Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 159. szám ÁRA: 1987. július 8., szerda 1,80 FORINT |, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megbecsülés Akárhány szakma, képviselőjét lehet hallani, szinte törvényszerűen panaszkodni kezd a megbecsülés hiányára. Nosztalgikusan szól a pedagógus, az orvos, a szakmunkás, s ki tudja még, ki mindenki arról, hogy régebben menynyivel jobban megtisztelték elődeiket anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Különös hallani mindezt. mert egyik nyilatkozat ellentétbe kerül a másikkal. De ha nem, akkor valamiféle általános presztízscsökkenésről beszélhetünk. Talán a különböző mesterségek már nem is számítanak, hanem csak valami más értékrend vette át a régiek helyét? Ha a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal beszélgetünk, még inkább megerősödik bennünk ez a gyanú. Nem vonzódnak egy- egy területhez, legalábbis nagyon kevesen kerültek vonzásba, kötődnek valamilyen hagyományos vagy újszerű kenyérkeresethez. Jobbára az anyagi lehetőségeket firtatják, attól teszik függővé, merre mennek tovább, mire áldozzák életüket. Persze ez az utóbbi szempont fel sem merül bennük, mert ilyen hosz- szú távra többnyire nem terveznek. Nem irigylem persze őket. Ha belegondolunk, olyan gyorsan átalakult körülöttünk a világ, hogy nehéz is benne biztos eligazító pontokat találni. Bizonyos régi foglalkozások már nem mozgatják meg a gyerekek fantáziáját. Állítólag valamikor mindenki mozdonyvezető, tűzoltó, vagy katona szeretett volna lenni. De korunk hőse már a program- készítő, a számítógép-szerkesztő. s valami olyan elvont tudomány képviselője. aki nem hat olyan csáberővel a kicsikre. Arról nem is szólva, hogy miközben előrehaladt társadalmunk, elvesztette a varázsát a néptanító, a körorvos, mert egy lényegesen nagyobb szervezet „közkatonájává” vált, egyáltalán nem nézhetnek rá olyan szemmel az apróbbak, mint annak előtte. Sokszor beszélünk az értékek átrendeződéséről. Ez önmagában nem is baj, csak meg kellene találni az újfajta tekintélyt, a megbecsülés olyan módját, amely a forintokon túl is érzékelhető. Mert azt azért senki nem veszi teljesen komolyan, hogy az anyagiak abszolút mércét jelentenek. Nem kevés súllyal esnek a latba, de ez így volt mindig. Csak emellett a hivatás, a kötelességtudat és az emberség mércéje is létezett, s ma is szerepet játszik. De ezt a fajta megbecsülést nem könnyű kivívni; s kinek-kinek a saját erejéből kell megküzdenie érte. Bizonyítania nap. mint nap. hogy kötelességét mintaszerűen. s azontúl is emberi tartással, odaadással végzi el. S akkor ebből fokozatosan valami átsugározhat a szakmájára is. Mert általában végül is nem lehet presztízscsökkenésről beszélni ... Gábor László I. JÁNOS KÁROLY PROGRAMJA Kádár János és a spanyol uralkodó találkozója Kádár János a Parlamentben találkozott I. János Károllyal, Spanyolország királyával (MTI-fotó, Kovács Attila felv. — Népújság-telefotó — KS) Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja kedden a déli órákban találkozott I. János Károllyal, Spanyolország királyával a Parlamentben. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar —spanyol kapcsolatok rendezettek és sokoldalú továbbfejlődésük lehetőségei biztosítottak. Hangsúlyozták, hogy a két különböző társadalmi berendezkedésű ország együttműködésének bővítése nemcsak a népeik közötti jobb megértést szolgálja, hanem hozzájárul az európai béke és biztonság ügyének, a bizalom légkörének erősítéséhez és a pozitív nemzetközi folyamatok kibontakoztatásához. A találkozón részt vett Németh Károly az Elnöki Tanács elnöke, valamint Vár- konyi Péter külügyminiszter és Francisco Fernandez Ordonez, a spanyol diplomácia vezetője. I. János Károly és felesége, Zsófia királyné délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó uralkodói párt a városnéző sétára elkísérte Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke és Dóczé Kálmán hazánk madridi nagykövete. A magas rangú vendégek elsőként a Várnegyedbe látogattak: a Halászbástyáról- megtekintették Budapest panorámáját, majd dr. Szenthelyi-Molnár István nyugalmazott tábori főesperes kalauzolásával a Mátyás-templommal ismerkedtek, felidézve a középkori építészeti emlék történelmi vonatkozásait. A séta következő állomása a Nemzeti Galéria volt, ahol a vendégek rövid tárlatvezetésen a XIX. századi magyar festészet kiemelkedő mestereinek — köztük Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak — világszerte becsült alkotásait nézték meg. A képtár történelmi tárgyú remekműveinek megtekintése jó alkalmat adott hazánk múltjának, a magyar história egy-egy fejezetének, spanyol vonatkozású eseményeinek felelevenítésére is. A városnézés befejezéseként történelmünk féltve őrzött ereklyéit, a koronázási jelvényeket tekintette meg a (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter megbeszélése Francisco Fernandez Ordonezzel Várkonyi Péter külügyminiszter kedden külön megbeszélést folytatott Francisco Fernandez Ordonozzel, a spanyol diplomácia vezetőjével, aki János Károly király kíséretében tartózkodik hazánkban. Áttekintették a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseit, különös figyelemmel a gazdasági - kereskedelmi együttműködés fejlesztésének szükségességére. Véleményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, mindenekelőtt a bécsi utótalálkozóróil, a helsinki folyamat továbbviteléről, a fegyverzetkorlátozásról, az európai országoknak ezekben játszott szerepéről. Megyénkben is aratnak Csatasorban a kombájnok Heves megyében is megkezdődött az aratás. A Káli Károlyi Mihály Mgtsz határában kedden már tíz kombájn vett részt az őszi árpa betakarításában. Ilyen nagy erőbevetés mellett előreláthatóan három-négy nap alatt levágják a mintegy 200 hektárnyi takarmánygabonát. Horton a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tábláin hat kombájn látott munkához. A tapasztalatok szerint a magas hőmérséklet gyorsítja az érést. így az őszi árpa többsége Heves megyében várhatóan napokon belül magtárakba is kerül. A várható termésátlagot mérlegeli Sumi Joachim, Ignácz András, Bánhegyi András és Aux József (Fotó: Tóth Gizella) EGÉSZSÉGNEVELÉS A FŐ - TÁBOR ROKKANT GYERMEKEKNEK - FELHÍVÁS AZ IDŐSEKÉRT - MILYEN A TÉRÍTÉSMENTES VÉRADÁS? Vöröskereszteseink fél évtizede Ha áldozatvállalásról van szó, a vöröskeresztes aktívák semmiképpen sem hagyhatók ki a felsorolásból. A legteljesebb mértékben társadalmi munkában dolgoznak azért, hogy segítségünkre legyenek családi környezetünk jobbá tételében, egészségünk megőrzésében. A mozgalomhoz tartozók ebben az esztendőben készülnek számvetésükre: a szeptemberi városi, majd az októberi megyei összegzés után decemberben tartják kongresszusukat. Az elmúlt fél évtized tevékenységének értékelése az elkövetkező hónapokban természetesen még számos fórumon, összejövetelen megtörténik. A legfontosabb momentumok bemutatása viszont már egyfajta előjelzést is ad. Ezt végeztük el Mihály Gyula megyei titkárral. Az egészségvédelem és -nevelés az egyik legfontosabb feladata a vöröskeresztes mozgalomnak. Az elmúlt öt év során szoros program alapján látták el e tennivalóikat az aktivisták. Nagyon sok rendezvény, kiadvány hívta fel a figyelmet azokra a teendőkre. amelyeket az ifjúság családi életre nevelésében, a szenvedélybetegsé~ gek megelőzésében az egészséges táplálkozás megteremtésében, a szűrővizsgálatok támogatásában, az onkológiai megbetegedések megelőzésében feltétlenül muszáj elvégezni. Az is természetes, mindenekelőtt arra törekedtek, eseményeik ne a nagy létszám, hanem az embereket jobban mozgósító kiscsoportos foglalkozások szerint ítéltessenek meg. Kiemelendőik az egész~ ségügyi hetek, illetve napok eseményei. Mind tartalmában, mind módszertanában jócskán fejlődött a nevelőoktató munka a munkahelyeken, különösen a nagy' üzemekben. Az egyes cégeknél levő alapszervezetek háromnegyede rendezte meg évenként például a szocialista brigádok egészség- ügyi vetélkedőjét. Néhány név is leírásra érdemes a jól dolgozók közül: a Finom- szerelvény gyár, a Mátravidé- ki Fémművek, a Gagarin Hőerőmű, az Apci Qualitál, a Hevesi Házi- és Kézműipari Szövetkezet és a Hevesi Rákóczi Tsz. Nagy gondot fordítottak az iskolákban tevékenykedő vöröskeresztesekre is. A Vöröskereszt Társaságdk Ligája és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1983- ban nemzetközi gyermekrajz- pályázatot hirdetett, erre megyénk általános iskoláiból több mint 150 pályamű érkezett. Hasznosaknak bizonyultak azok a tanfolyamok is, amelyeket elsősegély- nyújtásból, illetve a csecsemőgondozás ismereteiből szerveztek. Nem kis eredményt könyvelhetnek el a családvédelem és a szociális munka terén. Az ifjúság óvása érdekében a szákigazgatási szervek munkáját, a hivatásos gyermekvédőket főképp felderítő, jelző .munkával segítették. Ehhez az is kellett, hogy még tovább fokozzák az együttműködést az egészségügyi és a tanácsi dolgozóknál. Parádfür- dőn, a SZOT-gyermeküdülő- ben Hajdú és Nógrád megyével közösen évente tíznapos táboroztatásban részesítették a mozgássérült, a szívbeteg, a cukorbeteg, az értelmi fogyatékos gyermekeket. Ehhez az anyagi alapot a szocialista brigádok, a vöröskeresztes alapszervezetek, továbbá más közösségek és egyének külön befizetései biztosították. Fontos teendőjük a mozgalom aktivistáinak a pat- ronálás, a rászorultak gondozása. Külön képzés segíti a szociális gondozói hálózat munkájának kialakítását. Az ismereteket elsajátítok az elmúlt esztendőben csaknem 350 családot és több mint hatszáz idős embert láttak el. A különböző okok miatt hátrányos helyzetben levő személyek, gyerekek, illetve családok gondjait több mint 1100 alkalommal enyhítették a mozgalomban részt vevőik. Jelezték, javasolták a tanácsoknak az említettek anyagi segélyezését, emellett ruhaneműket, élelmiszereket is juttattak nekik. Az idősek életkörülményeinek javítása végett a hevesi áfész szocialista brigádja felhívással fordult a vállalatokhoz, üzemekhez. Számos cég csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, s a kommunista műszakok munkadíjából 83 ezer forintot fizettek be erre a célra. Segítettek Gyöngyös és Hatvan körzetének községei egy látássérült kislányt külföldi gyógykezelési lehetőségének megteremtésében is. A Mátravidéki Fémművek vöröskeresztesei a beszédkészség kialakítását segítő jel- képrendszer előállítási költségeihez folyósítottak jelentős összeget a budapesti Gyógypedagógiai Főiskolának. A térítésmentes véradás szervezése ugyancsak e szervezet egyik igen fontos tennivalója. Hogy ez sikerült,, azt bizonyítja az is, hogy évente 8—10 százalékos volt a túlteljesítés. Ebben szerepe volt — elsősorban Egerben — az ifjúsági véradások bevezetésének, hiszen így sikerült fiatalítani azoknak a csoportját, akik önként adnak vért. A mozgalom erejét, lendületét bizonyítja, hogy az elmúlt években nőtt tagjainak száma: jelenleg csaknem 42 ezren vesznek részt ebben az áldozatos munkában. Az is egy említésre méltó sajátosság, hogy a rengeteg időt és fáradságot igénybe vevő társadalmi munka mellett — tömegszervezetek közül — éppen a vöröskereszteseknél a legpontosabb a tagdíjfizetési fegyelem...
