Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, június 24., szerda ADÓREFORM Hogyan űzetnek a vállalatok? 111/2. Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyi jövedelemadó bevezetését, meghonosítását tűzte célul Ezúttal a vállalati adózás tervezett változtatásait tekintjük át. Az általános forgalmi adó. amely kezdetben hozzáadott érték vagy többlet- érték-adóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés következtében félreértésekre adhatott alkalmat. Ennek eloszlatására hangsúlyozzuk: az általános forgalmi adó nem szüntet meg. nem helyettesít minden vállalati adófajtát. azok legtöbbje — például nyereségadó — megmarad. legfeljebb mértékük. az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó. s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek természetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adó. vagyonadó — se kettő, az adó- mérséklések és adómegszűnések együttes hatására népgazdasági szinten módosul az adóviselési struktúra: az adók számottevő része a termelés szférájából átkerül a forgalom, a felhasználás és a fogyasztás területére. Semleges hatású Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó. amely a hatvanas-hetvenes években először a Közös Piac országaiban terjedt el. s azt követően másutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és fejlődő ország alkalmazza. Éspedig a következőképpen: A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát. hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlán is külön szerepel az ár ás külön az adó). A vállalat az anyagot, a terméket feldolgozza, s ennek során új értéket állít elő. A feldolgozott termék eladásakor a megnövelt érték után számolja az általános forgalmi adót. s azt a termelői árral együtt leszámlázza. a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat tehát hozzájut a korábbi vásárláskor általa fizetett adóhoz. s csak a feldolgozás fázisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalnak. A termelési-forgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók hozzájuthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz. mígnem a folyamat eljut a végső felhasználóig. a fogyasztóig, aki az áru teljes értéke után fizeti meg az általános forgalmi adót. S bár igaz. hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik. az általános forgalmi adózási rendszerben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót. amelynek mértéke termékcsoportonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla. 12—22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó — külföldön már bizonyított — előnye, hogy a termelési-forgalmi folyamatban nem halmozódik; ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó nem költség- és nem ártényező; az adó- elszámolás technikája visz- szatéríti a már kifizetett adót. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatású. Egyazon termék adója nem függ attól, hogy a feldolgozást kooperációban végezték, avagy a feldolgozási fázisokat. technológiákat egyesítő nagyvállalaton beiül. A vállalati méreteken kívül közömbös illetve semleges atekintet- ben is. hogy a gyártás menynyi munkaerőt, illetve technikát vett igénybe. Egyes vélemények szerint az általános forgalmi adó kedvezményezi az exportot; ebben az esetben ugyanis teljes adóvisszatérítésre kerül sor. Változó árarányok Amennyiben szembesítjük a még érvényben lévő adórendszer hosszú időn át bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, a fel- dolgozási fázisokban halmozódnak az adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sajátosságokkal. nem lehet kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az általános forgalmi adót. Ez azonban több okból sem lesz egyszerű és köny- nyű. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fejlett országokban csak a hosz- szabb ideje működő forgalmi adózási rendszert kellett átalakítani. Nálunk szinte újonnan kell megkonstruálni a vállalati adózást. mégpedig úgy. hogy a termelői szféra adói és támogatásai csökkenjenek, egyidejűleg be kell vezetni a személyi jövedelem- adót. Ez már nem egyszerűen adóreform, ezek a változások az árrendszert is megreformálják. átalakítják az árszerkezetet, az árarányokat, az árszinteket. Az adóreformhoz kapcsolódó árváltozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két körülmény befolyásolja: egyes vállalati adók megszűnése és mérséklése. valamint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői árszínvonalnak csökkenie kell. mintegy 4—5 százalékkal. Az árarányok is módosulnak. elsősorban az energia- hordozók. alapanyagok — feldolgozóipari termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad. míg a feldolgozóipari termékek árszintje 6—9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani: kiküszöböli az adóhalmozódást. segíti a valós gazdasági értékelést s a bevezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökkenti? Nem szabad tévedni A dolog azért nem ilyen egyszerű. Ezért nem alaptalan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. A közelmúlt évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980-ban — került sor a termelői árak átfogó rendezésére, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”. jócskán és felfelé tértek el a tervezett, a várható a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelői árak rendezése. megállapítása során nem szabad „tévedni”, az árszint csökkenésében felfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínűségének, a termelői és a fogyasztói árszintek különbségének egyik meghatározója éppen az. hogy mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint Az általános foVgalmi adó bevezetéséhez tehát kétirányú ármozgás kapcsolódik: o termelői árszintnek — miután az adók egy része kikerül a termelésből — csökkenie kell. míg a fogyasztói árszint — minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába csoportosítja át az adók egy részét — emelkedni fog. Az adóreformhoz kapcsolódó ármunka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fogyasztói árszint kétszámjegyű, 10—12 százalékos növekedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat s nemcsak árrendszer- és ármechanizmus-okokból: a fogyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai. sőt politikai döntéseken is múlik. (Következik: Mennyit fizet a lakosság?) Garamvölgyi István Haszonjárművek mérőműszerei nek el a második negyedévben. (MTI-fotó: Balaton József — KS) Az NSZK- beli licenc alapján készíti a haszonjármű- vek mérőműszereit a Ganz Műszer Művek Közlekedési Műszergyára. Igazodva a piaci igényekhez és kooperálva külföldi céggel mindig a legkorszerűbb elektronikus mérőműszerek kerülnek le a gyártósorokról. Termékeikkel kielégítik a hazai, vafamint a külföldi igényeket. A tavalyi évhez képest mintegy 10 százalékos termelékenységnövekedést ér125 ÉVE TÖRTÉNT Az első János-ünnepély Visegrádon Különleges évfordulóhoz érkezett szakmai szak- szervezetünk: a Nyomda-, a Papíripar-, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének tagsága. Immár 125 éve annak, hogy a magyar munkásmozgalom erősödő harcai nyomán létrejött a Pest-Budai Vándor és Beteg Könyvnyomdászokat Segélyező Egylet. Ezek tulajdonképpen a reformkorban vették kezdetüket, amikor a kor nyomdásza közelebbi részese lett a politikai áramlatoknak. Közreműködött a napilap, az új, a romantikus magyar regény, a szép könyv megjelenítésében és ott szorgoskodott a természettudományos felfedezések publikálásánál is. Kinyomtatták a Nemzeti dalt 1848. március 15-én nyomdászok is tüntettek a forradalom, a sajtószabadság mellett. Engedély nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Erőteljes szervezkedés indult, amelynek eredményeképpen még abban az évben kivívták az első magyar kollektív szerződést. Az osztrák önkényuralom gátat vetett a szervezkedésnek, ám 1860- tól újból jelentkeztek a nemzeti gondolatot tápláló megmozdulások, emlékűn, népségek. A nyomdászok 1860. június 24-én Visegrá- don megtartották az első János-ünnepély t. ;A nyomdászok sorozatos követelései nyomán ismét előtérbe került az egyleti szervezkedés gondolata. Sztrájkot szerveztek, elkészítették az alapszabályt, majd 1862. május 29-én, Pest-Budán bejelentették az egylet létrejöttét. A következő években megalakultak a vidéki segélyező egyletek, és megindult a rokonszakmák szervezkedése is. A kiegyezéstől kezdve a politikai jogok ki- terjesztése is helyet kapott a nyomdászok mozgalmi törekvésében'. 1869 májusában megjelent a Typographia, az első magyar munkáslap. A követke- kező évben másfél hónapig tartó sztrájkkal próbálták kicsikarni a tanonctörvényt, majd a szakszervezet — hazánkban elsőként —kiépítette a bizalmiférfi rendszert. 1878-ra a szervezkedés országossá vált,így összeülhetett a magyarországi nyomdászok I. kongresszusa. 1885-ben a t ország területén már 284 nyomda működött 1823 szakmunkással. 1890-ben Budapesten általános sztrájkkal kivívták a vasárnapi munkaszünetet és május elseje megünneplésének jogát. A következő évtizedben a szakszervezetet állandó zaklatások alatt tartotta a Belügyminisztérium, illetve a főváros tanácsa. A legalitás forgott kockán, mind szervezkedésben, mind a pénzügyi-segélyezési tevékenységben. 1902-ben a nyomdai munkásnők nagygyűlésén úgy döntöttek. hogy minden nyomdásznőnek be kell lépnie a szakszervezetbe, és elő kell fizetnie a Typographiá- ra. A szervezett dolgozók 'béremelési követelését teljesítették a munkaadók. Ezzel életbe lépett az új kollektív szerződés! A hatóságok visszaszolgáltatták a szakszervezet lefoglalt vagyonát. 1903-ban megalakult hazánk egyik legrégibb, legnagyobb múlttal rendelkező munkás sportklubja, a Ty- pográfia Testedző Egyesület. 1905 végén újabb általános sztrájkot szerveztek. Nem szedték ki azokat a lapokat, amelyek rágalmazták a szervezett munkásságot és a szociáldemokrata pártot, és amelyekben az általános választójog ellen írtak. Gutenberg nyomdászezred 1906-ban elkezdték a szak- szervezet mai budapesti Kölcsey utcai székházának építését, amelyet alig egy év múltán át is adtak. Négy évvel később pedig felavatták Abbáziában a Villa Gutenberg négyemeletes gyógyüdülőt. A tagság heti 6 fillérrel járult hozzá az építkezéshez. 1907. október 10- én, a Vörös csütörtökön, a nyomdászok is csatlakoztak a titkos választójogért indított általános sztrájkhoz. Hosszas huzavona, többszöri elutasítás után a belügyminiszter 1910-ben kiadta a Typográfia Természetbarát Egyesület megalakításának engedélyezési okiratát. Az ott dolgozó nyomdász aktivisták kezdeményezésére — három év múltán — megalakult a Magyar Turista Szövetség. A természetbarát egyesület, miként a sport- egyesület napjainkig fennmaradt és eredményesen működik. 1916-ban a szakszervezet kivívta a drágasági bérpótlékot, illetve annak megfizetését. 1917. május elsején a háború óta először került sor munkabeszüntetésre. A sztrájkok ezt követően további bérpótlékemelést vívtak ki. A világháborút követően a nyomdászok csatlakoztak a fővárosi szerkesztőségek és az újságíró egyesület cenzúra elleni határozatához. 1919 elején a nagyváradi nyomdászok felhívást tettek közzé: a szociáldemokraták és a kommunisták küzdjenek közösen a politikai jogokért, a tőkések ellen. Március 20-án az új, baloldali vezetőség országossá váló sztrájkot indított. Április végén, a városi színházban tartott nagygyűlésen elhatározták, hogy megalakítják a Gutenberg nyomdászezredet a Tanácsköztársaság, az ország védelmére. Közben aggasztó hírek jelennek meg a Typog- ráphiában: 1919. október 10.: „Kellner Sándor 33 éves szedőt Sopron város kommunista népbiztosát a város környékén, fegyveres őrök kíséret közben agyonlőtték.” 1919. november 21.: „3500 állástalan nyomdász Budapesten.” „Nem tudunk megélni.” 1919. december 5.: „Horthy bevonul a fővárosba.” „Szomorú kilátások” — írja a lap. 1920. február 27.: Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét és munkatársát, Bacsó Bélát meggyilkolják. (A 93 soros írásból csupán 19 sort enged közölni a cenzor.) 1921. március 4.: „Bérmozgalomból — bérharc.” A Typographia tartotta a kapcsolatot 1922 elején a belügyminiszter előbb formálisan engedélyezte a szakszervezet működését, majd jogerőre is emelte ezt a határozatot. A Népszava betiltása minden alkalommal a nyomdászok tiltakozó sztrájkjába torkollik. Egy adat 1932-ből: a szakszervezet 398 ezer 732 pengőt fizetett ki munkanélküli segélyre ... Alig egy év- múltán a Typographia már arra figyelmeztetett, hogy a Gömbös-kormány fasiszta terveivel szemben meg kell védeni a szakszervezetet. Rövidesen nyílt agresszióval találta szemben magát a tagság : nyomdászfiatalokat támadtak meg az utcán a nyilasok, majd betörtek a székházba. Erőszak erőszakot követ. az ellenállás kezdetben sikereket hozott. Közben a szakszervezet kongresszusán követelte a Népszava 30 napi betiltásának felfüggesztését. 1944 őszén mártírt követelt az illegális nyomdák megvédelmezése, Richtmann Sándort halálos lövés éri. 1945. január 5-én a Bezeré- di utcai illegális nyomda védelmében Szegedi István lett tűzharc áldozata. A könyvégetés hónapjaiban a Typographia tartotta a kapcsolatot a tagsággal, A felszabadulás első napjaiban a nyomdászok hitet tettek arról. hogy a fasizmus újjáéledését, lélekmérgező hatását minden eszközzel megakadályozzák. Megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A nyomdák államosítását követően új feladatokkal szerveződik a szakszervezet. Az ágazati-iparági szervezkedéssel megnövekedett a tagság létszáma. Előbb — 1948-ban — a könyvkötők, a grafikusok, a hírlapterjesztők csatlakoznak, majd pedig a papírfeldolgozók is. őket követték a papírgyártó ipari dolgozók, továbbá a lap- és könyvkiadás alkalmazottai. Végül az újságírók kapcsolódtak a szakszervezethez, 1950-ben. A tagság száma jelenleg meghaladja az 53 ezret. A szakszervezet 42. kongresszusa tavaly kez- deményezőleg foglalt állást, részint a négy ágazat egymást segítő tevékenysége, szövetségi gondolata mellett, részint perspektivikus technikai fejlesztésükben. A vállalati önállóságon túl ugyanis nem nélkülözhető a közvetlenül egymásra épülő papír- és nyomdaipar, lap-, illetve könyvkiadás hosszabb távra átgondolt, összehangolt fejlesztése. Vagy másképpen: az iparágak és a kulturális ágazatok gazdálkodása közötti ellentmondások csökkentése. Összehangolt fejlesztések A korszerű lap-, folyóirat- és könyvgyártás feltétele az elektronikus kép- és szövegelőállítás, illetőleg a kiadók, szerkesztőségek, nyomdák összehangolt műszaki fejlesztése. Ez a feladat csak a kormány elektronizálást programjának szerves részeként, állami irányítással, a vállalati anyagi eszközök egyesítésével és állami támogatással oldható meg. Ehhez kell igazítani a szakmai képzést és továbbképzést, miként a tagság boldogulása is alapvetően ettől függ. Az előadók a 125 év során nem szűnő erőfeszítéseket tettek azért, hogy szervezetten — és ezen keresztül tudatosan — álljanak ki a dolgozók jogaiért, felemelkedéséért. Büszkék vagyunk arra, hogy a nyomdászok példáját sok más szakma kezdte követni, s hogy a magyar munkásosztály — számbeli gyarapodásával egyidejűleg — erős szakszervezeteket, sőt politikai pártot hozott létre történelmileg rövid idő alatt. Ilyen értelemben tehát a szakszervezet jubileuma az egész magyar szakszervezeti mozgalomnak is jeles ünnepe. Erről emlékezik meg csütörtökön Budapesten a központi vezetőség, a jubileumot köszöntő ülésén.
