Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1987. június 11., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatvani magvetők Az élet mindig teremt új és új vállalkozásokat, amelyek a társadalmi ha­ladást, a különböző gazda­sági, szellemi célkitűzése­ket előbbre viszik, hatéko­nyan szolgálják. Nem kivé­tel ilyen szempontból a mezőgazdaság sem, s pél­daként most a Hatvani Le­nin Termelőszövetkezet­ben kibontakozott akciót kell említenem. Kik, mit ötlöttek ki? És milyen cél­ból? Nos, a közös gazda­ság KlSZ^bizottsága szán­ta rá magát, hogy remé­nyelve az ifjúsági bizott­ság, a szakszervezet, vala­mint a szocialista brigádok csatlakozását: a város és környéke . tanintézeteivel szoros kapcsolatot teremt. Mégpedig a közösen, köl­csönösen gyümölcsöző ja­vak reményében! A program lényegét te­kintve, arról van itt szó, hogy a Lenin szabályos szerződést köt az iskolák igazgatóságaival, amiben többrétű munkára kötelezi magát az ifjak tovébb-bol- dogulása végett. A "szövet­kezet ifjú szakemberei ta­lálkoznak például a szü­lőkkel, hogy szakmai tájé­koztatást nyújtsanak. Pá­lyaválasztási vetélkedőket kezdeményeznek, díjaznak, majd olyan osztályfőnöki órákra invitálnak tanárokat, diákokat, amelyek során a fiatalok bepillantást nyer­nek a szarvasmarhatelep, a gépműhely, a vegyi üzem világába, a szocialista {bri­gádok pedig ezen túl is patronálnak egy-egy osz­tályt. Miért? — tettem fel be­vezetőben a kérdést. Mi célból szerveznek ifjúsági tábort is a mezőgazdaság iránt érdeklődő általános, vagy középiskolai tanulók­nak? Miért viszik el őket díjmentesen tartalmas köz- művelődési eseményekre? Miként a KISZ-bizottság titkára kifejtette: a javak viszonzása, a többoldalú ka­matozás hitében. Meggyő­ződésük, hogy ha az isko­lák diákságával, tantestü­letével baráti kapcsolatba kerülnek, könnyebb például a betakarítás, máskor a gyomtalanítás idején segít­séget toborozni körükből. Az megint az egyre szapo­rodó, már megkötött szer­ződések pontjai között sze­repel, miszerint egy-egy intézet a Lenin fontosabb tömegrendezvényein kultu­rális műsort ad, máskor pedig részt vesz a külön­böző telephelyek fásításá­ban, környezetvédelmében. De ami a Hatvani Lenin KISZ-bizottságának mégis a legfőbb reménye: új és új kiscsoportok létrejötte. Olyanokból persze, akikben a találkozók, az ismerkedé­sek során vonzalom támad a mezőgazdaság iránt, s ott kívánják jövendőjüket megalapozni, KISZ-en be­lül pedig a fiatalodást, az utánpótlást megteremteni. Hangsúlyozni kívánom, hogy e témában az út ele­jét járják a közös gazdaság KlSZ-esei. Ám, kezdemé­nyük értő fogadtatása, a féltucatnyi szerződés, to­vábbá Heréd, Boldog isko­láinak felzárkózása már azt sugallja, hogy az elvetett mag meghozza termését. Moldvay Győző Befejeződtek a magyar-mongol tárgyalásik Elutazott Budapestről a Dzsambin Batmönh vezette párt- és állami delegáció Befejezte látogatását a mongol párt- és állami küldöttség. A képen: a zárótárgyalást követően Dzsambin Batmönh és Kádár János 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési prog­ramot írt alá (MTI-fotó, Kovács Attila felv. Népújság-telefotó — KS) Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos ma­gyar—mongol megbeszélé­sek. A magyar tárgyalócso­portot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsam\bin Bat­mönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége el­nöke vezette. A rövid zárótárgyalást követően két egyezményt ír­tak alá. Kádár János és Dzsambin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú távú programot. A dokumen­tum a két ország kialakult kapcsolatrendszerére ala­pozva az együttműködés to­vábbi fejlesztését irányoz­za elő az iparban, a mező- gazdaságban, a geológiai ku­tatásokban, a tudomány és a technika különféle ágai­ban, illetve a szakemberkép­zésben. A programmal ma­gasabb szintre emelkednek a magyar—mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatáro­zott célok elősegítik a KGST- országok integrációjának el­mélyítését, a mongol népgaz­daság gyorsított ütemű fej­lődését. A kormányközi kul­turális és tudományos együtt­működési egyezményt Czine- ge Lajos miniszterelnök-he­lyettes és Szönomin Luv- szangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese írta alá. A kulturális és műszaki kap­csolatokat elmélyítő egyez­mény — kölcsönösen hasz­nos együttműködési formák feltárásával — különös fi­gyelmet foydít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látoga­tása befejeztével, ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztat­ták Dzsambin Batmönh-öt a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetőt Ká­dár János, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Szajbó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­ra, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke. Kótai Géza, a KB Kül­ügyi Osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ivá­(Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés ipari bizottsága előtt: Gazdálkodásunk mérlege Szerdán, a Parlamentben a nyári ülésszakot előkészíten­dő tartott tanácskozást az ipari bizottság. Az ülésen az ipar tavalyi, illetve idei ed­digi gazdálkodásának ta­pasztalatai szerepeltek. Az ipar munkájában 1985 —86-ban felszínre került kedvezőtlen tendenciák mö­gött összetett folyamatok hú­zódnak meg — állapította meg a képviselőkhöz előze­tesen eljuttatott ipari és pénzügyminiszteri előter­jesztés. A múlt évben im­portanyag-ellátási gondok, korlátozott fejlesztési lehe­tőségek. lassú alkalmazko­dás a piaci igényekhez, nem megfelelő költséggazdálko­dás. tartózkodás a kockázat- vállalástól nehezítették az új növekedési pályára való át­állást. Ily módon nem ja­vult az iparvállalatok ver­senyképessége. Kihatással van mindez az idei terv tel­jesítésére is, s már most is több területen jelentős fe­szültség mutatkozik. Szabó Imre ipari minisz­tériumi államtitkár szóbeli kiegészítésében arra tért ki, hogy az első öt hónapban ugyan gyorsabban növeke­dett a termelés, ám még nincsenek meg ennek az ütemnek a fenntartási fel­tételei. Gondot okoz az alap­anyag-ellátás, az import al­katrészek beszerzése. Ezzel szemben elkészült az ipar hosszú távú szerkezetátala­kításának programja, s en­nek végrehajtását haladék­talanul meg kell kezdeni! Az ipar irányítói arra szá­mítanak, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése már ebben az évben érzékelhető­vé válik a vállalatok jöve­delmezőségének javulásá­ban, exportképességük erő­södésében. Csáki Gyula pénzügymi­niszter-helyettes azokra az intézkedésekre tért ki, ame­lyek hozzájárulnak az ipar szerkezetváltásának felgyor­sításához, a hatékony válla­latok mozgásterének bővíté­séhez. A kiemelkedően jö­vedelmező vállalatok adó­visszatérítést kapnak, s a pénzügyi kormányzat a kö­zelmúltban lehetővé tette az amortizáció gyorsított leírá­sát is. így javultak a jöve­delmezően gazdálkodók mű­szaki fejlődésének lehetősé­gei. Ezt követően a testületi vitában számosán mondták el a véleményüket. így Gá- gyor Pál budapesti képvise­lő arra hívta fel a gazdaság- irányítás figyelmét, hogy az elmúlt néhány esztendőben ugrásszerűen nőtt az ipar- vállalatok tevékenységét sza­bályozó rendeletek száma. Köztük akadnak ellentétes hatásúak, amelyek tovább nehezítik az eredményes gazdálkodást. Érdekes volt a Hajdú-Bihar megyei Lé­kai Gusztáv hozzászólása, aki arról beszélt, hogy a gazdaságirányítás késésben van, a mai helyzet felisme­rése és annak megfelelő ér­tékelése terén. A kedvezőt­len tendenciák ugyanis már 1985-ben jelentkeztek, ennek ellenére azonban az első in­tézkedések csak 1986 végén születtek meg. Ebből a meg­gondolásból sürgette a bu­dapesti Juhász Mihály, hogy a gazdaságirányítás gyorsít­sa a döntéshozó munkáját. A hozzászólók között — akiknek észrevételeire Csá­ki Gyula és Szabó Imre vá­laszolt — elmondta vélemé­nyét megyénk képviseleté­ben Kócza Imre, a Finom­szerelvény gyár vezérigaz­gatója is. Átadták a Fucik-díjat Megyeri Károlynak Kaarle Nordenstreng, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házában átadta Megyeri Károlynak, a MUOSZ főtitkárának a szervezet Julius Fu- cikról elnevezett díját. Az ünnepségen jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. HELYI TERVEK ÉS KÖZPONTI CÉLTÁMOGATÁSOK A művelődés forintjai Az elnökhelyettes hangsú­lyozza, hogy a VII. ötéves tervidőszaknak is megvannak a kiemelt céljai. Ezek közé tartozik a lakásépítés és -gazdálkodás, az egészséges ivóvíz hálózatának bővítése és a középiskolás korosztá~ lyok számára a megfelelő feltételek biztosítása az ok­tatásban. Emellett még me­gyénkben a sajátos helyzet indokolttá teszi az általános iskolák fejlesztését is. A fel­sorolásból már kitűnik, hogy például a közművelődés nam szerepel a kiemelt célok kö­zött. Mielőtt a terveket részle­teznénk, említést kell arról tenni, hogy 1986. január 1- től megváltozott a tanácsi szabályozórendszer. Mint is­meretes, a fejlesztéseket szolgáló pénzeszközök a he­lyi tanácsoknál állnak ren­delkezésre, s ott is dönte­nek a felhasználásukról. Ré­gebben valóban a „megyé­nél” határozták el, hogy hol, mi épül, s az anyagiakat is biztosították az elképzelé­sekhez. Jelenleg azonban cél- támogatással teszik érdekelt­té a településeket atíban, hogy a legfontosabb irányba induljanak el. Például a kö­zépiskolás tantermeknél az összeg a beruházási költség hetven százalékát, míg az általános iskolainál negy- ven-ötven százalékát jelent­heti. Ezeket pályázat útján Él olyan aggodalom a művelődésért felelősséget érzők körében, hogy a kö­vetkező években elég pénzt tudunk-e fordítani ilyen célokra. A nehezebb gaz­dasági helyzet szűkösebb fejlesztési lehe­tőségeket jelent, s ez természetesen érez­teti hatását. Azzal érvelnek az aggódók, hogy jövőnket csorbítjuk, ha a kultúrára kevesebbet áldozunk. Azzal a kérdéssel fordultunk dr. Kovács Sándornéhoz, a megyei tanács elnökhelyetteséhez, hogy milyen esélyek lesznek az előrelépésre ezen a területen. A hatvani Grassalkovich-kastély homlokzata lehetett elérni, szigorú felté­telek alapján. Az teljesen nyilvánvaló, hogy miért állnak a közép­pontban a középfokú intéz­mények: a „demográfiai hul­lám” 1988—89-ben ott tető­zik. Ezért mindent el kell­követni annak érdekében, hogy eleget tehessünk a kí­vánalmaknak. Ezért összesen nyolcvan új tanterem épül. Az előirányzatok az eddigiek alapján jók, konkrétak, a kivitelezés üteme is megfe­lelő. Az általános iskolákban csökken a létszám: 1991-re mintegy ötezerrel. Ez azt jelenti, hogy a tanterembőví­tésekkel is számolva már sokkal jobb lehet az ellátás. Itt százhuszonkilenc helyi­ség létesítését irányozták elő. Egy év alatt huszonhat ké­szült el közülük. A megyei tanács hetvenhez nyújt cél- támogatást. A számok mö­gött az húzódik meg, hogy a tervidőszak végére előrelátha­tólag mindenhol megszűnik a váltakozó tanítás. A közművelődésben is tör­ténik előrelépés. Meglevő épületek felújításával meg­születik az új megyei levél­tár. Feszültségforrás a Megyei Könyvtár helyzete, több tervidőszakban vető­dött már fel, hogy szükség volna egy tágas épületre. Ugyancsak szűkösen dolgo­zik a megyei múzeumi szer­vezet, nincs elég kiállítóter- mük. A volt minorita rend­ház átalakítása a Dobó té­ren már úgy készül, hogy előbb kollégiumként a közép- iskolás diákokat, majd a múzeumot szolgálhassa. Az elképzelések szerint a Pa- nakoszta ház végül gyermek- könyvtárrá változik. Ugyan­csak kulturális célokat szolgál Egerben a Vitkovits- ház. Ezek a felújítások jól illeszkednek majd a megye- székhely eddigi arculatához. Hatvanban nagy gondot je­lent, hogy a művelődés cél­jaira nincs megfelelő épü­let. A Grassalkovich-kastély szakaszos felújításával lehet ezt a problémát megoldani. Egyik szárnyából már sike­rült olyan helyiségeket ki­alakítani, amelyek enyhíte­nek a feszültségen. Szélesítik az általános mű­velődési központok hálózatát. A helyi tapasztalatokat fel­használva Füzesabony, Pá­rád, Nagyvisnyó és Novaj tér át a közeljövőben erre az útra. Távlatilag még többen tervezik ezt a váltást. Említést kell tenni az egri Gárdonyi Géza Színház fej­lesztéséről is, amelyért je­lentős erőfeszítések történ­nek. De terveznek például köztéri alkotásokat is. ösz- szességében a közművelődés­ben is igazodni kell a meg­változott helyzethez, reális elképzelésekkel előállva. Az elnökhelyettes szerint a kultúra minden területén figyelni kell a körülmények­re, a lakosság valódi igé­nyeit szükséges kielégíteni. A költségvetési, fejlesztési lehe­tőségek viszonylag szűkösek, s ilyen feltételek mellett, — ahol lehetséges — a saját bevételek növelésére, éssze­rű gazdálkodásra van szük­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents