Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 15., szombat 7 Agria Játékok '87 Az újjászületés hangulatában Az egri nyári színház története * folytonos újjászületések sorozatából áll. Egy új irányzat világrajövetele persze mindig örömteli esemény. Akárcsak egy kis ember érkezésénél: a bölcsőnél büszke szülők, megjelenik a rokonság, a barátok, az érdeklődök hada. Aztán mindnyájan felnövünk, a világban való jelenlétünk elveszti az ünnepi jelleget. Nincs ez másként a teátrumban sem: előbb-utóbb természetessé válik a legnagyszerűbbnek tűnő ötlet Is, a közönség hozzászokik a létéhez. Köti Árpád, Csendes László, Agárdy Ilona és Szemes Mari az Énekes madár egyik jelenetében (Fotó: Kőhidi Imre) A Becket Tamás-kolostor romjai Pécsett Pécs történelmi városközpontjában megtalálták annak a dominikánus kolostornak a falait, amelyet annak idején Anglia híres szentjéről, Becket Tamásról neveztek el. A XII. században élt kancellárt és érseket az uralkodó meggyilkoltatta, s kultuszát a domonkos szerzetesek honosították meg Magyarországon. A nevét viselő kolostor már az 1238-as pápai tizedjegyzékben is szerepelt, de helyét mindeddig nem ismerték. Kárpáti Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa egy leletmentő feltárás során, a Lenan-ház udvarában azonosította a középkori épületegyüttes romjait. Versműveltség Ez rendjén is volna, mert a .^bizalom előítélete” a legjobb szervezőerő: egy hosszú évek óta jól működő kulturális intézmény szinte már különösebb trükköket sem alkalmaz ahhoz, hogy nézőket. hallgatókat toborozzon. Csak hát a többszöri újjászületéshez Egerben hozzátartozott a régi korszakok leáldozása is. így nem könyvelték el ország-, sőt világszerte, hogy az egyébként nagy vonzerejű történelmi város milyen újabb színfolttal gazdagodott. Ezért még mindig meglepetéssel veszi tudomásul olykor a hazánk távoli városából érkezett turista, hogy itt ilyesfélét is kínálnak. Míg például Szegeden vagy Gyulán már egyenesen az előadások csábítják a vendégeket. Nem véletlenül idéződik fel a múlt abban, aki tanúja volt a rendezvénysorozatnak a kezdetektől, s örömmel látta az új színházi vezetés formálta 1987-es nyári évadot. Egy egységes színházi kultúra körvonalai rajzolódtak ki. Szinte minden „alapszín” feltűnt azon a „freskón”, mely dísze lehetne a barokk városnak. A művészeti ág barátai számára már a darabválasztással is sokat mondtak, s az előzetes képet szerencsére csak gazdagabbá tették a látottak magas színvonalával. Remek nyitánya volt a sorozatnak Rossini: A sevillai borbély című vígoperája. A zeneirodalom egyik legnépszerűbb műve ez, amely Szinetár Miklós remek rendezésében került színre a Líceum udvarán. Régi óhaj teljesült ezzel: kevés szereI assan vége a nyárnak, ™ a hatvani művelődési központ azonban már elkészült az év részletes őszitéli programjának tervével. Miként dr. Kasza Sándor megbízott igazgató most informált bennünket, nagy hangsúlyt kapnak az esztendő hátralévő részében a különböző, általános műveltség fejlesztését szolgáló előadássorozatok, fórumműsorok. tanácsadások. Szeptember második felében folytatni kívánják például „Iránytű” című társadalom- politikai előadásaikat, s a gazdasági, társadalmi reform jegyében napirendre kerül politikai intézmény- rendszerünk változása. a szociálpolitika több ellentmondásos kérdése. Az esteken szó lesz továbbá a szegénység, a vallás, a zsidókérdés, a különböző társadalmi csapdák problémaköréről, az előadók pedig egy- egy téma legjobb szakértői közül kerülnek ki. Gyorsuló idő — Fenti címmel, s a Magvető Könyvkiadóval közösen, a népszerű kiadványsorozat egy-egy szerzőjét is vendégül látjuk az őszön — mondotta az igazgató. — Így meghívtuk Hankiss Elemért, Eerge Zsuzsát, Buda Bélát, Losonczi Ágnest, Czeizel Endrét, hogy csak néhányat említsek a „Gyorsuló idő”- estek szakelőadói közül. Folytatjuk szombat délutánonként „irodalmi kávéházunk” beszélgetéseit is, amelyekpet kapott eddig ebben a vállalkozásban a színpadi muzsika. Igaz, hangversenyek mindig színesítették a programot, de operákkal ritkán találkozott a nagyérdemű. Pedig a nyári esték alkalmasak játszásukra, nem véletlen, hogy ezt a látványos műfajt gyakran választják a szabadtéri színpadokra a rendezők. Az sem volt visszatetsző, hogy ez a produkció egy esztendővel ezelőtt Miskolcon valósult meg: nem sokan láthatták akkoriban ezt a művet. Annál pedig többet érdemelt, hogy csupán néhány fénykép és írás őrizze meg az emlékét. Máskor sem volna azon semmi kivetnivaló, ha az ország legérdekesebb színi előadásai közül egyet-egyet lekötnénk Egerbe a következő esztendőre. Szívesen vállalná ezt nagy valószínűséggel az alkalmi társulat is, a közönségről nem is szólva, hiszen bizonyított értékek kerülhetnének a színpadra. Amikor elterjedt a híre, hogy az egri várban miféle látványosság várja az érdeklődőket, sokan sóhajtottak fel: na végre!... Történelmi emlékhelyünk áll az. ideözönlő turisták érdeklődésének középpontjában, nyaranként minden lehetőséget meg kellene ragadnia arra, hogy színvonalasan és sokszínűén töltsük meg tartalommal. Most egy históriai fordulópont miatt került sor itt ünnepi játékra. Eger visszavételének 300. évfordulóját idézték fel ilyen formában. Az elgondolás osztatlan elismerést keltett, a megvalósítás már némileg ellentmondásosra sikeredett. Egy sokszínű drámát írt Páskán- di Géza Kiéheztetés címmel, amely az 1687-es történelmi tabló felvázolásával a mának szóló mondandót közvetített. Ez azonban csak kivonatosa^ vált egy összeállítás részévé. Kissé esetlen kaszkadőrmutatvány, verses, zenés megemlékezés előzte meg a bemutatót. Egyenként és összességében a látottakból kirajzolódott, hogy milyen nagy szükség is volna bizonyos időszakonként szembenézni a múlttal, a szó és a zene erejével találkozni a hagyományokkal. Ilyen „fesztiválok” a világ számos pontján várják a turistákat, szép élménnyé! gazdagítva őket. Ám ezeket sok-sok esztendőn keresztül csiszolják, hivatásos látvány- tervezővel vezényeltetik, nem sajnálva az anyagi áldozatot. Tudják: többszörösen megtérül a vendégforgalomban a befektetett összeg. Egernek nagy szüksége volna egy ilyen rendre visszatérő eseménysorozatra, amely az erődítés legendás múltját támasztaná föl. Az idei program inkább csak arra volt jó, hogy megérezzük: milyennek is kellene lennie az ideális várfesztiválnak. Kellő következetességgel és türelemmel messzeföldön felfigyelnének ilyesmire. Nemcsak az egri nyári színház történetében, de — nem túlzás — országos ösz_ szehasonlításban is jelentős művészeti esemény volt Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékának premierje. Gondosan kidolgozott, szép, gondolatgazdag alkotást láthatott a közönség. S hozzá kell fűzni: nemcsak az „újjászületés” adta meg az alaphangulatát a látottaknak, hanem az előttünk álló társulatalapítás lendülete is. Ugyanis az egri Gárdonyi Géza Színház szerves részévé vált az Agria Játékok, s az igazgató, Gáli László ezzel a darabbal tette le névjegyét. Eny- nyi felelősség súlya alatt akár egy görcsös, erőtlen produkció születhetett volna. Ehelyett egy nagy biztonsággal, kedvvel megfogalmazott; részletgazdag, egyben nagyvonalú rendezéssel találkozhattunk. Sikeresnek mondható a Tom Sawyer, mint detektív, című műnek a szerepeltetése is. A barokk városban mindig hálás dolog a gyereközönséghez szólni, különösen azért, mert az Egri csillagok nimbusza miatt 14 éves koráig szinte minden hazai kisiskolás megfordul itt. Külön figyelmet érdemelt a Harlekin Bábszínház. Tagjai nemcsak kitűnő bemutatóval, Az égigérő fa színrevitelével álltak elő, de lelkes és tevékeny segítői voltak a többi premiernek is. Már az önálló társulatban rejlő hatalmas művészi erőre, az alkotók közösségére gondolhattunk, amikor láttuk: hogyan dúsítanak jelenlétükkel és eszközeikkel szinte minden nyári vállalkozást. Bábjátékokkal pedig szinte kiegészítették, továbbgondolták, stilizált módon felvették az Énekes madár elejtett szálát. A közönség mindjobban hozzászokik a nagytemplom kitűnő hangversenyeihez. Ezek sikeréből is látható, mennyire fontos a nézőknek a tartós színvonal garanciája. Sok szín és sok újdonság jellemezte idén az Agria Játékokat. Ha következetesen megőrizzük mindazt, ami jó. s tanulunk a hibákból, s kellőképpen megérezzük ennek a vállalkozásnak a jelentőségét, sokat fejlődhet a nyári színház. Talán nem is kell elmondani, hogy a világ minden tájáról özönlő vendégek már egyre kevésbé elégednek meg a város kulisszáival. Mögéje akarnak látni, megismerni múltunkat, jelenünket. S ezt a költészet, a dráma, a zene, a művészet nyelvén tehetjük lehetővé számukra. Gábor László letet, kismamaklubot, a Co- menius Kör pedig a pályára készülő, a pályakezdő pedagógusok továbbképzését hivatott segíteni. Persze nem feledkezünk meg a díszítő- művészeti körről, a városi kórusról és kamarazenekarról sem, amelyek részt vállalnak a település művészeti életének gazdagításából. Tanfolyamok Befejezésként arról tájékozódtunk, hogy a művelődési központ ragaszkodik az eddig jól bevált tanfolyamokhoz. Így biztosítottak a feltételek, hogy az intenzívebb angolt, oroszt, franciát, németet tanulóknak — anyanyelvi tanárok szereplésével — tanfolyamokat indítsanak, kezdőtől haladóig, amely tanfolyamok egyben felkészítenek különböző nyelvvizsgákra. Ezeket segíti majd a fővárosban működő International House'Budapest nyelviskola. Megtudtuk, továbbá, hogy az intézmény ősztől vállal kihelyezett, nyelv-, számítástechnika- és közhasznú tanfolyamok szervezését a legkülönbözőbb munkahelyeken. Mindezek mellett egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamokat, szabás-varrás. gépikötő és szövő kurzust indítanak, de „startol” a művészi torna, a klasszikus balett, a dzsessz- balett-képzés is. Jelentkezést valahány említett tanfolyamra különben augusztus végéig fogad el az igazgatóság. Moldvay Győző Hogy a címbeli témáról külön is szóljunk nyelvművelő rovatunkban, egy olvasónk levele adta hozzá az ösztönzést. Levélírónk arról panaszkodott, hogy gyerekei nem szeretik a verseket, az „értékes lírai alkotásokat”, annál inkább „rabjai” a felszínes slágerek sokszor igénytelen és nyelvi leleményekben szegényes szövegötleteinek. A sajtó hasábjain is gyakran jelennek meg olyan cik. kék, riportok, amelyekben arról panaszkodnak szerzőik. hogy „a szépirodalomban a líra szenvedte el a legnagyobb veszteséget: csökkent a verset kedvelő fiatalok száma, s míg napjaink lírai alkotásai nem váltak fiataljaink maradandó élményévé, a legújabb slágerek tucatjait kívülről tudják” (Magyar Nemzet, 1986. aug. 22.). A közhelyszerűségnek nyelvi példatárát is kínáló slágerszövegek — tisztelet a kivételnek — kócos nyelvi igénytelenségükkel az igényes anyanyelvi műveltségnek inkább gátjai. Kiürült és belterjessé vált szövegformájuk versműveltséget sem tükröznek: bennük és általuk a giccses nyelvi fordulatokban közvetített mondanivaló sem színes, sem árnyalt, gyorsan tetten érhető a sablon és a frázis a slágerek verseinek nyelvi formálásában és mondatsémáiban. Ha ez a helyzet ma. akkor mi a teendő, hogy változtassunk rajta. Levélírónk is erre a kérdésre vár feleletet. Az ellenszérum: értékes versalkotásaink váljanak mindennapi olvasmányainkká. Sok példát tárjunk olvasóink elé, s mutassuk meg, hogy csak az igazi értékes költemények nyújthatnak számunkra versélményt. A slágerirodalom versélményei — ismét csak tisztelet a kivételeknek — erre alkalmatlanok. Csak egy példát ennek érzékelésére. A költő Zelk Zoltán életműsorozatának egyik kötetében, prózai munkáinak gyűjteményében olvashatjuk: „Ne azt írd költő, hogy ,,Elhull a virág, eliramlik az élet", hanem ezt: „Minden elmúlik egyszer, minden a végére ér” (Nappali menedékhely 425). Eredeti és meghökkentő, ahogyan gu- nyoros kritikai éllel szembesíti Zelk Petőfi Szeptember végén című versének csodálatosan megkomponált verssorát és egy ma mái megkopott sláger kiüresedett verssorának sablonos és nyelvileg is igénytelenebb közlésformáját. Petőfi verssora nemcsak nyelvi igényességre nevel, hanem érzelmi világunk belső rezdüléseinek életrekelté- sében is szerepe van. Nem véletlen tehát, hogy Kosztolányi Dezső azt írja Petőfi verssoráról: „Csodálatos sor ez. Két egyszerű mondat, soha dallamosabb sort nem olvastunk még a fenyegető, elmúlás művészi ábrázolását vállaló lírai alkotások szöt vegeiben. Egy mai költőnk külön verset szentel csodálatának kifejezésére: „Verset írj, legalább egy árva verssort / kalapálj ki úgy. hogy lélekben megragadjon. hogy idézhető legyen / mint az, hogy elhull a virág, eliramlik az élet” (Rónai Mihály András: Vers, kép). Petőfi verssora valóban szinte „szökell, illan és röpül” (Kosztolányi). A vele szembesített sláeer részlete nem kínál sem nyelvi bravúrt-, sem érzelmi világunk színesítésére, gazdagítására alkalmas lehetőséget. A minden a .végére ér oly sután és sematikusan zárja le a mondat amúgy is ingatag ívét, hogy a versélmény megszületésére alkalmatlanná válik bene és általa a mondanivaló. Petőfi verssorának életútja ma is felfelé ível. Bella István ,,A legszebb verssor’’ címmel megírt alkotásában azt is bemutatja, hogy Petőfi tiszta, üde verssora elbírja a költői játék humorkodását is: „Elhull a virág, eliramlik az élet: El hulla! Virág! El iram! Lik az élet!” A művészi utánérzés titkos csatornáin át a Petőfi-vers- sor kulcsszava, az eliramlik Csoóri Sándor költeményének is sajátos hatóerőt kölcsönöz: „Van_e még hátra annyi múlt, amennyi eddig elirámlott... ?” (Levél Rotterdamból). ' Dr. Bakos József „Iránytűtől” ii rr ■ f ■ ■ a A hatvani művelődési központ tervei nek szép sikerük volt már az év első felében. Szeptemberben ilyen eszmecserére Freud nemrég megjelent Mózes című tanulmánykötete kapcsán kerül sor. éspedig egy jeles Freud-kutató közreműködésével. Mindennapi ügyeink Elmondotta dr. Kasza Sándor, hogy a lakosság köznapi jogi problémáinak, gondjainak megoldásához szintén szeretnének segítséget nyújtani. A cél érdekér ben havonta jogi tanácsadást szerveznek, amelyeken szó esik majd a munkajogról, a polgári, a családi és a lakásjog kérdéskörér»T. Ugyanakkor segítenek a kisiparosoknak, kisvállalkozóknak, gmk-tagoknak olyan foglalkozás rendszeresítésével, amelynek előadásain az őket érintő pénzügyi, adózási. jogi problémákról lesz szó. E fórum azt is szolgálja, hogy az új adórendszer tudnivalóiról tájékoztatást kapjanak az érdeklődők. Nem feledkezik meg a művelődési központ Hatvan és környéke mezőgazdasági üzemeiről. azok szakembereinek továbbképzéséről sem. Szakmai estekre kerül sor, illetve vezető beosztásban lévő gazdászoknak a munkájukkal összefüggő tapasztalat- cseréket tartanak. Az elsőosztályos gyermekek szüleinek nyújt segítséget továbbá az a sorozat, amelyet az Országos Pedagógiai Intézettel karöltve rendeznek az ifjúsági házban. Világgazdaság és csillagászat — A művelődési központ alapvető céljai közé tartozik, hogy minél több baráti kör, kisközösség, sajátos érdeklődésű tagjainak biztosítson állandó otthont. E végből továbbra is működik a HVG-klub, folyamatosan jönnek össze nálunk az Űj Tükör olvasói, a harmincon- túliak, valamint a csillagászattal foglalkozók, akik ősztől szintén klubbá szerveződnek — jegyezte meg az igazgató. — Fontos területe továbbá munkánknak a családok segítése, a gyermekek neveléséhez kapcsolódó közösségek létrehívása. A népfronttal közösen így hívjuk létre a családsegítő egyesü-