Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 17., szerda Reagan televíziós beszéde Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számának gyökeres csökkentéséről szóló szerződésbe, „szerves részként” foglaljanak bele megállapodást valamennyi szovjet és amerikai rövidebb hatótávolságú rakéta világméretű felszámolásáról is. Ezt Reagan elnök jelentette be, hétfői televíziós beszédében. Reagan közölte: utasítást adott az amerikai küldöttségnek, hogy Genfben terjesszék elő ezt a javaslatot. Mint ismeretes, a rövidebb hatótávolságú eszközök felszámolását a Szovjetunió javasolta. eredetileg az Európa területén levő ilyen rakétákkal kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak jelenleg nincsenek olyan fegyverei, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, azonban tervbe vette, hogy Nyugat- Európába telepített Pershing —2 rakéták átalakításával létrehozza saját rövidebb hatótávolságú rakétáit. Az elnök ezúttal is azt mondotta, hogy a genfi tárgyalások „történelmi jelzn- tőségű leszerelési egyezményhez vezethetnek” a közepes halótávolságú eszközökről. Kijelentette, hogy a NATO Reykjavikban megtartott értekezletén „tökéletes egyetértés jött létre a tárgyalási álláspontról'', s az amerikai elképzeléseket korábban Velencében a vezető tőkés országok is támogatták. Szerinte Velencében abban is egyetértettek, hogy „nyomást kell gyakorolni a Szovjetunióra a leszerelési tárgyalások más fontos te- . rületein történő előrehaladás érdekében”, így például a hadászati nukleáris fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentéséért. Mindössze húszperces beszéde egy részét Reagan arra használta, hogy bizonygassa: a velencei csúcstalálkozó — az általános véleménnyel ellentétben — hasznos és az Egyesült Államok számára eredményes volt. Szerinte a vezető tőkés országok „támogatták az Egyesült Államok politikáját a Perzsa-öböllel kapcsolatban”. Közvetve elismerte ugyan, hogy Velencében nem kapott támogatást az olyan amerikai célkitűzések, hez. mint a mezőgazdasági ártámogatások rendszerének világméretű felszámolása 2000-ig, de azt hangoztatta. hogy más kérdésekben. így a gazdaságpolitika alakításában és a protekcionista kereskedelempolitikai törekvések elítélésében teljes volt az egyetértés. A televíziós beszédnek legalább a fele arra szolgált, hogy Reagan megismételje korábbi belpolitikai programjának néhány célkitűzését, mindenekelőtt a költség- vetési folyamat megreformálását, s ennek kapcsán támadja a Demokrata Pártot. Az első televíziós kommentárok kivétel nélkül azt húzták alá, hogy az elnök ezzel a támadó fellépéssel saját, meggyengült helyzetét próbálja megerősíteni. + A TASZSZ szovjet hír- ügynökség washingtoni tudósítója Reagan hétfő esti televíziós nyilatkozatáról beszámolva idézi az elnöknek azt a kijelentését, hogy a közép-hatótávolságú Euro- rakéták kérdésében „teljes egyetértés jött létre az Egye sült Államok és szövetsége sei között”. A tudósító szerint az elnök meglehetősen drámai hangvétellel közölte, hogy szövetségesei támogatásával az Egyesült Államok „új kezdeményezést” terjesztett elő, hivatalosan javasolva a Szovjetuniónak i z összes földi állomásoztaíású amerikai és szovjet hadműveleti-harcászati rakéták globális felszámolását és a közepes hatótávolságú rakéták jelentős csökkentését, végső soron pedig megsemmisítését. A TASZSZ washingtoni tudósítója felteszi a kérdést, valóban kész-e már az Egyesült Államok a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolására. majd kiemeli, hogy Reagan „sokat jelen’ő hallgatással siklott el a hetvenkét darab Pershing—1A kérdése fölött. Ezek a rakéták a bonni Budeswehr fegyvertárában vannak, de a hozzájuk tartozó robbanófejeket az Egyesült Államok tartja kézben”. A japán külügyminiszter Teheránban Kuranari Tadasi japán külügyminiszter — aki vasárnap este érkezett Teheránba — hétfőn iráni kollégájával folytatott megbeszélésén kijelentette. hogy „semmi sem igazolhatja az öbölbeli hajók elleni iráni és iraki támadásokat”. A hajózás kérdése fontos szerepet kap Tadasi tárgyalásain, mert Jaüán e térségből kapja olajszükségletének hatvan százalékát. Ta- dasit egyébként Velajati után még hétfőn fogadta Ali Hamenei iráni államfő is. Irán szerint nem szabad összekötni az iraki—iráni háború, illetve az öbölbeli biztonság kérdéseit. Ha Irak befejezné a hajók elleni támadásokat, „többé egyetlen hajót sem érne támadás” — idézi az ÍRNA teheráni hír- ügynökség Hamenei szavait. Az iráni államfő kijelentése kapcsán az AP amerikai hírügynökség emlékeztet rá. hogy a Stark amerikai fregatt elleni május 17-i támadás óta Irak egyetlen iráni tartályhajót sem támadott meg az öbölben. Ennek ellenére Latif Naszif Dzsaszem bagdadi tájékoztatási miniszter hétfőn újságírók előtt kijelentette. hogy országa nem állította le az iráni olajszállítók elleni légitámadásokat, s az iraki fél továbbra is tüzet nyit majd minden hajóra, amely belép a Bagdad által az Öböl északi részén létesített ..kizárási övezetbe”. A londoni külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy „óvatossági intézkedésként” hazahívta a teheráni brit diplomáciai képviselet három munkatársát. A két állam között az elmúlt hetekben különösen feszültté vált a viszony, miután Teherán több brit diplomatát kiutasított az országból. GENF Magyar felszólalás A háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben követendő új gondolkodásmódot sürgette a genfi leszerelési értekezlet június 16-i ülésén elhangzott felszólalásában Meiszter Dávid nagykövet. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris leszerelés nagy jelentőségű kérdéseivel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokkal párhuzamosan a leszerelési értekezletnek is hatékonyabban kell törekednie eredmények elérésére a napirendjén szereplő nukleáris leszerelési kérdésekben. Emlékeztetett rá: a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői Berlinben kinyilvánították készségüket, hogy a nukleáris fegyverzetek csökkentésével párhuzamosan csökkentsék a hagyományos fegyverek számát és korrigálják az utóbbiak terén meglévő esetleges aránytalanságokat. Sürgette a genfi tárgyalófórum tagjait, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának erősítését célzó intézkedésekre. Bomba- merénylet Barcelonában Feltehetően a baszk szeparatista szervezet, az ETA tagjai bombát robbantottak Barcelonában egy amerikai cég irodái előtt. A képen: a robbanás után tűzoltó távolítja el a törött üvegdarabokat (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) n rC Külpolitikai kommentárunk —i Tiberis-parti változatok VASÁRNAP DÉLIG MÉG ÜGY TŰNT, hogy teljes érdektelenség kíséri az előre hozott olaszországi választásokat, mert az állampolgárok többsége a kánikulában inkább a hűsölésre alkalmas helyeket kereste fel a szavazóhelyiségek helyett. Ám estére teljes fordulat következett be, amely hétfő délelőtt is folytatódott — különösen, hogy a gyárak, intézmények e napon kivételesen nem büntettek a tetemes reggeli késésekért. S amennyire közömbösség volt megfigyelhető a szavazás előtt, meglepő módon any- nyira felfokozott várakozás kísérte az első eredmények nyilvánosságra hozását. Nos, a számok ismeretében már elmondhatjuk, hogy a túlzott várakozás tulajdonképpen feleslegesnek bizonyult: az itáliai erőviszonyokban nem következett be alapvető változás — mint ahogyan már évtizedek óta. A Kereszténydemokrata Párt megmaradt az ország legerősebb pártjának, a kommunisták követik őket, míg a szocialisták jelentősen lemaradva, a harmadikak. Más kérdés, hogy nem egyformán örül mindenki, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokratákat és a szocialistákat elégedettséggel tölti el a megizmosodás, míg a kommunisták keserű szájízzel konstatálhatják újbóli szavazatveszteségüket. (Úgy tűnik, hogy a különböző kis pártok, baloldali irányzatú csoportosulások leginkább az OKP-tól vettek el voksokat.) AZ OLASZ VISZONYOKAT ISMERVE nehéz még pontos jóslatokba bocsátkozni, kik is fognak végül kormányozni „csizmaországban”, hiszen mint ismeretes, éppen az utóbbi időben sikerrel tevékenykedő ötpárti kabinet megoldhatatlan viszályai miatl kényszerültek a tervezettnél korábban az urnákhoz. Most pedig a legnagyobb valószínűsége ismét csak a fenti kormányzási módnak van, mivel a második legnagyobb politikai erő, az OKP hatalomba kerülésére nincsen esély. Elkezdődnek tehát a pártközi alkudozások, amelyek akár hosszú hetekig is eltarthatnak. A kérdések kérdése, hogy a Bettino Craxi vezette szocialisták milyen álláspontra helyezkednek az alkudozások során. Feltehetően Craxi — aki mellesleg rekordhosszúságú időt töltött, s nem is eredménytelenül a kormányrúdnál — ismét a miniszter- elnöki bársonyszék felé kacsingat. Ám a keresztény- demokraták természetesen saját jelöltjüket szeretnék látni az említett székben. (Mondván: elég volt a kisebbségi Craxi diktatórikus módszereiből, s különben is, a szavazatok megmutatták, ki a vezető erő.) AMENNYIBEN TEHÁT A SZOCIALISTÁK, ha ismét adnak is minisztereket a kormányba — vezetni minden bizonnyal nem fogják azt. Ha pedig ez így nem felel meg nekik, lehet, hogy önmagukat zárják ki a koalícióból. Akkor viszont felbukkan a Tiberis partján nem ritka kérdés: meddig lehet működőképes egy ekkora ellenzékkel rendelkező kabinet? Pedig mihamarabb szükség lenne egy eredményesen tevékenykedő kormányra ahhoz, hogy megőrizhessék az olasz líra előkelő helyét az európai valutaháborúban, s hogy megoldást találjanak az energiapolitika és a közszolgáltatások egyre sokasodó problémájára. Daróczi litMiijjiiiijiiiiiiiiiiii Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Érvényes: június 15-től június ?l-ig. A kötvény megnevezése Kamatláb t%) Kamatfiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás Magánszemélyek áltál vásárolható kötvények DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 105,00 106,50 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 105,50 107,00 BUBIV 11 11. 30. 1985—91 104,75 106,25 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 104,50 106,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 106,50 108,00 Kecskeméti V. T. KK. 11 01. 06. 1986—91 114,50 116,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 102,75 106,25 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 105,50 107,00 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 102,25 103,75 Győr-Sopron iparcikk 11 / 03. 20. 1986—93 101,25 102,75 Szabolcs M. Ip. KV 11 10. 15. 1986—92 106,00 107,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 104,00 105,50 Heves M. Iparcikk 11 02. 23. 1987 —93 102,00 103,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 99,00 100,50 PlfiftT—1. 11 06. 30. 1984—91 109,25 110,75 AMFORA 11 11. 30. 1984—91 104,50 106,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 104,25 105,75 DÉLKER 11 03. 20. 1985—91 101,25 102,75 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 100,50 102,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 99,75 101,25 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 99,50 101,00 TSZKER 11 10. 01. 1985—91 106,25 107,75 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 105,50 107,00 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 105,50 107,00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények AGRAB-I. 12 07. 01. 1985—93 110,00 111,50 agrar—ii. 11,5 04. 01. 1986—94 100,00 101,50 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: égv—ii. 11 05. 10. 1987—91 99,25 100,75 PHYLAXIA 11 06. 01. 1987 —94 98,50 100,00 Répcelak! N. K. T. 11 06. 01. 1987—96 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosi tás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Banksxervétol kérhető. Párbeszéd és összhang Nemcsak mi mondjuk, nyugati lapok is írják: felértékelődtek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok. Számunkra mindig is kiemelkedő fontosságú volt a magyar—szovjet viszony, de az utóbbi időszak megnövekedett szovjet kül- és belpolitikai aktivitása jócskán felértékelte a rendszeres eszmecsere rangját. A magas szintű tárgyalások persze csak a betetőzését jelentik egy-egy szakasz kitartó munkájának, a különböző csatornákon folytatott együttgondolkodásnak, közös munkának. Miután a mindennapok során teljes egyetértés, a közös célok hasonló megközelítése tapasztalható, nem lehet csodálkozni azon, hogy a politikai párbeszédben is teljes az összhang a magyar és a szovjet vezetők között. Az egységnek ez a formája különös jelentőséget kap a jelenlegi nemzetközi feltételek között, amikor a nagyhatalmak minden fórumon tárgyalási pozícióik erősítésére törekszenek. Hazánk külpolitikai kezdeményezései is azért számíthatnak sikerre Bécstől New Yorkig, mert magunkénak tudhatjuk a szocialista közösség és a Szovjetunió támogatását. De korántsem csupán külpolitikai téren van jelentősége a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásának. Mindkét ország a jelentős változások periódusában van, amikor minden tapasztalat hasznosítható, minden kis se- * gítség nagy eredményeket hozhat. Természetesen nem a „modellek” másolásáról van szó — az ilyen módszer eredménytelensége ma már történelmi tény. Az sem véletlen azonban, hogy a két ország elméleti közgazdászai egyre jobban megértik egymást, s a gazdasági szakemberek is mindinkább „egy nyelven beszélnek”. Mihail Gorbacsov tavalyi budapesti, Kádár János és Lázár György moszkvai tárgyalásai, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti, majd berlini ülése által kínált lehetőség a tartalmas eszmecserére — mind jó alkalom annak felmérésére, hol tart, milyen problémákkal kénytelen szembenézni a másik fél, hogyan vélekedik a partnerek által hozott döntésekről, a világ objektív, folyamatairól. Alapvető kérdésekben kaphatunk majd első kézből származó információkat e napokban is, Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter budapesti látogatásakor. A nemzetközi életben ma mindennap szó esik a közelgő szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokról, az egyre közelibb lehetőségnek tűnő újabb, ezúttal már konkrét eredményeket hozó csúcstalálkozóról. Nem érdektelen tehát meghallgatni, hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről az egyik közvetlenül is érintett politikus. Persze Eduard Sevardnad- ze nem csupán külügyminiszter — az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjaként részt vesz más döntések előkészítésében is. Emlékezetes élmény maradt az az elsősorban belpolitikai vonatkozású interjúja, amit még a Grúz KB első titkáraként a Magyar Televíziónak adott: realista, őszinte, nyílt tekintetű és gondolkodású, a humort is értő embernek ismertük meg. Mostani látogatása mindenképpen fontos állomás a két ország örvendetesen erős kapcsolatainak fejlődésében. Horváth Gábor