Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* XXXVIII. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1987. augusztus 1., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Autósok A kamion „anyósülésé­ről” pontosan látni lehe­tett az úton történteket. Egyből megtudtam, hosz- szú távoliét után újra itt­hon vagyok: a keskeny. Dabas felé vezető útvona­lon egy Trabant, egy Zsi­guli és egy Skoda igyeke­zett tuszkolódva, gyömö- szöjődve egymást előzni — fél sávban! Mind a három egyszerre! Nem kellett nagy tapasztalatú sofőr­nek lenni, hogy megjósol­jam, a beláthatatlan útka- nyarulat után szomorú tragédiák sorozata vár min­ket. Ezt jelezte a több mint egy órán át tartó út­lezárás is. A rohanók, tu- szakodók. sietők talán so­ha nem ülnek volán elé. Az óriási csattanás után üvöltő volt a csend! Mj történt ezután ... ? Hatalmas műtőlámpák fényében zöld maszkos, zöld ruhás orvosok, műsze­rek küzdenek nemegyszer a lehetetlenért. A fertőtle­nítő illatú folyosón, egy kisfiú és egy kislány fog­ja egymás kezét, és kérde­zik minden arra járó fe­hérköpenyestől : mondd anyuka, apuka, mikor jön már...? Ilyenkor egy simítás a gyerekek buksijára. egy együttérző sóhaj, és bizony­bizony apuka és anyuka lehet, hogy soha nem jön már ki, hiába a küzdelem! Siettek, rohantak, és soha nem értek célba! Minden hétfőn a távirati iroda jelentései szűkszavú­an, tényközlőén beszámol­nak arról, hogy tenyérnyi országunkban hány karam­bol történt, és kik az ál­dozatai. Soha nem tud­tam megszokni ezt, az ér­telmetlen, kiszámíthatat­lan tragédiák sorozatát. Túlságosan is triviális ilyenkor a bűnösöket keres­ni. Sokkal több összetevő­je van ennek. Vétkes min­denekelőtt a fáradt, agyon­hajszolt, volán mögé ülő, a felelőtlen, spicces sofőr, a kormány mögött épp enyelgő turista, szóval mindenki, aki úton van és közlekedik. Elég csak vé­gigmenni az M3-ason ilyen­kor, nyáridőben, ha kiadós fejfájást akarunk szerezni magunknak. A kipufogó gáz csípős füstje azonnal megteszi hatását, és ez csak egy ártalom a sok közül! Meg kellene azt is gondolni a sok „úri veze­tőnek”, hogy mikor ül volán mögé. És miért?-Hibás a hamis, az autó mindenható fontosságát hangsúlyozó szemlélet is. Sokkal kézenfekvőbb lett volna, a vasutat és a tömegközlekedést európai színvonalúvá fejleszteni! Akkor nem motoszkálna a kisördög mindenkiben a mindenáron való személy­gépkocsi-vásárlás után, ha időben oda lehetne ér­ni óhajtott céljainkhoz. Hova rohanunk, meddig sietünk ... ? Sajnos, nem kell sokáig várni a vá; lasszal, csak minden hét­fő délig. Akkor kopogják a telexgépek a „sokkoló statisztikát”, akkor kap­juk meg a közlekedésren­dészet jelentéseit — és megtudjuk, hogy ki. vagy kik. hová igyekeztek vol­na ... Soós Tamás SZAKEMBEREK 16 ORSZÁGBÓL FflO-konferencia után... Nemzetközi bemutató Andornaktályán Dr. Dorkó Sándor főmérnök az andornaktályai tapasztala­tokat ismerteti a résztvevőkkel A héten jelentős nem­zetközi konferencia szín­helye volt hazánk. Sze­geden tartották a FAO — az ENSZ Clelmezésögyi és Mezőgazdasági Szer­vezetének napraforgó-ku­tatást irányító, szervező központja tanácskozását, melynek házigazdája a Gabonatermelési Kutató Intézet volt. Tizenhat or­szágból több mint 72 szak­ember érkezett, hogy ré­szese legyen a nemzetközi összejövetelnek. Jöttek Ausztráliából, Argentíná­ból, az Egyesült Államok­ból, Mexikóból, Cj-Zé- landból is. A konferencia kedden kez­dődött, amelyet Hayati Olez, a PAO európai területi ügy­vezető igazgatója - nyitott meg, és beszámolt a napra­forgó-kutatásban érdekelt országok együttműködésé­ről. A nemzetközi konferen­ciát 'a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um nevében dr. Dobóczky István miniszterhelyettes kö­szöntötte. Szólt a hazai nap­raforgó-termelés jelentősé­géről, annak az élelmiszer­ellátásban és az exportban betöltött szerepéről. A konferenciát követően a vendégek Szeged közelében a Gabonatermelési Kutató Intézet kiszombori telepén megismerkedtek a 15 hektá­ros napraforgó-tenyészkert- tel is. Betekintést kaptak ab­ba a nemesítő munkába, amelyet a nemzetközileg is elismert szegediek folytat­nak. A vendégek o Gabona­mag Társaság, a Szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere, vala­mint a Nádudvari Kukori­ca és Iparinövények Terme­lési Együttműködésének meghívására pénteken dél­előtt Andornaktályára láto­gattak. Az Egervölgye Ter­melőszövetkezet központ­jában Bajzát László elnök köszöntötte őket és tájékoz­tatást adott a közös gazda­ság munkájáról. Beszámolt a n apraf orgó-iterm el ésről és azokról a fajtakísérletekről, amelyeket a Gabonatermelé­si Kutató Intézettel, vala­mint a szolnoki rendszerrel közösen folytatnak. Ezután Andornaktálya és Makiár között a résztvevők megtekintették a kísérleti táblákat Dr. Frank József, a Gabonatermelés; Kutató Intézet főosztályvezetője, valamint dr. Dorkó Sándor, az andornaktályai termelő- szövetkezet termelésvezető főmérnöke ismertette a 16 fajtára kiterjedő kísérlet eddigi tapasztalatait. A FAO-konferencia jelen­tőségéről és eredményeiről dr. Frank Józseftől kértünk értékelést: — Magyarországon elő­ször tartottak ilyen jellegű szakmai tanácskozást, ame­lyet mindvégig nagy érdek­lődés kísért. A szegedi együttlét alatt tartották meg a világ napraforgó-génbank- jának ülését is. A FAO ve­zetése nagyra értékelte a konferencia tapasztalatait, és elismerését fejezte ki a ma­gas színvonalú rendezésért. A delegátusok munkáját bi­zonyítja. hogy tájékoztatták egymást arról, hogy az el­múlt 12 esztendőben az ENSZ Élelmezésügyi és Me­zőgazdasági Szervezete 50 napraforgó-termelő ország­ban 172 hibridet és 25 faj­tát próbált ki termelésre. Ebben a magyar nemesitők tevékenysége is benne van. Ugyanakkor azt is bejelen­tették, hogy végre sikerült az egész világon feltérké­pezni kontinensenként és országonként a napraforgó legfontosabb betegségeit és előfordulási helyeit. Ez nagy jelentőségű, hiszen ezáltal a védekezés hatékonyabban megoldható. Nem kis érde­me a konferenciának az sem, hogy itt tették közzé először azt a listát, amely tartal­mazza az egész világon fel­lelhető vad napraforgófajo­kat és -tájfajtákat. Ezek a további nemesítéshez ko­moly lehetőségeket nyújta­nak. — Hazánkban hol tart a napraforgó-nemesítés ? — Magyarország elismeré­sét bizonyítja, hogy az el­múlt közel másfél évtized alatt a szegedi intézetünk­ben jelentős eredményeket értünk el. Az utóbbi öt esz­tendőben tíz államilag mi­nősített fajtát nemesítettünk ki. A napraforgó az egyet­len növényfaj, amelyet a magyar kutatók előállításá­nak eredményeként a közös piaci országokban is elismer­nek. 1984-ben minősítették Franciaországban az első hibridünket, a Viki-t, me­lyet azóta ott 250 ezer hek­tárom termelnek. Európa legismertebb napraforgófaj­tájává lett. Nagyon szeret­nénk, ha Magyarországon is mihamarabb elterjedne, hi­szen magas az olajtartalma, nagy hozamú és a betegsé­geknek ellenáll. Az idén ta­vasszal Olaszországban mi­nősítették a Citosol—4-es új fajtánkat, elismeréssel. Üjabb hasonló nemzetközi elisme­rés várható a Viki-ből, il­letve a Citosol—3-asból Gö­rögországban és Marokkóban is. A konferencia résztve­vőinek bemutattuk azt a sokféle nemesítési alapanya­got, amely jó alapot nyújt további munkánkhoz. A ta­lálkozó hozzájárult az or­szágok közötti együttműkö­dés elmélyítéséhez, a tudós alkotók ksapcsolaUúnak bő­vítéséhez. Szegeden egyéb­ként bejelentették, hogy a FAO napraforgó-kutatást irányító, szervező központ­jának következő ülését 1991- ben Olaszországban rende­zik meg. Mentusz Károly Véleménycsere a kísérleti napraforgótáblánál IFotó: Tóth Gizella) Magyar pártkiildöttség látogatása Lengyelországban A Magyar Szocialista Munkáspárt . Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Petrovszki Istvánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­pont; Bizottságának meghí­vására — július 27—30. kö­zött Lengyelországban tar­tózkodott. A delegációt fo­gadta Kazimierz Cypryniak, a LEMP KB titkára, aki tájékoztatást adott a len­gyel testvérpárt előtt álló időszerű feladatok teljesí­téséről. A magyar küldött­ség tanulmányozta a len­gyelországi önkormányzati szervek és tömegszervezetek tevékenységét, a LEMP ve­zető szerepének érvényesü­lését a társadalmi-gazdasági megújulás időszakában. Lá­togatást tett a varsói, lodzi és katowicei vajdasági és városi pártbizottságokon és több üzemi pártszervezetnél is. Sajtótájékoztató a MÉM-ben A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság 1988— 1990-es munkaprogramjának előkészítéséről, továbbá az idő­szerű munkák állásáról, illetve a szőlőültetvények téli káro­sodásáról, és a nyári aszály- és viharkárokról tájékoztatta az újságírókat pénteken a MÉM-ben Villányi Miklós, mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Elmondotta, hogy az MSZMP KB novemberi határozata nyomán fölgyorsult a követ­kező évek munkaprogram­jának előkészítése. A terve­zetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet, fó­rum tárgyalta meg. A szük­séges kiegészítések után vár­hatóan augusztusban az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága tárgyalja meg a tervezetet, amelynek előké­születei során hangsúlyt ka­pott: az agrártermelés vár­hatóan továbbra is stabilizá­ló szerepet tölt be a gazda­ságban. Biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazda­ság külgaizdasági egyensú­lyának javítását és a jöve­delemtermelő képesség növe­lését. Figyelembe véve a már elért magas hazai fo­gyasztási színvonalat, amely az élelmiszer-termelés 70 szá­zalékát köti le, a továbbiak­ban nem annyira a meny- nyiség fokozása a cél, ha­nem az élelmiszerek válasz­tékának, minőségének javí­tása. Az élelmiszer-gazdaság­nak — az elképzelések sze­rint — 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszá­molású egyenlegét. Ehhez a kivitel növelése mellett a be­hozatalt mérsékelni szüksé­ges. A piac elvárásaihoz jobban igzodó, más szerke­zetű és minőségű export- struktúra kialakítását igye­keznek most megalapozni. Ehhez a termelők és a fel­dolgozóipar kapcsolatának ja­vítása mellett erősíteni kell a külkereskedelemmel közös érdekeltséget, kockázatválla­lást. Az elképzelések megvaló­sításához jobban kell bánni a meglévő erőforrásokkal. Meg akarják teremteni a korszerű, gazdaságos és jó minőségű élelmiszer-termelés előállításának feltételeit az élelmiszeriparban is. A nyers­anyagtermelésben fokozot­tabban figyelnek majd a feldolgozói igények alakulá­sára; ennek érdekében a nyersanyagok objektív mi­nősítésének és a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére lesz szükség. Továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a hústermelés súlya. Ugyanakkor bővíteni kíván­ják az egyébként kisebb mennyiségű, de gazdaságo­san és nagyobb kézimunka- igénnyel előállított termékek arányát. A mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban egyaránt termékszerkezet­váltással számolnak. A prog­ram megvalósítása már meg­kezdődött a tej-, szesz-, ba­romfi- és a tartósítóiparban, hasonló átalakításra lesz szükség a hús-, a növény­olaj- és a gabonaiparban. A búza, a kukorica és a napraforgó esetében beveze­tik a beltartalmi érték sze­rinti átvételt. Számolnak a szójadara importjának csök­kentésével, illetve a hazai fehérjetakarmány-termelés dinamikus bővülésével. Ja­vítják például a vágómarha­termelés gazdaságosságát, a sertéshús-előállításnál pedig sokat tesznek majd a minő­ség javításáért. A gazdálkodási színvonal emelésénél tovább kell foly­tatni a vállalatok, szövetke­zetek szervezeti korszerűsíté­sét. Az államtitkár kitért a mezőgazdasági kistermelés­sel kapcsolatos elképzelések­re. Az ágazat bruttó terme­lésének egyharmadát a kis­üzemek adják, termelésük fenntartása, illetve fejlesz­tése a hazai ellátás és az export szempontjából egy­aránt alapvetően fontos. Ki­fejtette véleményét, hogy a tervezett adóreformnak olyannak kell lennie, hogy negatív irányban ne befolyá­solja a több mint másfél millió kistermelői család ter­melési kedvét. A szőlőültetvényeket a té­len hatalmas károk érték; teljesen kipusztult 8500 hek­táron a szőlő, 44 ezer hek­táron a tőkék jelentős ré­szének föld feletti része el­halt, további 19 ezer hek­táron a termést hozó rügyek legalább fele elpusztult. Nö­veli a kárt, hogy a pusztu­lás jó része a történelmi bor­vidékre, Tokaj-hegyaljára esett, az ültetvények helyre­hozásához a termelők segít­séget kapnak, annál is in­kább, mert ezekre a terüle­tekre nemcsak a borászat­nak, hanem az egész or­szágnak is szüksége van. A bejelentett intézkedések kö­zött van például, hogy azok az üzemek, amelyek a kifa­gyott szőlőt pótolva telepíte­nek, lehetőséget kapnak ár­ra, hogy ehhez — az állami támogatáson felül — a fel­vett hitelt adózatlan ered­ményből fizethessék vissza. Beruházási támogatást biz­tosítanak a termőfelület el­fagyás miatti szükséges új- rane\r eléséhez, valamint a kifagyott tőkék pótlásához, meghatározott feltételekkel. A pótlásokhoz szükséges sza­porítóanyagot olyan áron is biztosítják, hogy csökkentik, vagy szükség esetén teljesen leállítják azok exportálását. Segítséget kapnak a fagy­kár miatt fizetésképtelenné vált. várhatóan veszteséges gazdaságok, folyamatos ter­melésük finanszírozása ér­dekében. Bejelentette azt is, hogy megtiltották az állam­közi kötelezettségeken felü­li bormennyiség kivitelét. A mezőgazdasági termelők dolgát az idén az aszály is nehezítette. Az állatállomány takarmányszükségletét és a rendelkezésre álló várható készleteket a minisztérium felméri és intézkedik az aszályos területek abrakta- karmány-ellátásáról. Meg­állapították, hogy a júliusi jégeső, amely főként hat me­gye területét érte, 100 mező- gazdasági üzemben 100—120 ezer hektárt károsított. A károk várható összege meg­haladja az 1,5 milliárd fo­rintot. A tételes felmérést a biztosítók szakemberei meg­kezdték.

Next

/
Thumbnails
Contents