Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-31 / 179. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Víz A minap, amikor az éjjel, hosszú idő után megint megdördült az ég, s zápor frissítette a levegőt, a szomjazó földet: meglett fejjel is gyermekes örömmel pattantam ki az ágyamból, hogy megszívjam magamat az üdítő illatokból. Percekig álltam az udvaron az esőt bámulván, játszadoztam a tenyeremen szétpattanó cseppekkel, hagytam, hogy a víz pacskolja karomat, arcomat. Egy-kettőre eltűnt belőlem az álmosság, bá- gyadtság, úgy éreztem — nem közhely ez —, mintha újjászülettem volna. S kiegyenesedett körülöttem fű, virág, fa — megin élettel telt meg a világ. Mert a víz önmagában is az életet jelenti. S mit sem változtat ezen, ha olykor ki is oltja a legszentebbet, alattomos örvényével, jéghideg szorításával vagy szennyes árjával halálnak okozója. Inkább csak a jobb oldaláról ismerjük, emlegetjük. Puszta gondolata is üdítő, reményt keltő, bizakodásra biztató. Ha csupán kimondjuk is, meg- bizsergeti egész testünket. Ha pedig találkozunk is vele, élvezzük: semmi máshoz nem hasonlíthatjuk, nincs az a kincs, amiért odaadnánk, lemondanánk róla. S azt, amj embernek, állatnak, növénynek a jelen, a jövő — mégsem mindig becsüljük egyformán. Pazaroljuk a ivó- és gyógyvizet egyaránt. Csapról locsoljuk házunk táján a port is, mossuk hosszú percekig, félórákig az autót, hűtjük naphosszat a dinnyét, s hőforrásaink évekig buzognak a semmibe. Anélkül, hogy eszünkbe jutna: mivel bánunk ily tékozlóan. A világnak számos más helyén — de előbb vagy utóbb talán nálunk is — mit nem adnának, adnánk akár egyetlen vedernyiért, pohárkáért. S egyáltalán mennyit is ér minden csepp je? Gyakran még akkor sem térünk jobb belátásra, amikor innen is, onnan is vízkorlátozásokról, vízhiányokról, elapadt kutakról, kiszáradt csövekről hallunk. Amíg a veszélyt, a katasztrófát magunk nem érezzük, könnyelműen herdáljuk azt, aminek egyik legnagyobb az értéke. A legtermészetesebbnek tartjuk, hogy van, minket szolgál. végigkíséri az életünket. Alig akarjuk észrevenni, hogy egy-egy nagyobb szárazság után a még oly kiadós esőzések sem sokat pótolnak; miközben a világ, az ország más részein fogynak a meglévő vízkészletek, lassanként szőkébb környezetünkben is mind kevésbé dúskálhatunk bennük. S ha nekünk még marad is belőlük valamennyi, vajon jut-e azoknak, akik utánunk következnek, s szintén nem élhetnek nélkülük? Használjuk okosabban a vizet! Ott takarékoskodjunk vele, ahol- csak lehet. S ne csak nyáron, kánikulában, szárazság, aszály idején — hanem egész évben, életünkön át, a még oly bőséges csapadék után is, mindig. Gyóni Gyula BOGYÓS ÉS CSONTHÉJAS GYÜMÖLCSÖK - TELEPÍTÉSEK ZÁRTKERTBE - TANÁCSADÁS A SZAKCSOPORTOKNAK - AZ ÁRU A HAZAI ÉS A KÜLFÖLDI PIACOKRA KERÜL A vállalkozó Zöldért Evek óta nagy a kereslet a bogyós és csonthéjas gyümölcsök iránt itthon is és a külföldi piacokon is. Gondoljunk csak a meggyre, a cseresznyére, a kajszibarackra, a szilvára, a málnára vagy a szederre, mennyire közkedveltek. A belföldi ellátáson túl értékes valutaszerzési lehetőséget biztosítanak. Ezt figyelembe véve új vállalkozásba fogott a Heves Megyei Zöldért Vállalat, megfelelő szervezéssel felújítja a valamikori nagy hagyományokkal rendelkező egri és Eger környéki gyümölcstermelést. Mint Rónai József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az 1950-es években a megye- székhelyen és környékén a jó hírű szőlőültetvények mellett szép gyümölcsösök is díszlettek. Ezek azután szinte egyik évről a másikra megszűntek. Éppen ezért a hagyományokat feltámasztva Eger, illetve néhány szomszédos község határában meglévő területet hasznosítva szakcsoportokat szerveznek. Arra gondoltak, hogy családi alapon, folyamatos szaktanácsadással, zártkerti rendszerben gyümölcsösöket alakítanak ki. Ezekben a keresett és úgy tűnik, hogy hosszabb távon is jó piaci lehetőséget nyújtó málnát, szedret, feketeribizlit, megy- gyet, cseresznyét és kajszi- barackot, illetve szilvát termelnek majd. Mindehhez az andornaktályai, az Egri Csillagok Tsz, az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát biztosít bérbe földterületeket. Az andornaktályai- ak 22 hektárt, majd később 50-et. az egri szövetkezet és a borkombinát pedig 15—15 hektárnyi területet. A telepítési program ősszel kezdődik, miután a Zöldért augusztusban az Andornaktá- lyán biztosított föld hasznosítására szakcsoportot hoz létre. Később a bátori, a felsőtárkányi termelőszövetkezet is vállalta, hogy hasonló szakcsoportokat hoz létre. Hasonlóra készül a tiszaná- nai, illetve a verpeléti közös gazdaság is. A program megvalósítására a Zöldért szerződést kötött a bernecebaráti termelőszövetkezet irányításával működő bogyós gyümölcstermelési társulással, illetve a Gyümölcs- és Dísznövénykutató és Fejlesztő Vállalattal. Ezek segítenek abban, hogy ezer négyzetméterenként 200 forintos költség ellenében a területeket véleményezik, javaslatokat adnak a telepítésre, a fajtákra, s az állami támogatáshoz szükséges tervezetet is elkészítik. Rendszeres szaktanácsadást nyújtanak a növényvédelemre, a fák kezelésére. Merthogy, a szakcsoportok miután zártkertbe telepítik a gyümölcsöket, állami támogatást is kapnak. Például a szeder esetében ezer négyzetméternél a 25 ezer forintos költségből 6 ezer forintot átvállal az állam, és termőre fordulásig 3—3 ezer forintot biztosít. Kajszibaracknál 6 ezer forint ezer négyzetméterre az állami támogatás. A szakcsoporti tagoknak az állami támogatáson túl az Országos Takarékpénztár saját erő biztosítása mellett kedvező, 8 százalékos kamat mellett hitelt ad a fennmaradó összeg 70 százalékára. Ezt a termőre fordulást követően 3—10 év alatt kell visszafizetniük. Az eddigi szervezőmunka alapján 110- en jelentkeztek a Zöldért vállalkozását segítve, akik közül 40-en termelőszövetkezeti tagok. A vállalat még további érdeklődőket is vár. Hogy a szakcsoportokban termelt gyümölcs milyen előnyöket jelent a jelentkezőknek, azt a számítások bizonyítják. Megtudtuk, hogy egy adott átlagtermés elérése esetén málnából, szederből ezer négyzetméteres területről 25 —30 ezer forint árbevételt is elérhetnek. Kajsziból pedig 20 ezret. A Zöldértnek viszont a vállalkozás az árbevétel fokozását jelenti, miután közreműködik a szakcsoportok szervezésében, szaktanácsadásban, a terület biztosításában és nem kevésbé a biztonságos felvásárlásban. A vállalatnál a hosszú távú gondolkodást bizonyítja, hogy miközben az említett vállalkozástól az áruellátás javítását, az export fokozását remélik, arra is törekednek, hogy 1990-ig a feldolgozást is fejlesszék. Egerben a hűtőház területén gyors- fagyasztót, illetve 30—40 va- gonos mélyhűtőt létesítenek társulással. Ez ugyanis lehetővé tenné a minőségi áruk előállítását, és megfelelő érdekeltséggel a még jobb külpiaci munkát. Éppen ezért arra is gondoltak, hogy a szakcsoportok elismerésére visszatérítést adnak, ameny- nyiben a jó minőségű cikkeket folyamatosan garan. tálják majd. Mentusz Károly Hűtőkocsikban indul tőkés exportra a friss áru a Zöldért egri hűtőháziból (Fotó: Szántó György) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak, a kormány elnökének a Szovjetunióban tett baráti munkalátogatásáról szóló jelentését. Meghatározta a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlődésének előmozdítása, valamint a tárgyalások tapasztalataiból eredő feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A kormány meghallgatta és tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját dr. Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány beható eszme cserét folytatott az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tervezetéről, figyelembe véve az eddig lezajlott viták tapasztalatait is. A munka jó ütemű folytatására kötelezte az illetékes minisztereket, kormányszerveket, hogy a törvénytervezeteket kellő időben az Országgyűlés őszi ülésszaka elé lehessen terjeszteni. A Minisztertanács — a vízzel való takarékosabb gazdálkodás érdekében — határozatot hozott a termelői vízdíjrendszer felül - vizsgálatára és a továbbfejlesztésével összefüggő jogszabály előkészítésére. Grósz Károly fogadta Lothar Späthet Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön fogadta Lothar Späthet, Baden-Württenberg tartomány miniszterelnökét, aki nem hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen áttekintették a magyar—NSZK kapcsolatok néhány területét. és eszmecserét folytattak nemzetközi kérdésekről is. A találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. jelen volt Horst Meincke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Marjai József ugyancsak fogadta a nap folyamán az NSZK-beli politikust. Növekvő határfsrgalom - íj létesítmények A nemrég elkészült féléves gyorsmérleg szerint ez év első felében csaknem 17,5 millióan léptek ki, illetve be a magyar határon. Több mint 5 millió 400 ezer gépjármű haladt át a határállomásokon. Csak az osztrák határátkelők forgalma 30 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A fejlesztések, . a korszerűsítések, a jobb szervezés eredményeként gyorsabbá, gördülékenyebbé vált az útlevél- és vámkezelés, és még a legforgalmasabb helyeken sem kell fél óránál tovább várakozni a ki-, illetve a beutazóknak. Az MTI megyei tudósítói néhány fontosabb határátkelőhelyünkről készítettek felmérést a határ- és vámőrség tapasztalatai alapján. Az év első felében Sopron, Hegyeshalom, Rajka, Vámosszabadi, Komárom és Esztergom határállomásain közúton, vasúton és hajón hat és fél milliónál is többen lépték át a magyar— osztrák, illetve a magyar— csehszlovák határt. A közúti határállomásokon 1 millió 248 ezer személygépkocsi és több. mint ötvenezer autóbusz haladt át, és az előző évinél élénkebb volt a kamionforgalom is. A nagy forgalom lebonyolításában Sopron kiemelkedőbb szerepet játszott ebben az évben, mint tavaly. Az elmúlt év azonos időszakának adataival összehasonlítva most 29 százalékkal többen: majdnem hárommillió utas. turista haladt itt át. Hegyeshalomnál egymillió 600 ezer, Komáromnál 1 millió 835 ezer külföldi. illetve magyar állampolgár okmányait kezelték a határőrök ebben az időszakban. Jóval több osztrák turista jött hazánkba, de magyarok is többen mentek Ausztriába és Csehszlovákiába. Zala megyében, Letenyé- nél több mint százötvenezer turista érkezett hazánkba, és csaknem kétszázezren itt hagyták el országunkat az első fél évben. Az adatok szerint így a tavalyihoz képest itt húszezerrel több, a rédicsi határállomáson pedig tízezerrel több utast kellett a határőröknek és vámőröknek ellenőrizniük. Vas megyében Rábafüze- sen. Kőszegen és Bulcsúban is nőtt a határforgalom: 380 ezer külföldi vendég érkezett, ötven százalékkal több, mint tavaly. A legtöbben Ausztriából jöttek, de szép számmal érkezett turista az NSZK-ból, Hollandiából és más nyugati országból is. Ezeknél az átkelőknél a konvertibilis valutabeváltás kétszerese a tavalyinak. A júniusi utasforgalom majdnem nyolcvan százalékkal haladta meg az előző év júniusi forgalmát. Mozgó va- lutabeváltók is működnek, akik az érdeklődő turistáknak tájékoztatást nyújtanak az országos és helyi programokról, és útvonalat is javasolnak. A rábafüzesi átkelőnél korszerűsítették az utat. Új ABC-áruházak, vendéglátóhelyek, szállodák kezdték meg működésüket az utóbbi időben a megyében, így javult az idegenforgalmi ellátás is. A röszkei közúti határátkelőhelyen — a legnagyobb forgalmú hétvégi napokon is — általában 10—20 perc alatt folytathatta mindenki az útját. Az áthaladó utasok mindössze egynegyede volt a magyar utazó, s főképpen a hazai turisták számának csökkenésével magyarázható, hogy ezt a határátkelőhelyet a tavalyi első fél évhez képest 150 ezerrel kevesebben vették igénybe. Európa szinte minden nemzete megtalálható a ki- és belépők között, de a legtöbb utas jugoszláviai volt. A belépők a határon, az IBUSZ kirendeltségén válthatnak be valutát. A turisták angol, német és szerb- horvát nyelvű füzetekben tájékoztatást kapnak a magyarországi szálláslehetőségekről, a kulturális-szórakoztató programokról, köztük a szegedi ünnepi hetek eseményeiről. Szegeden az E5-ös út mentén több száz járművet befogadó kamionparkoló, és teniszpályával, uszodával rendelkező első osztályú kemping is várja az utasokat. A forgalom alig kisebb, mint tavaly Csongrád megye másik határátkelőhelyén, a Romániába vivő úton, Nagylakon. Kiváltképpen az NDK-beli turisták szeretnek itt átutazni a Fekete-tengerhez tartó útjukon. Vízi úton, a Tiszán száz- tizenheten hagyták el országunkat, és nyolcvanan így jöttek hazánkba. Egyre többen kedvelik a csónakkal megtehető vízi utat; útlevél- és vámvizsgálatuk az erre kijelölt szegedi kikötőben történik.
