Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

NÉPÚJSÁG, 1987, június 15., hétfő 5. ■ ■ Üzen a szerkesztő „MÁTRA" JELIGÉRE: „Nagyon kérem, legyen szíves elolvasni, azért, mert hosszú, ne tessék eldobni!" Ezzel a mondattal és négy felkiáltójellel kezdi a való­ban vaskos panaszkodást. Többször is végiggondoltuk az írást, mert ismerős kép­leteket beszél el: „Az öreg büdös a háznál”, főleg ak­kor. ha egymaga van és nem segít a család irányításában, a másik öreg. Most a harag és a sértődöttség, a szó szoros értelmében késhegyig menő vita késztette a levélbeli el­mondásra is. Befogadta a fiatalokat, most azt terve­zi. hogyan is mutathatná meg nekik, mennyit ér, mi­vel tartoznak a jóságáért. De beláthatja, hogy a fiúk másképp látják az apjuk dolgát, mint ahogyan azt az apák elvárnák. Az anya is másképp ítéli meg fia tettét, mint a menyéét. Várja ki, amíg a másik család is vé­giggondolja mindazt, amit tett, s ha kellő távolságban van már a sértés és a ha­rag, fogjon hozzá „a csalá­di károk” rendezéséhez. Ne fontolgassa, mennyit kér­jen bérleti díjként, mert íi havi tervezett összeg túl ma­gas, meg egyébként is szí­vességi használatot adott a gyerekeknek. Ahogyan el­képzeli, nem nyerné meg ezt a pert. „TÁRSTULAJDONOS" JELIGÉRE: Társtulajdonosi minőségé­ben hozzájárult, hogy a melléképület elkészüljön. Hiába sürgeti a megoldást, saját elképzelése szerint, megakad a lépés hozzájáru­lása tényében. Mert nem­csak a helyet foglalja el az az építmény, hanem az in­gatlan értéke is növekedett általa, és ezt a jogi csomót kölcsönös tisztázással, meg­egyezéssel jobb elintézni. „ELTARTÁS” JELIGÉRE: Tulajdonára eltartási szer­ződést köthet, ennek semmi akadálya. A hatóság azon­ban megvizsgálja, milyen feltételek között jött létre a megállapodás. Az sem len­ne jó ugyanis, ha rokonai után újabb megpróbáltatás­ba keveredne mással vagy másokkal. M. B.: „Ha ő ezt elvitte, én meg azt nem adom vissza." Nem jó megoldás, mert az ilyen osztozkodásnál az elfogult­ságunk szerint megszabott érték tovább élezi az ellen­téteket. A rokoni szeretet át­csap a gyűlöletbe, és meg sem állnak a bíróságig. Kü­lönösen érzékenyek a felek, ha különvagyonukat nem engedik elvinni, vagy ha fel­számolják részükre a raktá­rozási díjat. A makacsság nem jó tanácsadó! B. L.: A szerződésben érdemes is. szükséges is a legponto­sabb meghatározása annak, mit adnak használatba a résztulajdon megszerzésekor. Az a heves levelezés, ami­ről említést tesz, ezt az óva­tosságot és pontosságot in­dokolja. •• •• • 1 Köszönjük az idegenvezetést Fiamnak dolgozatot kel­lett írnia Eger valamelyik nevezetességéről. Ö a bazili­kát választotta, elment te­hát a helyszínre, hogy a fal­ra függesztett tájékoztató se­gítségével többet tudhasson az épületről. Ahogy jegyze­telt, odalépett hozzá egy kedves ember és beszédbe elegyedett vele. Megmutat­ta neki az épületet, s elma­gyarázta a képek, a freskók és a szobrok történetét. Több órán át kalauzolta fiamat, s ezúton szeretnénk meg­köszönni a kedves ismeret­lennek a segítséget, s meg­üzenni neki, hogy a dolgo­zat ötösre sikerült. dr. Schumann Ralfné Eger Rádiótörténeti gyűjtemény Különös szenvedélynek hó­dol az MHSZ egri váro­si rádióklubjának titkára, Krinszki Bernát. Beloiannisz utcai lakásán 80 darabból álló rádiótörténeti gyűjte­ményt őriz a húszas évek­től kezdve. A műsorszórók ajándék kapcsán vagy lom­talanításkor kerültek tulaj­donába és később megszó­laltak eredeti hangjukon az ügyes kezű műszerész jóvol­tából. Ha a kollekció eléri a száz darabot, kiállításon szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek. (Fotó: Szabó Sándor) Algermisseni fúvósok Gyöngyösön ■ Együtt a színpadon A Gyöngyösi 1. Számú Ál­talános Iskola kórusa a kö­zelmúltban vendégül látta azt a Német Szövetségi Köz­társaság-beli fúvószenekart, amely az elmúlt év júniu­sában volt vendéglátója. A Mátra Művelődési Köz­pontban Murcsányi László, Gyöngyös Város Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg a két együttes közös dísz­koncertjét. A mintegy há­romórás műsorban felejthe­tetlen élményben volt része a szereplőknek, nézőknek egyaránt. A közönség szűn­ni nem akaró tapsviharral jutalmazta a teljesítményt. Ezen az estén igazán olyan időtöltést kínált az 1. Számú Általános Iskola a város­nak. amelyet zsúfolt szín­házterem ítélt csodálatos­nak. A gyöngyösi arany minő­sítésű énekkar — Nagy György vezényletével — igé­nyes összeállítással szere­pelt, amelyben többek kö­zött Schumann, Beethoven, Bartók és Kodály művei is helyet kaptak. Ehhez tár­sult a német fúvószenekar igen hangulatos darabokból válogatott nagyszerű prog­ramja Heinrich Meyer ve­zetésével. A műsor lendüle­tes. pergő volt, a közönséget aktív részvételre is késztet­te. Olyannyira, hogy a né­zők egy emberként felállva, vastaps kíséretében énekel­tek az együttesekkel! A műsorszámok között üd­vözlő és a kapcsolatokat méltató beszédek is elhang­zottak. Elsőnek Henning Heinemann, Algermissen polgármestere köszöntötte a magyar közönséget és a ven­déglátókat. S szólt még Bru­no Bettels zenekarvezető, Konrad Wirries tűzmester és Johannes Bode, aki hi­vatalosan jelentette be a gyöngyösi iskola gyermek- kórusának újabb meghívá­sát a nyugatnémet városba 1989 júniusára. A koncertet végül Bágyi Ferencné isko­laigazgató értékelése zárta. A német vendégek emlé­kezetes programjáról is a gyermekkórus gondoskodott. Az elhelyezés családoknál történt, budapesti kirándu­lásra került sor, amelynek alkalmával megtekintették az Operaházat, a Parlamen­tet, a Várat és a Belvárost. S megismerkedtek a külföl­diek természetesen a ven­déglátók lakóhelyével, Gyön­gyös városával, a Mátrával is. Közösen a helyi gyermek- kórussal adtak még egy-egy nagy sikerű hangversenyt a Mátra Múzeum belső udva­rában és a Hotel Avar előtt. Záróakkordként pedig Far, kasmály adott otthont an­nak a találkozónak, ahol a résztvevők és a szülők jó hangulatban ünnepelték a sok munkát, amely megelőz­te a két ország képviselői­nek újabb, békés, baráti ta­lálkozóját. Június elején sok köny- nyező szempár vett búcsút egymástól abban a remény­ben. hogy a kiépített kap­csolat tovább él és még kö­zelebb hozza egymáshoz a békét és a barátságot óhaj­tó embereket. FELKÍNÁLOM A népgazdaság hasznosítására A címet szándékosan köl­csönöztük a televízió nép­szerű gazdaságpolitikai mű­sorától. hiszen a visontai Trubacs Tibor ötletének va­lójában ott kellene elhangoz­nia. Ö azonban lapunkat tisztelte meg bizalmával, ké­résének. miszerint adjuk közre levelét, szívesen tet­tünk eleget. „Visontán születtem, és ismerem a szőlőművelés múltját és jelenét. A múlt­ban a szőlővesszőt fűtésre, tüzelésre használták, ma tu­domásom • szerint az egész országban a helyszínen egy­szerűen elégebk. s szennye­zik vele a levegőt. Én több olyan géptípust terveztem, amely azonnal fel tudja dol­gozni a szőlővesszőt. Hasz­nosítására több elképzelésem is lenne. Az első legegysze­rűbb változata, hogy ezt a mellékterméket még a sző­lősor között szét kell szór­ni. ezzel a talaj tápértékét növelhetnénk. Ezenkívül szőlővesszőn gombát is le­hetne termelni, de nagy nyomáson brikettet is állít­hatnánk elő belőle. Ha va­lakit — tsz-ekre, állami gaz­daságokra gondolok — ér­dekelne ez a megoldás, és látnak benne fantáziát, szí­vesen állok rendelkezésük­re Visontán, a Petőfi utca 33-as szám alatti lakásom­ban. Szeretném felvenni egy olyan gépgyártó céggel is a kapcsolatot, amely terveimet kivitelezné. Egy ilyen kis masina ugyanis több kisüze­met és háztájit is ki tudna szolgálni.” VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Más megoldás nem volt Lapunk május 25-i számá­nak Kisebb-nagyobb bosz- szúságok elnevezésű rova­tában A Mátra Volán aján­déka? címmel olvasói leve­let közöltünk. A cikkre Füle István, a Mátra Volán Egri Üzemegységének igazgató­ja a következőket válaszol­ta: „az egri autóbusz-pálya­udvart. 1967-ben adták át, amely a kornak megfelelő volt. Az -eltelt időszak alatt azonban a forgalom — min­den túlzás nélkül — a több­szörösére növekedett. Már az 1970-es évek végén is ar­ra kényszerültünk, hogy a Beloiannisz utcában szük­ségmegoldásként megálló­kat hozzunk létre, mert csak így tudtuk biztosítani a pá­lyaudvar zavartalan forgal­mát. Az utóbbi években is számottevően nőtt az utas- forgalom. A zsúfoltság csök­kentése érdekében újabb bu­szokat helyeztünk üzembe, s a távolsági járatokra is csuk­lós kocsikat indítottunk. El­kerülhetetlenné vált. hogy újabb autóbuszjáratok meg­állóhelyeit kihelyezzük. Er­re egyébként engedélyt kér­tünk és kaptunk a városi tanácstól és a megyei ta­nács közlekedési osztályától. Mivel más lehetőség nem volt, ezért került ki a pá­lyaudvarról az Ostorosra. Novaira és Egerszólátra in­duló járatok megállója is. Vállalatunk megérti az uta­zóközönséget kedvezőtlenül érintő problémát, és végle­ges megoldásként egy úi autóbusz-decentrum megépí­tését javasoltuk az illetéke­seknek, amely hosszú távon biztosítja majd a zavarta­lan utasforgalmat.” Egy emlékezetes nap Csányban A csányi szociális otthon­ban — fennállása óta — először került sor június fi­án az intézmény lakóinak és hozzátartozóinak találko­zójára. A vendégeket Pádár Sándorné, igazgató köszön­tötte, ismertette az otthon életét, a kezdetektől napja- * inkig. Ezt követően a helyi általános iskolások, a hat­vani helyőrségi citerazene- kar, majd végül az ecsédi néptánccsoport szórakoztat­ta a találkozó résztvevőit. Papp István Csány Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy mintaboltunkban megvásárolhatók kárpitos garnitúrák, szekrénysorok, szövetmaradékok és Combi Super csecsemöágy. Agria Bútorgyár Mintaboltja Eger, Kistályai út 8. Nyitva tartás: hétfő kedd—csütörtök péntek szombat AGRIA n 9— 17-ig I 9— 16-ig I 9— 15-ig I zárva Pályázati felhívás! A TSZKER TK. 3 és fél éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja az egri piaccsarnokban üzemelő 1. sz. zöldség-gyümölcs, hús-hentesáru.boltját. A pályázatokat 1987. június 21-ig lehet benyújtani. A versenytárgyalás 1987. június 25-én, 9 órakor lesz a vállalat központjában. (Eger, Lenin út 9. sz.) A pályázathoz szükséges adatokat és bővebb felvilágosítást június 12-től Minczér Balázs csoportvezető ad. Telefon: 13-590, 13-134, 13-674.

Next

/
Thumbnails
Contents