni küzdelemre, vagy a keringési betegségek elleni fellépésre — nagyban segítik a technikai vívmányok is. Gondoljunk csak a műszerpark folyamatos tökéletesedésére, a számítástechnika ez irányú térhódítására is. Mai ös*- szeállításunk az orvostudomány néhány érdekes ségére mutat rá. Endoszkópia — száloptikával Képünkön: rugalmas, hajlékony száloptikás műszer Ismerkedés Amikor 1868-ban Kuss- maul, a neves német klinikus gyertyafénnyel megvilágított fémcsövön át egy vásári kardnyelő nyelőcsövébe tekintett, új tudományágat hívott életre: az élő szervezetbe történő betekintés módszerét, az endoszkópiát. A betegségek felismerésében az orvos a beteg közvetlen észlelésén kívül elsősorban a laboratóriumi és a röntgenvizsgálatokra támaszkodhat, de egyre nő az endoszkópia jelentősége is. Már a beteg szervek közvetlen megtekintésével is rendkívül fontos diagnosztikai információk nyerhetők. de az endoszkópia még további lehetőségeket is kínál: segítségével a megbetegedett területről szövettani feldolgozás céljából anyag nyerhető, továbbá bizonyos üregeket, járatokat, vezetékeket lehet feltölteni a szem ellenőrzése mellett sugárnyelő kontraszt anyaggal, ami által azok röntgenábrázolása is lehetővé válik. Egészen a legutóbbi évtizedekig a legtöbb endoszkópos műszer a végén lévő parányi izzólámpával megvilágított testüreg képét lencserendszer útján továbbította a vizsgáló szeméhez. Hátránya, ennek, hogy az izzólámpa nemcsak fényt, hanem hőt is termel, ami néha fájdalmat, ritkán égési sérüléseket okozhatott. Ezen kívül korlátozott fényereje miatt a látási viszonyok sem voltak kifogástalanok. A kötött helyzetű lencserendszerek miatt e műszerek nem követhették a járatok, testüregek hajlatait és kanyarulatait, beveAz Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint a világon évente 5,9 millió új rákbeteg van: mintegy 3 millió a fejlődő és 2,9 millió a fejlett országokban. A rák okozta halálozás évente 4,3 millió, ebből 2,3 millió jut a fejlődő és 2 millió az iparosodott államokra. Noha e számok értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy a fejlődő országok lakossága jóval megzetésük emiatt kellemetlen és fájdalmas volt, sőt a vizsgálat sérülés, átfúródás veszélyével is járt. Az a felismerés, hogy a más fénytörésű réteggel körülvett üvegszál az egyik végén belépő fényt teljes hosszában továbbítja, fontos változást hozott az endoszkópos műszertechnikában. Az igen vékony és rendkívül hajlékony üvegszálakból készült rostköteg segítségével a 'szervezeten kívül elhelyezett nagy fényerejű izzólámpa fénye az üvegrost-kábel segítségével vezethető a vizsgált testüregbe. A hősugarak kiszűrésével tetszés szerint világítható meg hideg fénynyel a vizsgált terület, és kiváló minőségű fénykép vagy akár mozgófilm készíthető. Az üvegrostakkal történő képtovábbítás elvén alapuló műszerrel elsőnek Hirsko- vitz vizsgált gyomrot 1961- ben. A száloptikának már ekkor nagy jövőt jósoltak, de az elmúlt 20 év fejlődése a legmerészebb várakozást is felülmúlta. E műszerek lágyak, hajlékonyak és vékonyak, végük mozgatható, ezáltal irányíthatók. Bevezetésük egyszerű és fájdalmatlan még olyan üregrendszerben is, mint a kanyargós bélcsatorna. A beteget a gyomor—béltükrözés nem terheli meg jobban, mint a vékony csővel végzett próbareggeli. A száloptikás endoszkópos műszerekkel elsősorban a japán orvosok értek el világraszóló eredményeket, s ugyancsak a japán műszeripar áll a világ élvonalában gyártásuk terén is. haladja a fejlettekét, annyi bizonyos, tévhit az, hogy a rák jellegzetesen az iparosodott országok betegsége. A fejlődő országokban a leggyakoribb a méhnyak-, a gége-, a máj- és a száj- rák. A szakemberek szerint a fejlődő világban járványos méreteket ölthet a tüdőrák is, ha nem sikerül a terjedő cigarettafogyasztást visszaszorítani. Valóban olyan hatások ezek, amelyeket felnőtt ember talán nem is bírna ki. A magzat felkészül ezekre a megpróbáltatásokra, sőt ezek révén kerül olyan állapotba, amely segítségére van a szülés utáni kezdeti életszakasz átvészelésére. A kutatók megállapították, hogy a szülést megelőző méhöszehúzódások és maga a szülés a magzatot stresszhelyzetbe hozzák, s ennek hatására stresszhormonok képződnek a szervezetében. AZ úgynevezett katek'ola- minok igen magas szintje segítségével megtisztul a tüdő a benne felgyűlt folyadéktól, a stresszállapot így felkészíti a csecsemőt a légzésre, mozgósítja a sejtek számára könnyen felhasználható tápanyagokat, lehetővé teszi az agy és a szfv bőséges vérellátását. A magas hormonszint az újszülött tűrőképességét is fejleszti. A természeti népeknél a csecsemő csak akkor kap először enni, ha az anya tejelválasztása már megindul. Az éhező csecsemőnél a stresszhormonok a zsírból, és a májban lévő glikogénből gyorsan felszabadítják a tápanyagokat. Ha a csecsemőt hidegben hagyják, az úgynevezett barna zsírszövetből — amelynek mennyisége a kora gyermekkor után csökken — igen gyorsan energiát szabadítanak fel, megelőzve a testtérfogathoz képest nagy Vértestjeink száma köb- milliméterenként 5 millió körül van. Ez azt jelenti, hogy az emberi test körülbelül 5 liter vérében összesen 25 billió vörösvértest kering. Ez azért érdekes, mert kiszámították, hogy az emberi test összesen 17 billió sejtből épül fel, vö- rösvértestjeinek száma tehát meghaladja testünk egyéb sejtjeinek a számát. Ennek a hatalmas mennyiségű vörösvértestnek sejtjeink oxigénnel való ellátása és a szén-dioxidtól való megszabadítása a feladata. A gázcsere csak nagy felületen bonyolódhat le megfelelő gyorsasággal, s ezt a nagy felületet biztosítja a vörös- vértestek alakja és felülete. A 25 billió, korong alakú, középen horpadt, 7 mikron átmérőjű és a peremüknél 2 mikron vastag vörösvértestek együttes felszíne kereken 3200 négyzetmétert tesz ki. ami egy labdarúgópálya felének nagyságával azonos. Az érett vörösvértest belsejét csaknem teljes egészében hemoglobin tölti ki. A vörösvértestek pusztulásával ez is leépül: a hemből testfelszínükből adódó gyors hőveszteséget. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a lelkiismeretlen anyák által hideg helyekre kitett csecsemők közül is sokan életben maradnak. Mivel a stresszhormonok nagyobb töménységben a vajúdás megindulásakor keletkeznek, felmerülhet a kérdés, milyen lesz a császármetszéssel világra jött csecsemők helyzete. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a csecsemők hátrányba kerülnek a természetes úton megszülető társaikkal szemben. Éppen ezért az említett műtétet is legjobb akkor elkezdeni, amikor a vajúdás legalább már a kezdeti szakaszába eljut. Megfigyelték, hogy e csecsemők közül többen küszködnek légzési nehézségekkel, mint a többiek. A magas hormonszint kialakulásának az az érdekessége, hogy még akkor megkezdődik, amikor az előállító szervnek, a mellékvesének ki sem alakult a beidegzése. Kiderült, hogy ilyenkor a mellékvese közvetlenül reagál a stresszre. A születés közben a magzat fejbőréből vett vérminták azt mutatták, hogy a katekolamin szint már a méhnyak kis tágulásakor ötszöröse volt, mint egy nyugalmi helyzetben lévő felnőtté. A születés után ez az érték tíz-tizenötszörös! epefesték, a globinból pedig aminosavak lesznek. De honnan biztosítja a szervezet a naponta újonnan képződő 200 milliárd vörösvértest felAzokban a csecsemőkben, akikben a rájuk tekeredett köldökzsinór vagy a farfekvés miatt nagy oxigénhiány lépett fel, olyan magas volt a hormonszint, amely felnőtt embernél már agyvérzést okozott volna. Állatkísérletek bizonyították, hogy a magzat fejének összenyomása tovább növeli a katekolamin-szintet. Ugyanezt éri el az anyai hüvely megnövekedett nyomása a megszületőben lévő magzat fejére is. építéséhez szükséges hemoglobin alapanyagát? A hem rész magva a vas, amellyel a szervezet takarékoskodik ugyan, a testből távozó vaSajnos, manapság növekszik a császármetszéssel világra jött magzatok száma, részben azért, mert az anyák egy része nagyon fél a szülés fájdalmaitól. Ehelyett inkább az lenne a hasznos, ha a különböző fájdalommentes szülési módszereket tanítanák meg minél több leendő anyával, hiszen mint látjuk, a természetes szülés mintegy előiskolája az élet egyetemének. sat azonban a táplálékkal kell pótolni. A bélcsatomá- ból a vas felszívódik, és a bél nyálkahártyájában ferri- tint alkot, majd ez a véráram útján eljut a májba, a lépbe, a csontvelőbe, az izom- zatba, ahol tárolódik. Az újonnan képződő vörösvértestek vasigényét elsősorban a csontvelő ferritintartaléka biztosítja. Ha ez elfogy, akkor a vérplazma ily módon megcsappant vaskészlete a többi szerv (máj, lép) ferri- tinjének vastartaléka útján pótlódik. ■ Ez az oka, hogy vérveszteség során tetemes vashiány léphet fel. Nőknél a menstruáció havonta 30—80 milligramm vasat, a magzat pedig 200—400 mg vasat von el az anya szervezetéből. Ilyen esetben természetesen döntő f ontosságú a vashiány táplálék útján (esetleg gyógyszerek segítségével) történő utánpótlása. Az emlősök érett vörös- vértestjei mag nélküliek, osztódni tehát nem tudnak, s a véráramban való sodródás során elhasználódnak, elöregednek. A vörösvértestek „temetője” a lép. ez a sajátos, apró üregekből álló szerv. Finom rekeszein keresztül az ép vörösvértestek károsodás nélkül áthaladhatnak, de a csökkent ellenállású idős vértestek fennakadnak. majd szétesnek. Megállapították, hogy élettartamuk mindössze 100—120 nap. Képünkön: vörösvértest mesterségesen létrehozott pusztulása, a hemolízis. A hemoglobin fagyasztás hatására kilép a vörösvértestekből, mert a hártyája megsérül. Hasonló módon pusztulnak el a vörösvértestek normális körülmények között a lépben Rákstatisztika OT LITER VÉRBEN - 25 BILLIÓ A vörösvértestek élete CSERÉPFALU KÖZSÉGI TANÁCS PÁLYÁZATOT HIRDET vb-titkári állás betöltésére. Pályázati feltételek: állam- és jogtudományi karon vagy állam- igazgatási főiskolán szerzett oklevél és legalább 3 éves tanácsi területen töltött gyakorlati idő. A munkakör betölthető 1987. november 1-től határozatlan időtartamra. Pályázni részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató életrajz és diplomamásolat benyújtásával lehet. Bérezés a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. A pályázat elfogadása esetén 2 szoba, összkomfortos lakást biztosítunk. A pályázat benyújtási határideje: 1987. szeptember 20., a községi tanács elnökéhez. Az első pillanatok
