Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 14., kedd 5. SZENT DÖNÁT ÜNNEPE Az egri szőlők patron usa Már csak p legidősebb egri szőlőmívesek tudják, mily nagy ünnep volt valamikor július második vasárnapja. Ezen a napon kora reggel népes körmenet vonult a székesegyházból a Ciglédi dombtetőre, Szent Donát szobrához, az egri szőlők patrónusához, hogy védelmet kérjenek jaz időjárás viszontagságai ellen. Erre nagy szüksége volt itt mindenkinek, hiszen köztudomású: a város jólétének éltető forrása évszázadokon keresztül h szőlő volt. A szobrot gróf Erdődy Gábor egri püspök állíttatta 1716. július 12-én. Erről bejegyzés is tanúskodik szertartásnaplójában, melyet Szmrecsányi Miklós, jeles művészettörténész tett közzé egykor az Egri Népújság lapjain: „A püspök úr ö excellenciája a székesegyházból körmenetet vezetett a városon kívül, Szent Dó- nátnak, a mennydörgés, a villámcsapás és elemi csapást hozó zivatarok ellen védő vértanúnak, újonnan felállított szobrához, melyet megelőző magyar és német szentbeszéd után szokásos szertartással megáldott.” Ettől kezdve Donát napja, „búcsú”-ja közel két és fél évszázadon keresztül volt az egyik legnevezetesebb ünnep, melyen részt vettek a „városi tisztikar” képviselői, a céhek, a szőlőmívesek széles tábora, néha pedig a közeli falvak lakói is. A cifra-hóstyai öregektől tudjuk, hogy e jeles nap előtt a Bajzáth ügyvéd birtokán dolgozó napszámosok, asszonyok feltakarították a szobor környékét„ és szépen rendbehozták a szőlőt. Erre az alkalomra — levéltári adatok tanúsítják — hogy egy sátrat állítottak fel, melyben fenyőgallyakkal díszített alkalmi oltárt készítettek. Amikor az éneklő so- kadalom fellobogózva kiért a városból, a szobrot és a sátrat körbeállva végighallgatta a misét, prédikációt. Majd imádkozott és könyör- gött Donáthoz, hogy védje meg minden szőlejét, mezejét és házát a villámütéstől, jégesőtől és forgószéltől. A XVIII. század közepén, a kivonulókat sípokból, trombitákból és dobokból álló zenekar kísérte. Ezért a muzsikusok — a város főbírája jóvoltából — rendszerint áldomást ihattak. Az egykori hiedelem szerint azért állították éppen a Cigléd-tetőre „Donát bácsi” szobrát, mert ott telepítették az első tőkéket. A legidősebbek ma is tudják, hogy régen „Szent Donát egy katona vöt... a szőlők pártfogója, és azér’ állították a szobrát, hogy védje a szőlőt a jégtű’ meg a vihartu’.” Tehát nem véletlenül került a szobor a Ciglédi dombtetőre. Egyrészt ez Erdődy idejében a püspökségé volt, másrészt viszont e terület felett jégesőzóna húzódik, ami azt jelenti, hogy nyáron gyakran szenvedett kárt. A cifra-hóstyaiak szerint ráadásul a felnémetiek is „odaszorították” a jégfelhőket. Régen ugyanis vihar előtt szokás volt harangozni, s azt tették a szomszé- szodos felnémetiek is, ezzel pedig — állítólag — a Cig- léd felé terelték a felhőket. Ezért, hogy ezt megelőzzék, a servitáknál is időben elkezdtek a vihar közeledtekor harangozni. Szent Donát tisztelete más vonatkozásban is megnyilvánult még településünkön. Több egri harangot szenteltek fel nevében, ezzel is erősítve felhőeloszlató szerepüket. Valamikor a székesegyház harangjai között is volt több ilyen, melyeknek későbbi sorsáról nem tudunk semmi pontosat. A Minorita templom Dönát-ha- rangját azonban ma is hallhatjuk nap mint nap, amely 1834-ben készült, és palástján egy térdeplő Szent Donát, római légionárius ruhás domborműve látható. A szobor közelében, az út mentén napjainkig áll egy „gazdátlan” kőkereszt. Ennek helyén már a XVIII. század végétől áll feszület, legutóbb, 1888-ban Neuma- jer János, Eger város egykori főbírójának hozzátartozói újíttatták meg. Ezt ma mindenki 'csak úgy ismeri: „Donát-kereszt”. A szentről neveztetett el a Dónát temető kápolnája is. A múlt század végén a cifraiak erősen szorgalmazták az egykori, elhanyagolt „katonatemető” újbóli használatbavételét, helyén egy kápolna építését, mert hosszú ideje a fertálybeliek más temetőkben voltak kénytelenek örök nyugalomra helyezni hozzátartozóikat. Beadványaikban többször szerepelt az az elképzelés is, hogy a kápolna Donát tiszteletére szenteltetne fel, és elkészülte után a júliusi körmenet ehhez vezetne, nem pedig a kissé rangon alulinak tartott, sátor alatt felállított alkalmi oltárhoz. Végül felépült, mint Ludá. nyi Antal apát-plébános fogadalmi kápolnája. Egyik mellékoltárán Szent Donát püspök látható egy szőlőtőkével. A kép Sajóssy Alajos, jeles egri egyházi festő műhelyéből került ki. Művelődéstörténetünk egy villanásával, Szent Donát szőlőhegyi védőszent tiszteletével próbáltuk megismertetni az olvasót, pusztán azért, ha hallunk róla földrajzi neveket, tudjuk és sosem felejtsük el, mily fontos szerepet játszott egykor Eger és más történelmi borvidék szőlőmíveseinek életében. Talán, ha egyszer majd jobb időket élünk, sikerül az egri patrónus szobrát rendbehozatni, és ha nem is az eredeti helyén, de valamilyen állandó kiállításon újból megtekinthető lesz a város egyik legkorábbi barokk szobra. Fajcsák Attila VALLATJÁK A HEGYEKET Barlangos városok Egyáltalán nem véletlen, hogy az idén a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat július 3. és 12. között központi feltáró- és kutatótáborát a Budai-hegységben, Szépvölgy és a Rózsadomb térségében, az említett terület észak-nyugati r fezén lévő úgynevezett Francia-bánya udvarára telepítették, hiszen a fővárosban már több barlangot is feltárták a kutatók. Ezek közül az első nagyobb méretűt, a Pál-völgyit a század elején fedezték fel, míg a legutóbbira 1984-ben bukkantak a József-hegyen egy lakótelep építésekor. Még két dolog ugyancsak szerepeit játszott abban, hogy a magyar barlangászok választása ebben az évben a szóban forgó területre esett. Tekintettel arra ugyanis, hogy 1989-ben Budapesten rendezik meg a Barlangkutatók Nemzetközi Szövetségének (az UIS-nak) a X. kongresszusát, ez a mostani tábor a felkészülés egy jelentős állomása lesz. A másik nagyon kézenfekvő Térképészek a francia-bányai táborban indok pedig az, hogy az elmúlt években a Budai-hegység eme tájának fokozott beépítésével egy sor építés- földtani, környezet- és ter- mészetvédelmii probléma vetődött fel. Feltáró munkájukkal ezek enyhítéséhez szeretnének hozzájárulni a barlangOk-korii 'kutatói. Az eddigi ismeretek szerint a Rózsadomb és a Szépvölgy alatt már jelenleg is mintegy 20 kilométernyi barlangjáratot tartanak nyilván, de valószínűleg — a szakemberek becslése szerint — még legalább 10 kilométer a feltáratlan járatrendszer hossza. A tábor résztvevői, csaknem száz barlangász, azt a célt tűzték maguk elé, hogy a lehető legpontosabban feltérképezik — több kiindulási pontról megközelítve —, a még fel nem derített járatokat. Mindennek pedig azért van igen nagy gyakorlati jelentősége, mert a mélyben megbúvó üregek, mlint arra már volt is példa, és nem csak a fővárosban, rendkívüli módon veszélyeztetik az építkezéseket, valamint a közműhálózat épségét. Hiszen, ha a létesítmény egy nem ismert föld alatti üreg fölé épül, akkor az óhatatlanul előbb vagy utóbb kisebb-nagyobb mértékben, de kárt szenved az idők folyamán. Azonban az sem jelent kisebb veszélyt, mely a térségben lévő közműhálózatot fenyegeti, mivel a talajadottságok miatt itt több csőtörésre lehet számítani. Ez pedig nemcsak a szennyvíz-elvezetést. a víz-, illetve a gázellátást teheti bizonytalanná, hanem a talajba beszivárgó szennyvíz a környezetet is károsíthatja. A látó-hegyi barlang aknája (Hauer Lajos felvételei — KS) Persze a barlangok nem csupán veszélyt és bosszúságot okozhatnak az embereknek, hanem gyönyörködtetnek is bennünket, sőt klímájuk a szervezet számára egyenesen jótékony, gyógyító hatású is lehet. A fővárosban ilyen barlang például a Szemlő-hegyi — járatainak kutatását ugyancsak tovább folytatják a tábor ideje alatt a szakemberek —, ennek klímája a vizsgálatok szerint alkalmas a légzőszervi betegségek gyógyítására. (CS) fl baglyok étrendje A baglyok, bár gyakran éjszakai ragadozóknak is nevezik őket, valójában nem rokonai a ragadozóknak, a héjáknak, az ölyvöknek, a sasoknak. Csupán zsákmányszerzési módjuk teszi őket hasonlóvá a ragadozókhoz, egyébként rendszertani- lag e madaraktól meglehetősen távol kaptak helyet. A baglyok — a ragadozó madarakkal ellentétben — nem emésztik meg zsákmányállataik csontjait. A csontokat — és a szőrt — szinte teljes épségben visz- szaöklendezik, s ezekből a maradványokból pontosan megállapítható, hogy miféle állatokat zsákmányolt a bagoly. A nálunk honos bagolyfajok tápláléka javarészt apró emlősökből, főként rágcsálókból áll, madarakat viszonylag ritkán zsákmányolnak. A különféle kisemlő- söket általában előfordulásuk gyakoriságának megfelelő arányban fogják, így a baglyok tápláléka alapján kielégítő pontossággal következtetni lehet a különféle rágcsálófajok mennyiségi megoszlására a területen. Szinte a bagoly „mondja meg”, hogy milyen mennyiségben élnek ott az egyes rágcsálófajok. Mivel pedig a rágcsálók többsége mezőgazdasági kártevő, így a kártétel várható nagyságára is következtethetnek a szakemberek anélkül, hogy akár egyetlen pockot vagy egeret láttak volna. A baglyok többek között ezért is megérdemlik a teljes védelmet. Képünkön: a mezei pockok első számú „közellenségét”, az erdei fülesbaglyot láthatjuk. Egy ilyen közepes termetű, narancsvörös szemekkel és fölmeredő tollfü- lekkel ékes fülesbagoly naponta — azaz éjszakánként — átlagosan négy mezei pockot fogyaszt el. Százéves az eszperantá Annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz — tartja a bölcs, de már elkoptatott mondás. Ha hiszünk ennek a bölcsességnek, akkor hazánkban nem túl sokan érezhetik magukat „több embernek”, mert nemhogy idegen nyelveket nem beszélnek, de sokan még az anyanyelvűket sem használják helyesen, ízlésesen és árnyaltan. Annyi ember lehetsz, amennyi akarsz, ha eszperantóul beszélsz — mondhatnák a nemzetközi nyelv hívei, mert ők valóban tolmács nélkül értenek szót' amerikaival, afrikaival és európaival egyaránt. Az egyetemes nyelv gondolata nagyon régi. Az ókorban a sumér. az akkád, a görög és a latin töltötte be aizt a szerepeit, illetve a hódító ország és a meghódított területek nyelveinek keveréke biztosította az érintkezést a nemzetközi kereskedelemben. Időszámításunk kezdete óta közel ezer mesterséges nyelv született meg a nagy gondolkodók agyában, közülük azonban csak az eszperantó állta ki az idők próbáját. Ludwig Lazar Zamenhof varsái szemorvos (1859—1917) közel tizenöt évi előkészítő munka után 1887. július 14- én jelentette meg a Lingvo Internacia (Nemzetközi nyelv) c. kiadványát, amely- lyel lerakta a nyelv alapjait. A Doktoro Esperanto — reménykedő doktor — álnevet választotta, mert maga sem hitt egészen az ügy sikerében. A saját költségén kiadott könyvecskét megküldte a világ valamennyi neves kiadójának, tudósának, nyelvészének, írójának. Ö maga is elcsodálkozott, amikor néhány hét múlva dicsérő és biztató levelek tömege érkezett — az új nemzetközi nyelven. Miért könnyű az eszperantó? Az indoeurópai nyelvek legúj aibb hajtása; szavainak többsége nemzetközi, nyelvtani rendszere 16 egyszerű szabályból áll, a szavakat nem kell ragozni, nincsenek kivételek. A főnevek „o”-ra, a melléknevek, a sorszámnevek és a birtokos névmások „a”-ra, a határozószók „e”-re végződnek. Zamenhof olyan „képzőcsa-- Iádat” alkotott, amelynek segítségével egy szótőből akár 30—40 új szó képezhető. A közvetlen emberi kapcsolat, a közös nyelv használata, a nyelv barátságot, testvériséget, békevágyat hirdető eszmeisége, az internacionalizmus személyes közelsége csábítja az esz- perantistákat a nyelvtanfolyamokra, a nemzetközi építőtáborokba, találkozókra, fesztiválokra, szavalóversenyekre, szakmai tapasztalatcserékre. Irodalmi művek, tudományos értekezések, lexikonok jelennek meg ezen a nyelven, színházi előadásokat tartanak eszperantóul. Több mint száz újságuk és folyóiratuk van, közel húsz rádióállomás sugároz eszperantó nyelvű műsort ía varsói rádió néldául naponta ötször, a Maevar Rádió 3. műsora minden vasárnap 13 05-korl. A budapesti BLTE-n tanárokat képeznek, hazánkban minden nagyobb városban van klub vagy tanfolyam. A magyar eszperantómozgalom eredményeit világszerte elismerik. A Magyar Eszperantó Szövetséget 'elsősorban a SZOT, az Egyetemes Eszperantó Szövetséget pedig az UNESCO támogatja anyagilag és erkölcsileg. 1983-jban hazánk adoltt otthont — 1929 és 1966 után immár harmadszor — a világkongresszusnak. Az eszperantó centenáriuma alkalmából az idén Varsó fogadja a világ minden tájáról érkező küldötteket. ÁLLÁSAJÁNLATA: Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda: Eger, Dobó tér 2. Középfokú végzettségű pályakezdő munkaerőt keres felvételre ügyintézői munkakörbe, (határozott időre szóló munkaszerződéssel). Finomszerelvénygyár: Eger Pétervásárai telephelyére termelőmunkára hirdet felvételt forgácsoló szakmunkások, valamint betanított munkások részére. Jelentkezés a telephely vezetőjénél. Vilati Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvételre keres gyártmány technológust; szerkesztőmérnököt; bemérő-élesztő villamosmérnököt; üzemszervezőt; esztergályost; fémfestőt; festőüzemi betanított munkást; lemezlakatost; géplakatost; villanyszerelőt; normatechnológust; kertész-parkgondozót; belső szállítási anyagmozgatót; költségelemzőt. AMFORA UVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. 4—6 órás munkaidővel takarítónőt keres felvételre. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Tel.: 10-344 Felvesz belső ellenőrt; géplakatost, vízvezeték-szerelőt, anyagbeszerzőt; az egri szervizbe ügyfélforgalmi ügyintézőt; verpeléti szervizbe üzemadminisztrátort, valamint autószerelőt. COOPSPED: Eger, Vécsey-völgy 97. Gépjárművezetőt és rakodót keres felvételre. Heves Megyei Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. 4 órás gépírónőt keres felvételre. (Nyugdíjas munkaerő is megfelel.
