Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 165. szám ÁRA: 1987. július 15., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Műkedvelők A műkedvelő művészet, az amatőr tevékenység, fontos helyet foglal el a társadalom felépítményében. Célja és szerepe speciális: 02 élet velejárója, az emberi indulatok, vágyak és igények kiélésének lehetősége. Az amatőr művészet rajongóinak elengedhetetlen ez a munka: felkavar és megnyugtat — szép és tartalmas élményt nyújt. Mégis, még manapság is gyakran találkozunk lenéző fintorokkal, becsmérlő véleményekkel, a profizmus elefántcsonttornyába zárkózott sznobizmussal, ha róluk van szó. Pedig nem szabad lebecsülni a műkedvelőket. Az emberben örök időktől él a vágy a művészet iránt. Sokakat nem elégít ki a befogadás, hanem aktív művelővé is szeretnének válni... A közművelődés gyakorlatában az egyik legmegfelelőbb mód az amatőr tevékenység: a legszélesebb rétegeket hozza közel az esztétikumhoz, a művészet alapos, sokirányú megismeréséhez. Ez az az út, amely a passzív, egyéni elsajátítást közösségi érdekké, tudatos cselekvéssé fejleszti, hiszen az ember nemcsak a hétköznapokban, a művészetben is közös gondolatokat, érzéseket keres, társakra szeretne lelni. Ebben segítenek azok az alkotótáborok, kiállítások, fórumok, amelyeket a nyár idején megyénkben is megteremtenek. Nemcsak a vágyak kibontakoztatásának. a készségek felébresztésének lehetőségei ezek, de e formák mind a mai napig egyben a művészeti nevelés legeredményesebb módjai is. A színvonalas vezetés megvéd a dilettantizmustól. Hogyne illetné hát megbecsülés azokat az alkotókat, akik erre vállalkoznak! De nagy szerep jut a művelődési házak szakköreinek, csoportjainak is. A felkészítésben, a továbbképzésben segítséget nyújt a hivatásosak részvétele, tanácsa. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy megyénk városaiban. de a községekben is a művelődési központok, házak megteremtik a tárgyi és személyi feltételeket a színvonalas amatőr tevékenység kibontakoztatásához. Természetesen, tennivaló, megoldatlan kérdés még akad, sok helyütt éppen az anyagi szűkösség miatt. De önmagában az a tény, hogy például csak a kórusmozgalom ezreket ölel magába szűkebb pátriánkban — megalapozottságról előbbre lépésről ta- | núskodik. De említhetjük a j képzőművészeti alkotóköröket, a tánccsoportokat is. amelyek közül nem egy hivatásos magaslatra jutott. A művelődési házaknak tehát — még az egyre nehezedő körülmények ellenére is — meg kell adniuk a lehetőséget a működésre, a közönség előtti bemutatkozásra, hiszen a műkedvelők alkotókedve sem öncélú: az élmény átadása, cselekvő részesévé válása táplálja. Mikes Márta FÖ: A KÖZÖSSÉG ÉRDEKEINEK FELTÁRÁSA, ÉRVÉNYESÍTÉSE A tanácsok és az önkormányzat Az, hogy miként élünk, dolgozunk, hogyan telnek napjaink, jelentősen függ a helyi tanácsoktól is. Ezek a népképviseleti önkormányzati szervek kaptak a korábbiaknál nagyobb lehetőségeket a fejlődésre, az önálló tevékenység kibontakoztatására az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i állásfoglalásában. Az egy évvel későbbi — első többes jelölésű — választásokon az állampolgárok szavazataikkal csak megerősítették: az új követelmények teljesítését már egy nagymértékben felfrissült tanácstagságra bízzák. Az akkori jelölőgyűléseken, más fórumokon elhang zottak sok esetben mutattak irányt a további munkál kodáshoz. A közelmúltban — a ciklus félidejéhez ér kezve — megyénkben is sor került az időszakos érté keléshez. Érdemi munka, felkészültség és önállóság. E három fontos momentum az. amelyet a tanácsi gazdálkodás új rendszere is megkövetelt. A megváltozott összetételű testületek számára különösen a VII. ötéves terv megalkotásakor adódtak nagy jelentőségű feladatok. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elsősorban az előkészítésben az előzőeknél sokkal jobban hasznosultak a bizottságok. valamint a nem tanácsi szervek javaslatai. Ugyanígy váltak nélkülözhetetlenekké a falugyűléseken, a városkörzeti tanácskozásokon elhangzott észrevételek. Mindemellett a társadalmi viták szervezésében is jelentkezett az előrelépés. A helyi irányítószervek igyekeztek mind nagyobb gondot fordítani a lakosság véleményeinek közvetlen megismerésére, a helyi érdekek minél alaposabb feltárására. Ennek megfelelően a társközségeknél főképp az elöljáróságok munkájában mutatkozott kedvező változás. Kétségtelen tény, hogy a városkörnyéki igazgatás általánossá válása serkentőleg hatott a települések érdé keinek minél magasabb szintű összehangolására, egyszersmind bővültek a kapcsolatok. Ugyanakkor a közös beruházások terén, a lakosság ellátását szolgáló együttműködésben még mindig jócskán akad tennivaló. Leginkább a községi tana csők egymás közötti viszonyát lenne kívánatos az eddigieknél nagyobb ütemben fejleszteni. A szakemberek megállapítása szerint növekedett a tanácstagok politikai érzékenysége. Megfigyelhető ez a döntések előkészítésének megválasztott módszereinél, illetve a mind hatékonyabb társadalompolitikai ellenőrzések körében. Az elhatározások kialakításánál általánossá vált az úgynevezett kétfordulós tárgyalási mód. Markánsabb lett a testületi határozatok végrehajtásának számonkérése is. Rendszeressé vált a szakigazgatási szervek ciklusonkénti beszámoltatása az elvégzett munkáról. Tanácsaink ügyeltek a döntéseknél az állampolgárok korábbiaknál szélesebb körű bevonására is. Jól bevált formái ennek a falugyűlések, a társadalmi szervek helyi testületéivel folytatott rendszeres konzultációk. Az elmúlt két és fél esztendő során kialakult gyakorlat volt a rendezési tervek, a lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzelések, az adókötelezettségek, a közép- és hosszú távú koncepciók megvitatása. De új megoldás lehet például a munkahelyi kollektívák meghívása is a tanácsülésekre. A tanácstagok munkafeltételeinek jobbítása érdekében a népfrontszervekkel és a KISZ-bizottságakkal közösen megyénkben is külön képzéseket szerveztek. Igen hasznosnak bizonyult az elöljárók ismereteit bővítő oktatatási rendszer bevezetése is. A bővülő önkormányzatnak nemkülönben jelzése az a tény is, hogy az 1985. évi választások nyomán átformálódott a tanácsi tisztségviselők köre. Elég ehhez csak annyit említeni, hogy a tanácselnöki tiszt megyénk településeinek 27 százalékában talált új gazdára. Az újonnan hivatalba lépők döntő többsége pedig következetesen törekedett, törekszik a lakosság álláspontjának jobb megismerésére, a többségi akarat érvényesítésére. Kőbányászok A Felsőtárkányi Dózsa Tsz kőbányájában évente 25 ezer tonna mészkő vet termelnek ki, amit főleg mészégetéshez, lakossági építkezéshez és útalaphoz használnak. Robbantáshoz készülődik Erdélyi Imre, Juhász Simon és Kakuk Gyula (fent). (Fotó: Szántó György) Hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen: a Várkonyi Péter vezette magyar (jobbról) és a Bohuslav Chnoupek vezette csehszlovák delegáció a tárgyalóasztalnál (MTI-fotó: Wéber Lajos felvétele — Népújság-telefotó —KS) Bohuslav Chnoupek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A csehszlovák diplomácia vezelo- jét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ond- rej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla. hazánk prágai nagykövete. Bohuslav Chnoupek délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, majd megkezdődtek a hivatalos magyar— csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások a Külügyminisztériumban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek barátinak és gyümölcsözően fejlődőnek értékelte a két ország kapcsolatait. Megelégedéssel állapították meg, hogy kölcsönös a szándék az együttműködés további elmélyítésére. ami mindkét országban elősegíti a szocialista megújulást. Méltatták a két testvérpárt főtitkárai rendszeres találkozóinak jelentőségét a magyar— csehszlovák kapcsolatok kedvező alakulásában. A nemzetközi helyzetet értékelve hangsúlyozták: a Varsói Szerződés, a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatai és kezdeményezései jó alapot biztosítanak a béke fenntartásához és megszilárdításához, az enyhülési folyamat kibontakoztatásához. A külügyminiszterek tájékoztatták egymást arról a széles körű' aktivitásról, amelyet Magyarország és Csehszlovákia e célok jegyében a nemzetközi biztonság és együttműködés érdekében kifejt Megállapították, hogy a külügyminisztériumok együttműködése jól szolgálja a két ország aktív nemzetközi tevékenységét. A tárgyaláson jelen volt Kovács Béla és Ondre.i Durej. A csehszlovák külügyminiszter délután a Pest megyei Ácsára látogatott, ahol a Galgamente Termelőszövetkezet munkájával. gazdálkodási eredményeivel, illetve a jórészt szlovákok lakta település életével ismerkedett. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Bohuslav Chnoupek és felesége tiszteletére a Gun- del étteremben. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője, július 13-án és 14- én Budapesten tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról és a két országot érintő nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről Wladyslaw Gwiazda miniszterelnökhelyettessel. a Lengyel Népköztársaság állandó KGST- képviselöjével. Wladyslaw Gwiazdát kedden a Parlamentben fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. NEHÉZ ARATÁS Nagy erőfeszítés a földeken A tartós kánikula az elmúlt 10—14 napban új helyzetet teremtett az aratásnál; az aratóbrigádok csak nagy erőfeszítések árán tudnak megbirkózni a feladatokkal. A természet, amely májusban és június első felében még elkényeztette a kalászos gabonát — a bőséges és jó adagokban érkező esők segítették a fejlődést — az elmúlt két hétben megvonta kegyeit: egészségtelenül felgyorsult az érés folyamata és ez a hozamot is kedvezőtlenül befolyásolja. A gyomok az idén feltűnően megsokasodtak a gabonatáblákban. Nem arról van szó, mintha a mezőgazdák annak idején elmulasztották volna a vegyszeres védekezést; a növények megkapták a szükséges kezelést, ám akkoriban, tavasz- szal, túlságosan alacsony volt a hőmérséklet és így a kémiai anyagok nem fejtettek ki teljes értékű hatást. Másutt az országban, például az Alföldön. a megszokottnál ritkább a vetés — ez a kedvezőtlen őszi. illetve kora tavaszi időjárás következménye —, így a gyomok felüthették fejüket a búzavetésben, s most, a betakarítás idején feladják a leckét a kombájnosok- nak. A zöld gyomok eltömítik az arató-cséplő gépek dobjait, állandó tisztításra van szükség. Ráadásul a különválasztott értéktelen anyagokkal együtt óhatatlanul sok búzamag is veszendőbe megy. Sokfelé megpróbálkoznak a termés úgynevezett rendrevágásával. amikor a kombájn egy menetben nem vágja le és nem csépeli el a termést, hanem a gabonát ledönti, majd a szántóföldön átmenetileg szárításra otthagyja. Ezalatt a gyomok elrenyhülnek, és így könnyebbé válik a csép- lés. Gond viszont, hogy a jelenleg használt nagy teljesítményű betakarítógépeknél ezt a kétmenetes betakarítási módot nemigen tudják használni.
