Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1987. június 11., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatvani magvetők Az élet mindig teremt új és új vállalkozásokat, amelyek a társadalmi haladást, a különböző gazdasági, szellemi célkitűzéseket előbbre viszik, hatékonyan szolgálják. Nem kivétel ilyen szempontból a mezőgazdaság sem, s példaként most a Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben kibontakozott akciót kell említenem. Kik, mit ötlöttek ki? És milyen célból? Nos, a közös gazdaság KlSZ^bizottsága szánta rá magát, hogy reményelve az ifjúsági bizottság, a szakszervezet, valamint a szocialista brigádok csatlakozását: a város és környéke . tanintézeteivel szoros kapcsolatot teremt. Mégpedig a közösen, kölcsönösen gyümölcsöző javak reményében! A program lényegét tekintve, arról van itt szó, hogy a Lenin szabályos szerződést köt az iskolák igazgatóságaival, amiben többrétű munkára kötelezi magát az ifjak tovébb-bol- dogulása végett. A "szövetkezet ifjú szakemberei találkoznak például a szülőkkel, hogy szakmai tájékoztatást nyújtsanak. Pályaválasztási vetélkedőket kezdeményeznek, díjaznak, majd olyan osztályfőnöki órákra invitálnak tanárokat, diákokat, amelyek során a fiatalok bepillantást nyernek a szarvasmarhatelep, a gépműhely, a vegyi üzem világába, a szocialista {brigádok pedig ezen túl is patronálnak egy-egy osztályt. Miért? — tettem fel bevezetőben a kérdést. Mi célból szerveznek ifjúsági tábort is a mezőgazdaság iránt érdeklődő általános, vagy középiskolai tanulóknak? Miért viszik el őket díjmentesen tartalmas köz- művelődési eseményekre? Miként a KISZ-bizottság titkára kifejtette: a javak viszonzása, a többoldalú kamatozás hitében. Meggyőződésük, hogy ha az iskolák diákságával, tantestületével baráti kapcsolatba kerülnek, könnyebb például a betakarítás, máskor a gyomtalanítás idején segítséget toborozni körükből. Az megint az egyre szaporodó, már megkötött szerződések pontjai között szerepel, miszerint egy-egy intézet a Lenin fontosabb tömegrendezvényein kulturális műsort ad, máskor pedig részt vesz a különböző telephelyek fásításában, környezetvédelmében. De ami a Hatvani Lenin KISZ-bizottságának mégis a legfőbb reménye: új és új kiscsoportok létrejötte. Olyanokból persze, akikben a találkozók, az ismerkedések során vonzalom támad a mezőgazdaság iránt, s ott kívánják jövendőjüket megalapozni, KISZ-en belül pedig a fiatalodást, az utánpótlást megteremteni. Hangsúlyozni kívánom, hogy e témában az út elejét járják a közös gazdaság KlSZ-esei. Ám, kezdeményük értő fogadtatása, a féltucatnyi szerződés, továbbá Heréd, Boldog iskoláinak felzárkózása már azt sugallja, hogy az elvetett mag meghozza termését. Moldvay Győző Befejeződtek a magyar-mongol tárgyalásik Elutazott Budapestről a Dzsambin Batmönh vezette párt- és állami delegáció Befejezte látogatását a mongol párt- és állami küldöttség. A képen: a zárótárgyalást követően Dzsambin Batmönh és Kádár János 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési programot írt alá (MTI-fotó, Kovács Attila felv. Népújság-telefotó — KS) Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos magyar—mongol megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsam\bin Batmönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást követően két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsambin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú távú programot. A dokumentum a két ország kialakult kapcsolatrendszerére alapozva az együttműködés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a mező- gazdaságban, a geológiai kutatásokban, a tudomány és a technika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzésben. A programmal magasabb szintre emelkednek a magyar—mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatározott célok elősegítik a KGST- országok integrációjának elmélyítését, a mongol népgazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Czine- ge Lajos miniszterelnök-helyettes és Szönomin Luv- szangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A kulturális és műszaki kapcsolatokat elmélyítő egyezmény — kölcsönösen hasznos együttműködési formák feltárásával — különös figyelmet foydít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látogatása befejeztével, ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönh-öt a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetőt Kádár János, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Szajbó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Kótai Géza, a KB Külügyi Osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ivá(Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés ipari bizottsága előtt: Gazdálkodásunk mérlege Szerdán, a Parlamentben a nyári ülésszakot előkészítendő tartott tanácskozást az ipari bizottság. Az ülésen az ipar tavalyi, illetve idei eddigi gazdálkodásának tapasztalatai szerepeltek. Az ipar munkájában 1985 —86-ban felszínre került kedvezőtlen tendenciák mögött összetett folyamatok húzódnak meg — állapította meg a képviselőkhöz előzetesen eljuttatott ipari és pénzügyminiszteri előterjesztés. A múlt évben importanyag-ellátási gondok, korlátozott fejlesztési lehetőségek. lassú alkalmazkodás a piaci igényekhez, nem megfelelő költséggazdálkodás. tartózkodás a kockázat- vállalástól nehezítették az új növekedési pályára való átállást. Ily módon nem javult az iparvállalatok versenyképessége. Kihatással van mindez az idei terv teljesítésére is, s már most is több területen jelentős feszültség mutatkozik. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítésében arra tért ki, hogy az első öt hónapban ugyan gyorsabban növekedett a termelés, ám még nincsenek meg ennek az ütemnek a fenntartási feltételei. Gondot okoz az alapanyag-ellátás, az import alkatrészek beszerzése. Ezzel szemben elkészült az ipar hosszú távú szerkezetátalakításának programja, s ennek végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni! Az ipar irányítói arra számítanak, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése már ebben az évben érzékelhetővé válik a vállalatok jövedelmezőségének javulásában, exportképességük erősödésében. Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes azokra az intézkedésekre tért ki, amelyek hozzájárulnak az ipar szerkezetváltásának felgyorsításához, a hatékony vállalatok mozgásterének bővítéséhez. A kiemelkedően jövedelmező vállalatok adóvisszatérítést kapnak, s a pénzügyi kormányzat a közelmúltban lehetővé tette az amortizáció gyorsított leírását is. így javultak a jövedelmezően gazdálkodók műszaki fejlődésének lehetőségei. Ezt követően a testületi vitában számosán mondták el a véleményüket. így Gá- gyor Pál budapesti képviselő arra hívta fel a gazdaság- irányítás figyelmét, hogy az elmúlt néhány esztendőben ugrásszerűen nőtt az ipar- vállalatok tevékenységét szabályozó rendeletek száma. Köztük akadnak ellentétes hatásúak, amelyek tovább nehezítik az eredményes gazdálkodást. Érdekes volt a Hajdú-Bihar megyei Lékai Gusztáv hozzászólása, aki arról beszélt, hogy a gazdaságirányítás késésben van, a mai helyzet felismerése és annak megfelelő értékelése terén. A kedvezőtlen tendenciák ugyanis már 1985-ben jelentkeztek, ennek ellenére azonban az első intézkedések csak 1986 végén születtek meg. Ebből a meggondolásból sürgette a budapesti Juhász Mihály, hogy a gazdaságirányítás gyorsítsa a döntéshozó munkáját. A hozzászólók között — akiknek észrevételeire Csáki Gyula és Szabó Imre válaszolt — elmondta véleményét megyénk képviseletében Kócza Imre, a Finomszerelvény gyár vezérigazgatója is. Átadták a Fucik-díjat Megyeri Károlynak Kaarle Nordenstreng, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házában átadta Megyeri Károlynak, a MUOSZ főtitkárának a szervezet Julius Fu- cikról elnevezett díját. Az ünnepségen jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. HELYI TERVEK ÉS KÖZPONTI CÉLTÁMOGATÁSOK A művelődés forintjai Az elnökhelyettes hangsúlyozza, hogy a VII. ötéves tervidőszaknak is megvannak a kiemelt céljai. Ezek közé tartozik a lakásépítés és -gazdálkodás, az egészséges ivóvíz hálózatának bővítése és a középiskolás korosztá~ lyok számára a megfelelő feltételek biztosítása az oktatásban. Emellett még megyénkben a sajátos helyzet indokolttá teszi az általános iskolák fejlesztését is. A felsorolásból már kitűnik, hogy például a közművelődés nam szerepel a kiemelt célok között. Mielőtt a terveket részleteznénk, említést kell arról tenni, hogy 1986. január 1- től megváltozott a tanácsi szabályozórendszer. Mint ismeretes, a fejlesztéseket szolgáló pénzeszközök a helyi tanácsoknál állnak rendelkezésre, s ott is döntenek a felhasználásukról. Régebben valóban a „megyénél” határozták el, hogy hol, mi épül, s az anyagiakat is biztosították az elképzelésekhez. Jelenleg azonban cél- támogatással teszik érdekeltté a településeket atíban, hogy a legfontosabb irányba induljanak el. Például a középiskolás tantermeknél az összeg a beruházási költség hetven százalékát, míg az általános iskolainál negy- ven-ötven százalékát jelentheti. Ezeket pályázat útján Él olyan aggodalom a művelődésért felelősséget érzők körében, hogy a következő években elég pénzt tudunk-e fordítani ilyen célokra. A nehezebb gazdasági helyzet szűkösebb fejlesztési lehetőségeket jelent, s ez természetesen érezteti hatását. Azzal érvelnek az aggódók, hogy jövőnket csorbítjuk, ha a kultúrára kevesebbet áldozunk. Azzal a kérdéssel fordultunk dr. Kovács Sándornéhoz, a megyei tanács elnökhelyetteséhez, hogy milyen esélyek lesznek az előrelépésre ezen a területen. A hatvani Grassalkovich-kastély homlokzata lehetett elérni, szigorú feltételek alapján. Az teljesen nyilvánvaló, hogy miért állnak a középpontban a középfokú intézmények: a „demográfiai hullám” 1988—89-ben ott tetőzik. Ezért mindent el kellkövetni annak érdekében, hogy eleget tehessünk a kívánalmaknak. Ezért összesen nyolcvan új tanterem épül. Az előirányzatok az eddigiek alapján jók, konkrétak, a kivitelezés üteme is megfelelő. Az általános iskolákban csökken a létszám: 1991-re mintegy ötezerrel. Ez azt jelenti, hogy a tanterembővítésekkel is számolva már sokkal jobb lehet az ellátás. Itt százhuszonkilenc helyiség létesítését irányozták elő. Egy év alatt huszonhat készült el közülük. A megyei tanács hetvenhez nyújt cél- támogatást. A számok mögött az húzódik meg, hogy a tervidőszak végére előreláthatólag mindenhol megszűnik a váltakozó tanítás. A közművelődésben is történik előrelépés. Meglevő épületek felújításával megszületik az új megyei levéltár. Feszültségforrás a Megyei Könyvtár helyzete, több tervidőszakban vetődött már fel, hogy szükség volna egy tágas épületre. Ugyancsak szűkösen dolgozik a megyei múzeumi szervezet, nincs elég kiállítóter- mük. A volt minorita rendház átalakítása a Dobó téren már úgy készül, hogy előbb kollégiumként a közép- iskolás diákokat, majd a múzeumot szolgálhassa. Az elképzelések szerint a Pa- nakoszta ház végül gyermek- könyvtárrá változik. Ugyancsak kulturális célokat szolgál Egerben a Vitkovits- ház. Ezek a felújítások jól illeszkednek majd a megye- székhely eddigi arculatához. Hatvanban nagy gondot jelent, hogy a művelődés céljaira nincs megfelelő épület. A Grassalkovich-kastély szakaszos felújításával lehet ezt a problémát megoldani. Egyik szárnyából már sikerült olyan helyiségeket kialakítani, amelyek enyhítenek a feszültségen. Szélesítik az általános művelődési központok hálózatát. A helyi tapasztalatokat felhasználva Füzesabony, Párád, Nagyvisnyó és Novaj tér át a közeljövőben erre az útra. Távlatilag még többen tervezik ezt a váltást. Említést kell tenni az egri Gárdonyi Géza Színház fejlesztéséről is, amelyért jelentős erőfeszítések történnek. De terveznek például köztéri alkotásokat is. ösz- szességében a közművelődésben is igazodni kell a megváltozott helyzethez, reális elképzelésekkel előállva. Az elnökhelyettes szerint a kultúra minden területén figyelni kell a körülményekre, a lakosság valódi igényeit szükséges kielégíteni. A költségvetési, fejlesztési lehetőségek viszonylag szűkösek, s ilyen feltételek mellett, — ahol lehetséges — a saját bevételek növelésére, ésszerű gazdálkodásra van szükség.
