Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

4. ■ NÉPÚJSÁG, 1987. június 16., kedd Gyanútlanul a történelemben Beszélgetés Szántó Erika filmrendezővel felelősségről, érzelmekről, hitelességről „Az Elisyum mitológiai fogalom, paradicsomi mezőket jelent. Történelmi méretű cinizmus kellett ahhoz, hogy egy gyerektábort így nevezzenek el. Egy gyönyörű né­metországi tó környékén van. A mű főhőse, a kisfiú tulajdonképpen véletlenül kerül ide. 1944 nyarán volt egy időszak Magyarországon, amikor csak vidéken kezdődtek el a deportálások, a fővárosban még nem. Ezt a gyermeket, akinek az édesapja híres zenetudós, gyanútlan járókelőként szedik össze a csendőrök, s indítják el a waldsee-i gyűjtőhelyre. A cselekmény kétszálú. Az első részben a szülők egy befolyásos, jó­szándékú barátjuk segítségével megpróbálják a szál­lítmányból kiemelni a fiukat. Természetesen nem si­kerül. A tölténet második fele a táborban játszódik, ahol majdnem ideális körülmények között élnek az odahurcoltak.” Jelenet a filmből A rendezőnő szavait idéz­ve röviden erről szól a film, amely nemrég került a mo­zikba. Az alkotóval az Egri Ifjúsági Házban nemrégiben megtartott vetítés és ankét alkalmából beszélgettünk. — Az Elisyum két éve készült. Azóta élénk viták vannak körülötte. Egyesek elismerik, mások elutasító­an nyilatkoznak róla. Hogyan érintette önt mindez? — Az igazság az, hogy nem lepett meg. Olyan té­mához nyúltam. amelyről már sok feldolgozás készült. Hajlamosak vagyunk fris­sében gondolkodni. Sokféle közegben megfordult Ma­gyarországon és külföldön is: a támadások ellenére is úgy éreztem, hogy képes találkozni az emberekkel. Amit legtöbben a szemem­re vetettek, az elsősorban az. hogy a koncentrációs tá­borok szörnyűsége itt nem közvetlenül jelenik meg. ha­nem egy olyan modellen ke­resztül. ami ebben a szél­sőséges formában soha sem létezett. A ieruzsálemi per jegyzőkönyvében ugyanis utalás van egy Theresien­stadt mellett lévő gyerektá­borról. amelyet a németek afféle kirakatként mutogat­tak a nemzetközi Vöröske­resztnek. Az ágyakat itt pi­ros szívekkel díszítették, az ellátás jó volt, ám amikor a háború abba a szakasz­ba érkezett, az ittlakókat éppúgy elgázosították. mint máshol. A másik előzmény a jól ismert Mengele-féle kí­sérlet. Az utalásokon túl ez a helyszín végül is a film alapjául szolgáló regény író­jának, Keszi Imrének a ta­lálmánya. — Tehát irodalmi alap­anyagból dolgozott. A té­mához kereste a forrását, vagy az kívánkozott film­vászonra? — Ezzel a korral minden­képpen foglalkozni akartam. Ugyan nagyon kevéssel a háború előtt születtem, de még ahhoz a generációhoz tartozom, akikhez az esemé­nyek még nem a történe­lemkönyvek lapjairól szól­tak. Minden élmény még borzasztóan életmeleg volt. Óbudán nőttem föl, amely bármennyire is a főváros ré­sze. a valóságban egy kis falu. Zárt közösségben él­tek itt az emberek, ismer­ték egymást. A pajtásaim egy részének a szülei el­pusztultak Auswitzban, vagy ott vesztek a Don-kanyar- ban. Volt. aki háborús bű­nödként a börtönben ült. Még éltek a haragok és gyü- lölségek, a tiltások, hogy kivel nem szabad játszani. Szóval, nekem nagyon fon­tos mondanivalóm volt és van ezekről az évekről. Ke­szi Imre azonos című prózá­ja kamaszkori olvasmányom. A hatvanas években jelent meg nagy csöndben. Ami­kor lehetőséget kaptam a Magyar Televízió pénzéből a film készítésére, a feledés homályából kerestem elő. — Nem a szokványos fe­kete-fehér figurák jelennek meg ebben a játékban. A német táborparancsnok-or- vos személyisége a legellent­mondásosabb. — Szándékosan próbáltam szembeszállni a tradíciókkal. Maga a hely. ahová ez a kisfiú került, hangsúlyosan idilli. Jól bánnak vele. Az orvosparancsnokkal szem­ben bizalmat érez, különle­ges kapcsolat alakul ki kö­zöttük. Aztán a végén van egy pillanat, amikor kitű­nik. hogy ez az emberarcú német hogyan válik eggyé a szereppel, azzal, hogy ná­ci. A gyanútlanság. becsa- pottság ellen szólok: nem mindig az a jó. ha vakon engedelmeskedünk. — A saját pályáján hol helyezi el ezt a filmet? — Nekem szabálytalanul alakult a hivatásom. A szakmában 15 évet drama­turgként és forgatókönyv­íróként töltöttem. Az első a televízióban induló. majd moziba kerülő játékfilmem Déry Tibor művéből ké­szült. Az óriás — szintén a háború körüli időszakban játszódott. Ügy érzem, hogy most először sikerült elérni azt, hogy nem érzem nagy­nak a távolságot a megál­modott és az elkészült mű között, hiszen sokakat meg tudott érinteni. — Véleménye szerint meg­határozó volt-e ebben a munkájában, hogy női szem­mel látja a világot? — Nagyon nem akartam szentimentális lenni. de igenis az érzelmekre sze­rettem volna hatni. S mint ahogy minden munkán raj­ta van a személyiség nyo­ma, természetesen ezen is meglátszik. Egyébként a kérdésnek azért is van ak­tualitása. mert a közelmúlt­ban Párizs mellett. Crea- teile-ben rendeztek egy női rendezők világfesztiválját, ahol az Elisyum a zsűri kü- löndíját nyerte el. Tavaly nevezték a ieruzsálemi film- fesztiválra is. Ott egy fran­cia kritikusnő figyelt fel rá. s 90 jelöltből így választot­ták be a Createile-ben be­mutatott tizenkettőbe. Mind­két helyszínen megrendítet­te az embereket. Épp ezért most egy másik világfeszti­válra is meghívást kapott Montreálba. — Manapság sokat pa­naszkodnak a rendezők, hogy nehezen jutnak filmkészíté­si lehetőséghez, önnek ez végül is szerencsésen meg­adatott ... — Sokat köszönhetek a munkahelyemnek, a televí­ziónak. Itt több a lehetőség, igaz, hogy szűkösebbek az anyagi lehetőségek. Engem 45 évig tökéletesen kielégí­tett a forgatókönyvírás. Ez volt az én iskolám is. hi­szen mást tanultam: a böl­csészkaron végeztem. A rendezéssel akkor kezdtem el komolyan foglalkozni, amikor úgy éreztem. hogy ezt a témát a magam mód­ján akarom megfogalmazni. Ez persze csak apró lépések­kel sikerült. Előbb rövid dokumentum-, maid portré­filmet forgattam, s később jutottam el idáig. — Mondana valamit a nemsokára elkészülő új film­jéről. A küldetés Evianbán­ról? — Hans Habe hasonló cí­mű regényéből készült, amely témájában és mon­danivalójában szorosan ösz- szetartozik az Elisyummal. 1938-ban játszódik, egy év­vel a háború kitörése előtt. Azt a pillanatot próbálja körüljárni, amikor — leg­alábbis elvben — a világ még megálljt mondhatott volna Hitlernek. — A színművészeti főis­kolán hét éve tanít drama­turgiát. Mi a legfontosabb, amit át szeretne adni a pá­lyakezdőknek? — Nem elméletet, hanem filmelemzést tanítok. Ami számomra a legfontosabb: az eszközök használatát min­denkor csak a mondandó szenvedélye és szándéka irá­nyíthatja. Mindenkinek csak egyetlen jogcíme van, ha élni akar a kifejezés lehe­tőségével: valami fontosat kell üzenni az embereknek. Ez pedig csak morális tar­tás birtokában indokolt. Jámbor Ildikó Magyar fafaragások Las Vegasnak Magyar kézművesek, fafaragók termékei is meg­jelennek (az USA-beli Las-Vegas egyik újonnan nyíló áruházában. Erre a .célra is készít faragvá- nyokat, ülőalkalmatosságokat, gyermekjátékokat, szobadísznek használható bográcstartókat és még sok mást az egri Szépasszony-völgyben dolgozó Limbek Ottó. (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Hitszülő mesék Mindig vallottam, s han­goztattam — sajnos nem elég minduntalan nyomaté- kolni —. hogy nem becsül­jük meg kellőképp nagysze­rű elődeink gazdag hagya­tékát. pedig ránk testálták, azt remélve, hogy okosan sáfárkodunk velük, tovább­fejlesztve adjuk át a min­ket követőknek. Folyvást az újrakezdés ké­tes rangú lázában égünk, s vitatható „kincseket” minő­sítünk hamisítatlan gyé­mánttá. Efféle szemlélettől vezé­relve modernizáltuk a me­séket is. Nem törődve az­zal. hogy a kicsik ösztönö­sen szomjúhozzák a fordu­latos, a lendületes sodrású történeteket, amelyek szár­nyakat adnak formálódó fan­táziájuknak. Ráadásul a hajdani, a nép által nemze­dékről nemzedékre alakított sztorik arra nevelték a min­denkori apróságokat. hogy higgyenek a jó. az igaz vég­ső győzelmében. Érthető, hiszen a legkisebb királyfi vagy a szegénylegény min­dig a kisemmizettek védel­méért viaskodott, ezért vál­lalta a tengernyi megpróbál­tatást. emiatt diadalmasko­dott az egymást váltó ellen­ségeken. Csoda-e, ha a fel­növekvők tudatába plántáló- dott az az egészséges opti­mizmus. ami nélkülözhetet­len ahhoz, hogy konfliktus- helyzeteinkből kiutat talál­junk, hogy ne keseredjünk el. ne legyünk kiábrándul­tak. Ezekkel az erényekkel aligha versenghetnek az író­asztal mellett. gyötrődve „kalapált”, többnyire naiv és bárgyú cselekménysorok. Állandóan figyelem a Fa­lurádió programjait. Nem véletlenül tartom nagyra az itt tevékenykedő kollégák lelkiismeretes munkáját. Ok ugyanis ritkán tündökölnek látványos, hálás szerepkör­ben, mégse akármilyen szin­ten tálalják, kínálják átla­gon felüli igyekezetről ta­núskodó riportjaikat, tudó­sításaikat. Hétfőn kora reggel ismét meggyőződhettem erről. Szepesi László az egyik termelőszövetkezetet keres­te fel. hogy beszámolhasson az aratási előkészületekről. Ügyesen kérdezett, tömören összegzett, s ellátott bennün­ket azokkal az információk­kal. amelyek nélkülözhetet­lenek ahhoz, hogy eligazod­junk a jelenben. Takács András a földtörvény szep­Még az a jó. hogy foko­zatosan rádöbbentünk. ér­demes visszakanyarodni a tiszta forráshoz. A Heves megyei születé­sű Berze-Nagy János ezt a csodálatos világot fedezte fel, s megnyugtató, hogy tisztelettel adózhatunk érte. Vasárnap este az ő gyűjté­séből származó Furfangos Ozsvát című gyöngyszemet tolmácsolta Tamási Orsolya volt óvodás. Túlzás nélkül állítom, hogy valamennyi hallgató felfris­sült, s nem mindennapi ka­tarzis részese lehetett. Él­veztük az egyre rokonszen­vesebbnek tűnő főhős lele­ményességét, ötletességét, következetességét, azt. hogy rendre meglelte az oly sok­szor hiányzó Ariadné-fona- lat. s végül övé lett a jog­gal neki dukáló pálma, azaz az elismerés, az ezt kifeje­ző varázslatosan villódzó ko­rona. Helyes lenne az ilyen blokkokat sűrűbben adagol­ni. annál is inkább. mert az ekként szerezhető pluszt semmi más nem pótolhatja. Mj lesz a mai szerzőkkel? Ha talpraesettek, tanulnak névtelen őseiktől, s rájön­nek arra. hogy egy sok szá­zada. évezrede tartó folya­mat láncszemei, azaz külde- téses szolgálatot teljesítenek. A maguk örömére, de leg­főképp a felcseperedő fiúk. lányok javára, akiknek lei­kébe plántálhatják a szép érzetét az erkölcsi ítéletal­kotás később szárba szökke­nő magvait. Nem hiszem, hogy lenne ennél szebb, felelősségtelje­sebb megbízatás ... tembertől már aktuális vo­natkozásait taglalta, még­hozzá egy közös gazdaság szemszögéből. Szükség volt erre. mert az emberek kí­váncsiak minden olyan ren­delkezésre, amely valamilyen módon befolyásolja sorsuk alakulását. Itt is a korrekt­ség elve és gyakorlata ér­vényesült, mindenféle csil­logás nélkül. Ügy is fogalmazhatnék, hogy az érintettek bizonyí­tották. nincs kis és nagy feladat, csak helytállás lé­tezik. Porondtól függetlenül! Kizárólag vizsga van. olyan számadás, ahol a jeles ér­demjegy kötelező. Önökért, értünk. miat­tunk ... Pécsi István Hálátlan szerepkör? ÁLLÁSAJÁNLATAI: Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei: Eger, Kertész u. 128. Felvesz szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező közgazdászt tervező-elemző munkakörbe. Jelentkezés fenti címen a személyzeti vezetőnél. MEFAG Gépjavító Üzeme: Eger, Tárkányi út. Alkalmaz karbantartó munkára központifűtés- vagy víz­vezeték-szerelő szakmunkást. Jelentkezés a műszaki vezetőnél. H.M.-i Településtisztasági Vállalat: Eger, Makiári út 7. Központi tmk-műhelyébe egy műszakos munkakörbe (mindkét szakmával rendelkező) villanyszerelő — autó­villamossági szerelőt keres felvételre. Jelentkezés: Eger, Merengő u. 3. tmk-vezetőnél. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvételre keres felsőfokú végzettséggel rendelkező gyár­tástechnológust; szerkesztő mérnököt; bemérő élesztő villamosmérnököt; előkalkulációs csoportvezetőt; rendszer- szervezőt; számítógép-üzemeltetőt és karbantartót. Továbbá alkalmaz középfokú végzettséggel rendelkező normatechnológust; könyvelőt; utókalkulátort; valamint esztergályos, géplakatos, lemezlakatos, festő, villanyszerelő és kertész szakmunkásokat. FIGYELEM! Az iroda új szolgáltatásként díjmentes pályakorrekciós szakmai tanácsadást biztosít, minden héten hétfőn 16—18 h-ig (Eger, Dobó tér 2.) Minden héten szerdán 16—18 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk a lakosság és a munkáltatók részére Egerben a Munkaügyi-szolgáltató Irodában (Dobó I. tér 2.), valamint az iroda gyöngyösi kirendeltsé­gén (Gyöngyös, Fő tér 13.) Az iroda hatvani kirendeltségén (Hatvan, Kossuth tér 2.) a munkajogi tanácsadás minden héten hétfőn 16—18 h-ig vehető igénybe. Videós álláshirdetésünk munkanapokon 9 órától 12 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában.

Next

/
Thumbnails
Contents