Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 18., szombat 13. YMui/W lett 1 Jk ■ jp ajánlata vele? Szusza Ferenccel beszélget Szilágyi János Az induló képsorra — remek Szusza-cselsorozat után nagy gól, az ezerfejű Cézár, a roskadásig telt lelátó emberarca — már csak az idősebbek mondhat­ják. mi még ezt is megéltük. Jómagam nem láttam ját­szani az Újpest klasszis jabbösszekötőjét, de filmes megidézését, a hátrafésült hajú csatárt és a később Egerben megismert ősz hajú, elegáns szakvezetőt szíve­sen láttam most így, együtt. A vasárnapra kora dél­után (16.40) műsorra tűzött beszélgetés egy manapság keveset „közszereplő” sport­ember jelenét, múltját, a lab­darúgásról alkotott vélemé­nyét tárja elénk. Korrajz is az, amikor Szusza Ferenc a kezdetek­ről vall. Ö is az újpesti Ju­taréten nevelkedett, ahol, ha labda volt, — fájdalmunkra ennek ellenkezője is előfor­dult gyakorta —. látástól vakulásig játszottak. Rá ha­mar mosolygott a szerencse, korán felfedezték, már 17 éves korában profiszerződést kapott, és bemutatkozott 1941-ben az NlB I-ben. In­nen indult egy hosszú és eredményes játékoskarrier, amit hasonlóan jegyzett edzői pályafutás követett. A kérdező, Szilágyi János, nem hagyhatta ki, hogy a sportág, az akkori labdarú­gók társadalmi presztízséről és anyagi megbecsüléséről faggatózzék. A kiváló rúgó­technikájáról legendás sportember nem titkolta, hogy játékosként mindig jól megfizették. Ám ő — nem úgy mint sok tehetséges tár­sa — nemcsak sokat kere­sett. hanem a pénzéből so­kat meg is tartott. Keretbe foglalva kötődé­sét a bőrlabdához: 21 aktív év befejezéseként. 1960-ban még az Újpesti Dózsa baj­nokcsapatának tagja lehetett, ezt húsz évig edzői állomá­sok követték, idehaza, majd 1970. és 1980. között külföl­dön. (Két év a lengyel Gór- nik Zabrze-nél, hat év a spanyol Betisnél, egy a Real Madridnál.) A gazdag tapasztalatok mellett elsajátította a spa­nyol, az angol és a német nyelvet. Számunkra hiányzik, hogy Egerről nem tesz említést, a vidéki, edzői szerződései közül, csak Győrt említi. Ha belegondolunk ebbe a sike­res életútba (csak a szépre emlékezünk?), talán nem il­lett bele az a kis megfenek- lés. 1969-ben vele esett ki az Egri Dózsa az élvonalból. (Nem horribilis összegért, nyolcezer forintért ült le az egri kispadra, azaz vállal­kozásában a sportszeretet dominált. Juhász Károly­nak, az akkori szakosztály- vezetőnek a hívására jött Szusza, a rendőr őrnagy. A visszaemlékezők szerint profi hozzáállást várt La- kingeréktől, nem tagadva szerepében azt: „Nem taní­tani, hanem menedzselni akarom a csapatot!” Saját példáját is gyakran említet­te játékosai előtt, hogy a technikáját az edzésidők után, túlórában csiszolta. Gyakran ízelítőt is nyújtott cseppett sem megkopott tudásából. A 16-osról tízből kilencszer eltalálta a kapu­fát ott, ahol előre megmond­ta. Szegény Landi-kapus, „Kígyó” szenvedett muské­tás tudományától a legtöb­bet. Hiába mondta a mester előre, hogy hova fogja rúg­ni a labdát, ment, vetődött érte. de nem sokszor fogta meg a labdát. Budavári Sándor Pályázati felhívás! A Gyöngyszöv Áfész 1987. szeptember 1-től az alábbi kiskereskedelmit és vendéglátóipari egységeket szerződéses üzemeltetésre átadja 1992. augusztus 31-ig. 102. sz. élelmiszerbolt, 103. sz. élelmiszerbolt, 132. sz. élelmiszerbolt, 133. sz. élelmiszerbolt, 142. sz. élelmiszerbolt, 152. sz. élelmiszerbolt, 153. sz. élelmiszerbolt, 154. sz. élelmiszerbolt, 163. sz. élelmiszerbolt, 172. sz. élelmiszerbolt, 181. sz. élelmiszerbolt, Ä7 182. sz. élelmiszerbolt, 183. sz. élelmiszerbolt, 201. sz. élelmiszerbolt, 211. sz. élelmiszerbolt, 213. sz. élelmiszerbolt, 217. sz. élelmiszerbolt, 110. sz. borszaküzlet, | 353. sz. italbolt, 313. sz. italbolt, 147. sz. Tüzép-telep, Gyöngyös, Kontbíró u. 2.| Gyöngyös, Jászsági u. 3/3. i Atkár, Hunyadi u. 41.' Atkár, Lenin u. 1.| Vámosgyörk, Vörös Hadsereg u. 39. j—, Adács. Bajcsy-Zs. u. 21.^ Adács, Kossuth u. 40. [ Adács, Hársfa u. 1.. Visznek, Szabadság u.l Gyöngyöshalász, Kossuth u. 1.1 Nagyréde, Fő u. 2. Nagyréde, Szabadság út 46.1 Nagyréde, Rákóczi u. 98. r\ Gyöngyöstarján, Dobó u. 29._Hf Gyöngyöspata, Arany János u. 4. Gyöngyöspata, Fő út 85. Szűcsi, Rákóczi u. 35. Gyöngyös, Rózsa u. Adács, Hársfa u. 1. Nagyréde, Atkári u. 1. Vámosgyörk, Vörös Hads. u. 46. A pályázatot 1987. aug. 15-ig kell benyújtani az áfész központjába, GYÖNGYÖS, Fő tér 7. sz. A versenytárgyalás 1987. augusztus 24-én, 9.00 órakor lesz az áfész központi irodájának tanácstermében. ._. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet A rr hálózatirányítási osztálya ad. " w EGRI ÖTTUSÁZÓK AZ „EZERSZEMŰ" ORSZÁG FÖLDJÉN Vendégségben Korpeláéknál A helyi lapban az Itä Savó ban megjelent fotón Tomaschof Sándor (jobbra) gratulál a győztes finn Kosunennek IIII/3. A kis 25 méteres uszoda, ahol háromszáz méteren mérték össze tudásukat az öttusázók, magán viselte a modern finn építészet leg­jobb erényeit. Könnyűszer­kezetű, fénnyel teli, a ter­mészettel kontaktust tartó — csupa üvegfalán át pom­pás tóparti nyírfaliget nyug­tatja az oda tévedő tekinte­tet — sportlétesítményben zajlottak a vízi összecsapá- csok, skandináv fölény je­gyében. Úszásban is a válo­gatott finn öttusázó Kosu- nen bizonyult a legjobbnak 3:21,7 mp-cel, megelőzve a vízen ugyancsak remekül sikló svédeket. Marlidot és Danielssont. Kis csapatunk­ból Orosz Laci szelte a leg­gyorsabban a hullámokat, hatodikként érintve meg a falat. A többiek is hozták ugyan magukat, de ez saj­nos kevésnek tűnt ahhoz, hogy a finnek úszással szer­zett pontelőnyét behozzuk. A csapatversenyben élt még a remény, mert itt a házigaz­dák előnye nem volt olyan tetemes, (mindössze 60 pont­tal vezettek). Az egyéni verseny azonban már lénye­gében négy szám után el­dőlt, Kari Kosunen javára, aki a futás előtt már több mint 200 pontos előnyre tett szert Tomaschof Sanyi előtt. Néhány mondat erejéig még szeretnék visszatérni a finn építészetre. Az ország hatalmas területéhez mér­ten nem bővelkedik törté­nelmi műemlékekben, az e századi finn építészeti tö­rekvések esztétikus látvá­nya azonban kárpótolhatja az idelátogatót. Jártunkban- keltünkben mi is tapasz­taltuk, hogy igyekeznek a természeti egységet legke­vésbé megbontva, a lehető legkisebb „tarolást” végezve építkezni. Az embernek az a benyomása támad, hogy az épületeket szinte a fák közé emelik, így azok fel­üdítő látványt nyújtó, ter­mészetes díszítőelemekül is szolgálnak. Nem egy utca egyik oldalát fenyőkkel be­nőtt hatalmas sziklatömb foglalja el, a szemközi jár­dán sétálgató idegenek nem kis ámulatára. Ha sivár, ko­pár. egyhangú lakótelepe­inkre gondolok, bizony nem ártaná egy-két hasznosítha­tó ötletet ellesni távolba szakadt rokonainktól. Házigazdáink a 4000 méte­res terepfutás útvonalát is a város egyik csodálatos. kies parkerdejében jelölték ki. Ebben a számban már valóban arattak az egriek — megkaparintva az első három helyet — a többiek­nek csak néhány fonnyadt levelet hagyva a babérko­szorúból. A leggyorsabban a tapasztalt Tomaschof szed­te a lábát, mögötte pedig kisvártatva a Fekete fivérek, Gábor és Imre futottak át a célvonalon. Rudi csak tizen­harmadiknak érkezett — ne­ki nem erőssége a futás. A végelszámolásnál a csa­patversenyben a finnek 30 pontot megőriztek előnyük­ből, az egyéni viadalon pe­dig kétség sem férhetett Kosunen győzelméhez. Ez­úttal csapatban és egyéni­ben is a dbbogó második fo­kára állhatott megyénk öt- tusás legénysége, a négy nemzet sportolóit (finnek, svédek, lengyelek, magya­rok) felvonultató nemzetközi vetélkedést követően. Még a délután folyamán befutott a Korpela család meghívása, szállodánkban, a Seurahuonéba. Esti szauná­zásra szólt a kedves invi­tálás, tóparti nyaralójukba, amely úgy 20 kilométerre feküdt a várostól. Mielőtt beléptünk volna a 80—90 fokos levegőjű szaunázó- helyiségbe. egy kis tollas- labdázással mozgattuk át autózástól elgémberedett tagjainkat. A jól befűtött szaunában már várt minket a leveles nyírfavesszőnya- láb. Úgy húszpercnyi inten­zív verejtékezés és „pas- kolás” után, belevetettük magunkat a tó nyolcfokos vizébe, hogy alig néhány tempó után máris a száraz­ra kívánkozzunk. Miután felöltöztünk, lesétáltunk a tó partjára, és megálltunk a gömbölyűre csiszolt sziklá­kon. Előttünk a végtelennek tűnő messzeség terpeszke­dett, a túlsó part csupán vékonyka sötét csík volt a látóhatár peremén. Mindent átölelt, beborított a háborí­tatlan csönd és nyugalom, amelyet talán csak a moc­canatlan, áttetsző levegőjű, északi tájakon találhat meg korunk embere. A házigaz­dákkal folytatott beszélgeté­sen kiderült, hogy a sport szeretettnek távolba nyúló gyökerei vannak a Korpela családban. Az ifjú öttusázó Korpela anyai nagyapja a világhíres finn „futógéppel” Paavo Nurmival is mérkőz­hetett egykoron. Az utolsó napon vendéglá­tóink még elvittek Punka- harjuba, ahol megtekinthet­tük a mesterségesen kiala­kított barlang nagyszerű ki­állítási helyiségeit és pom­pás akusztikájú koncertter­mét. A falakon lógó szür­realista képeken kívül, tér­kompozíciók és vízesések késztették csodálkozásra az ide betérő tárlatkedvelőket. Búcsút vettünk finn sport­barátainktól, és máris Vai- nikkala felé robogtak ve­lünk a Mercedesek. Az eső megint ömlött, szemérmesen eltakarva előlünk az északi vidék bájait. Gondolataink már hazafelé szálltak, se­besebben bármiféle gépcso­dánál. Szinte még fel sem ocsúd­hattunk mélázásunkból. már a Malév gépén ültünk, alat­tunk már a Kárpátok bor­zas hegyhátai „ácsingóztak”, és kiéhezve a hazai szóra szinte habzsoltuk, tömtük magunkba a magyar újsá­gok betűit. Átéltük azt, amit már annyi utazó előttünk. Azt az egész lényünket be­töltő, 'bizsergető melegséget, amit akkor érezhet az em­ber, ha újból hazai földre teszi a lábát. (Vége) Buttinger László AGRIA ’87 - MAGYAR NEMZETKÖZI NYÍLT BAJNOKSÁG Külföld erősebb Edző­továbbképzés Tájékoztatjuk azokat a közép- és felsőfokú edzői végzettséggel rendelkező edzőket, akiknek edzői iga­zolványa 1988. VIII. 31-ig érvényes, illetve akiknek most is érvénytelen, hogy a TE Továbbképző Intéze­te a következő sportágak­ban szervez továbbképző tanfolyamat az 1987/88. tan­évben: középfokú edzők: asztalitenisz, cselgáncs, eve­zés, íjászat, kézilabda, lab­darúgás, műugrás, öttusa, súlyemelés, torna, úszás. Szak- és mesteredzők: atlé­tika, evezés, íjászat, kajak­kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás. Jelentkezés: levelezőlapon, telefonon vagy személyesen; név, lakcím és sportág meg­jelölésével. Levélcím: TFTI Budapest, 1123, Alkotás út 44. Telefon: 564-444/293 mel­lék, vagy 565-966. Nemcsak az ellenfelek, ha­nem a kánikulai meleg is nehezíti a sakkozók dolgát Egerben, a dohánygyár kul­túrtermében. A nyílt baj­nokság erőviszonyai a har­madik forduló után lassan kezdenek kirajzolódni. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a külföldről érkezett játékosok az itt elindult ma­gyar élgárdánál felkészül­tebbek. A harmadik forduló meg­lepetését a csehszlovák Ga- zik és a holland Tóik szol­gáltatta, az NDK-beli nagy­mesterek, Bönsch és Vogt legyőzésével. A kétpontos magyarok közül négy is el­vérzett a folytatásban. Né­hány eredmény: Gocev (bol­gár)—Gurivics (szovjet) 0— 1, Ilinic (jugoszláv)—Radnó­ti 1—0, Yrjola (finn)—Sikló­si 1—0. Raskovszkij (szov­jet)—Lindgren (svéd) 1—0. Az eddig száz százalékosak, hárompontosak köre a füg­gőjátszmákat nem számítva 9, ha Horváth Gy. megnye­ri Eperjesi elleni gyalogelő­nyös állását, vagy ha ellen­fele fordítani tud, lehet ma­gyar is az élmezőnyben. Az egri sakkozók pénte­ken jól szerepeltek. Mészá­ros és Sándor sötét bábukat vezetve bizonyult jobbnak magyar, illetve osztrák el­lenfelénél, dr. Gara fehérrel nyert a holland Olthof el­len. Bencze dr. a korábbi Bana elleni sikere után klubtársához, Konczhoz ha­sonlóan a függőben maradt állás folytatására kénysze­rült. Hét végi sportműsor SZOMBAT Labdarúgás: Kispályás baj­nokok megyei tornája. Eger, vá­rosi stadion. Salakos pálya, 9 óra. Berán-kupa ifjúsági torna. Eger, Mezőgazdasági .Szakközép- iskola, 9 óra. Sakk: Agria ’87 nemzetközi nyílt országos bajnokság, negye­dik forduló. Eger, a dohány­gyár kultúrterme, 10 óra. VASÁRNAP Sakk: Agria ’87 nemzetközi nyílt országos bajnokság, ötö­dik forduló. Eger, a dohány­gyár kultúrterme, 10 óra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents