Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alkotmány napi ünnepségek „Középpontban az alkotó törekvés, a munka...” Alkotmányunk két esztendő híján négy évtizedes. Az; Országgyűlés 1949. évi XX. számú törvényként fogadta el. Valójában e napon, augusztus 20-án, az alaptörvény előtti tisztelgés mellett emlékezünk I. István királyra, az államalapítóra, s egyúttal a folyamatosság szimbólumaként tartjuk az új kenyér ünnepét. Megszokott dolog, hogy e nap előestéjén, vagy éppen az ünnepen munkás-paraszt-katona találkozókat szerveznek, ünnepélyeken emlékeznek meg, s a társadalmi munkát legjobban végzőknek, a mezőgazdaságban, a tanácsi és a népfrontmunkában kiemelkedőknek kitüntetéseket, jutalmakat nyújtanak át. Már tegnap délután megkezdődött az augusztus 20-ávaI kapcsolatos rendezvénysorozat, megyénk számos településén rendeztek nagygyűlést — miként rendeznek ma is —, a megyei központi ünnepséget pedig Heves Megye Tanácsán tartották a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságával közösen, összeállításunkban ez utóbbiról, valamint a kitüntetettek névsoráról számolunk be. Ünnepi megemlékezés Egerben Az alkotmány megszületésének 38. évfordulója tiszteletére — miként megyénkben számos helyen, így Egerben is — tartottak ünnepségeket. Így tegnap délután a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságán is, ahol dr. Végh Miklós elnök köszöntötte a résztvevőket. Bevezető gondolatai után Mészáros Albert, a HNF megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Az eseményen ezt követően kitüntetéseket adtak át, s 74, a népfrontmozgalomban kiemelkedően dolgozónak nyújtottak át jutalmat. A rövid ünnepséget a Szózat akkordjai zárták. Ünnepi népfront- és tanácsülésre. s egyúttal kitüntetésátadó ünnepségre került sor ugyancsak tegnap délután a megyei tanács üléstermében. A Himnuszt követően Bárdos Margit mondta el Ladányi Mihály: Szimfónia című költeményét. Ezután az elnöklő dr. Végh Miklós üdvözölte a megjelenteket, közöttük Virág Károlyt, az MSZMP {leves Megyei Bizottságának titkárát, Maróti Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Mészáros Albertet, a HNF megyei bizottságának titkárát, Lévai Ferencet, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkárát és Sós Tamást. a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát. Az alkotmány napi megemlékezést Schmidt Rezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Heves Megye Tanácsának elnöke tartotta meg. — Minden nép büszkén őrzi, nemzedékről nemzedékre átörökíti történelmének jeles ünnepeit. — mondotta beszéde elején Schmidt Rezső. — Augusztus 20-a a mi népünk életében történelmi távlatokban élő sajátos ünnep. Örök idejű emlék az állam- alapító István királynak, tisztelet az első demokratikus közegben fogant alkotmánynak, hagyományosan szép ünnepe az új kenyérnek. Az utóbbi években ezen a napon emlékezünk meg a közművelődés dolgozóiról isA továbbiakban az előadó történelmi visszapillantást adott a honfoglalástól egészen napjainkig. Külön tisztelettel szólt a korábbi évszázadok ama nagy magyarjairól, akik életük céljaként a haza erősítését, fejlesztését tűzték ki. így Hunyadiról, Rákócziról, Kos- suthról, Petőfiről és Táncsicsról. Megemlékezett az 1919-es tanácsköztársaság eseményeiről is. Majd így folytatta: — Az 1949. évi XX. számú törvényben született első szocialista alkotmányunk mondta ki, hogy „Magyarország Népköztársaság, szocialista állam, a Magyar Nép- köztársaságban iminden hatalom a dolgozó népé”. Ennek. ia fogalmazásában tömör, tartalmában gazdag ténynek törvénybe iktatása ezeresztendős próbatétel és helytállás /eredménye: a társadalmi ,és egyéni fel- emelkedéshez nyitott kaput. Főleg a munkához való jogot - hangsúlyozta, amely egyszersmind valamennyi állampolgár kötelessége is. Hisz a munka teremt meg minden lehetőséget kis és nagy elképzeléseknek, hoz létre értékeket, tesz erőssé, magabiztossá. Az elmúlt évtizedek eredményeiről és gondjairól szólva Schmidt Rezső teret szentelt beszédében a párt Központi Bizottságának július 2-i, a társadalmi-gazdasági kibontakozást meghatározó állásfoglalásával kapcsolatos tennivalókra is. — A kibontakozás lehetősége nem rövid távú — hangoztatta. — A program két pillérre épül. Az egyik a gazdaság modernizálása, a szerkezet megújítása, a másik a társadalmi és gazdasági reformfolyamat felgyorsítása. Az első szakaszban kell lefékezni, majd megállítani az eladósodást, csökkentve az állami költségvetés hiányát. A másodikban cél a stabilizálás eredményeire támaszkodva megteremteni az életszínvonal emelésének alapjait, a gyorsabb fejlődés feltételeit. Hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, hogy sorsdöntő elhatározásról van szó, amely mindannyiunk életét átformáló változásokat követel. Ezután a tanácsok, az államigazgatás megnövekedett szerepéről beszélt. Mint említette: — Problémákkal bővülő feladatainkat szélesebb körben kell a lakossággal megbeszélnünk. Ebben a társadalmasításban válik egyre korszerűbbé és egyre demok- ratikusabbá az államigazgatás. Arról sem feledkezett meg Schmidt Rezső, hogy elismeréssel adózzon a kultúra terjesztésében, a művelődés iránti igény felkeltésében, a művészeti munkában lelkiismeretesen, eredményesen tevékenykedők előtt. Örömmel szólt arról, hogy az új évadiban az egri Gárdonyi Géza Színház önálló társulattal kezdi meg munkáját. Jelenleg is tart a vármúzeum rekonstrukciója: új, szebb épületbe költözött a Megyei Levéltár. Emellett új formákat vezettek be a népművelők oktatásában, to v ábíb k épzéséb en. — Augusztus 20-a a történelmi hagyományok, a munlka, a megbecsülés sokágú méltóságában él. A mai ünnep fókuszában az alkotó törekvés, a munka áll. Ennek tudatában ünnepeljük szocialista hazánkat, annak alkotmányát — mondotta beszéde befejezéseként a megyei tanács elnöke. Az alkotmány napi ünnepség második részében kitüntetések átadására került sor. Kitüntetések a mező- gazdaságban élenjáróknak A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Pető Tibort, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat 6. számú üzemének vezetőjét és Özse Jánost, a Kiskörei Vörös Hajnal Tsz kovácsát. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek: Balogh Károly, a Gyöngyöshalászi Győzelem Tsz esztergályosa, Bankos József, a Zagyvaszántói Tsz kőműves brigádivezetője, Bata Richárd, az Egerszóláti Ho Si Minh Tsz kerékgyártója, Barczai Miklós, a Szaj- iai Búzakalász Tsz erőgépvezetője, Benei Györgyné, a Gyöngyöshalászi Győzelem Tsz állatgondozója, Bíró Benjámin, a Mezősze- merei Rimamente Tsz személyzeti vezetője, Czeglédi István, a Poroszlói Magyar— Szovjet Barátság Tsz erőgépvezetője, Deme Józsefné, a Nagyfügedi Dózsa Tsz főkönyvelője, Farkas László, az Egerszóláti Ho Si Minh Tsz szőlészeti ágazatvezetője, Fülöp Erzsébet, az Isten- mezeji Béke Tsz főkönyvelője. Gyenes György, a (Folytatás a 2. oldalon) Az új élet alapja Amikor most te, ifjú leány, odanyújtod a bácsiknak, néniknek a piros-fehér-zöld nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, bizonyára leginkább csak egyetlenegyet tudsz: jólesik tenyereiden tartani azt az új búzából készült, puha, illatos cipót. Az elsőt talán az ideiekből. Kedvesen rámosolyogsz a körülötted állókra, látva elégedettségüket, miután megkóstolták a nekik adott, sóval hintett darab eledelt. Meghajolsz még egyszer, azután elsietsz, A társaidhoz, hogy folytathasd az önfeledt szórakozást. Együtt a többiekkel, hiszen — tévedtem az imént — még azt is nagyon jól tudod: ez a mai nap — ünnep! Arról valószínűleg már kevésbé tiszták a fogalmaid, miért éppen augusztus 20-a a nyár legelőkelőbbje, holott annyi gyönyörű élménnyel szolgál ez a két és fél hónapos vakáció. Honnan is gondolhatnád még ebben a korban, hogy hármas ünnep előtt tisztelegnek honfitársaid? Amit érzékelsz: tisztavatás a fővárosban, a Kossuth téren, vízi- és légiparádé a Dunán, tűzijáték esténként. Meglehet, magad is ott voltál már valamilyen találkozón, leginkább a vállalati kirándulóhelyek egyikén. Mindezek csupán külső jelei egy sajátos jubileumnak, amely évenként visszatér. „Az alkotmány híd, melynek íve a múltunkban ered s a boldogabb jövőbe vezet át!” E gondolat hazánk első számú vezetőjétől származik. Valóban, egész történelmünket végigkísérő folyamat elevenedik meg ma. Olyané, amelynek legfontosabb állomásait legfeljebb csupán a mostani és az elkövetkező napokon élheted meg. Miért is kellene ismerned egyelőre pontosan, mi ment végbe ezer esztendeje? S arra sem lehet-legyen még igazán gondod, mit jelentett, s jelent napjainkban is az a bizonyos, 38 éve megalkotott alaptörvény, amely megszabja nagyszüleid, szüleid és — majd gyermekeid életét! Mert az csak természetes, hogy bízol a jövődben! Megértelek, azért fura helyzetben érzed magad. Olyan távlatnak vagy immár, nap mint nap részese, amelynek múltjáról még alig-alig sejtesz valamicskét, de a jelenéből is csak keveset. S a jövő . . . ? Ha azon leszel, neked válik igazán felhőtlenné, boldoggá. Hallottál biztosan róla, a mai nap mindenekelőtt emlékezés az államalapítóra. Arra az I. István királyra. aki könyörtelenül, de igen ésszerűen vitte szervezett keretek közé magyarjait. Ügy teremtette meg egy nemzet alapjait, hogy évszázadokra szóló lehetőségek tárházát nyitotta meg. A történelem tulajdonképpen nagyon is igazolta bölcs előrelátását. Küzdelmekkel, sikerekkel és kudarcokkal teli századokon keresztül őrizte meg ez a nép magyarságát. Azt sem szabad feledned: a már említett, harminc- nyolc évvel ezelőtti alapjogszabály is több száz esztendőn át formálódott, fejlődött. A nemesi előjogokat deklaráló Werbőczy-féle Tripartitumtól (HármasÍ könyvtől) az 1848—49-es törvény cikkely eken keresztül, egészen az alkotmányig. A mi alkotmányunkig. Az a nem egészen száz paragrafus majdnem négy évtizede alappillére jogrendünknek, életünknek. 1949. Az Országgyűlés az akkori év XX. számú törvényeként fogadta el egy új államalakulat alaptörvényét. Azt a jogforrást, amely az ország történetében először fogalmazott így: a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé! Ha meghallod a szót: alkotmány, már csak ezért sem szabad valami misztikusra, megváltoztat- hatatlanra gondolnod. Hiszen nemsokára magad is alakítója leszel. Miként az élet nemegyszer hozta már eddig úgy, hogy a parlamentnek módosítania kellett ezt a jogszabályt. Nem is lehetett másképpen. A hamar és gyorsan bekövetkező átalakulások, főképp a gazdaságban, újabb és újabb paragrafusokat hívtak, hívnak életre. S ehhez a folytonos formálódáshoz természetesen* igazítani kell az alaptörvényt is. Az tartja össze az egész jogrendben foglalt előírásokat. Bizonyítja fontosságát már megszületése is, amihez nem elegendő a honatyák szavazatainak egyszerű többsége. S hogy a benne leírtak semmiképpen se szenvedhessenek sérelmet, arra külön testület is ügyel: az alkotmányjogi tanács. A változások persze, olykor óhatatlanul szükségesek. Így van ez manapság is. Elképzelhető, hogy ma még nem annyira foglalkoztatnak téged a közelmúltban — immár a te életedben is — történtek. Azért „megsúgom”, nem árt legalább egy kicsi figyelmet szentelned rá, ahogy szüleidnek néhány esztendőn keresztül központi gondolatai közé kell, hogy tartozzon. Már csak azért sem. mert rövidesen magad is résztvevője leszel ennek a még jobb életet megalapozó folyamatnak. Bizonyosan emlékezhetsz, hiszen alig múlt egy hónapja, hogy elhatározták hazánkban a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját. A párt Központi Bizottságának állásfoglalása persze, egyelőre a nékülöz- hetetlenül lényeges és fontos elveket rögzítette. S ha most azt kérdezed, vajon ez a dokumentum milyen összefüggésben, viszonyban lehet az alaptörvénnyel, akkor csak ez lehet a válaszom: pusztán formális-jogi szempontból nem tekinthető alapjogszabálynak, de jelentőségében felér vele! Felnőtt hozzátartozóid természetesen azt is jól tudják, önmagában ez az akarat, szándék nem lesz elégséges. A tennivalók java csak ezután következik. Azt is be kell látniuk, egy ideig bizony, szorosabbra kell fogni azt a sokszor emlegetett nadrágszijat. Ma azt a szót is gyakran hallod: jövedelemadó. Hát, azért azt is tudnod illik, annak a kibontakozási programnak ez csupán egy kis része . .. Ám ennyire előre ne merészkedjünk ezen a napon. Hisz még most is ott tartod a kezedben a friss kenyeret. Valóságos szimbólumát az élet minden esztendőben visszatérő megújulásának. Ügy is mondhatjuk: a folytonosságnak, amely nélkül elképzelhetetlen a nemzet. Ahogyan léted, mai jelenléted is- annak kifejezése, biztosítéka .. . Szalay Zoltán Dr. Végh Miklós köszöntötte a kitüntetetteket
