Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 9., csütörtök 5. Ilyen lesz Szverdlovszkban az egyik új metróállomás SZOVJETUNIÓ Metró épül Szverdlovszkban íNyolc kilométer hosszú metróvonal építésén dolgoznak az Ural nagyvárosában, Szverdlovszkban. A városközpontot az Uralmas gyárral összekötő szakaszt még a mostani ötéves tervben átadják. Hat állomása lesz, melyeket a dekoratív uráli kővel díszítenek. A szovjet metró, amelynek első vonala 1935-ben épült Moszkvában a Szovjetunióban is a legnépszerűbb közlekedési eszköz lett. Nagy előnye a kényelem, az óránként 60 kilométeres átlag- sebesség. és hogy csúcsforgalomban 30—-40 másodpercenként érkeznek az állomásokra a szerelvények. A viteldíj a megtett távolságtól függetlenül, 5 kopejka. iEz a megbízható és gyors közlekedési eszköz a fővároson kívül Leningrádban, Kijevben. Tbilisziben, Bakuban, Taskentben. JereA metróépítők már az egyik állomás burkolati munkálatait végzik vámban, Minszkben és No- városában kezdik meg a voszibirszkben is megtalál- metróépítést, amelyeknek a ható. A közeljövőben a lélekszáma meghaladja az Szovjetunió több olyan nagy- egymilliót. LENGYELORSZÁG Lézeres fejtés a lengyel bányákban A lézer bányaipari alkalmazásáról évek óta eredményesnek mondható kísérleteket végeznek a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia kutatói. Olyan rendszert dolgoztak ki, amelyet jelenleg már a lengyel bányák fele igénybe vesz, beleértve a sújtólégveszélyes bányákat is. A rendszer lelke az a lézerberendezés, amely egyenes vonalban haladó, piros színű héliumneon sugarakat bocsát ki magából. Ezzel a lézersugárral lehet új járatok nyomvonalát kialakítani. A lézer- berendezéshez csatlakoztatott optikai műszerek segítségével a piros színű sugárnyaláb tetszés szerinti irányban elhajlítható vagy több. kisebb nyalábra osztható. Ez emeli a berendezés értékét, mivel a széntelepek kamrás-pilléres kiaknázásánál is alkalmazható. A lézernek még nagyobb jelentősége van a szénfalak gépesített fejtésének irányításában. Itt az egyenes vonaltól való legkisebb eltérés is komoly szerkezeti feszültségeket idézhet elő, katasztrófával, — szerencsésebb esetben — kisebb üzemzavarokkal fenyegetve. Viszont a fénynyaláb bevezetése növeli a munkavégzés biztonságát, mert a lézersugár mutatja a fejtőberendezés számára az egyenes utat, kiküszöbölve az elhajlást. A lengyel bányászok már évek óta alkalmazzák aknatengelyek mérésében a lézert. A hagyományos módszer a kőművesek függő- ónos mérésére emlékeztetett, csak a bányászok a zsinórt acéldróttal helyettesítették. Ám a mérés idejére az aknát mindig ki kellett kapcsolni a munkából. A lézeres mérések nem okoznak ilyen gondot. Emellett gyorsabbak, pontosabbak és ami a leglényegesebb: valameny. nyi deformációt feltárják. A krakkói akadémián tervezett lézereket a bányaipari technológiában is sikerrel alkalmazzák. A klasszikus bányaépítés az aknamélyítéssel kezdődött, s csak ennek elkészítése után építették fel a felvonótornyot. A lengyel kutatók kidolgozták azt a módszert, hogy egy időben mélyítsék az aknát és építsék a tornyot. Az utóbbit az akna kimélyítése után az aknanyílás fölé tolják. A lézert már a közeljövőben befogják az aknák fel- szerelési munkálataiba és a külszíni fejtésű bányák szállítószalagjainak ellenőrzésébe. A cél mindkét esetben a munkabiztonság növelése és az üzemzavar veszélyeinek csökkentése. A krakkói akadémián kifejlesztett bányászati lézer- berendezések gyártásával a varsói Optikai Ipari Centrum foglalkozik. Jugoszlávia Dubrovnik aranykora Dubrovnik aranykora címmel nyílt lenyűgöző gazdagságú kiállítás a Zágrábi Múzeumban. A tárlat a 15. és a 16. század közötti időszaknak a műkincseit öleli fel. Természetesen a képzőművészetek állnak a homloktérben. de a rendezők a dubrovniki kultúra minél átfogóbb bemutatása érdekében beiktatták a kézművesség. elsősorban az ötvösművészet remekeinek bemutatását is. Láthatók a nagy hozzáértéssel megmunkált használati tárgyak, kegytárgyak, ereklyék, serlegek. Ezek legnagyobb része eddig nem került közszemlére. A szervezők nem elégedtek meg a műalkotások puszta kiállításával, hanem a korszerű múzeumi munka követelményeinek megfelelően a tengerészet, a hajózás, a kereskedelem fejlődését bemutatva társadalmi képet. korrajzot adnak, s ezzel megkísérlik érzékeltetni a dubrovniki köztársaság virágkorának pezsgő szellemi életét, légkörét is. A 14. századi dubrovniki művészetben elsősorban Velence, a 15. században pedig főként Firenze hatása fedezhető fel. A gótika. majd a reneszánsz nyomja rá bélyegét a dubrovniki kéziratos könyvek miniatúráira, világi és egyházi festészeti, szobrászati alkotásaira és az építészetre. Így alakul ki a gótikus és a reneszánsz stílus jegyeinek keveredéséből a későbbi, híres dubrovniki iskola, amely a nagy itáliai, iskolákkal vetekszik. Az Itáliával és Európa más országaival fenntartott kapcsolatok eredményeként a 16. században amúgy is virágzó művészet új lendületet kapott. Az aranykort rettenetes természeti katasztrófa, az 1667-es földrengés, illetve az ezt követő pusztító tűzvész zárta le tragikusan. Dubrovnik polgárai túladtak mesés kincseiken — már. ami megmaradt —, hogy városukat ugyanazon a helyen ismét felépíthessék. A zágrábi kiállításon ezt a súlyos időszakot néhány épen maradt oszlopfő, faragvány illusztrálja. A kiállítást a külföldi turizmusra való tekintettel a jeles nyári játékok kísérőrendezvényeként Dubrov- nikban is bemutatják a nagyközönségnek. CSEHSZLOVÁKIA Uj törvény a műemlékvédelemről A köztársasági kormány előterjesztése alapján a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén jóváhagyták Szlovákia új műemlék- védelmi törvényét — írja a pozsonyi Új Szó. A köztársaság műemlékeinek a száma igen tekintélyes, meghaladja a 22 ezret. A 6. ötéves tervben műemlékvédelemre 1,6, a 7. ötéves tervben több mint 2,2 milliárd koronát költöttek. A jelenlegi 8. ötéves tervben már több mint 3 milliárd koronát szánnak erre a célra. Az új törvény megalkotását sürgette, hogy a korábbi hatályba lépése óta eltelt csaknem három évtized alatt számos szervezési változás következett be az államigazgatási szerveknél, a nemzeti bizottságokban. Emellett a kulturális értékeknek csupán az 55 százaléka van jó állapotban. Egynegyedük kisebb, 16 százalékuk pedig jelentős részben 'elhanyagolt. \ A minőségi változtatás jogi kereteit és feltételeit szélesíti az új törvény. Egyes cikkelyek beiktatásával azt a célt tűzték ki, hogy az eddiginél tökéletesebben biztosítsák az állami műemlékvédelem színvonalas és összehangolt politikai és szervező tevékenységének gyakorlását. Az összehangoltság különösen fontos, mivel a védett régészeti, képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti értékeknek több gazdájuk is lehet. Harminchárom százalékukat a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervek gondozzák. 23 százalékukat az egyházak és a felekezeti intézményék, 18,5 százalékukat a szövetkezetek ápolják. Nyolc százalékuk központi szervek, 17,5 százalékuk magánszemélyek tulajdonában van. A legfontosabb változások közé tartozik a műemlék fogalmának pontosabb meghatározása. Eszerint műemlék minden olyan ingatlan és ingóság, amely a társadalom történelmi fejlődésének, életmódjánák és életközösségének jelentős tanúbizonysága a legrégibb időktől napjainkig. Hogy mi az, ami államilag védett műemléknek minősül, azt a szlovák köztársaság Kulturális Minisztériuma, a nemzeti műemlékek esetében pedig maga a szlovák kormány határozza meg. Most a műemléknek minősítéshez feltétlenül szükséges az említett kormányzati szervek döntése. Ennek egyik gyakorlati haszna a tulajdonosok jogbiztonságának megszilárdítása. Ebből persze kötelességek is hárulnak a tulajdonosokra, akár állami vagy társadalmi szervek, akár magánszemélyek. Így például nem hajthatnak végre kedvezőtlen változtatásokat a műemlékeken, hogy ne veszélyeztessék emlék jellegüket. A műemlékekről pontos nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás a tulajdonviszonyon nem változtat. Viszont az új törvény értelmében karbantartáshoz, javításhoz, restauráláshoz a jövőben ki kell kérni a műemlékvédelmi szervek véleményét, amely azután kötelező érvényűvé válik. A műemlékek esetleges eladásánál ezután az államnak elővásárlási jogot biztosít a törvény. Új intézmény a műemlék- védelmi felügyelet, amely a kulturális tárca szerveként működve tárja fel és küszöböli ki a fogyatékosságokat és rendszeresen elemzi az eredményeket. Ezzel egyidejűleg érvénybe lép az új bírságolási rendszer is. A nemzeti bizottságok műemlékvédelmi kihágásért az egyéneket megrovásban részesíthetik vagy akár ötezer koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Az állami szervezetek súlyos esetekben 500 ezer koronáig is büntethetők. BULGÁRIA Kisvállalatok Bulgáriában Mintegy ezerkétszáz különféle termékkel és egész sor szolgáltatással jelentkeztek az Utóbbi időkben azok a bolgár kisvállalatok, amelyek létesítését és működésük feltételeit egy három évvel ezelőtt hozott törvény teremtette meg. Az akkori szófiai intézkedés célja az volt, hogy javítsák az ipari termelés szerkezetét, meggyorsítsák az új gyártási folyamatok gyakorlati alkalmazását. Az eltelt időszakban mintegy kétszáz kisvállalat alakult, amelyek a tavalyi évet együttesen 280 millió levás nyereséggel zárták. Gazdasági tevékenységük hatásfoka a szófiai sajtó szerint ötször nagyobb, mint az országos átlag. Az élet tehát bebizonyította a döntés helyes voltát, s napjainkban a kisüzemek már szerves részévé váltak a bolgár népgazdaságnak. Jelenleg a kisvállalatok két típusa ismeretes Bulgáriában: a nagyobb gazdasági egységek keretében, illetve az azokhoz kapcsolódva működő vállalatoké, és a minden területen önállóan gazdálkodó, működő üzemeké. A többséget mostanában még az első csoportba tartozó kisvállalatok képezik, de fokozatosan nő a teljesen önálló kisüzemek száma is. A kisüzemek előnye, hogy aránylag gyorsan tudnak reagálni a piac változó körülményeire. A központi problémát egyelőre a még alacsony színvonalú piackutatás, megfelelő gyártási technológiák, korszerű gépek és berendezések, illetve nyersanyagok hiánya okozza. Ebből a szempontból előnyösebb helyzetben vannak azok a kisvállalatok, amelyek a nagyobb gazdasági egységekhez kapcsolódnak és ezt a hátteret ki tudják használni. Bulgáriában ezért most nagy gondot fordítanak a teljesen önálló kisvállalatok és szolgáltatóüzemek megfelelő, gyors anyagi ellátására. Á gépipar is feladatul kapta, hogy olyan gépeket és berendezéseket fejlesszen ki és gyártson, amelyek megfelelnek a kisüzemek sokszor egyedi szükségleteinek, főleg a divatos könnyűipari termékek, ruhaneműk és élelmiszerek előállításánál. Mit termelnek a kisüzemek? Elsősorban hiányzó közszükségleti cikkeket, divatos ruhaneműket, élelmiszereket stb., amelyekkel javítják és gazdagítják a bolgár piac kínálatát. Azonkívül együttműködnek a nagyvállalatokkal is, s számukra különféle alkatrészeket. számítógépek periférikus berendezéseit, ipari robotelemeket, gyógyszereket stb. állítanak elő. Termékeik egy részét külföldön értékesítik, s hozzájárulnak a bolgár kivitel választékának bővítéséhez, és az ország valutabevételének növeléséhez. A tervek szerint a mostani, kilencedik ötéves tervidőszak (1986—1990) alatt újabb, több mint 1500 kisvállalat létesül. Egy részük a tudományos intézetek, főiskolák, s egyetemek keretében, illetve azokkal együttműködve dolgozik majd. Ezektől a kisüzemektől azt várják, hogy meggyorsítsák a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a gyakorlatban, elősegítsék a diákok és a tudományos kutatók oktatását, illetve , munkáját, és az ipar számára egyedi vagy kissorozatú gépeket tudjanak készíteni. A szófiai gépészeti és elektrotechnikai műegyetem például tizennégy ilyen kisüzemet'” létesít. Hasonló tervei vannak a Bolgár Tudományos Akadémiának is. A nagyobb gazdasági egységek versenytárgyalás kiírása útján hozhatnak létre kisüzemeket. A döntést követően a bolgár ban Írok csak azzal a feltétellel nyújtanak hitelt, ha a leendő üzem 18 hónapon belül felépül és két éven belül megkezdi' működését. Valutahitelt csak kivételes esetekben, s csakis a tudományos kutatás kiemelt területein működő vállalatok kaphatnak. Sok új kisvállalat a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel rendelkezik. Gyártmányaik a piacon nem egy esetben vetélytár- sat jelentenek a nagyvállalatoknak, s ez ösztönzőleg hat azok termékeinek korszerűsítésére. kínálatuk javítására, választékuk bővítésére. Divatos könnyűipari termékek
