Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 168. szám ARA: 1987. július 18., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szolgáltatások A szolgáltatásokkal két gond szokott lenni: ha nincsenek. vagy ha vannak, de ... Esetleg túl költségesek, netán a színvonaluk nem megfelelő, vagy éppen olcsók, s jók is, csak éppen sokáig kell értük sorban állni. Nos. ezúttal most az első esetről szeretnék szólni. mi van akkor, ha nincsenek vagy legalábbis messze vannak. Vegyünk egy példát: átadnak egy korszerű lakótelepet, minden tekintetben kényelmes lakásokkal. Az új tulajdonosok borsos árt fizetnek értük, ám mégis nagy az örömük, hiszen végre önálló otthont teremthetnek, olyat, amire rég vágytak. Esetleg túl vannak már a családalapításon, kiskorú gyerekeikkel költöznek az új környezetbe. Kocsijuk természetesen még nincs — miből is lenne — hiszen elegendő megterhelést jelent ma befizetni egy két-három szobás lakásra. A beruházók az eredetileg tervezett ABC-t, javítóműhelyt nem építtetik fel, hanem költségcsökkentés címén azokból a helyiségekből is lakást alakítanak ki. Mi történik ezután? A lakók szinte naponta küzdenek meg a körülményekkel. A gyesen lévő kismama napközben nem tudja elintézni a bevásárlást, mert az üzlet mesz- sze van, oda kicsi gyerekét nem viheti, autójuk meg nincs. Megvárja hát, míg férje hazaér, ekkor viszont a csúcsforgalom kellős közepébe csöppen. Az üzlet dolgozói szüntelen harcot folytatnak az ellátásért, az eladóteret nem tágíthatják, az igényeknek meg kell felelni. A példánkban szereplő család tagjainak naponta súlyos órákat vesz el az idejéből, hogy cipészhez, javítóműhelybe stb. menjenek. S mivel ezek a szolgáltatások csak többnyire napközben elérhetők, természetesen ekkor „szaladnak ki” a munkahelyükről mindezt elintézni. Igaz, hogy ez sokszor csak félóra, de tegyük még hozzá azokat a perceket, amikor az illető azon töpreng, hogy miként is tudná ezt a félórácskát úgy „ellopni”, hogy se a főnöke ne nehezteljen, és a munkája is legyen végezve. Summa summárum: a költségcsökkentés címén elhagyott, fel nem épített szolgáltatócentrumok végső soron jóval többe kerülnek, s emellett még számtalan egyéni és közösségi konfliktust szülnek. E téren tehát bőven van tennivalónk: tervezésben, átgondolásban. Mert ami ideig-óráig drágának tűnik, arról hosszú távon kiderül, hogy olcsóbb, s bizony mindannyiunknak megérné .. . Jámbor Ildikó Grósz Károly Moszkvában IUMOAMIAN AWUNl*. A magyar kormányfőt Nyikolaj Rizskov szovjet miniszter- elnök fogadta a repülőtéren (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a szovjet kormány meghívására pénteken baráti munkalátogatásra Moszkvába utazott. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly, az MSZMP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, pénteken, a Szovjetunió kormányának meghívására baráti munka- látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke üdvözölte a magyar kormányfőt. Jelen volt több más hivatalos személyiség és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára pénteken találkozott Grósz Károllyal. A megbeszélésen véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól. érintették a magyar— szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés néhány kérdését. A Szovjetunióban folyó átalakításról szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az SZKP KB júniusi ülése határozatainak elvi jelentőségük van a gazdasági, politikai és szociális átalakítás meggyorsítása, a szovjet társadalom demokratikus alapjainak megszilárdítása. valamint a demokratikus kezdeményezéseknek a szovjet társadalomban való átfogó elmélyítése szempontjából. Az SZKP rendelkezik immár az átalakítás átfogó koncepciójával, mélyebben érti e folyamat dialektikáját és törvényszerűségeit. Ennek alapján radikális reform bontakozik ki a meghatározó jelentőségű gazdasági területen. Az SZKP ennek során figyelmesen tanulmányozza a baráti országok tapasztalatait, felhasznál minden olyan megoldást, amely elősegíti a szovjet népgazdaság minőségileg új szintre emelését. Grósz Károly kijelentette, hogy a magyar kommunisták, az egész magyar közvélemény melegen üdvözli a Szovjetunióban végbemenő forradalmi változásokat. őszintén reméli, hogy e folyamat elősegíti a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítését, a szocialista országok együttműködése hatékonyságának növelését minden területen, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát is. A Minisztertanács elnöke szólt az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, (Folytatás a 2. oldalon) Az ipar és a szerkezetátalakítás KONZULTÁCIÓ EGERBEN A párt és a kormányzati szervek állásfoglalásának megfelelően a népgazdasági tervezés folyamatában tovább formálják az ipar szerkezetátalakítási programját. Ennek keretében a szakminisztériumban kidolgozták a megvalósításra irányuló cselekvési programot is. Az ebből eredő közös tennivalókat konzultáció keretében vitatták meg pénteken délelőtt Egerben, az Ipari Minisztérium, valamint Heves megye párt-, és tanácsi vezetői. Ezt Kádár József, minisztériumi főtanácsos, illetve Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke vezették. Az eseményen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Fábryné Dobay Ilona, az SZMT titkára is. Kádár József bevezetőjében emlékeztetett az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i állásfoglalására, amely programot fogadott el a társadalmi-gazdasági kibontakozásra. Ennek fontos része az ipar szerkezetátalakítása is. Hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely az egységes piaci szemléletet erősíti. Ebben is elsőbbséget élvez a konvertibilis értékesítésre kerülő termékek körének bővítése. Aláhúzta, hogy igen fontos a vállalatok szervezeti, irányítási rendszerének korszerűsítése is a tulajdonosi szemlélet erősítése érdekében. Mindenekelőtt a vállalati tanácsok eredményesebb munkája segíthet ebben. Az ipar fejlesztése a jövőben nem nélkülözheti a nemzetközi gazdasági együttműködésben való fokozott részvételt. A továbbiakban dr. Kaszás Mária, a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszélt a szakminisztériummal legutóbb tartott tervegyeztető tárgyalás megállapodásainak megvalósításáról. Kiemelte. hogy a megyei ipar- fejlesztési elképzelésekkel összefüggésben a Finomsze- relvénygyár megvásárolta az Egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet pétervásá- ri telepét, ahol megkezdték az átalakítást és a hűtőkompresszor-gyártás fontos üzemét hozzák ott létre. A Hatvani Városi Tanács tárgyalásokat folytat az Ipari Műszergyárral a már meglévő foglalkoztatás bővítésére. A Budaplast az Ecsédi Községi Tanáccsal folytat konzultációt műanyagcsőgyártás megvalósítására. Ezután szólt Heves megye ipari üzemeinek várható első félévi eredményeiről, a külkereskedelmi értékesítésről. Az ipar szerkezetátalakításához kapcsolódó minisztériumi cselekvési programmal összefüggésben többek között fölvetette a Gagarin Hőerőmű rekonstrukcióját, nevezetesen azt, hogy a környezetvédelmi feladatok nyerjenek megnyugtató megoldást. A vi- sontai déli külfejtés megnyitásával kapcsolatosan számos kérdés merült fel. Ez érinti a megyei terület- és településfejlesztést, így a tennivalók mielőbbi áttekintésére, felmérésére hívta fel a minisztérium vezetésének figyelmét. Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára kiemelte, hogy alapos, gondos előkészítő munkát tartalmaz az ipar szerkezetátalakítási feladatait, illetve a cselekvési programot felölelő dokumentum. Megvalósításához elengedhetetlen a vállalatok szervezeti korszerűsítése. Cselekvőképesebb, vállalkozóbb szellemű . termelőegységek kellenek hozzá. Erre jó példa a megyében az önállósodott apci Qualität, az Egri Dohánygyár vagy az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát. A feldolgozóipar fejlesztésének gyorsítását szorgalmazta Dancz Pál, a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának társelnöke. A cselekvési program feltétel- és eszközrendszerének mielőbbi megfogalmazására hívta fel a figyelmet Bódi Béla, a Területi Ipari Bizottság elnöke. Mentusz Károly Végre aratunk...! Egy ország aggódott az idei termésért. Különösen, tavasz- szál, amikor elfagytak a kelések. Aztán jött a kedvező ’ május, mintha a természet jóvá akarná tenni „bűnét”, s újra bizakodtunk. Mígnem az elmúlt hetek kánikula! idő- ■ járása újra veszélyeztetni kezdte a termést. De legalább már végre aratunk! Ezúttal Karácsondon lestük meg az indulás izgalmait, az idővel történő versenyfutás kezdetét. Munkatársaink képes riportját a 3. oldalon olvashatják. (Fotó: Perl Márton) Sajtótájékoztató az adórendszer korszerűsítéséről Az adórendszer korszerűsítésének céljairól tartottak pénteken sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban. Kollarik István főosztályvezető elmondta, hogy a tervezett változások nemcsak adórendszerünk korszerűsítését, hanem adó- és árrendszerünk egyidejű reformját szolgálják. Az új adórendszer bevezetése nem egyszerűen technikai különbséget jelent a korábbiakhoz képest az elszámolásban, hanem új feltételeket is teremt a gazdasági automatizmusok. mechanizmusok érvényesítéséhez. A tervezett intézkedések egyik lényeges eleme, hogy az adórendszer a piaci versenyben egyenlő feltételeket teremt az állami vállalatok, a szövetkezetek és a magán- vállalkozások között. Az új adórendszer másik fontos célja, hogy a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket, nagyobb mozgásteret biztosítson a vállalatoknak fejlődésükhöz, erősödjék a gazdálkodó szervezetek nyereségtől függő differenciálódása. Ennek érdekében egyszerűsítik a vállalatok adózási rendszerét, s a mostani számítások szerint az eddigieknél körülbelül 170 milliárd forinttal kevesebbet kell majd befizetniük a költségvetésbe. Ez azonban nem jelenti azt. hogy minden vállalat a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerül, az egyes ágazatok. vállalatok helyzete egymástól igen eltérően alakulhat. A számítások szerint azoknak a vállalatoknak a jövedelmezősége fog emelkedni, ahol ma is hatékonyan, nyereségesen gazdálkodnak, de ahol már most is érződnek a bajok, ott a változások valószínűleg tovább élezik a problémákat. A nehéz helyzetben lévő vállalatok talpon maradásukhoz nem számíthatnak majd az eddigiekhez hasonló állami segítségre, mert a tervezett intézkedések csak olyan mértékben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, amilyen mértékben sikerül leépíteni a különféle támogatásokat. kedvezményeket. Adórendszerünk korszerűsítése szorosan összekapcsolódik az árreformmal, átrendeződik a termelői szféra árszintje, áraránya. s ugyanakkor a fogyasztói ár- szintben és ármechanizmusban is lesznek változások. A cél, hogy a termelői és a fogyasztói árak szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz. A mostani tervezett intézkedések tulajdonképpen annak az árelvnek a tényleges megvalósítását jelentik, amelyet még 1966-ban hirdették meg: legyenek arányosak az árak a ráfordításokkal — mondotta. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az árrendszer, de az adórendszer egészének tervezett reformja sem helyettesíti azt a piaci hatást, amelynek feladata az árak alakítása, a gazdasági tevékenységek szelektálása; e reform viszont gyorsíthatja a piaci struktúra változását. Tájékoztatott arról: a tervezett változásokat megelőzően máris érezhető a vállalatok bizonyos áremelési tö-. rékvése annak érdekében, hogy az új árak kialakításakor egy magasabb szintről indulhassanak. A tervezett intézkedések ellenérzéseket váltanák ki a lakosság körében, mert attól tartanak az emberek, hogy az árreform hatására csökken az életszínvonaluk. Az adórendszer változása önmagában nem eredményezi az életszínvonal romlását — jegyezte meg —. ez a kérdés sokkal inkább összefügg gazdaságunk mai helyzetével. azzal, hogy a mai túlfogyasztást az egyensúly további veszélyeztetése nélkül már nem lehet finanszírozni. Az adórendszer változtatása fontos feltétel a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításához, gazdasági mechanizmusunk továbbfejlesztéséhez, mert világosabbá válnak a gazdaságossági viszonyok. Megvalósításának eredményessége azon is múlik, hogyan korszerűsítjük tovább piaci mechanizmusunkat és gazdaságirányításunk rendszerét, illetve a változások milyen következetességgel tükröződnek a gazdaságpolitikai döntésekben — mutatott rá. Kitért arra. is, hogy az új adórendszer bizonyos elemei mozgásban vannak, mert a most kezdődő társadalmi viták még sok olyan körülményt tárhatnak fel. amelyek befolyásolják a végleges döntést. Igaz ez a személyi jövedelemadóra is. Így például a különféle érdekegyeztetések eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest most kedvezőbb változatok vannak napirenden a nyugdíj mellett munkával szerzett jövedelmek adóztatásáról. Az egyik elképzelés szerint a nyugdíjak és a kiegészítő munkával szerzett jövedelmek együttes összege 120 ezer forintig lenne adómentes, s e fölött is csak a nyugdíj mellett vállalt munka után kellene adót fizetni. A másik variáció szerint az adózás szempontjából külön választanák a nyugdíjakat és a kiegészítő munkával szerzett jövedelmeket. (Folytatás a 2. oldalon)
