Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 6., hétfő 5. Özén a szerkesztő „FELVÉTELI PONT­SZÁM” jeligére Az egyetemi és főiskolai felvételi pontszámok, azok megszerzése a témája annak a kis írásnak, aminek a közlését kérte. Az, hogy a diákok utcán, liftben |vagy egyéb találkozási lehetősé­gek alkalmával miket be­szélnek, hány „valós esetet” vagy pletykát hordanak ösz- sze a „vitt pontokról”, ami­ket a .tanulók a középisko­lában szereztek, általánosan kísérőjelensége a felvételizés minden évben bekövetkező izgalmának. Nem hinnénk, hogy használnánk a levél teljes szövegének közlésével, ezért attól eltekintünk: még akkor is, ha azt mondja, hogy „a leírtakat felsőbb szervekhez is el fogom jut­tatni”. Két javaslatát azon­ban közreadjuk, elgondol- koztatónak. Az egyik: „a tanulók között végezzenek véleménykutatást az illeté­kesek". A másik: „A fel- söbbfokú intézmények veze­tői, valamint a felsőbb ok­tatási szervek illetékesei írásbeli és szóbeli alapján döntsenek a felvételiknél.” P. M. A lakást rendeltetésszerű­en lehet csak használni. Ha a bérlő kárt okoz, azt köte­les megtéríteni, .vagy kija­víttatni. A levelében jglzett határidő miatt pedig for­duljon bírósághoz, mert minden további késedelem csak megnehezíti a viszonyt. M. F. Joga van ,az iratokba be­tekinteni. Ha leddig egész­ségi állapota miatt nem ve­hetett részt az eljárásban, most kapcsolódjék be. Nem egészen mindegy, hogy a közúti balesetben a felelős­séget milyen adatok alap­ján, kinek a terhére állapít­ják meg. Ilyenkor nemcsak a jelenlegi állapotára kell gondolnia, hanem arra is, hogy az egészségromlás mértékét még nem állapí­tották meg. F. R. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Szigorúan megbüntetjük! A Népújság június 27-i számában faluriportot ol­vashattunk Szajláról, illet­ve Terpesről. Ebben az sze­repelt többek 'között, hogy a Mátraderecskei Téglagyár­ban a targoncakezelő külön pénzért teszi fel a gépkocsi­ra az árut. Az ügyrendiünk és a kiadott igazgatói utasí­tás szerint a targoncás kü­lön pénzért nem rakodhat, a megszabott díjat a pénz­tárba kell befizetni. De hogy mégis előfordulhat ilyen eset, annak az oka, hogy a vevők — a gyár fe­gyelmi és ügyrendjét meg­sértve — csúszópénzzel pró­bálnak előnyt szerezni. Ez természetesen gyárunkban szigorúan tilos! Ha el­lenőrzés vagy bármely úton erről mégis tudomást szer­zünk, dolgozónkat szigorúan megbüntetjük. Keller József gyárigazgató ★ A csúszópénz a szigorú intézkedések ellenére — a cikk tanúsága szerint — a Mátraderecskei Téglagyár­ban is előfordulhat, előfor­dulhatott. Ügy gondoljuk, hogy a tilalom megszegé­séért nem elsősorban a ve­vőket kell okolni, akik bi­zonyára csak most, lapun­kon keresztül értesülnek a vállalat vezetőinek határo­zott, félreérthetetlen dön­téseiről. (A szerk.) Újra együtt A Mátravidéki Fémművek siroki gyárának szakszervezeti bizottsága — hűen a nemes hagyományokhoz — az idén is megrendezte vállalatunk nyudíjasainak találkozóját. Né­meth László vezérigazgató köszöntötte az idős embereket, majd gyárlátogatás következett. Ezt követően a Kútvölgybe kirándultak, ahol volt dolgozóik a kulturális program első részében, az Ikarus Művelődési Központ nyugdíjaskórusá­nak műsefát hallgatták meg, majd fővárosi művészek lép­tek a színpadra. A szabadtéren elkészített finom ebéd elfo­gyasztása után baráti beszélgetésre került sor. Váczy Lajos Sírok Néprajzi tábor a Mátrában A Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szö­vetsége XI. néprajzi tábo­rát július 5-től 11-ig Mát- rafüreden rendezik meg. A résztvevők hazánk nem­zetiségi (szlovák) vidékei­nek néprajzos és muzeoló­gus tudósai, kutatói. „Je­les napi és családi szoká­sok, valamint az erdőgaz­dálkodással kapcsolatos munkák” témaköröknek gyűjtési helye Mátraszent- imre, -szentistván, -szent- lászló település. Mátraszentimre község vezetői és lakossága öröm­mel fogadja a vendégeket, akik munkájukat hétköz­ben többnyire a levéltárak és múzeumok zárt terében, a könyvespolcok hallgatag és elsárgult fóliánsai kö­zött végzik. Alig várják, hogy találkozzanak a ha­gyományt híven őrzőkkel. Remélik, hogy a tábor be­fejezése után összeáll egy teljes monográfiái anyag, amely eljut majd az óvo­dákba, az iskolákba, a mű­velődési otthonokba. Id. Zakupszky László Mátraszentimre Kisiparosok kiállítása Egerben Heves megyében 300 szakmában mintegy 5500 kisiparos dolgozik. A mes­teremberek a szolgálta­tás, az árutermelés terü­letén 2,5 milliárd forin­tos értéket produkálnak. Tevékenységükkel nem­csak szűkebb hazánkban jelentkeznek, hanem az exportpiacokon is. En­nek jó példája az egri KlOSZ-székházban meg­nyílt kiállítás is. Képün­kön Barta Sándor gyön­gyösi kádármester munkái. (Fotó: Szabó Sándor) MEGKÉRDEZTÜK Valóban rossz-e a parádi kenyér? „Amióta a parádi sütő­üzemben egriek dolgoznak, rendes, ehető kenyér na­gyon ritkán kapható a he­lyi ABC-ben. 20-án is vá­sároltam öt darabot, min­det savanyúnak és büdös­nek találtam. Ugyanez tör­tént néhány nap múlva, amikor ezt a pékárut igen­igen sótlannak ítéltem. Nyolcadmagammal lakom együtt, nincs kidobálni való pénzem a pékek figyelmet­lensége miatt” — írja Pál- völgyi Lászlóné parádi ol­vasónk. ~ — Mit szól mindehhez Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipa­ri Vállalat termelési osztá­lyának vezető jel — Nagyon csodálkozom és nem is igen tudom elhin­ni a vádakat. Igaz, hogy mi megvásároltuk a hely­béli áfésztól az üzemet, de a pékek ugyanazok ma­radtak! Ugyanazok sütik a kenyeret, ugyanolyan minőségben, mint eddig. Nemrégiben'' járt Párádon a Heves Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszerellen­őrző Állomás csoportja, akik egyik termékünkön sem találtak semmilyen ki­fogásolnivalót. Mi is he­tente kétszer ellenőrizzük az árukat, beszélünk az el­adókkal, ők nem panasz­kodtak a kenyér minőségé­re, s a vásárlóktól sem kap­tak erre vonatkozó elma­rasztaló megjegyzéseket. Egyet ígérhetek: akár sze­mélyesen is felkeressük levél­írójukat. hogy megyőzöd- jünk reklamációjának jo­gosságáról. Örökségünk őrei Július első napjaiban több városvédő ifjúsági tábor kezdi meg munkáját a Vá­ros-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége tá­mogatásával. A táborokban a fiatalok a műemlékvéde­lemmel kapcsolatos- kisebb karbantartási, felújítási munkákat végzik, szobor­tisztításokkal, parkfelújítá­sokkal szépítik lakókörnye­zetieket, óvják a nagy múl­tú épületeket. A falusi turizmus fellen­dítését is célul tűzte ki a szövetség, s ebhez szükséges az egyesületek és az ide­genforgalom közötti kapcso­lat erősítése. Egy nemrégi­ben rendezett kerekasztal- megbeszélésen éppen e té­mában indították el a vé­leménycserét. A meghívott NSZK-ibeli vendégek a fa­luvédelem, a faluszépítés mellett a falusi üdülés lehe­tőségeiről, szervezeti for­máiról számoltak be, hasz­nos információkat, doku­mentumokat adva a thoni városvédőknek. „A közös vagyont szóban szétosztották; most meg azt beszélik a rokonok, hogy kisemmiztiik őket." Ha már az elintézésnek 'ezt a béké­sebb módját választották és nem vitték a bíróság elé a vagyoni kérdéseket a fiata­lok, jobb lett volna írásban rögzíteni: ki, miért vitte magával az osztásnál a neki jutót. Az írás, főképp, iha a megosztott tárgyak értékét fel is tüntetik, elejét veheti a szóbeszédnek és ia tartós haragnak. „KÖLTÉSZET" jeligére Örömmel válaszolunk jel­igésen beküldött három kis versére. Érzi a vers zenéjét, hallja is bizonyára azzal a benti .hallással, amikor is miért úgy állnak össze a hangsorok, ahogyan azok a verset alkotják. Annyira át- élten pesszimista a három írás tartalma alapján, hogy csak nagyon fiatal lehet, akit az életkorából fakadó magányérzés késztet ilyenek megírására. 'Ha újabb kéz­irataival megkeresi szerkesz­tőségünket vagy felkeres minket, részletesebben is elemezhetjük ezt az írás­készséget. Nincs oka a jel­ige mögötti rejtőzködésre! Rokaügy Hét elején nem mindennapi látvány fo­gadta a Finomszerelvénygyár számos dol­gozóját. A 7-es számú üzem előtt egy ró­ka vergődött. Valahonnan a közeli erdő­ből juthatott ide. Feltehetően veszettségben szenvedett szegény pára. Mit lehet ilyenkor tenni? Az Uzemrcn- dészet nyomban értesítette a munkavédel­met, ahonnan azonnal telefonon hívták az illetékest... A gyepmester történetesen már nem volt otthon. Működésbe lépett az üzemorvosi rendelő is, közben jelen­tették a történteket a Köjálnak. Múlt az idő, a várt mester sehol. A róka most igaz. hogy alaposan pórul járt, mert nem várt tovább, 9 órakor kilehelte páráját... A ra­vaszdi koma már valóban nem mozdul. Süt a Nap ... A körülmények további rész­letezése nélkül is mindenki beláthatja az áldatlan helyzetet. Ojabb sürgetés, a sintér valahol még mindig a kóbor kutyákat gyűjti be. Ta­nácskérés a tanácstól, ötlet van: a piaci gondnoksághoz tartozik elfoglalt em­berünk. A megmentő azonban sehol. Majd az állatkórház! — Ha életben maradt vol­na a róka, segíthetnénk ... Ismét telefon. ■ ■ ■ a városi főállatorvost nem érik el. Elvo­nult már a délutáni, lépcsőzetes műszak­váltás, csodálkozó és felháborodott tekin­tetek, vélemények. Fél háromkor már a városi tanács egészségügyi osztálya kérde­zi: — Elszállították-e végre? Még akkor sem! Bekapcsolódott az ügybe ekkorra a városi tanács termelés- és ellátásfclügyele. te, de a kimúlt állat ettől még továbbra is maradt. Fél négykor már az állatbefogó felesége is aggódott a „túlórázó” férje után, míg­nem, az est leszállta előtt, csak megtörtént a várt csoda. Igaz, hogy nem az erre fel­jogosított hatóság 'képviselete járt el, ha­nem valaki személyes ismeretsége révén, de szakszerűen intézkedett a gyárból. Más­nap ennek a tényét a hivatalosan felveti jegyzőkönyv is elismerte. Eddigi ismeretek szerint a beteg állathoz illetéktelen sze­mély nem érhetett... A történtekről természetesen a róka nem tehet. Simon Imre Nyugdíjkiegészítés az üzemtől Napjainkban, aa új nyug­díjtörvény előtt a sajtó­ban és a rádióban is sokat foglalkoznak az időskorú­ak helyzetével. Üzemünk­nek is igen sok nyugdíjasa van, aki'k évről évre meg­látogatnak bennünket, vé­gigsétálnak régi munka­helyükön, elbeszélgetnek a fiatalokkal, majd az esz­mecsere a fehér asztal mel­lett folytatódik. Örömeik mellett nem titkolják gond­jaikat, problémáikat sem. A szocialista brigádok ezért elhatározták, hogy a kom­munista műszakokon be­folyt bér egy részét az ala­csony nyugdíjjal rendel­kezőknek felajánlják. Vál­lalatunknál harminchat idős embernek háromezer fo­rint alatt van a nyugdíja, ők havonta rendszeresen 100—150 forint nyugdíjki­egészítést kapnak. Nem nagy összeg ugyan,, de ne­kik mégis sokat jelent. Jú­liustól egyelőre hat hóna­pon át utalják ki részük­a későbbiek során folyama­tosan megkapják. Nyug­díjasaink örömmel és kö­szönettel fogadták a se­gítséget. Sokan megjegyez­ték, hogy nemcsak szólam volt az, amit nyugdíjazásuk­kor hallottak, hanem a tö­rődés, a gondoskodás meg­valósult. Földházi János Gyöngyös MÁV Kitérő- és Váltógyár Budapesten, nagyvárosban. illetve megyeszékhelyen lakó, telefonnal rendelkező hirdetésszervezőket, magas jutalékkal és költségtérítéssel kisszövetkezet felvesz fö- vagy mellékfoglalkozásban. Jelentkezés levélben. Budapest 1519 Pf. 248. PRODUKT Kisszövetkezet címre. Vízép Építőipari Gépjavító üzem EGER, Kistályai út 10. sz. ALKALMAZ: lakatos, hegesztő szakmunkásokat, betanított* hegesztőket. Jó kereseti lehetőséggel. re, de ha lehetőség lesz rá, VÁLLALKOZÓ KEDVŰ MELY 1987. JÚLIUS 1-TŐL INDUL. KISTERMELŐKET KERESÜNK Előnyös szerződési feltételek, melynek bérhizlalási részleteit Balázs Péter, ATKÁR, Bajcsy-Zs. u. 13. sz. alatti megbízottunknál akciónkhoz ismerhetik meg. (Húsipari Hizlaló Vállalat 1780 Bp XXII. Pf. 9.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents