Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-16 / 166. szám
4. ■■■BBprippH mBmI «BH NÉPÚJSÁG, 1987. július 16., csütörtök Mókától — a vénlegényig Csendes László színész vall szerepeiről, mesterségéről Már javában folytak Tamási Áron Énekes madár bemutatójának előkészületei Egerben a Líceum udvarán, mikor Csendes Lászlót, a szerveződő egri társulat leendő színészét fölkerestem. óhatatlanul is Tamásira, az íróra terelődött á szó, mert mint vallja: ez a jellegzetes zamatú próza első olvasmányélménye Is volt. (Fotó: Köhidi Imre) AGRIA JÁTÉKOK ’87 A Budapesti Vonósok először Egerben — Ügy tizenhárom esztendős lehettem, mikor megismerkedtem az Ábel trilógiával, s aztán szinte minden művét, ami megjelent elolvastam. Kassán 1972- ben játszottam Mókát ugyanebben a produkcióban, majd két évre rá a Vitéz lélekben léptem színre. A mostani szerepem — Préda Máté vénlegény — azért különösen érdékes, mert annak idején „kívülről” is végignézhettem. Így viszonyítani is könnyebben tudok. Lelkiekben a két karakter egymásnak abszolút ellentéte. — Milyen ember ez a Máté? — Egy bumfordi alak, nagyon kevés humorérzékkel. Szókimondó,, olyan, aki ajtóstól tör be a házba. Ha nem tudja kimondani, ami a szívén fekszik, akkor kétségbeesik. Mindkét vénlegény — a másikat Köti Árpád alakítja — jelleme „kés- élen táncol”. Akadnak pillanatok, amikor talán megszeretik őket a nézők. Ám, ha a végeredményt nézzük, bizony gonoszak. Ibsen mondása, hogy a boldogtalan ember irigyli a más boldogságát. Azt hiszem, ez vonatkozik rájuk is. Talán ez okozza a feladat nehézségét. Csábít a könnyed, rutinos megoldásra. Valójában tragédiáról van szó, hiszen ők ketten megölnek egy szerelmet. Csodálatra méltó, ahogy a szerző mindezt milyen poétikus köntösben tárja elénk. Nehéz erre a kérdésre válaszolni egyébként, mert amikor szétszedünk egy figurát megfogalmazzuk, hogy milyen, akikor dölbbenünk rá: ez az elemzés nem is igaz. Minden az előadás légkörében. abban a pillanatban dől el, hogy sikerül-e hitelesen megformálni. — Máskor is hallgat megérzéseire? — Színészként ezt lényegesnek tartom. Ugyanakkor szinte mindig — még fellépés közben és utána is — racionálisan ellenőrizni tudom, mi volt a helyes, hol követtem el hiibát. Azt hiszem, általában is jobban kellene ügyelni a produkciók kidolgozottságára. Mintha manapság a színházakban a cizelláltságra kevés gondot fordítanának. Pedig csak akkor van értelme a munkánknak, ha egyedi előadások születnék. — Húsz esztendőt töltött Kassán a magyar társulatnál. Azóta megfordult Kecskeméten. Debrecenben. Véleménye szerint elválasztja-e az országhatár a művészi elképzeléseket? — Nem, hiszek benne, hogy a művészet egyetemes. Ami fáj: egy kicsit az ember törik meg minden átmenetkor és vissza jövetelkor. Én már ötödik éve „török”. — Miért választotta mégis ezt az utat? — Valóban, a Felvidéken, ahonnét származom, húsz évet eltöltöttem a pályán, sok lehetőségem volt. A világirodalom legnagyobb hőseit eljátszhattam, rendeztem is. Egy idő után úgy éreztem, a szakmai kibontakozásom érdekében változtatni kell. Többre vágytam, megméretésre .. — Magyarországi tartózkodása óta sem panaszkodhat. Jó lehetőségeket kapott, sikerekben volt része. — Sok szerepet formáltam meg az elmúlt két év alatt is. Többet is. mint amennyit egy emberre osztani szoktak. Például Clau-. diust a Hamletiben, a némát a Tom Sawyerben. Magam is tisztában vagyok vele, hogy egy előadáson belül mit sikerült jól megoldanom, s mit kevésbé. Talán ez tartott meg a pályán. Az évek során lett világossá számomra: a művészetre elsősorban nekünk alkotóknak van szükségünk, hogy kifejezzük a bennünk felgyülemlett érzéseket. Ha minden színész eljut erre a pontra, — hogy belső igényből dolgozik —, sokakat tehet boldoggá, mert akkor szívvel-lélekkel végzi feladatát. Gershwin újjászületése Egy halk klarinéthang lebeg át a légen, majd fel- sikolt: így kezdődik a XX. század egyik legnépszerűbb zeneműve, a „Rhapsody in Blue” — az európai zene és a néger blues szintézisének mindmáig legtökéletesebb alkotása. Szerzője, az amerikai George Gershwin 50 éve hunyt el. George Gershwin 1898. szeptember 26-án született New Yorkban, orosz zsidó bevándorlók gyermekeként. Az iskola nem kötötte le túlságosan, annál inkább az a zongora, amit eredetileg bátyja, Ira kapott szüleitől. A tízéves kisfiúnak Chopin, Debussy és Ravel volt első „tanítómestere” — de később egyiküket sem utánozta: az ősi héber dallamok és az amerikai népzene termékenyítő hatásával egyik klasszikus sem vetekedhetett. Gershwin nem volt még 15 éves, amikor egy New York-i zeneműkiadó alkalmazta. Ekkor adhatta ki első dalát, a „When You Want ’Em You Can’t Get ’Em"-et. Néhány évvel később már zenés darabot rendeltek tőle, 1919-ben pedig a „La’ La Lucille" című musicaljének egész New York tapsol. Első dzsessz- operáját, a „Blue Monday Blues”-1 három évvel később mutatják be, egyidejűleg egy vonósnégyesével. 1924-ben pedig megszületik a „Rhapsody in Blue”, amit eredetileg dzsesszmuzsikusoknak írt. és Paul Wihte- man segítségével hangszerelte nagyzenekarra. Ezzel kezdődik nagy korszaka: Concertója. az „Egy amerikai Párizsban”, majd a „Porgy and Bess" című népi opera. Nagy viharokat vált ki témája és újszerű előadásmódja, és világhírűvé teszi az amerikai zeneszerzőt. Gershwin erkölcsi és anyagi sikerekben gazdag, ám tragikusan rövid életet élt: 1937. július lil-én — miután betegségét hosszú ideig depressziónak vélték — ágyda- ganatműtét közben halt meg, alig 39 éves korában. Most, halálának 50. évfordulóján rajongói ritka ajándékot kaptak: a híres Warner Brothers filmvállalat egyik raktárában felbecsülhetetlen értékű Gershwin- partitúrákra bukkantak. Megtalálták két, a maga idejében nagy sikert aratott darab, az 1924-ben született „Primrose” és az 1933-as „Pardon My English" kottáit, amelyekből korábban csak töredékek maradtak fenn. Warnerék annak idején megvették ezeket a műveket. aztán minden jel szerint megfeledkeztek róluk. Az évfordulós ünneplők nagy örömére. Az idei nyár második hangversenyét a székesegyházban a Budapesti Vonósok adták hétfőn este. Ez a kamaraegyüttes még nem szerepelt Egerben. Viszonylag friss alapítású zenekar, a művészeti vezető szerepkörét Botvay Károly tölti be, koncertmester Bánfalvi Béla hegedűművész. Szokatlan erőteljességgel hangsúlyozzuk egy zenei élmény hatása alatt ezt a kél új nevet, a Budapesti Vonósokét és a Bánfalvi Béláét. A Filharmónia jóvoltából vagy egyéb összetevők közreadására felnőni látszik megint egy új zenekar. s annak élén egy jelentős muzsikus egyéniség. Bánfalvi Béla. Rolláéktól vagy a többi, a világot járó kamarazenekaroktól megszoktuk, el is várjuk, hogy mindig is naprakészen, az éppen sodró áramlatok szerint, magas szinten kielégítsék azt az élményéhséget, amely egyre kevesebb műfajban és egyre nehezebben elégíthető ki komoly műsorokkal, olyan művekkel, amelyek maradandó benyomást, nemesen felizzó perceket hoznak a közönségnek. És akkor jő egy egészen új formátumú, felállású társaság. Haydnt játszik és azt is úgy, hogy a hangverseny nyitószámaként a C-dúr cas- satio hangzik el. Ez tarka, vidám, hangulatokban és zenei témákban egyformán változatos alkalmi muzsika, a kor és az utca szerenádja, hogy aztán az f-imoll szimfóniában, a La passioné-ban (No. 49.) egy egészen más világkép, a szenvedély sok mindent felkavaró drámai viharzása emlékeztessen: Haydn nemcsak kora ünnepelt zenésze volt, hanem számára a sikert hozó műveken kívül témaként ott virrasztott a filozófus is. A Budapesti Vonósok mintha a hegedűsöknek, vonóSzeged, a napfény városa újra néptáncfesztiválra készül. Az idei nyár ismét gazdag programot ígér. A hagyományok között rangos helyet foglal el a kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál, amely az idén immár tizenegyedszer ad alkalmat, teremt fórumot a népi kultúra terjesztőinek, a hazai és külföldi szakszervezeti együtteseknek — táncosoknak, zenészeknek, énekeseknek —, valamint a közönségnek. Amikor 1966-ban megrendezték az első szegedi fesztivált. rpér többé-kevésbé is{ner4-“tfolt Magyarországon a néptáncosok pécsi, szolnoki. zalaegerszegi seregszemléje. A szegedi is a hazai együttesek találkozójának indult. Itt a szakszervezeti együttesek számára nyílt lehetőség eredményeik rendszeres. nyilvános bemutatására, gondjaik, nehézségeik feltárására. A szegedi találkozó 1970- től lett nemzetközi fesztivál. Az idén már tizenegyedszer találkoznak olyan országok együttesei, amelyek folklórhagyományaikban éppúgy, mint a mai táncművészetükben számos, hasonló vonást mutatnak. Szeged ezeken túl most is lehetőséget ad arra. hegy az európai szocialista országok együttesei mellett más népek táncosai is bemutatkozhatnak. A találkozót a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, a Csongrád Megyei és a Szeged Városi soknak kiapadhatatlan forrást, Haydnt és Vivaldit céloznák meg. Bánfalvi Béla művészi indítékai, számai és ez az egri teljesítménye egy nagy lendülettel, fiatalos becsvággyal, kitűnő technikai felkészültséggel rendelkező, vezetési adottságait is jól kamatoztató egyéniséget mutatnak be. Nemcsak a két Haydn-számban, de Vivaldi e-moll hegedűversenyében, az A kedvencben is szólistaként is vivő ereje a produkciónak. Itt is érezzük benne a koncertmester szilárd akaratát: a csillogó muzsikából az is kitetszik, hogy 3 művészi fegyelem szigorú mérce szerint ala kul, a művet egyetlen lendülettel kell átfognia a zenekarnak is, ha szuggesztív hatást akar elérni. Márpedig Bánfalvi Béla erre törekszik. Mondhatná valaki, a kellemes hatás és az értékes muzsikálás okából talán túlra jzoljuk ennek a fiatalembernek a jellemi és szellemi kontúrjait. Az öröm és a megismerés készteti leírni jegyzeteinket: manapság már olyan ritka az ilyen jól felkészült és eredetinek tűnő egyéniség a művészetekben! Megbecsülésünket így fejezzük ki a minden adottságával együtt jelentős muzsikus iránt. Az est másik szólistája Pászthy Júlia, az Operaház magánénekese két áriát szólaltatott meg Händel Julius Caesar című operájából. A Hándel-mű a hatalomért folyó harc mindenre elszánt hőseit állítja elénk, köztük a testvérharoban győztes Cleopátráét is. A két ária, más-más lélektani szituációban vall meg egy világhíres asszonyt, akinek — úgy tűnik — nem árt az idő. Pászthy átélte ezt a nagyasszonyt. Tanács rendezi. A XI. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál ebben az esztendőben második alkalommal a CIOFF (a Néptáncfesztiválok és Folklór Szervezetek Nemzetközi Tanácsa) rendezvényeként is szerepel. A július 17-től 25-ig tartandó fesztiválra a SZOT felkérésére kilenc országból érkeznek külföldi együttesek, Bulgáriából, Ciprusról, Csehszlovákiából. Jugoszláviából, Lengyelországból, Franciaországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunióból. A hazai együttesek közül részt vesz a fesztiválon a HVDSZ Bihari. a Dunaújvárosi Vasas, a Gutenberg Nyomdász, és a Délép Napsugár együttes. A Dóm téri gálaesten, a „Boszorkányok, varázslatok” című egész estét betöltő táncjáték kerül bemutatásra.’ A kétrészes táncjáték július 24-én, pénteken és 25- én, szombaton a szabadtéri játékok programjaként nyújt nagy lehetőséget az amatőr együtteseknek. A gálaműsor rendezője Novák Ferenc, zenei vezetője Rossa László. A verseket Polner Zoltán írta. A külföldi együttesek arra is szakítanak majd időt, hogy más megyékben. városokban, községekben is fellépjenek, bemutassák egész estét betöltő műsorukat. Jámbor Ildikó KLAUS LETTKE: Minőségi munkáért megfelelő fizetség Sajnos, meg kell állapítanom magamról, hogy kimondottan íróasztalember vagyok, akinek még annyi kézügyessége sincs, hogy egy szöget beverjen a falba. Szerencsére azonban akad megfelelő számú szakember. Egyik jobb, mint a másik. Erre a felfedezésre hétvégi házam építésénél jöttem rá. Az egész az alap betonozásánál kezdődött. — Nézze, uram — mondta a mester. — Az én csapatom négy emberből áll. Mindegyikük nagyon ért ahhoz a munkához, amelyet éppen végzünk. Az összhang teljes közöttünk. Ha az egyik befejezi, a másik azonnal folytatja. Jelszavunk: Minőségi munka — megfelelő fizetség! Még aznap közölték velem, hogy mit neveznek ők megfelelő fizetségnek: — Kétezer márka, uram, természetesen készpénzben — bökte ki a brigádvezető. Három óra múlva kész is volt az alap. — Ezt bombával sem lehetne felrobbantani — mondták. — Alighogy elmegyünk, nyugodtan falazhat. Jóllehet, én rettenetesen kíváncsi voltam erre. mégis inkább úgy döntöttem, várok egy hetet. Reméltem ugyanis, hogy addigra megköt a beton. Egy hét után egy zsaludeszkát óvatosan levettem, természetesen azonnal leomlott egy kis darab az alapról, egy kráterszerű lyuk keletkezett a helyén. Ezért inkább szakemberre bíztam ezt a rríun- kát is. Hívtam egy kőművest. Neki először azonban a félig széthullott alapot kellett újra elkészítenie a falazáshoz — természetesen megfelelő pluszpénzért. A falak felhúzása után újabb szakembert kellett hívnom, aki meglepetéssel állapította meg, hogy egyik tégla jobban kiáll, mint a márik. — Kj falazott itt? — kérdezte. — Egy kőműves — válaszoltam bizonytalanul. — Na. ha ő kőműves volt — felelte —, akikor én a római pápa vagyak. ilyen ferde falat még nem láttam. Azt sem tudom, hogyan lehet ezt majd kiegyenesíteni. Sajnos uram, ez Önnek többe fog kerülni, mint amennyiben megegyeztünk. Mit tehettem, el kellett fogadnom az ajánlatát, így újra duplán fizettem. A következő szakember, a vízvezeték-szerelő, ugyancsak bosszúsan fogott munkához. — Uram, ebben a lakásban nincs egy hely, ahol valami derékszögben lenne. Hogyan helyezzem el a csöveket, ha minden ferde és görbe. így valószínűleg jóval többe kerül majd, mint amire számított. Nem sokáig habozott, kimondta az összeget: 500 márka. így nagy nehezen elkészült a hétvégi házam. a bukszám azonban teljesen kiürült, még kölcsönt is fel kellett vennem. Kétévi nyugalom után azonban reménytelenül eldugult a szennyvízlefolyó. Újra szakembert hívtam. Az a vízvezeték-szerelő jött el, aki korábban az egész rendszert készítette. Miután 'megállapította, hol a baj, órákon keresztül szidta azt az embert, aiki ilyen munkát végzett. Mikor elmondtam. hogy ő volt az. először csak hallgatott, majd így szólt: — És mondja, mennyit fizetett akkor mindezért? Mikor megmondtam az összeget, nevetett, és legyintett egyet: — Ugyan, uram, ilyen éhbérért csak nem gondolja, hogy minőségi munkát lehet végezni. Nézze, egy valamire való szakember jelszava csak az lehet: Minőségi munka — megfelelő fizetség. Fordította: Szabó Béla (farkas) JÚLIUS 17-TÖL 25-IG SZEGEDEN XI. nemzetközi néptá ncf esztivá I
