Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 9„ kedd mm * . mm. Tíz megyei kirendeltség között Eger is A TISZA II. SORSÁRÓL A NAPKOZBEN-BEN NOVIKI - feltalálók, ötletgazdák menedzsere Egy kisüzem, egy kis­vállalkozás kilépett szűk ke­retei közül és szinte behá­lózza az országot. Képlete­sen és valóságosan is. Mert a Noviki, Kisüzemi Innová­ciós Iroda, amelyet 1982-ben a Kisiparosok Országos Szervezete és az Állami Fej­lesztési Bank alapított. s amelynek felügyeletét az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság látja el, rend­kívül széles, sokrétű tevé­kenységgel rendelkezik. Hogy mit is csinál a No­viki, arról Kacsóh József igazgatót kérdezem: — Kezdetben a kisipar­ban található ötleteket, a szabad szellemi kapacitást kívántuk hasznosítani. Ám a gyakorlat sokkal tágabb lehetőségeket kínált. Iro­dánk az ötlettől a gyártásig, az értékesítés szervezéséig az innovációs folyamat egé­szében és egyes részleteiben is vállalkozik közreműkö­désre. Felkeresnek bennün­ket találmányokkal, import­pótló megoldásokkal, vagy egyszerűen csak valami új­donsággal — ezekhez az öt­letekhez mi megkeressük a gyártót, a felhasználót, ösz- szehozzuk az ötletgazdákkal, megszervezzük az értékesí­tést. s még számos közbülső lépésnél tudunk segíteni, közvetíteni. A hazai termék- struktúrába is bele tudunk szólni olykor. Például, ami­kor a hajógyári konténerek egészségügyi felhasználását megteremtettük. — Kik az ügyfeleik? — Vannak természetesen kisiparosok, orvosok, taná­rok, mérnökök, technikusok, műszakiak vagy számítás­technikai szakemberek. Szak­emberek vagy laikusok. A pécsi orvostudományi egye­temen például egy orvos és egy mérnök fejlesztette ki modellméretig a hidrogén- gáz-analizátort. A fejleszté­sek magánvállalkozásban, de számítástechnikai módszer­rel történtek, s ma a Che- mokomplex exportálja ezt a műszert. Ám a feltaláló, az ötletet hozó szakember mellett a megvalósítók, gyártók meg­keresése is jelentős feladat. Mint az igazgató elmondta a feltalálói gondolatot mű­szaki munkával folytatják, prototípust készítenek, sa­ját műhelyük és műszaki kivitelező üzemük van, a folyamatos gyártás előtt ter­mészetesen gondoskodnak az ötlet védelméről is. A nagy­szériás gyártás technológiá­ját is ki tudják dolgozni a Novikinél. De azzal is foglalkoznak, mi legyen, mi lehet a fel­használási területe az elké­szülő terméknek. A megva­lósításban a kisipar, a kis­vállalkozások, szövetkezetek működnek közre. Tavaly fél­ezer nagy- és kisvállalattal kerültek kapcsolatba. — Milyen termékekről van szó? — Nagyon sokféléről. Pél­daként néhányat említek: Számítógépes rendszerű fel­vonó-meghibásodást jelző készüléket, amely egy egész város felügyeletét el tudja látni. Ilyen készülék műkö­dik már Budapesten, Sze­geden, Nyíregyházán és most kötöttünk szerződést Debre­cenben a felszerelésére. Sza­badalmon alapul a konténe­res gázellátó központ, amely bárhol telepíthető. Van víz­lágyító és nitrátozást is meg­oldó vízkezelő berendezé­sünk. Az egészségügy terü­letéről a kórházi műtéti be­mosakodó-készülék, vagy az anyatejgyűjtő berendezés ér­demel figyelmet. Készült ipari varrógép ingzsebvar- rásra. munkavédelmi sze­mélyi védőeszköz, a MÁV megbízásából jegykezelő, sikló csapágy belsőégésű mo­torokhoz. erőgépekhez, nagy­teljesítményű motorokhoz, amelyet például a Ganz- MÁVAG mozdonyokba épít be. Mint a tortát, úgy sze­leteli a kemény aszfaltot és beton útburkolatot az útja­vításnál használt gyémánt hézag vágó gép. A mezőgaz­daságban nagyon sok import gép dolgozik, amelyeknek nincs biztosítva az alkatrész­utánpótlása. s másolással sem gyártható a hiányzó al­katrész. Ezekhez csakúgy, mint a szocialista országok­ból származó személygépko­csikhoz számos pótalkatrészt gyártatott már a Noviki. (MTZ-alkatrészek, erőgép-, kombájnalkatrészek, Dácia műanyag hűtőmaszk, gépko­csi-ablaktörlő.) De megje­lentek a lakossági fogyasz­tásra kerülő közhasznú tár­gyak, műanyag háztartási berendezések, konyha- és la­kásfelszerelési tárgyak is. (Alumíniumtölcséres kávé- kiöntő, síbot, kertibútor, há­lószoba berendezés, kombi­nált üveg. és sörnyitó.) öt évvel ezelőtt Budapes­ten mindössze négy ember­ből állt a Noviki gárdája. Ma százhúszan vannak és országos hálózatot építettek ki. Először Zalaegerszegen, Nyíregyházán. Kaposvárott, Győrben, Szegeden. Egerben és Pécsett nyitottak megyei kirendeltségeket. Az idén Debrecen és Miskolc után Békéscsabán is megalakult a Noviki-kirendeltség és rö­videsen Tatabánya is belép a sorba. A kirendeltségek önálló döntési joggal a helyben fel­merülő igények megoldásá­ra hivatottak. Természete­sen, ha szükség van rá, a központ is bekapcsolódik a munkába. K. M. Útépítők Tarnabodon A megye talán legrosszabb közútjának javításán dolgoznak Tarnabod és Boconád között a KM Közúti Igazgatóság Mis­kolci Szakaszmérnökségének dolgozói. A nyárra az ntat két­sávosra szélesítik (Fotó: Kőhidi Imre) Felzárkózik-e a Heves megyei rész? Néhány nappal ezelőtt — amint hírül adtuk — a Petőfi rádió a tiszafüredi expressz táborból sugározta Napközben című műsorát. A téma a Tisza II. volt. Cziráki Péter szerkesztő-műsorvezető népes vendégse­reget hívott össze válaszadásra. így például ott volt Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője. Kerekes László, a Közép-Tisza Vidéki Intéző Bizottság főtitkára. Nagy István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, főmér­nök. Járdán József Kisköre tanácselnöke, Zentai Jó­zsef, a MOHOSZ Heves Megyei Intéző Bizottságának titkára. Szabó I^jos, az Eger és Vidéke Horgász Egye­sület elnöke és Hegedűs Gábor, a MOHOSZ kiskörei tározó kirendeltség vezetője. Ott volt még a Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője: Tóth András, valamint Rente Ferenc Tiszafüred és Fábián Gábor* Abádszalók tanácselnöke. Már az adás előtti napok­ban érkeztek kérdések la­punk szerkesztőségébe és a Szolnóki Rádióhoz. Mind­kettő kapcsolatban állt a műsor ideje alatt az exp­ressz táborral, így a hall­gatók újabb és újabb kér­déseit közvetíteni lehetett az illetékeseknek. Ami a kérdéseket illeti: a Heves megyei kérdezőket ál­talában az izgatta, hogy a Szolnok megyei rész miért fejlődik gyorsabban. De töb­ben foglalkoztak a magas üdülőtelek-árakkal, a gáton való közlekedés eshetőségé­vel és a vadkempingezéssel is. Akadt olyan horgász te­lefonáló, aki amiatt panasz­kodott, mert az utóbbi idő­ben nem tudott halat fogni, a halászok viszont azt tet­ték szóvá, hogy amennyiben ők lehalászhattak volna a tározót, akkor nem fagyott volna meg több tonna hal. No, de ne vágjunk a dolgok elébe, lássuk, milyen vála­szokat adták az illetékesek. A jobb és bal part eltérő fejlettségével kapcsolatban Miskolczi László, a Heves Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője a kö­vetkezőket mondta: — Az üdülőkörzetet komp­lex egységként kell kezelni, tehát nem helyénvaló köz- igazgatási határokban gon­dolkodni. Ugyanakkor a vi­dék két oldalán levő telepü­léseknek is megvannak a sajátos adottságai, egyéni kínálatai, így nem volna ész­szerű és gazdaságos minden kiemelt helységben ugyanazt fejleszteni, azonos idegenfor­galmi ajánlattal megjelenni a piacon. A Heves megyei terület „felzárkóztatása” mintegy három évvel ezelőtt indult meg, kibontakozása pedig a yn. és a VIII. ötéves terv­időszakra várható. Az eddi­gi mérsékelt fejlődés dkai között a területelőkészítés problémái, az infrastruktú­ra-hálózat kiépítetlensége, a korlátozott pénzügyi tá­mogatások szerepeltek. Ugyanide sorolhatók kiemelt üdülőkörzeteink a Mátra és a Bükk fejlesztési igényei is, amelyék jelentős összegeket emésztenek fel. Az üdüléshez kapcsolódó tervek már elkészültek. Gond azonban az, hogy az e célra kijelölt helyek nagyobb ré­sze mezőgazdasági haszno­sítású külterület, nem taná­csi kezelésben van. Fontos feladatunk itt a fásítás, a kivágott erdők pótlása is, Az idegenforgalmi kínálat még csak részben tud eleget ten­ni a követelményeknek. A meglevő feszültségek csök­kentése nem lehet csupán helyi feladat, szükség van az eddiginél jelentősebb központi támogatásra. Csak ennek révén érhető el a térség szerepének növelése, a Balaton tehermentesítésé­ben való részvétel, a turisz­tikai és üdülési kereslet jó színvonalú kielégítése. No, persze, a szép vidék, a horgászoknak a jó kapás, a fürdőzőknek pedig a kel­lemes napsütés még nem minden. A nyári program- kínálatról a helyi tanácsok képviselői tájékoztatták a Napközben hallgatóit. Egy kis ízelítő a gazdag válasz­tékból: Kiskörén július vé­gén rendezik meg a „Szőke Tisza” napokat. Lesz • itt kempingtalálkozó, horgász­verseny, kerékpártúra, Ti­sza-átúszás, futás a gáton, kispályás labdarúgó-mérkő­zés, teniszverseny. A há­romnapos rendezvénysoro­zat keretében a július 25-i Anna-bálon megválasztják a „Köre szépét” is. Hasonló a kínálata a po­roszlói tiszai napoknak is. S természetesen számos más látnivaló — köztük az erdő­telki arborétum, hajókirán­dulás, vitorlázás — is várja az ideérkezőket. Lesz-e nudista strand Abádszalókon? — kíváncsis­kodtak sokan megyénkből. Kerekes László, a Közép-Ti­sza Vidéki Intéző Bizottság főtitkára ígérte: az idén új­ra felveszik a Magyar Natu­ralisták Országos Szövetsé­gével a tavaly megindult, majd félbeszakadt kapcsola­tot, s remélhetőleg — akár valamelyik félreeső szigeten is — megnyitják majd a nu­dista strandot. A fórum közben néha ze­ne szólt, néha egy-egy ri­port hangzott el, hogy az illetékesek által elmondot­takat cáfolja vagy alátá­massza. Az egyik kis riport­ból például megtudhattuk, hogy Kiskörén még csak kóstolgatják a turizmust, igaz, már akadnak olyanok is a faluban, akik azért épít­keztek, hogy kiadják a há­zukat az idegeneknek. Ér­dekes viszont, hogy szobát nem szívesen adnak ki az ottaniak, mert nem szere­tik, ha a lakást egy idegen­nel kell megosztani. Más a helyzet Tiszafüreden, ahol o turisták fogadása érdekében kempinget és expressz tá­bort építettek. A Heves megyei oldal — de az egész környék — erő­teljesebb fejlesztése érdeké­ben még jobban be kell vonni a magántőkét — hangsúlyozta Miskolczi László. Egy másik riportban Or­bán Imre poroszlói halász azt panaszolta el, hogy a télen több tonna hal fa­gyott meg a víztározóban, mert a MOHOSZ nem hagyta lehalászni a terüle­tet. A horgászok képviselője győzködik: — Ne csak a halászokra gondoljon — mondta Hege­dűs Gábor. — Nem lehet Á minden halat kifogni egy­szerre. Ha egy horgász ide­jön, az is halat akar fogni. — De ott döglött meg több mázsa hal — vágott közbe Orbán Imre. — Ha másképpen néznének a ha­lászokra, nem lenne most is kiírva Poroszlón, hogy hal nincs. A beszélgetést követő rö­vid szünetben tovább folyt egymás győzködése. Egyik fél sem engedett. A gátakra való felhajtásról is szó volt. A lényeg: ha a községi ta­nácsok hajlandók műutat kiépíteni a földutak helyett, akkor autóval is rá lehet menni a gátra. Tiszafüred tanácselnöke jelezte, hogy erre nem jut pénz. A többi­ek is bólogattak. Megoldás: a gátakra merőlegesen kell kialakítani a békötőutakat, igy könnyebben megközelít­hető járművel egy-egy jobb horgászhely. A vadkempin­gezést továbbra is tiltják — így a válasz egy másik kérdezőnek — ennek első­sorban környezetvédelmi oka van. A telkeket sok telefonáló drágának találta. A szak­emberek ezen nem lepődtek meg, de azzal érveltek, hogy közművesítettek. A műsorban szóba került az is, hogy Kiskörén 13-án osztják majd a telkeket, sorsolással. A foglaló: harmincezer forint. A két és fél órás, zenét is szolgáltató műsor végén a résztvevők szavaiból kitűnt, hogy sok még a teendő an­nak érdekében, hogy idegen földön is ismert turistapara­dicsommá váljon a Tisza U, Ehhez még sok-sok pénz és tervszerű munka szüksé­ges. Szöveg: Doros Judit Homa János Fotó: Perl Márton Miskolczi László: „Az elkö­vetkezőben még jobban be kell vonni a magántőkét...” Zentai József: „A horgászok­ra is gondolni kell.. Fábián Gábor: „Abádszaló­kon Is akad még tenniva­ló .. A turisták egyik kedvelt vendéglátóhelye a poroszlói Amur halászcsárda Járdán József, Kisköre ta­nácselnöke arról is beszá­molt, hogy hamarosan telket osztanak a településen

Next

/
Thumbnails
Contents