Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. július 11., szombat Mire elértünk a technikai fejlettségünk jelenlegi szintjére, sok minden természetessé vált. Amikor kézbe vesszük a legmodernebb fényképezőgépeket, vagy az infrasugárzással készített fényképeket, vagy akár a műhold továbbította felvételeket, szinte nem is gondolunk arra, hogy mekkora utat tett meg az emberiség, amíg a félelmetes fényt saját szolgálatába állította, összeállításunk már ez utóbbi kort idézi. A Földünk— magasból Afrika marokkói partja a műholdfelvételen. Jól látszik az Atlasz hegység, melyet kettéoszt a Sous folyó völgye (K{3) Amikor az 1960-as évek elején nyilvánosságra hozták azokat a fényképfelvételeket, amelyeket az űrhajósok készítettek földünk felszínéről, a több száz kilométeres magasságból elénk táruló — színekben. árnyalatokban és formákban rendkívül változatos — látvány bámulatba ejtette a szakembereket, és az érdeklődőket egyaránt. Azóta a sok száz mesterséges hold és .sok ember vezette űrhajó, űrállomás már több millió televíziós és fényképfelvételt készített a földről. Ezek kiértékelését jó ideje már rutinszerűen végzik a legkülönbözőbb tudományágak szakértői különleges fényképészeti eljárások, sőt a számítógép-technika segítségével. Az könnyen belátható, hogy a nehezen megközer líthető sivatagok, magas hegységek, óceáni szigetek vagy sark körüli területek vizsgálatára a kozmikus technika úgyszólván az egyetlen lehetséges módszer. hiszen e vidékekről még részletes topográfiai és földtani térképeink sincsenek. Az azonban már nem ennyire magától értetődő, hogy a föld nyersanyagainak és erőforrásainak a kutatásában miféle előnyei vannak a kozmikus technikának. A föld körüli, orbitális pályáról készült felvételek értékelésekor a geológusok is meglepődtek: még a jól ismert területeken is. amelyekről megbízható domborzati, földtani és geofizikai térképek készültek, felismerhetők új. korábban fel nem derített törésvonalak. vulkáni tevékenység nyomai. Nyilvánvalóvá vált. hogy a nagy magasság ellenére egy-egy táj bizonyos földtani sajátságait egyedül csak a - kozmikus felvételek képesek feltárni — éppen a nagy magasság jóvoltából. A nagy magasság következtében egy-egy felvételen szokatlan nagy terület látható. Egy műholdfelvétel 185X185 kilométer nagyságú, vagyis több mint 34 000 km'-'-es területet mutat, teljesen azonos megvilágításban és tónusban. (A hagyományos légifényképek legfeljebb 6—15 kilométeres területekről készülnek.) Ez a globális át- tekintési lehetőség azért rendkívül fontos a földtan számára, mert így — egyetlen pillantással átfogva a hegységrendszerek, a törésvonalak csapásirányát, egymással való összefüggést, stb. — összességükben tanulmányozhatjuk az adott terület szerkezeti viszonyait. A műhold egyetlen felvétele esetenként iakár 3000 légifényképet is helyettesít. Ugyanakkor az űrhajóról készült felvételek mozaikolással összeilleszthetők. s az így készült összefoglaló képen minden eddiginél nagyobb területeket tekinthetünk át egyszerre. A nagy összefüggéseket mutató kozmikus felvételek egyúttal arra is módot adnak, hogy — bármennyire is hihetetlenül hangzik is — egyre nagyobb mélységekbe lássunk a földkéregbe. Üvegszálak a híradástechnikában A fényt hírközlésre, információk továbbítására igen régen alkalmazza az emberiség. A felhasználás módja mindig a technika általános szintjétől függött: a pusztai tűz, a hegycsúcsokon gyújtott máglyák még csak irányfényként, vagy egyszerűbb értelmű jelzésekre szolgálhattak; a fáklyákkal formajeleket adhattak, a tükrökkel működő heliotele gráfon pedig már az egész abc közölhető volt. A fénynek fényvezető üvegszálakon, optikai kábeleken való továbbítása viszont már napjaink technikájának vívmánya. Á teljes visszaverődés E tedhmilkai vívmány alapja az úgynevezett totálreflexió. A geometriai optikából ismeretes, hogy ha a fénysugár két különböző átlátszó anyag határfelületén — nem merőlegesen érkezve — átlép, törést szenved. Ha a beesés szöge változik, bizonyos törvényszerűségek szerint változik a kilépésé is. így ha a nagyobb törés- mutatójú anyagból a kisebb törésmutatójába lép át a fény, a kilépési szögnek nagyobbnak kell lennie, egészen addig, amíg a szögek növelése folytán a kilépő fénysugár hozzá nem simul a közös felület érintőjéhez, majd még tovább növelve a fénysugár erről a felületről — a tükrökre érvényes reflexió törvényei szerint — veszteségmentesen visszaverődik. Ezt nevezzük totálreflexiónak, teljes visszaverődésnek. Megfelelő anyagok kiválasztása esetén e kábel segítségével a fénysugarakat messze el lehet vezetni, illetőleg segítségével fényjeleket lehet továbbítani. Ezek a jelek lehetnek közönséges értelemben vett egyszerű jelzések, de lehetnek hanggal modulált fényjelek is. Torzításmentes fényimpulzusok A kezdetben használt üveganyagok fényátbocsátó képessége olyan volt, bogy azokban a fénysugár néhány tucat méter megtétele után teljesen elnyelődött. Az évekig, tartó kísérleti munkák ereményeként ma már olyan üveganyagok állnak rendelkezésre, amelyek a belépő fénynek 99 százalékát átengedik! Az ilyen- anyagból készült optikai kábelekből összeállított átviteli rendszernél azonban újabb problémák jelentkeztek: a betáplált fényimpulzusök a továbbhaladás során eltorzultak. Ezen a nehézségen segített az a megoldás, mely szerint a szál fényvezető magjának a törésmutatója nem egyforma, hanem a sugár men- tén változik olyan módon, hogy a szál tengelyénél a legnagyobb, és a köpeny mellett a legkisebb (de a köpeny törésmutatójánál nagyobb.) így a fényimpulzusok eltorzulása is elenyészővé válik. A fényhullámok rezgésszáma igen nagy, így nagymértékű modulálást enged meg. Ezáltal — távbeszélő céljára való felhasználás esetén — egyetlen 0,1 milliméternél is kisebb átmérőjű üvegszálon is igen sok, esetleg több ezer távbeszélő csatorna átvitele válik lehetővé. Rézhuzal helyett üvegszál A fényvezető szálnak sok előnye van a hagyományos hírközlési vezetékekkel szemben. Például rendkívül kicsi az anyagszükséglet: 1 km hosszú 0,1 mm átmérőjű vezeték súlya 20 gramm körül van. A szálak fő nyersanyaga a kvarc, ebből Földünkön kiapadhatatlan készletek vannak, szemben a hagyományos vezetékek anyagával, a rézzel. A fényvezető kábeleken való információtovábbítás a külső hatásokkal — például a mágneses vagy villamos erőterek zavarásával — szemben teljesen érzéketlen. Az egyes vezetékek között az áthallás veszélye elhanyagolható. A fényvezető kábelek nem kényesek a nedvességre, és más klimatikus hatásokra. A kábelben átvitt információ lehallgatása szinte lehetetlen a kábelbe való közvetlen becsatlakozás nélkül. A kábeleknél szikrázás nem léphet fel, így robbanás- és tűzveszélyes helyeken külön ezért is előnyös a fényvezető használata. Az egyes elemi fényvezető szálakat rendszerint műanyag burkolattal látják el, majd többet összefogva kábeleket készítenek belőlük. Az optikai kábelek szerelése különleges problémákat vetett fel, ezeket azonban ma már megoldották. Ilyen volt a vékony üvegszálak elvágása úgy, hogy a vágá-1 si felület tökéletesen sík legyen. Ugyanígy meg kellett oldani ,a szálak összekötését is; ezt speciális szerelő szerszámok, műgyanta ragasztóanyagok felhasználásával vagy szikrahegesztéssel valósítják meg. Fénysebesség — fényes jövő Az optikai szálak fényforrása, fényadó eszköze a világító dióda vagy a félvezető lézer. A fényjelek vétele rendszerint lavinadiódák segítségével történik, melyek a fényjel érzékelésén kívül bizonyos villamos erősítést is végeznek. A fényvezető szálakon küldött fényjelek bizonyos távolság megtétele után úgy legyengülnek, hogy azokat elektromos jelek formájában erősíteni, majd a továbbmenő kábelen újra adni kell. De a fényjelek közvetlen erősítésének is megvan már a lehetősége az úgynevezett injekciós lézerek segítségével. Amíg a rézből készült hálózatoknál 1,6 kilométerenként van szükség a jelek erősítését végző ismétlőkre, addig az optikai szálak alkalmazásakor csupán 48 kilométerenként. Napjainkban egy-egy emberi hajszál vékonyságú optikai szálon egyidejűleg több mint hatezer telefon- beszélgetés folytatható, s egy ceruzavékonyságú kábel már olyan kapacitással rendelkezik, amihez 90 centiméter átmérőjű rézkábelre volna szükség. Az üvegszálas kábeleket — a benne rejlő óriási lehetőségek miatt — egyre több országban kezdik gyártani és alkalmazni. Az USA-ban például az optikai kábelek fejlesztésének kezdete óta közel 500 ezer kilométer rézkábelt váltottak fel, fényvezetőkkel. Japánban az egész országon keresztülhúzódó, optikai kábelekből álló távközlési hálózat hosz- sza mintegy 3300 kilométer. Az Egyesült Államokat Európával összekötő 6500 kilométeres üvegszálas kábel 1988 közepére fog elkészülni; az átviteli rendszerrel 37 800 telefonbeszélgetést lehet majd egy időben lefolytatni. B. 1. „ön megnyomja a gombot, a többi a gép dolga!’’ — így reklámozzák a mai modern fényképezőgépeket a fotóipar reklámfőnökei. Hasonlóan kezdődött — csaknem száz éve — a Kodak gyár alapítójának a jelmondata is, de egészen másként fejeződött be: „ön megnyomja a gombot, ia többi a mi dolgunk!” Valóban, annak idején, aki az első gépekkel fényképezett, a kép kidolgozását a gyárra kellett bíznia. Magát a gombnyomást is körülményes beállítások egész sora előzte meg. A fényképezés fejlődése során az 1950-es években valósult meg a fotósok régi álma, az azonnal kész képet előállító fényképezőgép. Ezt követően azonban csaknem két évtized telt el, amíg a távolságbeállítást automatizálták, ami azt jelenti, hogy a fotokémia fejlődése évtizedekkel megelőzte a fo- toelektronikáét. Ügy látszik azonban, hogy a fotoelekt- ronika ma már nemcsak behozta a lemaradást hanem túl is szárnyalta a fotokémiát. Ezt az magyarázza, hogy az űrkutatás melléktermékeként kifejlesztett integrált áramkörök parányi elemeit a fényképezőgépekbe is beépítették, és új fotóelektronikai megoldások születtek. Egyebek között erre alapozva fejlesztették ki a megvilágítási idő önműködő szabályozásának új elvét. A legkorszerűbb készülékekben — a kvarcórákhoz hasonlóan — kvarcoszcillátorral vezérelt leosztórendszer működik, aminek a megvilágítási automatika hihetetlen pontossága és stabilitása az eredménye. Megvalósult a dinamikus mérésvezérlés, a rendszer figyelembe veszi az exponálás közben létrejövő megvilágítási változásokat. Az autofókuszos gépek kétségtelen előnye, hogy mindig exponálásra kész állapotban vannak, ezért használójuk ritkán szalasztja el a témát. A számtalan fototrükkre képes, bonyolult, aránylag terjedelmes gépek inkább elriasztják, mintsem vásárlásra ösztönzik az átlagamatőrt. Erre a felismerésre jutva a gyárak a kisméretű gépek egész sorozatát hozzák forgalomba. S igen jellemző korunk másik reklámszövege: „Működése egyszerűbb, mint a magyarázata!” A gép használójának nem kell többé latolgatnia, hogv kedvezőtlen fényviszonyok esetében mikor kapcsolja be a beépített villanókészüléket — erre való a gép automatikája. A legújabb fotós hír: a japán Minolta cég elkészítette a világ első beszélő fényképezőgépét, amely helytelen használat esetén nemcsak fényjellel, figyelmeztet, hanem ..beszél” is gazdájához: Kérem, használjon villanófényt!” Ameny- nyiben a lencs'iöeillítás életlen: Kérem, ellenőrizze a távolságot!" KEDVEZMÉNYES BÚTORVÁSÁR KÁPOLNÁN július 13-tól július 25-ig különböző típusú1, hazai bútoripari termékeket 20-30%-os árengedménnyel forgalmazunk; amíg a készlet tart Kínálatunk: szekrénysorok, ülőgarnitúrák, szobagarnitúrák, egyedi bútorok. A vásár ideje alatt 30 000 Ft feletti értékben megvásárolt bútort, lakberendezési tárgyakat 60 km-es körzetben díjmentesen házhoz szállítjuk. OTP-, takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. A bolt gazdag, bő választékkal várja kedves vásárlóit. Nyitva tartás: hétköznap: 8—16 h-ig szombat: 8—13 h-ig. A Minolta cég beszélő fényképezőgépe Intelligens fényképezőgépek