Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 23., csütörtök BE 3 f. NDK LENGYELORSZÁG A fesztivál meghozta a nyarat Látogatóban Halle megyei testvérlapunknál Háromszázhatvanezer ember két nap alatt — ez bizony igen szép néző­szám — különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy egy megyei újság sajtó- fesztiváljára voltak ennyien kíváncsiak. Igaz, e lap, a Freiheit, azaz a Szabadság az NDK Halle megyéjében jelenik meg, s ott a méretek mások, mint nálunk. Ifjú­gárdisták Bernd Warkus a népszerű xilotonvirtuóz Hans-Dieter Krüger főszerkesztő megnyitja a fesztivált A megyében 680 ezren él­nek, s az N5ZEP itteni orgá­numának példányszáma meghaladja a napi félmil­liót! Tegyük még hozzá, hogy a lap utolsó oldalát a harmincegy járásban az ot­tani hírek és információk töltik ki. hála a fiókszer­kesztőségeknek. Testvérkap­csolataink révén a Népújság egy-egy munkatársa is eljut az évente megrendezett „Pressefest”-ekre, s egyúttal megismerkedik a lapkészítés ottani módszereivel, hagyo­mányaival is. A sajtófesztivál önmagá­ban is nagy élmény; évről évre a német precizitás és szervezőkészség újabb bizo­nyítékául szolgál a megfi­gyelőknek, sokszínű elfog­laltságot kínál a közönség­nek. A rendezvényt egy gála­koncert nyitotta, melyen az NDK-beli szórakoztatóipar élvonala mellett a szocialis­ta országokból érkezett ven­dégművészek is felléptek. Revü, tánczene, kínai cir­kusz, bűvészek és népzené­szék követték egymást a gyorsan pergő műsorban, s a közönség nagy szeretettel fogadta kedvenceit. Mikor megszólalt a sramli, az em­berek összekapaszkodtak és így ringtak ide-oda a széksorokban. Másnap és harmadnap ugyanez a program pergett — természetesen kibővítve újabb szereplőkkel — a Saale folyó ágaitól körül­ölelt sziget szabadidőpark­jának hatalmas színpadán, illetve a sportcsarnok lelá­tói előtt. A másik színpa­dot az elsőtől tisztes távol­ságra állították fel. Ennek oka: itt a fiataloknak szólt folyamatosan a pop és a rock, délelőttől sötétedésig. A kínai artisták bemutatója A sétányok mentén végig büféket építettek. Csapolt sörért, virsliért, finom tej­színes fagylaltért álltak sor­ba itt az emberek. A kicsi­ket körhinták, céllövöldék, ajándékos sátrak csalogat­ták. Még egy kisiparos is kínálta szolgáltatásait: bár­kinek ingyen (pontosabban a lap költségére), megrepa- rálta az esernyőjét. Amire szerencsére nem volt szük­ség a fesztivál alatt. bár dr. Hans-Dieter Krüger fő- szerkesztő mindvégig ag­gódva kémlelte a kiderülő- beboruló eget. A ráncok csak a vasárnap esti záró­program: a Händel zenéjé­re koreografált tűzijáték utolsó rakétájának ellobba- nása után simultak ki hom­lokán, amikor körülvették a sikeres lebonyolításhoz gratulálok. Bizony kemény munka folyt itt. a népünnepély hát­terében. A szerkesztőség minden munkatársa talpon volt végig, rendezők serege ügyelt a zökkenőmentes programbonyolításra. Egy nagyobb tóra való. jófajta sör, kolbász- és kenyérhe­gyek fogytak el. Kisorsoltak tizenkét autót és rengeteg egyéb nyereményt. És még egy külön öröm is érte a halleiakat, ezen a június végi hét végén. „Szeptembertől mostanáig csak áztunk, fáztunk — mondogatták sokan. — A Pressefest végre meghozta a nyarat.” Jubileumi eszperantó­világkongresszus Varsóban de rO VARSOVIO 1987 ?00-jara Jubileo Zamenhof tizennégy éves volt, amikor Varsóba köl­tözött a családjával. Itt, Lengyelország fővárosában érlelődtek meg véglegesen a nemzetközi nyelv megalko­tásával kapcsolatos gondola­tai, amelyek még szülővá­rosában, a soknemzetiségű Bialystokban kezdtek ala­kulni. Itt, a még ma is lé­tező kis magánnyomdában született meg 1887-ben az „Unna Libro”, az eszperan­tó első tankönyve az oro­szok számára. Napjaink élő és funkcio­náló nemzetközi nyelvének múltja, mozgalma szoros szálakkal kötődik tehát Var­sóhoz. Itt zajlott le a vilá­gon az első eszperantó nyel­vű beszélgetés a fiatal ve­gyészmérnök, Antoni Gra- bowski és Zamenhof között, akit az UNESCO 1959-ben, születésének századik évfor­dulóján ,,az emberiség nagy fiaként” tisztelt meg. Var­sóban éltek és dolgoztak a mozgalom és a kultúra ki­váló lengyel úttörői, akik­nek erőfeszítései és önfelál­dozó munkája megteremtet­ték a lehetőségét annak, hogy a nemzetközi nyelv fokozatosan elterjedjen az egész világon. Nem véletlen tehát, hogy az eszperantó 100. születés­napja megünneplésének, a jubileumi 72. eszperantó-vi­lágkongresszusnak Varsó ad otthont július 25. és augusz­tus 1. között. A lengyel fő­városban korábban már két világkongresszust is rendez­tek: 1973-ban a mozgalorp félévszázados jubileuma megünneplésére, és 1959-ben Zamenhof születése 100. év­fordulójának évében. A jubileumi kongresszus­nak a nemrég újjáépített Kultúra és Tudomány Pa­lotája ad otthont. Ez az im­pozáns kultúrközpont 234 méter magas, és számos színházterem, mozi. múze­um, kongresszusi terem ta­lálható benne. Nagytermé­ben 3200 ember fér el, de a Lengyel Televízió biztosíta­ni fogja annak a lehetősé­gét, hogy az ünnepélyes megnyitót és az ott zajló egyéb eseményeket a kong­resszus minden résztvevője, és az érdeklődők is láthas­sák a színház- és vetítőter­mekben, és a kongresszusi palota előtti nagy téren el­helyezett képernyőkön. A kongresszus fő témája a centenáriumhoz kapcso­lódik: „Az eszperantó — a nemzetközi kultúra száz éve”. A művészeti progra­mok is rendkívül gazdag­nak ígérkeznek: tíznél több színházi előadás, 20 koncert, 12 kiállítás, nyilvános ün­nepségek, fogadások, film­vetítések. folklórestek szóra­koztatják majd a vendé­geket. Az Egri Csillagok Mgtsz kertészete eladásra kínál Asparagus Sprengeri zöldet 2,— Ft/db egységáron. Eger, Faiskola u. 5. sz. alatt. Telefon: 36-13-198 ÉRTESÍTJÜK KEDVES ÜDÜLŐ VENDÉGEINKET, HOGY A MÄTRADERECSKEI STRANDFÜRDŐ 1987. JÚLIUS 21-TŐL ÚJRA ÜZEMEL. Reggeltől estig ment a műsor a nagyszínpadon Koncz János A tanácskozás székhelye, a Kultúra és Tudomány Palotája A hallei revübalett bemutatója A világ­kongresszus emblémája

Next

/
Thumbnails
Contents