Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ EGRI VÁRTÓL A TÁJHÁZAKIG Múzeumok - csúcsidőben Új lendülettel... A társadalmi-gazdasági reform következetes folytatása nem nélkülözheti a tenniakaró, vállalkozó szellemű emberek érvényesülését. Szükség van arra, hogy új lendülettel folytassuk az építőmunkát és ennek alapján kellő megbecsülést kapjon a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A párt Központi Bizottsága által július elején közzétett állásfoglalás a társadalmi-gazdasági kibontakozási program alapvető céljaként az élet minden területén a lépésváltást. a lendületes munkát határozta meg. Létkérdés, hogy megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat és hogy fokozatosan meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítanunk az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz való igazodást. Elengedhetetlen a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítás, a műszaki fejlesztés, a termeléshez szükséges ráfordítások mérséklés^. Ebben pedig a szak- és betanított munkásokon kívül hallatlan fontos szerep jut az értelmiségieknek. A társadalmi, gazdasági változásokhoz, a kibontakozáshoz munkájuk, alkotó közreműködésük nélkülözhetetlen. Ezért az állásfoglalás is kiemeli, hogy tegyen erőfeszítéseket a kormány, de nem kevésbé a vállalatok, a termelőegységek vezetői. hogy az értelmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A jól felkészült diplomások ugyanis személyes példamutatásukkal, aktív közéleti szereplésükkel kisugárzó hatással lehetnek egy-egy kollektíva tenniakarására, mai, de még inkább holnapi eredményeire. A kibontakozás programjának megvalósítása tehát nem nélkülözheti a nagyobb szakképzettséget, a széles körű műveltséget. Természetesen az élethez, a változó szükségletekhez kell, hogy igazodjon a jövőben az oktatás, a szakképzés szerkezete. Az, hogy például milyen lesz a fogaskerék, azt jó felkészültségű esztergályosok munkája dönti el. Hogy milyen egy számítás technikai program? Azt pedig a ráfordított szellemi munka nagysága határozza meg. Ma egy termék értékét a világpiac akkor értékeli magasra, ha a létrehozására fordított szellemi hányad magas! Tehát igenis el kell ismernünk sokkal jobban ezt a tevékenységet, az értelmiségiek derékhadának alkotásait, hogy minél inkább érdekeltek legyenek ebben. Ehhez is nyilvánvalóan új lendület kell, amelyet érdemes vállalni, mert megéri a fáradságot, a ráfordítást. Mentusz Károly A rekkenő hőség ellenére nem lankad az idegen- forgalom. Turisták tömege özönlik a látnivalót kínáló városokba. Vajon ugyanez az érdeklődés figyelhe- tő-e meg a kisebb településeken lévő tájházak, múzeumok esetében is? Figyelmünk arra irányult, hogy mennyien kíváncsiak Heves megye emlékeire, milyen a csúcsidény a múzeumokban. A megyeszékhely vonzásában Budapest és a Balaton után hazánk leglátogatottabb idegenforgalmi helye: Eger. Mint azt Zaryné Vasas Annától, a Dobó István Vármúzeum közművelődési munkatársától megtudtuk: július végéig 392 ezren érkeztek a vármúzeumba. A -kiugró a májusi hónap volt, hiszen az iskolai kirándulásoknak ez az ideje. Ekkor a 160 ezer betérőnek csaknem a fele volt diák, s nézte meg az egri vár történetét bemutató kiállítást, a romkertet, a képtárat, s a kazamata hűs, föld alatti folyosóin ismerkedett a múlt emlékeivel. Az állandó kiállítások mellett igen népszerű a magyar népviseleteket és hímzéseket bemutató tárlat, de sokak fantáziáját megmozgatja az úgynevezett „börtönkiállítás” is. A május 18-án megnyílt Széchenyi utcai Telekessy-patika is egyre közkedveltebb. Az egri Líceum látnivalóit eddig 30 ezer 179-en tekintették meg. A műemlék könyvtárat, a dísztermet, a csillagászati múzeumot 16 ezren ismerték meg az utolsó tanítási napokban az ország különböző helyeiről érkezők. Helyi ritkaságok — Szólni kell a megyénk kisebb településein levő tájházakról, helyi kuriózumokról is — mondja Vasas Anna. — Az első fél év statisztikája alapján kiemelkedik Párád, ahol a Palócházban májusban 8348-an voltak, a kocsimúzeum pedig az első fél évben 80 ezer látogatót fogadott. Az érdeklődés nem hagyott alább júniusban sem, hiszen ekkor több mint 26 ezren jártak itt. Sokak érdeklődését váltotta ki az ősi fafaragó mesterség emlékhelye, ahol Asztalos Johák gyűjteményét tették közkinccsé. Az első hat hónapban 17 ezer 106-an csodálták meg a míves darabokat. Kiemelhetjük a természeti szépségeiről ismert Szilvásváradot, ahol a lovastörténeti kiállítást az első fél évben 9200-an látták, az erdei szabadtéri múzeumot pedig körülbelül 70 ezren keresték fel az utolsó tavaszi hónapban. Nem kerüli el a turisták figyelmét az 1985-ben átadott erdészeti múzeum sem, amely egy régi kúriában kapott helyet. Ugyancsak itt. az Orbán-házban. a Bükk természeti képéről látható érdekes gyűjtemény, amelyet körülbelül 6000-en tekintettek meg eddig. A festői környezetben elhelyezkedő kisnánai vár és a szlovák parasztház együtt 4371 természet- és műemlékrajongót csábított be januártól júniusig. A legtöbben, 1649-en szintén az ötödik hónapban jártak itt. Látnivalók a Mátra alján A gyöngyösi Mátra Múzeum közművelődési munkatársától, Géczi Józseftől megtudtuk, hogy májusban dívik leginkább a múzeumlátogatási kedv. Igen népszerű a Gyöngyösi évszázadok című összeállítás, mely a város múltját idézi, az Ember és természet című, mely a vadászat történetéről szól. A Mátra természetrajzát bemutató anyag június 29-ig volt megtekinthető. Ez a közkedvelt gyűjtemény a felújítási munkálatok után 1988 októberétől kerül ismét a nyilvánosság elé. 1984-től a Fő tér 10. szám alatt, a második emeleten tekinthető meg Hermann Li- pót. Munkácsy-díjas festőművész állandó kiállítása, amely hozzávetőlegesen 4000 látogatót vonzott a közelmúltban. Idén, a körülbelül 66 ezer érdeklődőből 30 ezer volt. iskolás, akiknek a tanulmányait segítő múzeumi órákon adtak értékes információkat a szakértők. Említést érdemelnek az időszaki kiállításokkal jelentkező hatvaniak és hevesiek, a dormándi Remenyik- ház, a mikófalvi kisnemesi lakóház és kovácsműhely, a verpeléti kovácsmúzeum, a noszvaji, átányi, abasári, nagyrédei tájházak is. A nem a teljesség igényével készült gyorsmérlegünk szerint a megye múzeumaiban 1987 első fél évében körülbelül 900 ezer vendég járt, ennek több mint egyharma- da a csúcsidőben kereste fel az emlékeket. A legnagyobb figyelem változatlanul a megyeszékhelyre irányul, hiszen a látogatók mintegy hatvan százaléka kíváncsi az egri múzeumokra. B. Szabó Pál Az egri vár történetét bemutató kiállítás Párád: Asztalos Johák fafaragó i|j műremekei (Fotó: Perl Márton) Mátrai barangolás A nyári hónapokban is népszerűek a Mátra kiránduló- helyei. Felvételeinken: a gyömrői általános iskolások ismerkednek az ország legmagasabb pontjával, a Kékes- tetővel (Fotó: Szántó György) EGYMILLIÁRDOS RÉSZVÉNYJEGYZÉS A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele Július’ 22-én Budapesten a Magyar Nemzeti Bank és 39 külföldi bank képviselői 400 millió dolláros konzorciális hitelmegállapodást írtak alá. A hitel lejárata 8 év, kamatozása a mindenkori lon- donfi bankközi kamatláb, plusz háromnyolcad százalék. A bankkonzorcium szervezői a világ legnagyobb és legismertebb bankjai közé tartoznak: Arab Banking Corporation, Bahrein Deutsche Bank, Luxemburg SA; The Long-Term Credit Bank of Japan Ltd., Tokio; Morgan Guaranty Trust Company of New York, valamint a National Westminster Bank plc, London. A hitelműveletben angol, bah- reinii, egyesült államokbeli, francia, japán,- kuvaiti, német szövetségi köztársaságbeli, norvég, olasz, osztrák, portugál és svéd bankok vették részt. * Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. nemrég 1 milliárd forintos alaptőkeemelést határozott el. Az 1000 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvényt egy hónap alatt hiánytalanul lejegyezték. A bank szakemberei az alaptőke 6,6 milliárdról 7,6 milliárd forintra történő felemelését üzleti sikernek könyvelik el, mert a részvényeseknek fizetendő osztalék kigazdálkodására a banknak ily módon megnövekedett a mozgástere. Az igénybe vehető — központi banki — refinanszírozási hitelek mértéke, az egy adósnak nyújtható kölcsön összege ugyanis az alaptőkétől függ. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a tőkeemeléssel több mint száz új részvényessel gyarapodott.
