Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
Miklós Imre találkozója nyugati újságírókkal Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke csütörtökön az újságíró-iskolán találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szervezésében megtartott nyill fórum résztvevőivel, akik kilenc nyugat-európai országból, az Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek hazánkba. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a résztvevőket a magyar egyházpolitikáról, válaszolt az állam és egyház viszonyára vonatkozó kérdésekre. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA T Profi módon... A sport bizonyos értelemben életünk történéseinek sajátos keresztmetszete. Ma már senki sem tagadja, a legnépszerűbb játéktól, a labdarúgástól az olyan sikersportágakig, mint a kajak-kenu, az öttusa vagy a vívás, az igazán nagyszerű eredmény alapvető feltétele a velük szembeni alázatosság. Pontosabban fogalmazva: a játékosok, a versenyzők akkor léphetnek valóban előre, ha énjüket igyekeznek teljes rnérték- ben alárendelni a mindennapok gyötrődéseinek, fáradalmainak, fájdalmainak. S természetesen rengeteg lemondással is együtt jár mindez! Éppen az ifjúi korban. Akkor, amikor még legnagyobb az igény a könnyed szórakozásra, az élet szépségeinek keresésére, mielőbbi megtalálására. Nos, minőig is csodáltam azokat, akik az egyszer maguk elé tűzött célt rettenetes akaratossággal, szívóssággal próbálták, próbálják elérni. Még annak vállalásával Is, hogy olykor óhatatlanul szembekerüljenek a szürkeségre, a középszerűségre vágyókkal. Így voltam ezzel, ha az ött-usázó Balczó András vagy a birkózó Hegedűs Csaba nevét hallottam, hogy még mindig a sportnál maradjunk. S lenetne még hosszan sorolni a kiválóságokat. Ugyanúgy, ahogy az élet egyéb területeiről. Például az űrhajós Farkas Bertalant és Magyari Bélát, az ifjú matematikus Lovász Lászlót, a ma már világhírű, de még mindig fiatal zongoristát, Kocsis Zoltánt. Legfeljebb csak sejtésünk lehet, mennyi küzdelem árán — elsősorban önmagukat kellett legyőzniük — jutottak el sikereikhez. Az az egy dolog bizonyos: ők is, hozzá 'hasonló társaik is — akikből napjainkban szerencsére egyre több található — mindenekelőtt prőfi módon élni, gondolkozni tanultak _ meg! Nem azt mondom tehát, hogy mindegyikünknek ugyanodéig kell eljutnunk. mint a példaként említetteknek. Nem is lehet, hiszen egy sor más feltétel — mint adottság, tehetség, környezet — nerr. lehet mindenki számára egyforma. Az a szellem, az a_ szemlélet azonban, amiről fentebb is szó esett, mindenképpen követendő a napjainkra kissé eltunyult nemzedékek előtt. Legalább azért, mert ezt kívánják tőlük-tőlünk mai tennivalóink: a nehézségekből való mihamarabbi kilábalás. De legalább hasonló olyan sikerélmények segíthetik állandósítani a jobbra törekvést, mint a lau- sanne-i vívó vb-n a női tő- rözőkét. Hogyan is mondta Ste- fanek Gertrúd a dobogó legmagasabb fokáról? „Ez nagyon boldogító érzés, ezt máskor js megismételhetjük ...” Szalay Zoltán TÁRSADALMI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Mérlegen: a tőkehús, a zöldség és gyümölcsértékesítés Minden fogyasztót érzékenyen érint, ha a boltban rosszul számol a pénztáros, félremér az eladó, nem azt a húst kapja, amit kiválasztott, vagy ha egyáltalán nincs olyan áru, amit szeretne. Épp ezért fontos, hogy egy-egy kereskedelmi területen végzett vizsgálatról visszajelzést kapjon az is, akinek érdekében mindez történik — a vásárló. A tőkehús és a zöldséggyümölcs értékesítését kísérte figyelemmel nyár elején megyénk 42 társadalmi ellenőre, az SZMT terület- politikai titkársága megbízásából. A tőkehús-értékesítés szemlézésekor szűkebb pátriánk tizenegy kereskedelmi hálózati egységébe látogattak el. Megállapították, hogy a tavalyi felméréshez képest csökkent ugyan a forintban kifejezett megkárosítás, de még így is igen magas arányú, 36 százalékos, s ez minden esetben hamis számolásból adódott. A próbavásárlások során négy alkalommal 50 fillér és 21.30 (!) között mozgott a szabálytalanul elszámolt értékösszeg. Jó dolog viszont. hogy előre darált húst nem találtak, áruvisszatartási nem tapasztaltak, és a csoportos. valamint az egyedi ártájékoztatást is megfelelőnek ítélték. S mi a helyzet a zöldség-, gyümölcsértékesítésben? Ennek keretében ugyancsak tizenegy hálózati egység „került nagyító alá”, közöttük állami, szövetkezeti és magánszektor egyaránt. Jónak találták a kínálatot paradicsomból, paprikából és uborkából. Kisebb problémák voltak a burgonya- és a hagymaellátásban — többek között az áfész lőrinci és rózsaszentmártoni kirendeltségében. Az üzletek 9 százalékában, például az áfész 24-es számú zöldségboltjában, illetve a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2104-es számú ABC-jében nem árusítottak káposzta-, illetve zöldségféléket. A boltok több mint feléből hiányzott a saláta, s még ettől is többől a retek. Ezt az árudák vezetői azzal indokolták, hogy e két zöldféle az otthoni kónyhakertekben is megterem és így nincs irántuk kereslet. Cseresznyéből. meggyből eperből sem találtak elegendőt, az üzletek mintegy 36 százalékából hiányoztak ezek a gyümölcsök. Elgondolkodtató az a tény, hogy a vizsgált egységek majd felében (46 százalékban) nem megfelelőek az értékesítés körülményei. Legkirívóbb szabálytalanságokra az áfész lőrinci és rózsaszentmártoni üzleteiben derítettek fényt, ahol például a Zöldért által kiállított számlák, a felvásárlási jegyek nehezen olvashatók, az árak feltüntetése hiányos, s az üzletek belső rendje, tisztasága sem kielégítő. A Zöldért egercsehi üzletében a minőségjelzés, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2102-es számú ABC-jében az árfeltüntetés. petőfibányai 3501 3. sz. boltjában az árkalkulációs tömb hiányzott. Ami viszont kellemesebb tény: a zöldség-, gyümölcsértékesítés ellenőrzése során mindössze egyetlen esetben történt közvetlen fogyasztói megkárosítás. 4 forint értékben. A hiányosságok feltárása, elemzése tehát megtörtént. Bízunk benne, hogy az ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit okosan használják majd fel a kereskedelmi egységek vezetői, dolgozói. a nyár további részében már kevesebb hibával találkoznak az SZMT területpolitikai titkárságának megbízottjai. A Magyar Hitelbank Rt. Igazgató Tanácsának határozata alapján az aszálykárok megelőzése érdekében pénzügyi támogatást nyújtanak a termőföldek öntözéséhez a banknál számlát vezető állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek. Az egriek még jól emlékeznek arra a napra, amikor 1976-ban váratlanul leomlott a Dobó-bástya. A történtek figyelmeztettek a tarthatatlan állapotokra, jóllehet a déli várfal életveszélyessé válását már korábban megelőzték. Az 1980-as évek elején indult el a Heves megyei törekvés, amely a vár helyreállítására, az átfogó tervek egységes program alapján történő elvégzésére, a szükséges pénzügyi források középtávú tervben való rögzítésére irányult. Ehhez jelentős támogatást nyújtott az Országos Tervhivatal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Az egri vár állagmegóvására a VI. ötéves terv időszakában 40 millió forintot irányoztak elő, ám a központi terven felüli forrásból ez több mint 100 millió forintra növekedett. Amint az a Heves Megyei Tanács végrehajtó bizottsága leutóbbi ülésén kitűnt: javult a szakmai szervekkel az együttműködés, a vármúzeum felkészült a már helyreállított részek kezelésére, karbantartására. ’ A megyei tanács még az elmúlt ötéves tervidőszakban hosszú távú programot készített a történelmi nevezetesség megóvására. Szerkezetileg újjáépült a Dobó-bástya, megépítették a déli vizesfolyosót, megerősítették a Török-bástya alap- falát, s rendezték a Setét- kapu fölötti területet. A VII. ötéves terv időszakában 72,3 millió forintot hagytak jóvá a legsürgősebb feladatokra. Ám az Állami Eszerint az MHB a július 22. és szeptember 15. közötti időszakban átvállalja a mezőgazdasági üzemek által fizetendő öntözési vízdíjak 50 százalékát. A bank kezdeményezése a mezőgazdasági nagyüzemek 40 százalékát érinti. Tervbizottság vonatkozó ha - tározata szellemében egyéb erőforrásokat is bevontak. Az egri városi tanács a pin- cekár elhárítási munkáira 30 millió, a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Mátra—Bükki Intéző Bizottság öt-öt millió forint támogatást nyújt. A megyei tanács az 1985. évi maradványból 14,5 millió forintos hozzájárulásból segíti a munkákat. A tervek szerint megerősítik a nyugati támfalvárfal rendszert, mivel ez a szakasz veszélyezteti leginkább az alatta lévő városrészeket. Helyreállítják a pincék, kazamaták vizesfolyosóit, s megoldják a felszíni csapadékvíz-elvezetést. Befejezik a csatornázást, s parkosítják a már felújított területeket, hogy bekapcsolhassák a látogató-útvonalakba. Már megkezdték az északi várfal helyreállítását, a belső munkák közül pedig említést érdemel a képtár épületének felújítása, a Gárdonyi-sír környékének rendezése. A pénzügyi fedezet biztosítása azonban nem zökkenőmentés: a keretösz- szeg ez évben már 7,3 millió forinttal csökkent, így az állagmegóvási munkák üteme lassúbb a kelleténél. A következő években pedig indokolt lenne még a gótikus palota felújítása, az idegenforgalmi utak kialakítása. Ezért is keresik Heves megyében a módot a források ésszerűbb csoportosítására. hogy még vonzóbb legyen Közép-Európa egyik legszebb történelmi emléke. A nyári hónapokban is bőséges a kínálat az egri Egészségház utcai húsmintaboltban Zöldségből ,jó az ellátás az egri strandfürdő előtt (Fotó: Szántó György) 125 MILLIÓ FORINT Az egri vár megóvására Svájci parlamenti delegáció megyénkben A hazánkban tartózkodó svájci parlamenti delegáció tegnap egynapos látogatásra érkezett megyénkbe. A tizenkét tagú küldöttséget, melynek vezetője Jean-Jacques Cevey, a Svájc; Nemzeti Tanács elnöke, a kora délelőtti órákban Egerben, a megyeházán fogadta Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. A baráti találkozón jelen voltak Kócza Imre, Árvái Lászióné és Puskás Sándor országgyűlési képviselők is. Schmidt Rezső megyei tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket, s ismertette szűkebb hazánk ipari-mezőgazdasági fejlődését, kereskedelmi helyzetét. Szólt a közel ezeréves megyeszékhely történelméről, fellendülő idegenforgalmáról is. „Reméljük, hogy a nálunk töltött idő emlékezetes marad önöknek és kellemes emlékekről. szép látnivalókról, szíves vendéglátásról adhatnak tájékoztatást országukban” — mondotta. A vendégek a délelőtt folyamán megtekintették Eger történelmi belvárosát, megismerkedtek a műemlékekkel. Ezt követően ellátogattak Szilvásváradra, a Sza- lajka-völgybe. A délutáni órákban az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben Rudas Sándor elnök fogadta a delegációt, tájékoztatta termelési eredményeikről, kiemelve a háztáji integrációt. Ezt követően a Kará- csondi Kossuth Tsz-be látogattak, ahol Sebők József. a termelőszövetkezet elnöke. országgyűlési képviselő- megismertette a vendégeket a nagyüzemi aratási munkáikkal. A svájci parlamenti delegáció az esti órákban elutazott megyénkből. A vendégek az egri Széchényi utcán (Fotó: Perl Márton) Banktámogatás az öntözéshez
