Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
r AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megbecsülés Sokan hajlamosak rá, hogy úgymond a dolgok könnyebbik végét fogják meg. Most ne firtassuk miért. Ügy alakult, hogy ilyenek lettünk. Nagy igazságokat tartalmaz az a napjainkban gyakran hallható vicces párbeszéd, amely így zajlik le: „mennyit keresel?”, mire a válasz: „nincs nekem arra időm, hogy pénzt keressek, anny.j a munkám”. Magyarán: aki dolgozik, az még nem biztos, hogy pénzt is keres. Mostanság a munka nem mindenkinek hozza meg a jó megélhetést. mert ahhoz, hogy az ember szép summához jusson, a legtöbb esetben kevés a kifogástalan munkahelyi helytállás. Sokszor többet keres, aki egy divatos szakmát űz, mint aki egy kevésbé felkapott területen becsülettel hajt napi 8—12 órát. Ha nem többet. Aztán itt vannak az ügyeskedők, akik úgy jutnak jövedelemhez, hogy nemegyszer még a kisujjukat sem mozdítják meg. Ez utóbbira a legjobb példát azok a zöldségkereskedők szolgáltatják, akik többnyire fillérekért veszik át a termést a kistermelőktől, aztán zömében kegyetlenül megemelt áron kínálják a vásárlóknak. Hogy egyesek könnyen megszedhetik magukat, ebből nem kevesen azt a tanulságot szűrik le: nincs nagy becsülete a munkának. Előfordul olyan, aki ügyeskedését vállalkozásként igyekszlik feltüntetni, azt hiszi, ezáltal már tisztességes amit csinál... Egy, a munkát nem kellően értékelő kisebb, illetve nagyobb közösségben az már aligha számít meglepetésnek, ha a fiatalok is idegenkednek a kemény erőpróbától, e helyett a lazaságokért lelkesednek. Mindezt akkor tapasztalhattuk. amikor építőtáborozó középiskolásokkal beszélgettünk. Az egyik helyen egy kemény, sókat követelő gazdaságvezető irányította a kukoricacímerezést, már csak amiatt is, mivel a, nagyüzem^ rendkívül precízen szervezte a tevékenységét, s nem engedhette meg a kilengéseket, a felszínességet. Finoman fogalmazva is: a gyerekek na- gyon-nagyon nehezen viselték el a fegyelmet. Olyan helyről ábrándoztak, ahol kisebb az iram. nem ilyen nagy a számonkérés. A másik üzemben viszont maximálisan elégedettek voltak a tanulók, az ottani ^vezetés nem állított eléjük olyan magas mércét. Azok térték haza magvasabb tanulságokkal, akiket keményebben fogtak. Számukra ezután biztos, hogy becsülete lesz a munkának. S mivel ők jóval több pénzt kaptak, mint a második helyen serénykedők, ezért még azt is elkönyvelhetik: megérte. Ez esetben azok jártak rosszul, akik a doLgok könnyebbik végét választották. Igaz, ez sokak számára nagyon csekély vigasz. Homa János Megkezdődött a XVIII. Műemlékvédelmi Nyári Egyetem bon megismerik hazánk értékeit is. Ezután Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója lépett a mikrofonhoz. Az eltelt tizenhét év tapasztalatait ösz- szegezte előadásában, úgyis, mint kezdettől aktív résztvevője az egri kurzusoknak. Rámutatott, hogy a közel két évtized történetében voltak csúcsok és hullámvölgyek. Nem is oly rég még úgy tűnt, megfeneklik Egerben ez a kezdeményezés, de most ismét emelkedő ágában van a rendezvénysorozat. A hetvenes évek vége óta a műemlékvédelem fogalmának tágulásával a program is fokozatosan színesedett: új témakörök, új problémák kerültek az együttgondolkodás fókuszába. Az idén például a XX. századi műemlékek megőrzése a központi téma. Ez egyre időszerűbb, hiszen jelentős értékeket alkotott ez a vége felé közeledő század is. amelyek felújítása, nagy- közönség elé tárása egyre fontosabb feladattá válik. Utalt arra, hogy a műemléA hallgatók száma a tavalyi évhez képest megduplázódott, s ebben a szerencsés témaválasztás mellett kétségtelenül része van a helyszínnek is: a noszvaji De la IVÍotte-kastély ad otthont az idén a rendezvénynek. A históriát idéző falak és a festői környezet kétségkívül jó hátteret biztosítanak az elmélyült munkának és az azt követő kikapcsolódásnak. A tegnap délutáni ünnepélyes megnyitón Tóth Vilmosáé, a TIT Heves Megyei Szervezetének titkára köszöntötte a 14 országból érkezett „diákságot”, valamint megyénk állami és társadalmi szerveinek az elnökségben helyet foglaló képviselőit. Mint bevezetőjében elmondta, szűkebb hazánk és Eger kulturális életének kiemelkedő eseménye, s egyben országosan is elismert fórum a lassan huszadik évfordulója felé közeledő Műemlékvédelmi Nyári Egyetem. A résztvevők felfrissítik szakmai ismereteiket, kicserélik nézeteiket és tapasztalataikat. kapcsolatot teremtenek más országok szakembereivel, s nem utolsósorA külföldi hallgatók számára szinkrontolmácsok fordítják az előadásokat (Fotó: Koncz János) Tóth Vitmosné a TIT Heves Megyei Szervezetének titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Mendele Ferenc, az OMF igazgatója (a képen biti oldalt) tartotta meg az első előadást ki értékek megítélése a szemlélet átalakulásával változik. A korábbi, szinte kizárólagosan művészettörténeti megközelítés helyett reálisabb nézőpontra vall elismerni: a műemlékek elsősorban történeti, másodsorban etikai és csak harmad- sorban esztétikai szempontok szerint vizsgálandók. Ezután Román András, az OMF osztályvezetője tartott előadást a műemlékek körének bővüléséről, e folyamat okairól. A vacsorán jó néhány hallgató személyes ismerősként üdvözölte egymást, hiszen sokan visszatérő vendégek Egerben. A pálmát közülük kétségtelenül a Kerekes házaspár viszi el: ők 1971 óta minden évben itt vannak. — Középiskolás koromban kezdtem érdeklődni a történelem iránt, s ez a vonzalom most, nyugdíjas éveimben is megmaradt — emlékezik Kerekes Sándor. — Nagyon fontosnak tartom a műemlékvédelmet, hiszen a múlt tárgyi emlékeinek megőrzési módja a jelent is minősíti. Azontúl hogy rendkívül sok hasznos, szemléletformáló ismerethez jutunk, számos kedves emberrel is megismerkedtünk az évek folyamán. Nagyon szép ez a környezet. a házigazdák kedvesek, figyelmesek. Biztos vagyok benne, hogy újra hasz. nos és kellemes napokat tölthetünk itt. Ezen munkálkodik a TIT munkatársai és a Heves Megyéi Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének dolgozói mellett Kalmár Péter, a rendezvény főtitkára is. — Az első órák mindig a legnehezebbek — mondta, amikor megállt egy percre tegnap kora délután. — Ha mindenki megérkezik már nyugodtabb leszek. Bízom a sikerben: a környezet kétségkívül sokat segít, és jól ismerem az itteni dolgozókat is. így remélem, hogy bonyodalmak nélkül sikerül végrehajtanunk az idei programot. és vendégeink elégedetten emlékeznek majd visz- sza az itt töltött napokra. Hatvan évvel ezelőtt rendezték meg az első nyári egyetemet Debrecenben. Azóta ez a művelődési forma valóságos mozgalommá vált. E folyamat részeként hívták életre 17 évvel ezelőtt Egerben is a Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet, amelynek legújabb kurzusa tegnap kezdődött el. Több mint száz hazai és külföldi résztvevő mélyed el augusztus 5-ig ebben a történelmi múltunk megőrzését szolgáló tudományágban. Magyar-malaysiai tárgyalások Dr. Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnöke keddr» vidékre látogatott. Elsőként a Komárom megyei Sárisápi Üj Elet Termelőszövetkezetet kereste fel (Népújság-telefotó: MTI — KS) Dr. Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnöke kedden vidéki látogatással folytatta magyarországi hivatalos programját. A magas rangú vendéget elkísérte Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Baranyi Gyula, hazánk Malaysiában is akkreditált nagykövete, valamint Zai- nal Abidin Bin Mokhtar. Malaysia Budapesten is akkreditált nagykövete. (Folytatás a 2. oldalonI EREDMÉNYES FÉLÉVZÁRÁS Az aratást segítve Munkásgyűlés az Agrokernél A nehézségek ellenére is megfelelő eredményekkel zárta az idei első fél évet az Egri Agroker Vállalat. Ez reális közelségbe hozta az 1987. évi célkitűzések teljesítését is. Ennek ismertetésére, a hátralevő feladatok mozgósítására és az hratók munkájának további segítésére hívták fel a figyelmet kedden reggel a vállalat telephelyén tartott munkásgyűlésen. A kollektíva előtt Somodi Lajos igazgató beszélt. Hangsúlyozta, hogy az esztendő első felében gépekből többet adtak el a tervezettől. Ehhez hozzájárult, hogy a bérletbe kiadottak 19 millió forint értékben a forgalomban is megjelentek, részben pedig a sürgős megrendeléseknek nagyrészt eleget tettek. Tehát megfelelő és folyamatos árukészlettel rendelkeznek, amely a vásárlóknak előnyös, de a vállalatnak viszont gazdálkodási gondot jelent. Az alkatrész-értékesítésben több új kezdeményezést tettek, amely biztató a jövőre nézve. A forgalom növekedésében jelentős szerepet játszott a csehszlovák együttműködéssel felújított Tátra-, illetve Zetor-motorok és úgynevezett fődarabok forgalomba hozása az egész ország területén. A vállalat segíti a nagyüzemekben az aratási, betakarítási munkákat, folyamatos alkatrészellátás biztosításával. Üjszerű, hogy hetente két alkalommal túrajáratot indítanak a nagyüzemekbe, ahol egy-egy alkalommal 150 ezer forint értékű pótalkatrészt kínálnak. Ez a kezdeményezésük jó visszhangot váltott ki a közös gazdaságokban. Az igazgató arra is kitért, hogy az esztendő első negyedévében nem érkezett időben elég foszforműtrágya a tőkés iport behozatali tilalma miatt. Így módosítaniuk kellett a vevői igényeket. Egyébként az aratás ideje alatt a hagyományoknak megfelelően folyamatos ügyeletet tartanak, bár ezt zavarja, hogy néhány országos hiánycikkből nem tudják az üzemek igényeit kielégíteni. Például két meghatározott méretű gumiköpenyből nincs megfelelő mennyiség, néhány, az NDK-kombájnhoz szükséges alkatrész is hiányzik. Ez utóbbin úgy igyekeztek segíteni, hogy új arató-cséplő gépeket bontottak meg. és kiszedték belőlük a szükséges alkatrészeket. Az első fél évi eredményeket kedvezően befolyásolta az is. hogy többféle fi- zetésiforma-lehetőséget ajánlottak az üzemeknek. így kereskedelmi hitellel, gépbérlettel és -váltóval is a gazdaságok rendelkezésére álltak. Az igazgató felhívta a kollektíva figyelmét az esztendő hátralévő részének főbb feladataira is. Arra irányítják figyelmüket, hogy a tervben foglaltakat teljesítsék. illetve túlteljesítsék, ugyanakkor már a jövő évet is megfelelően előkészítsék. A közgazdasági szabályozó- rendszer változását figyelembe véve nagyon fontosnak tartják, hogy a mezőgazdasági üzemek igényeit pontosan felmérjék 1988-ra vonatkozóan. Ezeket pedig a hazai gyártók, illetve a külkereskedelmi vállalatok rendelkezésére bocsássák, időben. Arra törekszenek, hogy minél zavartalanabbal eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Íme a kiszállításra előkészített kombájnalkatrészek — erről is sok szó esett a munkásgyűlésen (Fotó: Szántó György)