Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. augusxtus 14., péntek Bemutatkozik a meisseni porcelángyár Augusztus végéig a budapesti Iparművészeti Múzeum, szeptembertől pedig a pécsi Zsolnay Múzem ad otthont az első európai porcelángyár, a világhírű meisseni termékeknek, edényeiknek és figuráknak. A ritka mesterművek — mindegyik kézi munka, rangos művészek alkotása — keletkezésük, idején még csak a királyi udvarok reprezentációs igényeit szolgálták. Az első porcelángyárak királyi alapításuak voltak, és nagyon ráfizetésesen működtek. de a porcelán hozzá tartozott akkoriban a királyi méltósághoz és pompáihoz. A porcelángyártás titkát hosszas kísérletezés után az alkimista Johann Friedrich Böttger találta fel. A gyárat Erős Ágost, a király, 1710-ben alapította. Az európai porcelán formáinak és mintáinak kialakítását olyan nagy nevű mesterek végezték; mint Johann Jakob lrminger, a király udvari ötvöse, aki a korai porcelánokat az európai ötvösség formáihoz idomította. Az ő művei a korai edények maszkos, babérleveles, akantusztmintás díszítései, a kiöntök, a fülek barokk kialakítása. Kezdetben még lakkfestéssel is díszítették az edényeket, különösen az ún. Böttger-kőcserépből készített teásedényeket és palackokat. A királynak meisseni udvarában nagy kínai gyűjteménye is volt, annak formái és mintái gazdag tárházul szolgáltak az itt dolgozó művészeknek. Böttger 1719-ben meghalt, találmánya sikerét és anyagi előnyeit egyáltalán nem élvezhette. A meisseni manufaktúra fellendülése a XVIII. század közepéig két korszaikalkotó művész, egy festő, J. G. Herold (1696— 1775) és egy szobrász. J. J. Händler (1706—1775) érdeme. Herold a XVITI. század legnagyobb színtechnikusa és kiváló miniatúrafestő volt, akinek keze alól csak jó minőségű darabok kerültek ki. Az 5 vezetése alatt a máz már fehér színű és különleges egyszínű mázzal festett (fondporcelán) edények is készültek, ovális vagy kerek kihagyásokban (medalionokban), elbűvölő miniatúrák- kal. leginkább a kínaizáló formákban, vagy kikötőjelenetekkel, virágdíszekkel. 1720-ban sikerült a kínai Ming-porcelánokra jellemző és akkor egész Európa vezető köreiben kedvelt, méregdrága máz alatti kék festést megoldaniok. 1740-ben jelenik meg először a gyár máig kedvelt kínaizáló díszítménye, a hagymaminta”. Herold fejlett technikai tudását dicsérik a király parancsára gyártott drezdai Japán palota nagyméretű, japán és kínai ízlésben fogant vázái, európai színskálával, vasvörössel, bíborral, sárgával, kétféle zölddel, s mindenekelőtt mélykékkel és arannyal festett őszirózsákkal és fantasztikus madaraikkal. Kávéskanna csészével (Kandier 1745-ös terve szerint, készült 1890 körül) Az európai porcelánszobrászat legnagyobb mestere. Kandier, 1731-től dolgozott Meissenben. Minden művével iskolát teremtett, hatása máig érezhető a porcelán- és kerámiaplasztikában. ö találta fel az asztaldíszül szolgáló, tenyérnyi porcelánszobrocskákat, melyekben az európai barokk és rokokó formanyelvét honosította meg a porcelánplasztikában. Életteli szobrocskái és csoportjai a korabeli előkelőségek világát, szokásait ábrázolják. de a kor szokása szerint mitológiai figurákat, sőt, kortársakat is, élethű előadásban. Edényeit is szob- rászi kialakítás jellemzi, mint a híres „Hattyús” készlet, melynek - néhány darabját a kiállítás is bemutatja. :1764-ben új korszak kezdődött a gyárban, melyben a francia ízlés volt irányadó. A művészi vezetés M. V. Ader (1736—1795) kezében volt. E korszakban mindinkább a klasszicizáló ízlés erősödik fel. Acier 1780-ban történt lemondása után hanyatlás állt be Meissenben. Megpróbáltak az olcsóbb tömegtermelésre átállni. 1814-től például a kézi festés helyett rézmetszetes levonóképeket alkalmaztak. 1833-ban megkezdődött itt is a historizmus korszaka, először a rokokó stílust újítják meg. A század végén a szecesszió itt is tért hódít, majd századunk húszas éveiben jelentkeznek az új stílustörekvések képviselői. Jelenleg a gyár részben újra barokkos formákat gyárt gazdagon aranyozott, kézi festésű mintákkal, részben a legújabb művészi kísérletezéseknek hódol. 1916-ban Meissenben porcelánmúzeum nyílt meg, ahol a modelleket őrzik. A 45 000 darabos gyűjtemény nemcsak páratlan látnivaló, hanem az üzem mintakollekciója is, ahol a legújabb alkotások is megtalálhatók. B. J. Tányér (Eberlein és Kandier 1742-es terve szerint készült 1908 ntán) TOPRENGETÖ A% asszony Egy szép asszony paradicsoma a szemnek, pokla a léleknek és purgatóriuma az erszénynek. (Bemard Fontanaelle) ★ Egy olyan asszonytól, aki bosszút akar állni az urán, mindent megtudni. (Friedrich Dürrematt) ★ Szívesen elviselte a férfi megvetését, a férfi-vádat, hogy önző és kicsinyes, és csak az élet apró örömeivel foglalkozik — csupa olyan dologgal, amivel a férfi is szeretne foglalkozni, ha ráérne. (Karinthy Frigyes) ★ Bánk bán: Óh, semmi sincsen olyan gyalázatos, mint visszaélni az asszonyi gyengeségekkel. (Katona József) ★ Egy asszony szerint: „Az elveket csak először kell feladni, utána már csak arról dönt az ember, hogy az illető férfit éppen elfogadja-e. Az elvekkel már nincs dolga”. (Miskolczi Miklós) ★ Az asszony lelkének kitöltetlen szakadéka tárul elénk. (Ráth-Véqfi István) ★ Kétségtelen, hogy némely asszony épp oly nehézzé teszi a férfi életét, mint egyes férfiak az asszonyokét. (Füst Milán) (Gyűjtötte: Havasházi László) Van Cutsem Christian Belgiumból (Fotó: Szántó György) KETTEN A NYÁRI EGYETEMRŐL „Közelebb kerültünk a magyarokhoz is...” í Beszélgetőtársainkban any- nyi a közös, hogy mindketten visszatérő vendégei az egri nyári egyetem filmművészeti tagozatának, s az Ifjúsági Háznak. S bár hivatásuk szerint más-más területen tevékenykednek, a kurzusokról alkotott véleményük is megegyezik; elismeréssel szólnak a szervezésről, a programokról. S még egy! Ügy vélik: a magyar filmeken keresztül egy kicsit közelebb kerültek hazánkhoz, ismerik és megértik az itt élők gondjait, örömeit. Ötleteket keresve ... — Szerencsés helyzetben vagyok — előzi meg a kérdést Zita Sujová, a Szlovák Filmintézet tudományos dolgozója — hiszen kiskorom óta figyelem a magyar filmeket. Nálunk Bratislavá- ban foghatók az itteni televízióadások. Így hát, ha nem is teljes képem, de benyomásaim korábban is voltak. Aztán két esztendővel ezelőtt munkakörömnél fogva Jehe- tőséget kaptam, hogy részt vegyek a tavaszi budapesti játékfilmszemlén, majd tavaly az egri tanfolyamon. Ha tehetem, minden alkalmat megragadok, hogy itt legyek az Önök rendezvényein. — Vette-e gyakorlati hasznát a látottaknak? — A mi feladatunk elsősorban az, hogy figyeljük a művészeti ágban zajló folyamatokat, irányokat, kritikákat, és tanulmányokat írjunk. Kedvtelésből persze bekapcsolódunk a filmklub- hálózatunk munkájába is. Csehszlovákiában összesen 62 ilyen közösség van, mindegyik más-más profillal működik. Természetesen akad közöttük olyan is, amely a magyar film propagálását tűzte ki célul. 1986-ban például Partizans- ké-ban Kovács Andrást és Bács Ferencet látták vendégül. Nagy sikerű találkozó volt. — Beszámolna-e más, hasonló „akciókról" is? — Az idén márciusban például Pozsonyban magyar filmhetet tartottunk. Tíz napon át több moziban játszották Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia alkotásait. De arra is volt példa, hogy a kapcsolat másik oldaláról is szóljak: szlovák filmet először Magyarországon mutattunk be szlovák nyelvű lakosság előtt. Zita Sujová nagyon tájékozott e kérdésekben. Emellett azt is elárulja, hogy sok barátot szerzett nálunk az eltelt évek alatt, úgyhogy szabadságát is Budapesten tölti az utóbbi időben. A tavalyi nyári egyetemen pedig svédj lengyel, bolgár hallgatókkal is összeismerkedett, akikkel azóta is rendszeresen levelezik. Mint mondja, ezek nemcsak afféle privát kapcsolatok, de az így szerzett tapasztalatokat a munkájában is hasznosítani tudja. — Egyébként a magyar filmművészet és forgalmazás szerkezetét is figyelem — árulja el. — Nálunk a közeljövőben változtatásokat terveznek. Amit itt látok, hallok, tovább adom a mi vezetőségünknek. Hasznosítható ötleteket gyűjtök ... — Mindjárt itt van az egri fórum! Nagyon jó dolognak tartom, hogy az idén nemcsak Gábor Pál életművét vetítik, de animációs és dokumentumfilmeket is lesz alkalmunk látni. — Jó az időbeosztás is. Este van módunk barátkozni, megismerni a várost. Így napközben senki nem kívánkozik szórakozóhelyre, borozókba. Az egész társaság együtt van. S azt hiszem ez a vonzó programoknak köszönhető! Visszahódítani az embereket a moziba ... A belga fiatalember, Van Cutsem Christian már harmadik alkalommal látogatott el hozzánk. Lelkesedése nemcsak a filmeknek szól. Ügy érzi, sokat tudott meg a mi szocialista társadalmunkról : olyasmit, amiről annak előtte egészen más elképzelései voltak. Mint mondja, meglepte az a szólásszabadság, amit a. magyar, sőt a lengyel alkotások tükröznek. Egészen mély emberi és társadalmi problémákról nyíltan vallanak. S ezek a gondok nagyon hasonlóak ahhoz, ami a Belgiumban élőket foglalkoztatja. Talán épp ezért rengeteg terve van. Mint. animá- tor (nálunk ennek talán leginkább a népművelő foglalkozása felel meg), magyar filmbemutatókat tervez hazájában. — Sajnos, ez nehézségekbe ütközik — beszél erről. — Egyrészt, mert igen kevés mű jut el hozzánk. Másrészt. mert főként diplomáciai úton — az intézeteken keresztül — lehet csak megszerezni. Aztán egy harmadik akadály is szóba kerül: a video... : — Nálunk még a fiatalok is kevesebb jó filmet ismernek — mondja. — Inkább a kazettákat nézik. Egyébként a gyártásunk szegényesebb, mint az Önöké. Évente mindössze öt új produkció készül. így aztán, amellett, hogy a vi- deokultúrában is megpróbáljuk segíteni az embereket, külön akciókat szervezünk azért, hogy visszahódítsuk őket a moziba. Például tavaly év végén az olasz mozgóképnek szenteltünk egy nagyszabású, 15 napig tartó biennálét, ahol ankétok. zenei programok, kiállítások, viták segítették a befogadást. Ugyancsak a múlt évben a legifjabbaknak szerveztünk egy fesztivált fantasztikus filmekből egy színházépületben, ahol a szép környezet is vonzotta őket. — Igen sokrétű a munkájuk ... — A Jacquemotte-alapít- vány, amelynél dolgozom, voltaképp a francia közösség művelődési szervezete. A központunk Brüsszelben van, de az egész nyelvterülettel foglalkozunk. Nálunk csaknem minden politikai pártnak van efféle tevékenysége, de a miénk nem kötődik egyikéhez sem. A haladó irányzatokat képviseljük. Belgiumban az úgynevezett permanens képzés egész rendszere alakult ki. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi réteggel törődünk, s természetesen a kultúra terjesztésének minden formáját alkalmazzuk. — Ami a magyar filmek népszerűsítését illeti, — tér vissza előbbi témájára —, először leginkább 50—100 tagú érdeklődő kisközösségek előtt szeretném vetíteni már a közeljövőben. Hogy mit sikerül ebből megvalósítania? Talán, ha egy esztendő múlva ismét eljön hozzánk,' beszámol róla. Búcsúzáskor legalábbis ebben maradunk. Jámbor Ildikó Kakaóskanna (készült 1780 körül) Ceres, a gabona és a földművelés római istennője (JQchtzer terve szerint, 1814 előtt) Zita Sujová Csehszlovákiából
