Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 121. szám ÁRA: 1981. június 1., hétfő 1,80 FORINT Kisdobos- és úttörőavató ünnepségek Az elmúlt hét végén, pén­teken és szombaton, ország­szerte — így szőkébb ha­zánkban. Heves megyében is — az általános iskolás tanulók izgalommal készül­tek az avatóünnepségekre. A kisdiákok kék és piros nyakkendővel válHapjuk alatt több ezren szorongva várták az örömteli pillana­tot, amikor esküt tehetnek a kisdobosok 6 pontja, il­letve az úttörők 12 pontja jegyében. Felvételeink az Egri 10-es Számú Általános Iskolában készültek a jeles eseményről. (Fotó: Perl Márton) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EZ VOLT AZ ELSŐ MAGYAR-NYUGATNÉMET KOOPERÁCIÓ Eredményes 20 év után Dr. Varjú Vilmos tanácselnök tájékoztatóját tartja Dr. Czinder Lajos adta át a 2500. sajtológépet K. Jungnak Egymás mellett Sokat beszélünk róla, mégis, még mindig gyak­ran kellemetlenkedünk egymásnak. Akarván, aka­ratlan „borsot törünk” a másik „orra alá”, munka­vagy lakóhelyünkön egy­aránt nehezítjük, keserít­jük az amúgy sem éppen könnyű életet. Kölcsönkérjük, aztán el­rontjuk, tönkretesszük tár­sunk szerszámát, olykor vissza sem adjuk. Elveszít­jük. megtartjuk. Úgy vé­gezzük a dolgunkat, hogy ártsunk annak, aki mellet­tünk van. Áskálódunk, árulkodunk, rágalmazzuk és megbántjuk azt, akit megsértenünk is bűn. Már a beköltözésnél le­verjük bútorainkkal a lép­csőház falát, aztán a — sokszor kibírhatatlan hosz- szúságú — berendezkedés­nél olyan átalakítást vég­zünk a vadonatúj lakásban is, hogy annak idején, ta­lán az eredeti építkezés sem járhatott nagyobb zajjal, szerteszét szálló porral. Az a legkevesebb, hogy a szomszédra rázzuk a törlőrongyot, szőnyeget is, s merő véletlenségből ráengedjük a vizet. el­árasztjuk az otthonát. Meg magunkhoz „szelídít­jük” kint hagyott virág­ját, s úgy osztozunk a kö­zösségi helyiségeken, hogy egyszerűen kidobjuk tár­sunk holmiját. Tudjuk, legalábbis sejt­jük, hogy közösségben nem így illenék élnünk, de úgv teszünk, mintha fogalmunk sem volna erről. Könnyű szívvel megfeledkezünk ar­ról. hogy az együttlét — akár jószántunkból vá­lasztjuk, akár pedig a sors kényszeríti ránk —- nagy­fokú alkalmazkodást is követel valamennyiünk­től. Eszünkbe sem jut. hogy nemcsak miénk a világ, s így korántsem te­hetünk mindig azt, amit éppen akarunk. Kell ehhez némi művelt­ség, kulturáltság, de a legegyszerűbb jó érzés is elég. Könyv, „gyerekszo­ba” nélkül is lehetünk olyanok, hogy soha rossz szó nem érheti viselkedé­sünket városon vagy fa­lun. Csupán akarni kell egy kicsit. Felismerni, hogy vég­eredményben egymáshoz tartozunk, egymásra va­gyunk utalva, az egyazon fedél alatt. Nem okozha­tunk semmiféle bosszúsá­got, fájdalmat annak, aki nem ad okot rá, s még a vétkes büntetésére sem vállalkozhatunk önhatal­múlag. Harag helyett in­kább a békességre kell törekedni s arra, hogy kölcsönös legyen az ilyen­féle szándék, buzgalom. Megértés, szeretet, segít­ség fékezze, oltsa, feled­tesse az indulatokat. Azt adjuk mindig, amit ma­gunk is várunk. Könnyebb, sokkal köny- nyebb egymás mellett, mint egymás ellen, s szá­mos esetben szinte alig kell valamit tenni a má­sik megnyeréséért, ma­gunkhoz állításáért, han­gulatunk jobbá, életünk szebbé (tételéért. Ne saj­nálja hát egyikünk sem ezt a keveset, hiszen ez vezethet a többhöz. Gyóni Gyula Két évtizeddel ezelőtt még nem kevés bátorság­nak tűnt kooperációs szerződést kötni nagy hí­rű nyugati partnerekkel. Ezek közül a kapcsola­tok közül, jó néhányat I már csak emlékezetünk őriz. Árra pedig csak a legritkább esetben s a legkiválóbbak közül akad példa, hogy még napja­inkban is együtt munkál­kodnak a már húsz éve megállapodott felek. Ezek közül való a nyu­gatnémet Schön cég, il­letve a KAEV. Kooperá­ciós szerződésük úttö­rő munkának bizonyult, hiszen húsz éve ez volt az első magyar—nyugat­német ilyenfajta megálla­podás. Ebből az alkalomból szom­baton Egerben a KAEV 10. Sz. Gyárában tartottak ben­sőséges ünnepséget. Az eseményre Egerbe lá­togatott E. Jekel, a Schön cég vezérigazgatója, K. Jung műszaki igazgató, D. Jung beszerzési igazgató, W. Hart­mann főkonstruktőr, W. Reinhardt üzemvezető. A kapcsolat mélységét jelzi, hogy eljött S. Reinthaler is, aki a Schön képviselőjeként sokat tett az eredményes együttműködésért, habár ma már az osztrák Skomab cégnek az igazgatója. Itt voltak a kereskedőpartne­rek, a Technoimpex vezér- igazgatója Mátyás István és két helyettese Zettwitz Sán­dor, valamint Nagy Gábor. A vendégeket a városhá­zán dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke fogadta, majd bemutatta megyeszékhelyünket. Innen a KAEV 10. Sz. Gyárába látogattak, ahol Tóth János igazgató méltatta az együtt­működés sikereit. Egyebek mellett azt fejtegette, hogy ez a kooperáció mindkét fél számára olyan előnyöket biztosít még ma is. ami alapján még hosszú együtt­működés képzelhető el. Eh­hez kapcsolódott felszólalá­sában dr. Czinder Lajos, a KAEV vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy sikerei­ket elsősorban annak kö­szönhetik, hogy olyan mi­nőségre törekszenek, amely- lyel a világ bármely piacán megállnák a helyüket. Ezért külön köszönetét mondott az egrieknek, az itt dolgozó kollektívának. Az ünnepség az összesze­relő csarnokban folytatódott, ahol K. Jung, a Schön mű­szaki igazgatója vette át dr. Czinder Lajostól a 2500. saj­tológépet, majd udvarias szavakkal méltatta az együttműködés sikereit, és azon reményének adott han­got, hogy a továbbiakban is magas színvonalon ápol iák ezt a kapcsolatot. A délután folyamán szilvásváradi ki­rándulással folytatódott a program, ahonnan a vendé­gek visszautaztak Budapest­re. A vendégek a jubileumi géppel ismerkednek (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents