Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ 1987—88-AS TANÉV Becsengetés előtt Visszavonhatatlanul vége a vakációnak. Gyorsan elperegtek az utolsó napok, hétfőn már becsengetnek iskoláinkban. Sok ézer diák ül először vagy újra az iskolapadba, hogy továbblépjen a műveltség megszerzésének útján, szorgalmas munkával tegyen eleget a követelményeknek. Azért kerestük fel dr. Kovács Jánost, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét, hogy számot vessünk vele azzal, hogy miként indul az 1987— 88-as tanlév, s melyek a fő feladatai. Differenciálás A téma szakállasnak tűnik, mégsem az, mert az esetek többségében eddig csak beszéltünk róla. Fontosságát, kiemelt jelentőségét hangsúlyozták a különböző rádiós, televíziós riportok, illetve az újságok elvi jellegű cikkei. Épp ezért erről felesleges szólni. A baj csak az, hogy általában — szerencsére néhány kivétel ákad — megfeledkeztünk arról, hogy az egyértelműen jó, helyes elképzeléseket a hétköznapok gyakorlatában is érvényesítsük. Ennek nemcsak az, az oka. hogy manapság kis hazánkban sehol sem bővelkednek forintokban, hanem mindenekelőtt az, hogy az egyes posztokon munkálkodó vezetők ria- doztak — ez mellesleg most is így van — attól, hogy ütközzenek, hogy a resteknek, a csak ímmel- ármmal dolgozgatóknak fejűikre olvassák a mulasztáslistát, s közöljék velük: produkciójuk alacsony szintjéhez igazítják fizetségüket. Akkor is ha zsörtölődnek, morgolódnak, megsértődnek, elégedetlenkednek. Majdhogy a 24. órában vagyunk, ezért a jövőben nem lehetünk ennyire visszahúzódók, liberálisok, engedékenyek, hiszen a stabilizáció, a sokunk által remélt kibontakozás programja csak akikor valósulhat meg, ha a teljesítményeket rangúkhoz illően mérlegeljük. Ez persze azt is jelenti, hogy lényegesen több járjon azoknak. akik hivatásérzettől sarkallva, felkészülten szorgoskodnak, akik nem fukarkodnak a közösség javát szolgáló szellemi lelemények startoltatásával, akiknek kezdeményezőkészsége példamutató, akik innovatív alkatnak, s csak akkor nyugszanak meg, akkor érzik a nélkülözhetetlen harmóniát, ha magvas ötletekkel gazdagították mindnyájunk asztalát. ' Az igaz, hogy néhol elindultak ezen az úton, a hozsanna mégsem indokolt, mivel ezeken a helyeken is meglehetősen szűk a tóiig tartomány, vagyis szerény összeg jut megkülönböztetésre. Ez csak egy állomás, amelyről minél hamarabb a következő felé illene sietnünk. Nemcsak egyéni óhaj ez, hanem társadalmi kívánalom is, ugyanis az élenjárók számottevő dotálása arra serkenti — legalábbis hosszabb távon — a pillanatnyilag tétovázókat, lemiaradozókat, hogy szakítsanak korábbi szem. léletükkel, s csatlakozzanak az irányt mutató gárdához. már csak azért is, mert megéri, érdemes, hiszen borítékuk vastagszik, azaz nem híbádzik a joggal emlegetett anyagi méltatás sem. Aligha létezik más választási lehetőség. Ne töprengjünk hát, hanem cselekedjünk, mert ez a határozottság valamennyiünk számára kamatozik. Mindenütt... Pécsi István Az oktatást soha nem lehet elválasztani attól a társadalmi-gazdasági közegtől, amelyben élünk — hangsúlyozza elsőként az osztály- vezető. A VII. ötéves terv derekán tartunk, az oktatási törvény bevezetésének második esztendeje következik. Ilyen körülmények között kell megteremtenünk a kiegyensúlyozott munka feltételeit, mert a jövő nem veszi figyelembe, hogy milyen gondokkal is küzd ezekben az években a közoktatás. Előre kell bocsátani azt is, hogy a költségvetési megszorítások nem érték el az intézményeket. A helyi tanácsok mindenütt biztosították a működéshez szükséges hátteret. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, 'hogy sok bővítés és új épültet várja a tanulókat. így például Hevesen és Egerben új középiskola valósult meg, Gyöngyösön bővítették ä Vak Bottyán Ipari Szakközépiskolát, Istenmezején új általános iskola készült el, Zagyvaszántón, Atányban, 'Füzesabonyiban, Mezőtár- kányban s más helyeken új tantermek épültek a meglévőkhöz. Az oktatásban és a nevelésben számolni kell a párt és a * kormány megújulási törekvéseivel, tudatosan 'szükséges támogatni az elképzeléseket. Számításba kell Venni a családok romlló 'anyagi helyzetét, minden 'szempontból a takarékosságra kell törekedni. Ez vonatkozik különböző térítési díjakra, kirándulásokra, fűtésre, világításra, de még a különböző hagyományőrző vagy teremtő kezdeményezésekre is. Nagyon reálisan szükséges gondolkodni e téren. A tendenciák szerint az általános iskolások létszáma néhány százzal csökkent, a középiskolásoké pedig nőtt. Már érződik a hatása az Óvodák előkészítő muntkájá- 'nak: a rugalmas iskolakezdés meghonosításával több gyerek még az óvodákban maradt. Az a lényeges, hogy minél inkább megfeleljenek a követelményeknek. Nagy feladat vár a tanítókra. Faluhelyen jól alakulnak az osztálylétszámok. de városon — különösen a lakótelepeken — még számolni kell zsúfoltsággal. Az alapok elsajátítása nélkülözhetetlen a későbhi sikerek eléréséhez. Várhatóan megyénkben mintegy 300 képesítés nélküli pedagógus áll katedrára az általános iskolákban. 'Egyelőre nélkülözhetetlenek, különösen a községekben fontos szerepük. A cél 'az, hogy aki beválik közülük, az levelező képzésben diplomát szerezzen. Középfokon nem kerül ilyen megoldásra sor, ez semmiképpen sem megengedhető. Az új tanévben kulcskérdés, hogy visszaálljon a tanítás tekintélye. Az oktatási törvény célul tűzte ki a tanóra védelmét, s ez nem 'holmi hangzatos jelszó. Sokszor a tehetséggondozás, vagy a segítés, esetleg a 'közművelődés jelszava alapján a kötetlenebb formák 'kerültek előtérbe. Jobban 'meg kell osztani a feladatokat a kulturális szakintézményekkel, s rájuk bízni az ilyesféle rendezvényék ’szervezését. A sokszor megfoghatatlan nevelési eszmények helyett a tananyag, a 'tudás elsajátításán keresztül szükséges a tanulók fejlődését elérni. A pedagógusok fő értékmérője az lesz, hogy mennyire tudják ezt megvalósítani. Az általános (iskolákban nagyon nagy szükség van a szigorításra, s a húzóerők megtalálására, középfokon erősödik a verseny, könnyen lemaradhat, aki nem veszi fel a kesztyűt. Az intézmények dolgoznak (a jogszabályok által előirányzott önállóság eléréséiért. Szeptember 31-ig mindenütt el kell készíteni a működési" szabályzatokat. 'Már egy részük a- megyei tanácshoz került: érett, átgondolt dokumentumok ugyanúgy születtek, mint kevésbé használhatóak. Mindenesetre megfelelő úton kell majd (mindenütt elindulni. Az iskolatanácsok szerveződése napirenden van: előkészületek már sok helyütt történtek. Komoly lépések szükségesek a diákmozgalmakban, ezek segíthetik az önálló. arculat kialakulását. A nevelési cél az, hogy mind íjobban kötődjenek az intézményhez a tanulók. A szakmunkásképzés nehéz körülmények közé került, egyre drágábbak a berendezések és a szükséges 'anyagok, mind nehezebb előteremteni azokat. Az 'egyébként kiegyensúlyozott 'tankönyvellátás ezen a területen kívánnivalókat hagy maga után: sok szakmában elavult ismereteket tartalmaznak a kötetek. Több általános iskolában megpróbálkoznak az ötnapos munkahéttel. Újdonság az is, hogy sokan kísérleteznek különböző módszerekkel, A lényeg, hogy a diákok megfelelően elsajátítsák az ismereteket. Egyre nagyobb szerepet kap a video, a könyvtár: a pedagógusok keresik a korszerű megoldásokat. Az iskolák egyre nagyobb segítséget várnak a környezettől, társadalmi munkát csakúgy, mint értő figyelmet. A szülők azzal támogassák a közös célokat, hogy érezzenek felelősséget a józan, nevelő iskoláért, s a teljesítőképes tudás eléréséért. Az Elnöki Tanács tárgyalta Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Ország- gyűlés őszi ülésszakát szeptember 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kormány munkaprogramját (1987. október elsejétől 1990. december 31-ig), valamint az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény- javaslatokat. Németh Károly elnök tá- téjozitatta az Elnöki Tanácsot I. János Károly spanyol király magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásáról. A tájékoztatót a testület egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálta országaink kölcsönös megismerését, a magyar—spanyol kapcsolatok továbbfejlődését és a nemzetközi együttműködést. Az Elnöki Tanács több részében módosította a Polgári Törvénykönyvet. Hatályon kívül helyezte a tartós földhasználatra vonatkozó szabályozást, mivel a földről szóló '1987. évi I. törvény a földnek tartós használatba' adása lehetőségét megszüntette. A törvényi módosítás ezenkívül szabályozza az. alapítvány létrehozásának feltételeit, s megszigorítja a szállodák kártérítési felelősségét. Kiegészíti az új szabályozás a bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket, egyes pénzkövetelések végrehajtása érdekében a jövőben a lakás- bérleti jog is végrehajtás alá vonható lesz. A javító-nevelő munka új formájának, a közérdekű munkának a bevezetésére, valamint a kényszergyógykezelés alkalmazásának törvényi kiterjesztésére figyelemmel az Elnöki Tanács módosította a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletet. A továbbiakban a testület törvényerejű rendeletet hozott arról, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem a jövőben a Nobel-díjas Szemt-Györgyi Albert nevét viselje. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Megvitatták a törvényjavaslatot Egerben tanácskozott az Országgyűlés személyi jövedelemadó albizottsága Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának személyi jövedelemadó-albizottsága pénteken Egerben, a megyei /pártbizottságon ülésezett. A honatyák az adóreform keretében bevezetendő, A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat és indoklása című /tervezetet vitatták meg. Tartalmas vita bontakozott ki az adóreformról (Fotó: Perl Márton) Az esemény résztvevőit Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára, az albizottság elnöke köszöntötte. A munkában részt vett dr. Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára, dr. Szabó Imre, az általános for- galmiadó-albizottság elnöke, Kovács András, az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának elnöke, dr. Herner Ernő, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kovács Sándor, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának vezetője és Habis László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője is. A résztvevők többek között megfogalmazták, hogy a vállalati és a lakossági adórendszer reformját a gazdaság kibontakozását elősegítő gazdaságpolitika egyik eszközeként kell tekinteni. A keletkező többletforrások fel- használásával is biztosítani szükséges, hogy a gazdaság egyensúlyi viszonyai javuljanak, a stabilizációs folyamat mielőbb kibontakozzék. A kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munka- programjának, „intézkedés- csomagjának” szerves része legyen a személyi jövedelemadó rendszere. Az albizottság véleménye, hogy a személyi jövedelemadó indokolt bevezetésével is garanciát kell biztosítani a kormányprogram végrehajtásához. Tartalmas vita bontakozott ki számos kérdésben. A képviselők nemcsak önmaguk, hanem választóik véleményét, aggályait is közölték az adóreformról. Elmondták például, hogy olyan személyi jövedelemadó-rendszert tartanak megvalósíthatónak, amely hozzájárul az igazságosabb közteherviseléshez. Szükségesnek vélik azt is, hogy az úgynevezett bruttósítást minden munkahelyen végezzék el, s ezt az állam biztosítsa. Helyeslik, hogy a felhasználást az állampolgárok ellenőrizhetik, s felhívták a figyelmet arra is, hogy az adóapparátusnak úgy kell végeznie a munkáját, hogy a közhangulatot ne rontsa. Szóltak arról is. hogy ha bérreformot'nem is, de egy differenciáltabb bérezésre való törekvést már jövőre el kellene kezdeni. Szükségét látták annak is, hogy a bérreform ne kerüljön le a napirendről. Javasolták, hogy a végrehajtási rendelkezésbe vegyék bele: minden jövedelem — így a hálapénz, a paraszolvencia és a borravaló is — adóköteles. (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Szántó György)
