Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

I 4. A —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 3., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT iL. Szegényes kínálat GONDOLATOK A FINN ÉPÍTÉSZETRŐL A természettel együtt lélegezni Az ajánlatlista az elmúlt hetekhez viszonyítva sem mennyiségileg, sem minősé­gileg nem változott, így hát a kifejezetten pihenésre, tar­talmas, színvonalas szórako­zásra vágyók inkább rádióz­tak vagy olvastak, nem is beszélve a videózás kétség­telen előnyeiről. Nem jártak rosszul, mert a megrögzött tévénézők leg­feljebb annak örülhettek, hogy végre befejeződött a riasztóan jellegtelen Máso­dik lehetőség. Nem úgy a Szomszédok, ez a fájdalmasan gyenge, szuperkommersz teleregény. A műfaji meghatározás igaz, stílusosan hangzik, de hát ez sovány vigasz azért a bosz- szantó szemléletért, amely hétköznapi életünk egyre gyarapodó, kis és nagyobb gondjait kizárólag érintőle­gesen taglalja, s elzárkózik a valódi, a vérbeli konfliktu­sok felvillantásától, s ezért adós marad azzal a katar­zissal, amelyet mindnyájan szomjúhozunk. A konkurens cég — a versengésben még mindig ő viszi a pálmát — bőségkosarának csak szerény darabja a Szabó család. Ezért válhatott megszokottá, elviselhetővé. Meg aztán, ki kapcsolja be a készüléket ebédközeiben? Mi viszont fő­műsorban szenvedünk ettől az oroszlánszerződás révén ránk erőszakolt tákolmány­tól! Tévedés ne essék: tíz-ti­zenkét rész eltűrhető, ám egy zárás nélküli sorozat aligha. A Kaliforniai lakosztályról csak annyit, hogy rövid időn belül másodszorra ismétel­ték, s ez bizony, enyhe túl­zás. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy kellemes meg­lepetés is akadt, sajnos csak kivételként. Magvas gondolati értékek­ben bővelkedett az Alek- szandr Jakovlevvel, az SZKP KB titkárával, a Po­litikai Bizottság tagjával ké­szített interjú. Ezúttal ideoló­giai vonatkozásban hallot­tunk számunkra egyértelmű­en szimpatikus információkat a peresztrojkáról, a glász- nosztyról, olyanokat, ame­lyeket kellő mérlegelés után, helyi viszonyainkra is adap­tálhatnánk. hiszen nekünk is sokat kellene tennünk a bü­rokratizmus, a hivatalnokos- di, a hatóságosdi felszámo­lásáért, az alkotó, a teremtő elképzelések felkarolásáért, az akadémizmus zsibbasztó ízeit nélkülöző, tudományos teremtőkedv fellendítéséért, a félreérthetetlen tehetsé­gek kötelességszerü támoga­tásáért. Ezt a programot műsorvál­tozásként kaptuk. Nos. az efféle korrekciókat bármikor elfogadnánk, akkor is, ha nem nyári hangulatot su­gároznak. A Szökés című film se ezt tette, mégsem bosszan­kodtunk, mert ez a megtör­tént eseményeket feldolgozó, amerikai sztori a rangos produkciók erényeivel di­csekedhetett : úgy kötődött korához, hogy időtlen intel­meket is sugallt. Higgyék el: megtanulha­tó, csak némi adottság, tü­relem szükségeltetik hozzá. Nálunk is, ... Épp a sze­gényes kínálat száműzésé­ért ... Pécsi István Maja Kairamo Helsinkiből érkezett az egri nyári egye­temre. — A XX. század leghíre­sebb finn építésze, Alvar Aalto munkásságát ismerte­tem — mondja beszélgető- partnerünk. ö az, aki Eltel Saarinen és Lars Sonck hagyományait követve, a leginkább arcula­tot adott téralakításunknak. Első épületét 1916-ban hozta létre. Az 1920-as években neoklasszicista stílusban ter­vez, de hamarosan a funk­cionalizmus kerül nála elő­térbe. Leghíresebb műve a paimiói szanatórium, 1926- ból való. — Mi a fő rendezőelve, filozófiája ennek az építé­szetnek? — Ez nehéz kérdés. Elő­adásomra készülve, gondol­kodtam ezen. Ma még nem dolgozták fel ezt a területet, de szerintem a gyökerek a történelemben keresendők. Finnországnak 1917-ig nem volt önálló nemzeti léte. Amikor a nemzetállamok létrejöttek, mi is kerestük identitásunkat. Ezt legtermé­szetesebben építészetünkön keresztül találtuk meg. A ha­gyományainkat megtartva, hangsúlyozva, errre építve, úgy átírni a világot, hogy a természetet ne sértsük meg; sőt legyen az az építészetünk része, erre törekedtek. Ez az organikus egység megterem­tése a leginkább jellemző. Ezeket a törekvéseket — melyet a nemzeti tőke is fi­nanszírozott — felismerve, mélyen átérezve dolgozott Aalto. Ritkán fordul elő. hogy egy építész ilyen sze­repet vívjon ki magának. Ki tudta fejezni a nemzet kul­turális örökségének esztéti­kai igényeit, azokat, melyek összefűznek a természettel. — Mennyire jellemző ez az önök hazájában? — Igazán jól építkezni — gondolatilag is — csak a füg­getlen, szabad térben lehet. Az anyagi, haszonszerzö mentalitás megköti, leszűkí­ti a mozgásteret. Ez történt az 1960-as években nálunk, amikor lazult ennek a „fi­lozófiának” a kifejezőereje. Az okok egyrészt az építé­szet iparosításában keresen­dők. A nagyüzemi, előregyár­tott paneles tömegtermelés­hez nem tudtak hozzászólni az eddig másként alkotók. Ezenkívül ezt a folyamatot megerősítette az, hogy a tő­kés érdekek mást diktáltak. A háztulajdonosok a minél nagyobb profit érdekében, minél kisebb területre, mi­nél több embert telepítettek. Az így létrejött palanszterek igaz, sok pénzt szültek, de sem az embereknek, sem a természetnek nem tettek jót. Ebből a szorításból az 1980- as évektől kezdünk megsza­badulni. Ügy érzem, ismét magunkhoz térünk. A poszt- modern építészet egyéni ka­raktere onnan ered, hogy az előző, funkcionális művek­ből tudunk meríteni. Nem kellett megtagadni azt. mert az is szép és jó volt. A kiürült, máshol burján­zó, túlzott expresszivitás, mo­numentális, felületes deko­rálás nálunk nem virágzik. Üjra a kissé romantikusabb emberarcúbb, a természettel kapcsolatot teremtő igények erősödtek fel. Megnyugtató, hogy a komoly megrende­lők (bankárok, részvényesek) sem a szuper gigantománt, hanem az igazi társadalmi igényeinkre megfelelőt kérik és támogatják. — Önök abból a zsákut­cából kikerültek, amely ná­lunk még nem oldódott meg. A tömegigények tömeg­kielégítése kielégületlenséget hoz, még ma is. Magyaror­szágon is vannak, akik a né­pi hagyományokon alapuló, szerves formavilágot akarják megteremteni. De ez igen ne­hezen tud áttörni. Az önök útjában mi az a lényegadó erő, ami az állandó megúju­lás, a folyamatos önmegtar­tás segítségével vezeti siker­re szándékaikat? — Igen bonyolult ez a do­log. Ma a nemzeti érzés más­ként kell, hogy jelentkezzen, mint a kezdetekkor. Univer- zálisabb jelenünkben a nem­zeti, mint európai kell, hogy megszülessen. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor a nacionalizmus vakvágányára kerülhetünk. Ezt az átérté­kelést meg kell tenni, hiszen például az építészet a mai korban akkor odaillő, ha úgy modern, hogy megőrzi a régiből az értéket, ha a folytonosság nem szakad meg. Így nem válik közöm­bössé az emberek számára az életterük, s nemzetközi lesz attól, hogy egy nép üze­netét küldik mások felé. B. Szabó Pál WESTERN-MUSICAL DIÓSGYŐRBEN Miskolci Nyár &7 Könnyű ny^ri kulturális csemegét kináP a Miskolci Városi Művelődési Központ. A diósgyőri várban július 31-én mutatták be Paul Foster-John Braden: Szín­ezüst csehó című western- musicaljét. A Halasi Imre rendezésében színre került zenés darab főbb szerepei­ben Kishonti Ildikót, Kulka Jánost, Egri Katit, Görög Lászlót láthatják az érdek­lődők augusztus 9-ig min­den este nyolc órai kezdet­tel. B átortalanul léptem be a 118-as számmal je­lölt irodahelyiségbe, aztán valami halk köszönés­félét morogtam magam elé, de még körülnézni sem volt időm. amikor iegy bájos női hang szólt rám: — Jöjjön csak közelebb! Mivel állhatok szíves ren­delkezésére i— Jc érdezte a hang tulajdonosa, és fel­emelte a telefont. — Kérem szépen, az a helyzet, hogy ,én tulajdon­képpen ... — Bocsánat! — vágott közbe, lés tárcsázni kezdett, majd kis idő múlva bele­szólt a kagylóba: — Az előbb megszakadt ia vonal. Csak azt akarom mondani, hogy képzeld, Birikém, pár napja leszakadt a redőny a nagymamáék szobájának az ablakán, és azóta majdnem teljes sötétben ott üldögél a két szerencsétlen öreg. Már ikörbetelefonáltam egy csomó kisiparost, szolgáltató szövetkezetei, ( gyorsszolgá­latot, de ilyen piti munkát nem vállal tel senki. iKirö- högik az embert. — IKérem szépen, az a helyzet, hogy |én tulajdon­képpen ... — Búcsúzom, drágám, mert sajnos, megint itt van egy (ügyfél! •— mondta a kis hölgy a telefonba, és mérgesen letette la kagylót. — Szóval, az a helyzet, kezitcsókolom, hogy én na­gyon szívesen megjavítom azt a leszakadt redőnyt! — Maga? Megcsinálja? Ember, magát az isten Cm és a hivatal küldte! iMaga az jén meg- mentőm! — lelkesedett a kis hölgy, aztán hellyel kí­nált, és hosszú Ibeszélpetés- be kezdtünk. Nem akarom szaporítani a szót, a redőnyt még az­nap délután megreparáltam, sőt egy zárlatos villanykap­csolót is kicseréltem a nagy­mamáék szobájában. Másnap Zsuzsika — így hívják a 118-as szobában dolgozó kis hölgyet j— tele­fonált a munkahelyemre. Az osztályvezetője arra kért, hogy szaladjak föl a hiva­talba, személyesen szeretne velem beszélni. — Van tíz perce? — kér­dezte Lovicsák osztályveze­tő, s amikor intettem, hogy van, karon fogott, és lerohant velem a lépcsőn..; A hiva­tal előtt betuszkolt egy fe­kete Ladába, majd kiadta a parancsot a gépkocsiveze­tőnek: — Csapjon a lovak közé, Lajoskám! Pár perc múlva a hely­színen voltunk, Lovicsák osztályvezető kartárs csalá­di házában. — Tudja, a feleségem kórházban van — kezdte magyarázni Zsuzsika főnöke. — Azzal szeretném meglep­ni, hogy mire <a jövő héten, kedden hazajön, lambéria díszítse az előszobát és a konyhát. Már minden anyagot megvettem. Azt sze­retném, ha maga lenne a kivitelezője ennek a megle­petésnek. iNem számít, hogy mennyibe kerül. Az a lé­nyeg, hogy kész legyen. Vi­lágos? A lambéria felrakása után Zuzsika kollégájának a víkendtelkén vízfelnyomó szivattyút raktam be a fris­sen ásott kútba, aztán szu- terénlakásban tapétáztam, elromlott, csöpögő ,villany- bojler helyére újat sze­reltem fel, épülő családi háznál két hétig betont ke­vertem, majd műszaki vizsgára készítettem elő egy lerdbbant, öreg Trabantot. Mindez természetesen Zsu­zsika hivatali kolléganői, kollégái megbízásából. Jelenleg tégy elromlott mosógépet próbálok újra működőképessé tenni. Ja. hogy mi van az ügyemmel? [Annak már jó fél éve, hogy bátortalanul beléptem Zsuzsikához a 118-as számmal jelölt iro­dahelyiségbe, mert hivata­los kivonatot akartam kér­ni egy ténymegállapítást ok­mány (Záradékáról. Szóval, az ügyirat még akkor, fél évvel tezelőtt elindult a maga hivatali útján. Azóta is biztatnak. Állítólag már csak a hivatalvezető aláírá­sa hiányzik az okiratról. Ez nem gond, mert a jövő héten éppen nála kezdek dolgozni. Falba építhető könyváll­ványsort szerelek fel neki a nappali szobában. Kiss György Mihály VAJTÁN ÉS BOGLARLELLÉN Lisztérzékeny és cukorbeteg gyerekek üdültetése Köztudott, hogy a SZOT a vakációban nemcsak a szü­leikkel együtt — családos be­utalással —, hanem önállóan is nyaraltatja az általános iskolásokat. Kevésbé ismert, hogy nemcsak az egészséges kisdiákok, hanem a beteg gyermekek beutalását is le­hetővé tette. A 17 üdülő közül kettőben lisztérzékeny és cukorbeteg tanulók pihenhetnek három- százan-háromszázan az au­gusztusi két turnusban, vagy­is az ország valamennyi, em­lített betegségekben szenve­dő általános iskolása kap­hat kedvezményes beutalót. A kéthetes kedvezményes jegy ára mindössze 616,— forint. A gyermekek ingye­nesen és csoportosan szak- szervezeti kísérőkkel utaz­nak a nyaralásra és haza. Az üdülésükhöz nyújtott tá­mogatás eléri a nyolcvan százalékot. Az üdülés idő­pontja Vili. 5—18. és Vili. 19.—IX. 1. A többi gyermeküdülőben a nyári utolsó csoport csak tizenegy napos, azaz augusz­tus 29-én befejeződik. A lisztérzékeny és cukorbeteg kisdiákoknál a késői, szep­tember 1-jei üdülési zárást az indokolja, hogy a nyara­lásuk ne legyen megrövidít­ve, vagyis kéthetes marad­jon a turnus. Mindkét hely­re a teljes általános iskolás korosztály beutalható. Lehet­séges a különnemű testvé­rek együttes üdülése is, mi­vel a csoportok koedukáltak. A gluténmentes diétát igénylő lisztérzékeny általá­nos iskolások a fővárostól 125 kilométerre levő. Fejér megyei Vajtán, a Zichy-kas- télyban, idén már hatodik alkalommal üdülhetnek. Ko­rábban az ilyen gyerekek ki voltak rekesztve a nyaralás örömeiből, mivel a speciális diétát — melynek alapanya. ga búzaliszt helyett kukori­ca- és rizsliszt keveréke — nem biztosították számukra. A vajtai kastély 25 holdas parkjával, KRESZ- és sport­pályáival valóságos gyer­mekparadicsomnak számít. Idei újdonság, hogy a nya­ralásuk alatt a kis beutal­tak játékos formában megis­merkedhetnek a számítógép használatával. Ehhez hét Primo számítógép és három, televízióhoz csatlakoztatható játék áll rendelkezésre. To­vábbi újdonság a hétakadá- lyos, 800 méteres erdei tor­napálya. Az is kedvező vál­tozás, hogy nemcsak a köz­ség — az üdülőtől 2,5 ki­lométerre található — ter­málvizű strandján lehet fü­rödni, hanem helyben is, a 15X8 méteres medencében és a kisebbeknek ajánlható két pancsolóban. Boglárlellén idén ötödik alkalommal táborozhatnak az inzulinikezelést igénylő cu­korbeteg kisdiákok, ök elő­adásokat hallgatva, megis­merkedhetnek a betegségük­kel összefüggő táplálkozási ismeretekkel, sőt még azt is megtanulhatják, hogyan tud­ják önmaguknak beadni az inzulint. Itt a program a fürdésre, sok-sok játékra épül. A cukorbetegek részére nem napi 44 forintos élel­mezési nyersanyagnormából biztosítják az étkezést, mint a többi gyermeküdülőben, hanem kereken 100 forintból. Szükségessé teszi ezt az öt­szöri helyetti hétszeri étke­zés, valamint a fehérjékben, vitaminokban gazdag, ugyan­akkor zsírokban és szénhid­rátokban szegény táplálko­zás. A beteg gyermekek üdülő­jegyei — mivel a beutalás orvosi javaslatra történik — nem a szokásos úton kerül­nek az alapszervezetekhez. A lisztérzékeny gyermekek beutalásával az Országos Csecsemő- és Gyermek­egészségügyi Intézet gastro- enterológiai munkacsoportja foglalkozik (1094 Bp., Tűz­oltó u. 7—9.). Az inzulinke­zelést igénylő cukorbeteg kis­diákok kiválasztását a SOTE I. Sz. Gyermekklinika Dia­betes Ambulancia végzi (183 Bp., Bókái J. u. 53.). Jelentkezni lehet a megyei gyermekgyógyász szakorvos­nál, de az említett két szerv vizsgálja felül a jogosultsá­got. A szakszervezetek vég­zik a beutalást. Az üdülője­gyek név szerinti megjelölés­sel kerültek ki valamelyik szülő szakszervezeti bizott­ságához. Ha idén véletlenül valamelyik gyermek kima­radt a jelentkezésből, viga­szul szolgálhat, hogy jövőre ismét lesz mód a lisztérzé­keny és a cukorbeteg álta­lános iskolások SZOT-szer- vezésben történő nyaralásá­ra. (Fotó: Koncz János}

Next

/
Thumbnails
Contents