Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-14 / 112. szám
A jó zenész, ha pódiunnot kap EGY VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI Konsztantyin Ivanovics Szapozsnyikov: Robert Rozsgyesztvenszkij - az ezred fia Az egri zenetanárok szólistasorozatában Wiltner Ágnes (fUvola) és Marik Erzsébet (zongora) adtak műsort a Helyőrségi Művelődési Otthon dísztermében. Három Mozart-szám, a C-dúr andante, a D-dúr szonáta és a D-dúr koncert, valamint Variációk az elszáradt virágok c. dal témájára feliratú Schubert-alkotás képezte az este zenei anyagát. Minden szovjet ember ismeri Robert Ivanovics Rozsgyesztvenszkij költőt. Gyakran találkozunk vele a televízió képernyőjén a Dokumentálni} Ekran adás vezető riportereként. Verseit és dalait neves színészek és énekesek adják elő. Bizonyára kevesen tudják róla, hogy már tízévesen a frontra került, és annak az ezrednek volt a fia, amelyben én is szolgáltam. Omszkban tanult, amikor kitört a háború. Édesanyja, Vera Pavlovna jól emlékszik arra, amikor fia verselni kezdett: mindössze négyéves volt, akkor tanult meg írni, olvasni. Amikor kitört a háború, az édesanyja frissen végzett orvosként rögtön a frontra ment, a nagymamára bízva kisfiát. A gyereket mindez megviselte. Kisiskolás verseiben elátkozta a háborút, a fasisztákat és azzal „fenyegetőzött”: gyorsan megnő és bosszút áll az ellenségen. Tanítója megjelentette verseit az Omszki Pravdában. A honoráriumot nem magára — élelemre, játékra — költötte, hanem azt kérte, építsenek belőle harckocsit. Ilyen erős vágy élt a kisgyermekben, hogy az öldöklésnek minél előbb vége legyen, és türelmetlenül várta a győzelem napját. A háború harmadik évében meghalt a nagymama, ezért Vera Pavlovna magához vette fiát abba a gárdaezredbe, amelyben sebészként szolgált. Ez az 1. Moszkvai gárda motorizált EZT IS EL SZÚR-TUK? A hagyományos színészek—újságírók rangadóra, azaz a SZÜR-ra az idén május 24-én, délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a Népstadionban. Miután ez a rendezvény ma már országos jelentőségű, amolyan majális jellegű megmozdulás, az idei SZÜR-t a rendezők az eddigieknél is látványosabbá kívánják tenni. Igaz, hogy az újságíró-válogatott az utóbbi években jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert és még Eu- rópa-bajnokságot is nyert, mégsem csak a labdarúgómérkőzésre helyezzük a fő hangsúlyt. A rendezők a szórakoztatásra, a könnyű műfaj népszerűsítésére és a játékos vetélkedőkre helyezték a hangsúlyt. Ennek megfelelő a korábbiaknál rövidebb időben rendezik meg a show-műsort, amelyben elsősorban a nők kapnak szerepet. Ezen belül a történelmi visszapillantás keretében bemutatkozik az ősanya, aki a tudás fájáról egy labdát szakít le: az ókor istennői a Szép Heléna-le- gendát idézik fel, a középkorban nyolc Henrik és nyolc Henrikné mutatkozik be. Megalakul a női világkormány, amelyben pl. a belügyi tárca Lindáé, a hadügyi pedig Mária főhadnagyé. A földművelési tárcát Isaura kapja. A játékos vetélkedők során hét színház hét csapata vállalta a szerepet, ezeknek a színésznői hét számban vetélkednek. A vetélkedők t'ut-a-test, hárman egy nadlövészhadosztálya volt. A kis Robert segített édesanyjának, gondozta, ápolta a frissen operált sebesülteket. Sok verset írt, amely a Lenin-renddel kitüntetett Proletár moszkvai motorizált lövészhadosztály harcairól szóló könyvben jelent meg. (Oroszból fordította: Pető Zsigmond) ★ Konsztantyin Ivanovics Szapozsnyikov veterán máMegteltek pincéi Egernek drága nedűjével az áldott vidéknek: borral, csudajóval. A pincében, mely mély s hűvös mint a bányák méhe: a pincében, mely hűvös istenség szentélye hol bálványok helyett hordók állják utad, vidámság nyújt kezet, s csengő jókedv fakad. Minden öblös hordó hét országra szóló lakodalmat ígér; s a hordó bikavér ötezer év múltán, száz nemzedék után, akkor is hevít, kacajra derít. A kádból nézd, ottan magyar csárdás csobban. Száz évnyire hallik a vidám kurjantás! Jövő szerelmekre koccintsunk itt, pajtás. rágban, vetkőzőverseny, farral a cél felé, óriáslabdás rugby és malackodó verseny szerepel. Ez utóbbiról tudni kell, hogy tíz malacot engednek el a pályán és az a csapat a győztes, aki a legtöbbet megfogja. A szokásos SZÜR-ranga- dót négy csapattal bonyolítják le. A tartalékcsapat 10 percenként váltja a „profikat” és az a dolguk, hogy az elődök erőlködésének paródiáját játsszák el. A SZÜR-t Kalmár Tibor és Verebes István rendezi, a műsorban pedig több mint 150_en lépnek-* fel. Többek között: Felföldi Anikó, Csongrádi Kata, Nyertes Zsuzsa, Sztanlkay István, Schütz Ila, Szom- bathy Gyula, Eszenyi Enikő, Mikó István, Hernádi Judit, Görbe Nóra és sokan mások. A hét színház vetélkedőjében a Nemzeti, a Madách, a Víg, ia Thália, az Operett, valamint a Vidám Színpad és az ŐRI csapata vesz részt. A versenyt tombola követi, amelyen egy Polski Fiat gépkocsit sorsolnak ki. A csapatok a felkészülést megkezdték. A jegyek árusítását Budapesten a Madách Színház, a megyékben pedig az utazási irodák kirendeltségei végzik. A rendezvény bevételét az idős újságírók, valamint a színész és újságíró sportkörök támogatására fordítják. Az esőnap: május 31. jus 9-én a győzelem napja alkalmából egy hétig megyénkben tartózkodik. Vendégünk öccse, Leonyid Ivanovics Szapozsnyikov 18 éves korában Egerben halt hősi halált 1944. december 18-án. Sírja a Hatvani temetőben van. Robert Rozsgyesztvenszkij, a neves szovjet költő járt Egerben is, ahogy ő nevezte a „barokk és a napfény” városában. Egyik kedves versének ihlető je épp az egri bor. Első ízben a Moszkvai Irodalmi Üjságban jelent meg: Vágyott találkákat és boldog mátkákat. Újszülött fiút lát messze néző szemem gyönyörű kelyhen át. Kívánom: így legyen! Jövő ünnep-hangra mért hegyezem fülem? A tüzes borocska űz tréfát velem! Nem hiszem, nem biz’ a’l Nem hallucináció. Magyar szőlősgazda tudja ő, mi a jó! De nézd, poharamban újra medoc noir. Zsongás tagjaimban, lábam ni: csárdást jár ... Mi történt ezután, bizony én nem tudom, lányka mámorába szédült gondolatom. (A verset oroszból fordította: Szabó István) Talán nem tűnik túlzásnak, ha azt írom, hogy a Népújság-hetek eddigi minden egyes rendezvénye siker volt. Azonban ha ösz- szességében nézzük a programokat, nyilvánvalóvá válik, hogy három vendégeskedésünk alapján Demcsák Lajosné, az MSZMP KB külügyi osztályának a munkatársáé az egyik legnagyobb tetszésindex. Időszerű külpolitikai kérdésekről szóló előadásai mindig megtöltötték a termeket, s ezek után senki nem távozott csalódottan. Demcsák Lajos ugyanis nemcsak őszintén szól minden kényesnek mondott témáról, hanem kiváló képessége van a „tálaláshoz” is, érdekes, olykor ironikus stílusával hamar közel került hallgatóihoz. Mostani rendezvényünkön A zordra sikeredett kinti tavaszt, ezt a szeles, esős, esernyős délutánt feledtette az a muzsika, amit a két művésztanár szólaltatott meg. Azok a mannheimi idők! — szöktünk elmerengeni Mo- zatról, zenéjének hallgatása közben, mert annyira csak ismerjük ennek a zenésznek és költőnek egyként óriás muzsikusnak az életrajzát, hogy ott találkozott a Weber családdal, s a szerelemmel. Ma már nehéz lenne megállapítani, milyen belső, külső gondok sürgették Mozartot, de a pénzért is, a muzsikáért, no meg a szerelemért is alkotott. Az mindenütt és mindenképpen bizonyos: a partitúra, ami abból itt maradt. A C-dúr andante és a D- dúr koncert egyformán ki- vallja, hogy azok a zenei tartományok ma is csábítók és kirándulásra ingerlők, melyeket Mozart fedezett fel. Szép magyar siker született a 35. alkalommal megrendezett Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon a belgiumi Neerpelt-ben. A seregszemlén szereplő abonyi fúvós- zenekar, a palotabozsoki Moaz egri szakmunkásképzőben is vendégünk lesz ma délután, s ebből alkalomból kértem telefonon, hogy ezúttal magáról beszéljen. — A Közgazdasági Egyetem elvégzése után a Rádió külpolitikai rovatánál töltöttem egy évet — mondta. — Később a Nemzetközi Diákszövetség prágai központjában dolgoztam harminc szervezet munkatársaival együtt. Ez sok utazásra adott lehetőséget, hiszen más országokban is képviselni kellett a szövetséget. Ezután már itthon, a KISZ KB külügyi osztályán voltam helyettes, majd megbízott vezető. Innen a Külügyminisztérium ENSZ-főosztályához kerültem, ahol csak rövid időt, egy hónapot töltöttem, mert A lelkesedés, amely a krónikás tollát vezeti, ezúttal a fuvolán játszó Wiltner Ágnesnek szól. Már a tavalyi, Ifjúsági Ház-beli koncerten felfigyeltünk rá, milyen hajlékonyán formálja meg a legapróbb zenei részleteket, mennyire fontosnak tartja, hogy az egész műnek könnyed, játékból származó és kedvességet tolmácsoló, együttérzést kérő, kiváltó hatása legyen. Ezekben a Mozart-darabokban nem csak alkalma, lehetősége nyílott szélesebb fronton bizonyítania, mit is kezdhet a jó zenész, ha pódiumot kap. Mindhárom számban, de leginkább a D-dúr szonátában és a D-dúr koncertben volt tetten érhető a műgond, a zene értelmezése; az a természetes készség, az a magától értetődőség, ahogy Wiltner Ágnes előad. Ha nem lenne félreérthető és tanáros: elmagyarázta, mit is ért ő a zenén, amely életének sorshácsi Fúvószenekar, a budapesti Erkel Ferenc Vonós- zenekar, valamint a Székes- fehérvári Népzenei Együttes kitüntetéses első díjat kapott, a Veszprémi Fúvószenekar második lett. A gálakoncer1986. január elsejétől mostani .munkahelyemen dolgozzon!:------------------------------------— G ondolom, sók helyre hívják előadásokat tartani. Mióta vállalja ezeket? — Amióta ki merek állni a közönség elé. Hiszen ehhez elengedhetetlen, hogy mondandóm legyen, rendelkezzek azzal a felkészültséggel, ami ilyenkor kell. Egyébként a legkevesebbet éppen a középiskolákba járok, főleg „komolyabb” helyekre hívnak, megyei, városi pártbizottságokhoz, vállalatokhoz. — Nekem úgy tűnik, szívesen jár a mi rendezvényeinkre is. így van ez? — Igen, mert a diákok olyan közeget jelentenek, akiket nyílt, becsületes véleménykifejtéssel még „el lehet kapni”. Ki kell egyedöntő eleme, ami nélkül ő nem lenne Wiltner Ágnes. Ezt a nagyszerű fegyelmet és ezt a készséget legyen ereje, kitartása még nagyon sokáig kamatoztatni! Marik Erzsébet szólistaként évek óta újabb és újabb fordulatokkal, érdeklődési körökkel ismertet meg. minket, bemutatva azt a sokrétű és sokszínű világot, ami fellépései mögött meghúzódik. Liszt interpretációi,. Chopin futamai élményszámba mentek mindig számunkra. S most nem először derül ki róla: olyan átadással tud partnere lenni művésztársának, társainak a kamarazenélésben, hogy ez a tartás talán a partnert lepi meg elsősorban. Most is a felvállalt feladat iránti alázattal tette a magáét. A D- dúr koncertben, még inkább a Schubert-variációk- ban figyelmeztetett arra, hogy a dallamokat színesen szerteéneklő fuvola mögött ott koncertál a zongora is, hozva a súlyosabb mondatokat és az összehangzás megnyugtató harmóniáit. Kettejüket többször is szívesen végighallgatnánk. A műsorszámok elemzését. azok zenetörténeti, mon.. tázsszerű előkészítését Ka- kukné Molnár Klára vállalta. (farkas) ten a fesztiválon részt vevő 103 együttesből alakult Európai Koncertzenekar magyar szerző, Balázs Árpád Musica piccola című alkotását játszotta. nesíteni a bennük lévő kérdőjeleket! Azért jövök, hogy" megbeszéljük Magyar- ország helyét a világban, hogy egyáltalán van-e szerepe, illetve hogyan látjuk mi mindezt? — A kezdetektől fogva résztvevője Népújság-heteinknek. Mi a véleménye so- rozaturikról? — Sajnos, én keveset láttam az egyéb eseményekből, mivel általában csak jövök-megyek. De azt hiszem, hogy az egész országban egyedülálló ez a kéz— deményezés. Sok száz résztvevőt mozgat meg, úgy látom, nagy aktivitásra is készteti a diákokat. — Köszönöm a beszélgetést, és akkor ismét várjuk . .. (kovács) DARIUSZ BITNER: Mesteremberek Eldugult a kád, és a víz elárasztotta az egész fürdőszobát, ezért Agnieszka és Adam hívtak egy szerelőt. A szerelő ki is jött. — Mindjárt meglátjuk, hal a baj! — bemászott a kád alá, valamit kopácsolt, és nagyokat fújtatott. — No! — és kimászott. — Kész! Bezsebelte a járandóságát, és elment. Most már rendesen lefolyt a viz, csak éppen a kád kezdett el mozogni. Adam leguggolt, és felháborodva kiabálta: — A gazfickó! Leszerelte a lábait.. . Mit volt mit tenni, hívni kellett egy másik mestert. Ki is jött nyomban. Bemászott a kád alá, Agnieszka és Adam pedig árgus szemekkel figyelték. Elmesélték neki hogyan jártak, és addig nem engedték távozni, amíg alaposan át nem vizsgálták a fürdőszobát. A mester jókedvűen vihogott, és szívélyes búcsút vett. Kedves, kulturált ember! A biztonság kedvéért újból körülnéztek a fürdőszobában. Minden a helyén volt. Az előszobában érte őket a meglepetés. — Leszerelte a gázkonvektort! — jajdult fel Adam. Kénytelenek voltak megint hívni valakit. Agnieszka most már egész idő alatt a mester sarkában járt, Adam pedig föl-alá sétált a lakásban, és állandó felügyelete alatt tartotta az egész berendezést. Azért, hogy megmagyarázza furcsa viselkedését a szerelőnek, töviről hegyire elmesélte neki az egész históriát. — Ja, kérem! — csóválta meg a fejét a mester. — Ilyenek az emberek! Mit lehet tenni? Föltette az új gázkonvektort, köszönt és elment. Adam azért, hogy megbizonyosodjék róla, valóban minden rendben van-e, még egyszer tüzetesen végigtapogatta az előszobát, a fürdőszobát, a vécét, a konyhát és a két szobát. — No végre! — szakadt fel 'belőle a megkönnyebbülés. — Nincs semmi baj! Semmit sem vitt el. Agnieszka, hallod, semmi sem hiányzik! Agnieszka, hol vagy? Agnieszka!!! (Fordította: Adamecz Kálmán) Hét színház hét csapattal, külön a profik és az amatőrök RlBluii/aq hét Kiegyenesíteni a kérdőjeleket! Magyar zenei siker Belgiumban
