Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Reprezentáns: a bikavér A külföldiek közül is egyre többen emlegetik a megyeszékhelyet. Eger kacskaringós. hangulatos utcái, terei, a történelmi múltat árasztó műemlékei, és nem kevésbé a borai so­kakat megfognak. Bizonyít­ja ezt az évről évre nö­vekvő számban idelátogató idegenek sokasága. nem kevésbé pedig az érdeklő­dő szakemberek. Legutóbb például a nemzetközi bor- rendkongresszus résztve­vői jártak Egerben. akik előtte néhány napon át tü­zetesen megismerkedhet­tek a magyarországi szőlő- termelés és borkezelés sa­játosságaival. És itt álljunk meg egy pillanatra. Mert volt mit megtudniuk arról. hogy napjainkban Magyarorszá­gon 155 ezer hektáron te­rem szőlő, a mennyisége pedig esztendőnként meg­haladja az ötmillió hekto­litert. Hazánkban átlag­ban évente 30 liter bort fo­gyasztanak. ez igen szerény mennyiségnek számít. Emellett azonban igen je­lentős az ország borexport­ja. És ebben ott van Eger neve is, ezen keresztül el­sősorban a bikavéré, amely az utóbbi időben a kül­piacokon is elismertté vált. Nem azért, mintha koráb­ban ez másként lett vol­na. de ma már az igényes európai és tengerentúli vá­sárlók is elégedetten be­szélnek róla. különösen an­nak eredetéről és minősé­géről. Erre jó példa éppen a borrendkongresszus alkal­mából a nemzetközi szö­vetség elnökének. Andre Boninnak a nyilatkozata, aki elismeréssel szólt a ki­váló magyar nedűkről, leg­inkább a Csopaki musko­tályról és az Egri bikavér­ről. Mint kifejtette: ezeket a borokat szívesen látná otthonában is az asztalán. Tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: olyan nedű­ket ízlelhetett meg. ame­lyeket a jó kereskedőmun­ka és a propaganda bár­hová eljuttathat és min­denütt helytállhatna a vi­lágon. Ez í szándék és törekvés nem hiányzik az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát szakembereiből, akik igyekeznek kihasznál­ni a cég önálló külkereske­delmi jogából adódó elő­nyöket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1986- ban folyamatos piacépítő munkával a. magyar tőkés borexport húsz százalékát adták. Ez nem kis érdem volt. hiszen a korábbihoz képest jelentős áremelést sikerült elérniük a bikavér értékesítése során. Mind­ez fémjelzi a márka-, az eredet- és a minőségvéde­lem érdekében évek óta kifejtett erőfeszítéseiket. Az Egri bikavérnek te­hát neve van és a magyar gazdaság egyik reprezen­táns termékeként jegyzik. Teszik ezt azért is. mert a szőlő és bor nemzetközi éve 1987., és ennek kereté­ben Eger is megpályázta a Szőlő és bor városa címet, nem is alaptalanul. Mentusz Károly „flz emberré formálás mesterei...” Pedagógusnapi ünnepségek megyénk felsőfokú intézményeiben A Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola dísztermében. Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a pedagógusokat (Fotó: Perl Márton) Pénteken rendezték Eger­ben és Gyöngyösön, a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolán és a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Főiskolai Kara gyöngyösi üzemszervező üzemmérnö­ki tagozatán a pedagógus­napi megemlékezéseket. Egerben, a tanárképző fő­iskola dísztermében, dr. Sze- pessy Bálint, a szakszerve­zeti bizottság titkára köszön­tötte a megjelenteket. Ezt követően Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának első titkára tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az em­berré formálás mestereit kö­szöntjük, akik az óvodákban, iskolákban odaadással, szak­értelemmel teljesítik vállalt feladataikat. A pedagógus tevékenysé­ge legtöbbször nem gyors si­kerekkel járó munka. Fele­lőssége ' viszont igen nagy. hiszen mindig jobbra törek­vő ifjúságot kell nevelnie, amely képes a legkorszerűbb követelményeknek is megfe­lelni. A nevelők mindig fe­lelősséggel tartoznak a tár­sadalomnak. Miiként több mint száz évvel ezelőtt Eöt­vös József óhajaként meg­fogalmazta a néptanítókhoz intézett üzenetében: a nem­zet éppoly szükségesnek tart­ja az áldozatvállalást a műveltség gyarapítására. a nevelésre, mint az iparban, a mezőgazdaságban és az élet más területein. Ez az igény tükröződik pártunk XIII kongresszusának hatá­rozatában, s a gazdasági ne­hézségeink ellenére, a kor­mányprogramban is. A fő­iskola is komoly gondokkal küzd. mégis nagyszerű do­log, hogy a nehézségek el­lenére, ez az intézmény ki­emelkedő szerepet tölt be a tanárképzésben. Az oktatógárda széles kö­rű tudományos érdeklődését fémjelzi a tanszékek tudo­mányos munkája, a külön­böző kutatási témák válla­lása, s a megjelent, számos publikáció. A főiskola kisu­gárzó hatású, Eger és a me­gye szellemi életére. Németh László befejezésül a nagy magyar tudós. Szent-Cyörgyi Albert szavait idézte, mi­szerint: „Az iskola dol­ga. hogy megtaníttassa ve­lünk. hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás irán­ti étvágyunkat, hogy meg­tanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt. amit szeret­nénk csinálni”. A kitüntetéseket és jutal­makat dr. Szűcs László fő­igazgató adta át. Kiváló (Folytatás a 2. oldalon) A Napközben a Tisza ll-nél A Tisza 11. víztározó sor­sa, fejlesztése adta a témá­ját a Petőfi rádió pénteki Napközben című műsorának. Cziráki Péter szerkesztő-mű­sorvezető vendége volt töb­bek között Miskolczi László, a Heves Megyei Tanács ke­reskedelmi osztályvezetője. Kerekes László, a Közép-Ti­sza Vidéki Intéző Bizottság főtitkára, valamint Abádsza- lók, Kisköre és Tiszafü­red tanácselnöke. Részt vet­tek a beszélgetésben vízügyi szakemberek, továbbá a ha­lászok és a horgászok kép­viselői is. Számtalan hallga­tói kérdés érkezett, így pél­dául sokakat foglalkoztatott: miért erőteljesebb a fejlesz­tés a Szolnok megyei részen, miért drágák az üdülőtelkek, milyen nyári programokat kínálnak a környékbeli tele­pülések. Az adás során készített képes riportösszeállításunkat egy későbbi számunkban közöljük. A körzet kereskedelmi ellátásának terveiről Miskolczi László nyilatkozott az adásban (Fotó: Perl Márton) Ülést tartott a SZOT elnöksége Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével pén­teken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége. A testü­let megvitatta és jóváhagy­ta Nagy Sándornak, a SZÓT titkárának tájékoztatóját az 1987. év gazdasági indulásá­nak tapasztalatairól és az ebből adódó szakszervezeti tennivalókról. Az elnökség pozitívan értékelte, hogy a gazdálkodó szervek és a szakszervezetek erőfeszíté­sei nyomán az első négy hónapban a termelés növe­kedett. egyes területen je­lentősen meghaladva az el­múlt év hasonló időszaká­nak teljesítményeit. Mind­emellett azt is megállapítot­ta. hogy külkereskedelmi forgalmunk egyenlege, vala­mint a költségvetés egyen­súlya nem tükrözi megfele­lően a termelőfolyamatok eredményeit. Az egyensúly- javulás a kormány határo­zott intézkedései ellenére sem kielégítő, azt további intézkedésekkel kell megala­pozni. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket arra. hogy támogassák az éves terv céljainak megvaló­sulását. A testület megerő­sítette, hogy a Miniszterta­nács legutóbbi ülésén tár­gyalt kormányprogramokat a szakszervezeti mozgalom támogatja, és végrehajtásu­kat konkrét munkájával is elő kívánja segíteni. A tes­tület nagy jelentőséget tu­lajdonít az anyag- és ener­giatakarékosság javításának, az elektronika társadalmi, gazdasági alkalmazásának, valamint a gyógyszer-, nö- vényvédőszer-termelés és az intermedier-gyártás fejlesz­tésére vonatkozó elképzelé­seknek. A szakszervezeti mozgalom aktívan részt kí­ván venni az egészségmeg­őrzés társadalmi programjá­nak kimunkálásában. Ennek érdekében részt vállal a tár­sadalmi vita megszervezésé­ben. és munkájával, javas­lataival hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota. A SZOT elnöksége megvi­tatta a szakszervezeti ifjú­sági tagozatok megalakításá­nak tapasztalatait is. A leg­több munkahelyi alapszerve­zetnél már létrehozták az ifjúsági tagozatokat és taná­csokat. A testület kedvezően értékelte, hogy az alapszer­vezetek vezető testületéi sok­helyütt széles jogkört, nagy­fokú önállóságot biztosítottak a fiataloknak szakszervezeti tevékenységükhöz. Ugyan­akkor az alapszervezetek egy részénél csak formális volt az ifjúsági tagozatok létre­hozása. előfordult az is. hogy a fiatalok újonnan megalakított szervezetei még annyi ötállóságot. érdemi beleszólási lehetőséget sem kaptak, mint amennyivel a szakszervezeti vezető testü­letek mellett korábban mű­ködő ifjúsági bizottságok rendelkeztek. Ezért a SZOT elnöksége felhívta az ipar­ági-ágazati szakszervezete­ket. hogy ahol indokolt, ott bővítsék a fiatalok szerveze­teinek jog- és hatáskörét. A kezdeti tapasztalatok szerint a szervezeti változás ott adott új lendületet az if­júsági munkának, ahol a fia­talok bevonásával készítették elő. s nem felülről szervez­ték a tagozatok megalakítá­sát. Hátráltatja az új típu­sú szakszervezeti munka ki­bontakozását. hogy az új­szerű feladatokat gyakorta a régi módszerekkel kívánják megoldani. A tagozatok jó­része központi útmutatásokra vár munkájának megszerve­zéséhez. Az új szervezeti for­ma csak akkor érheti el célját, ha az ifjúsági tago­zatok a helyi igényekhez, le­hetőségekhez igazodva ala­kítják ki tevékenységüket — mutatott rá az elnökség. Ezért mindenütt arra kell törekedni, hogy új módsze­rekkel. a fiatalokat vonzó, mozgósító programokkal, kö­zösen gondolkodva, cseleked­ve működtessék az ifjúsági szervezeteket. Az elnökség hangsúlyozta, hogy fokozato­san biztosítani kell az ifjú­sági tagozatok, tanácsok meg­felelő képviseletét a szak- szervezeti vezető testületek­ben. A csuvas szakszervezeti delegáció Párádon Tegnap Párádra látogatott a megyénkben tartózkodó csuvas szakszervezeti dele­gáció, amelyet Pjotr Alek- szandrovics Zsuravljov, a Csuvas Szakszervezeti Ta­nács elnöke vezet, s tagjai között van Nyikolaj Alek- szandrovics Vorobljev, a csebokszári házépítő kom­binát brigádvezetője és Nina Ivanovna Simlin, a tyurli- minszki állami gazdaság szb-elnöke. Először a kocsimúzeumot, majd a Parádsasvári Üveg­gyárat keresték fel. Délután Egerben — a Tanép vendé­geként — a vállalat tevé­kenységével ismerkedtek. Így megtekintették az épü­lő SZOT-üdülőt, a sétálóud­varokat, a piaccsarnokot, a belvárosi rekonstrukció mun­kálatait, aztán a Csebokszá- ri-lakótelepet. A küldöttség ma a megye- székhely üzleteiben a keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozók élet- és munkakö­rülményeit tanulmányozza. Délután Szilvásváradra utaznak, ahol a Szalajka Múzeumot, az Orbán-házat és a SZOT-üdülőt keresik fel. A program holnap — a tervek szerint — Kiskörén folytatódik. Itt a Tisza II. vízlépcsőt tekintik meg. ezt követően pedig látogatást tesznek o Poroszlói Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetben, ahol tájékozódnak majd a tsz gazdálkodásáról. KINEVEZTÉK AZ ÚJ EGRI ÉRSEKET Római katolikus főpapok kinevezése, felmentése 11. János Pál pápa dr. Dan- kó László c. püspök, kalo­csai apostoli kormányzót ka­locsai érsekké, dr. Seregély István kőszegi plébánost eg­ri érsekké, dr. Konkoly Ist­ván gencsapáti plébánost szombathelyi megyéspüspök­ké és Gyulay Endre szeged— rókusi plébánost szeged— Csanádi megyéspüspökké nevezte ki. Nyugdíjba vonulásuk mi­att, dr. Ijjas Józsefet a ka­locsai érseki, dr. Udvardy Józsefet a szeged—Csanádi megyéspüspöki és Tóth Lászlót a veszprémi püspöki tiszte alól felmentette. A kinevezésekhez, illetve felmentésekhez a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az 1957. évi, 22. sz. tvr. alapján, az előzetes hoz­zájárulást megadna.

Next

/
Thumbnails
Contents