Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-14 / 112. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 14., csütörtök A KIBONTAKOZÁS ÚTJÁN Hogy újra szépen ragyogjanak a csillagok... Az Egri Csillagok Termelőszövetkezet évek hosszú során keresztül a megye meghatározó gazdaságai közé tartozott. Többször kapták meg eredményeik alapján a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Gazdasági tevékenységükön túl pedig részt vállaltak a megyeszékhely még színvonalasabb áruellátásából is. Az utóbbi időben azonban megtorpant a szövetkezet, sőt az 1985-ös esztendőt fennállásuk során először veszteséggel zárták. Hogyan sikerült a kibontakozásnak szánt 1986, valamint milyen előjelekkel láttak munkához az idén? Egyebek mellett erről érdeklődtünk Tóth István elnöktől beszélgetésünk során. — Tény és való — mondta —, hogy ezek a csillagok ragyogtak már ennél fényesebben is. Gazdaságunkban a nyereséget meghatározó a szőlő. Az utolsó három-négy évben azonban elmaradtak az eredmények. Voltak katasztrofális időjárási viszonyok, de hibáztunk mi is. — Sajnos, az időjárás viszontagságairól már van a hétköznapi embernek is elképzelése, mi volt azonban a szakmai hiba? — Februárban a városi párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalta a gazdaság helyzetét. Itt is szóba kerültek a szubjektív tényezők. A felelősség alól nem akarunk kibújni, tény és való, hogy tévedtünk. Az új telepítések nem úgy sikerültek, ahogy ma az elvárható. A legnagyobb baklövést ott követtük el, hogy kizárólag laboratóriumi szakvéleményekre alapoztunk. Nem építettünk a hagyományokra, azoknak az embereknek a tapasztalataira. akik már apjuktól, nagyapjuktól tanulták a szőlőművelés fortélyait. Tévedések történtek a termőhely megválasztásánál, de a fajta kiválasztásánál is. így alakulhatott ki az a szomorú tény, hogy amíg öt-tíz éve a szőlőtermésünk átlaga fölötte volt az országosnak, ez most nem érte el a megyei szintet sem. Sajnos, azt kell mondanom, hogy abban gyengültünk, amiben tovább 'kellett volna erősödnünk. •— Mindehhez párosult a— kedvezőtlen időjárás is ... — Erre mondják azt, hogy ha egyszer egy üzlet beindul ... Az 1984-es fagy több mint 20 millió forintos kárt okozott, és szinte minden a visszájára fordult a többi ágazatban is. Ami eddig nyereséget hozott, az veszteségessé vált. — Ezek után nem kis feladatot jelenthetett az elmúlt év. Hogyan sikerült kilábalniuk a bajból? — A sok kedvezőtlen külső hatás ellenére közepes szőlőtermést takarítottunk be. kitűnő minőséggel. Minden ágazat nyereséggel zárt, az összeredményt figyelembe véve tartalékaink további gyarapítása mellett 8 millió forintos nyereséget értünk el. A tavalyit a kibontakozás évének értékeltük. — Hogyan sikerült kedvező irányba befolyásolni az eredményeket? — Tavaly már érződött az érdekeltségi rendszer hatása. Az év elején vezettük be, méghozzá olyan formában, hogy minden ágazat az eredménye alapján jutott az év végi részesedéshez. Ezen belül is csoportokra, sőt személyekre bontottuk le a feladatokat. — Ezek szerint a nyereségosztáskor több ezer forintos különbségek is adódtak? — Sokan nem hitték még el, hogy csak a munkát fizetjük meg. méghozzá úgy, hogy . ki mit tesz le az asztalra, azonos feltételek biztosítása mellett. Volt aki semmit nem kapott, s volt olyan tagunk, aki 30 ezer forintot vehetett fel. Ágazaton belüli legnagyobb különbség a juhászaiban volt. Itt az egyik juhász háromezer, a másik 30 ezer forint nyereséget kapott. — Ezek után magától értetődik a kérdés: hogyan tovább? — A városi párt-végrehajtóbizottságtól. felügyeleti szerveinktől olyan feladatokat kaptunk, amelyek a továbbiakban hasznosíthatók a még jobb eredmények elérése érdekében. Megfogalmazódott a vezetői munka igényességének javítása minden szinten. Tovább fejlesztjük a jól bevált érdekeltségi rendszert. Kiterjesztjük minden területre, konkrét feladatokkal látunk el minden tagot, s a korszerű gazdálkodás követelményeként egyebek mellett a termelési költségeket ésszerűen csök- kentenünk kell. — A szőlőre most sem volt áldásos időjárás ... — Felmértük a tél okozta károkat. Ügy tűnik, hogy a szőlőrügyeket 30—90 százalékos károsodás érte. Kérdés, hogy a mellékrügyek hoznak-e termést? — Nemegyszer az a vád érte a termelőszövetkezetet, hogy úgymond „egy lábon” állnak, azaz a szőlőtől függ minden. Nem túl nagy kockázat ez? — Azt vallom én is, hogy elsődlegesen szőlős szövetkezet vagyunk. De az össztermelés! értékünkből ez nem haladja meg a 30—40 százalékot. A nyereséget tény és való, hogy ez adná. A többi ágazatban is szép eredményeket értünk el. A juhászat például tavaly 1 millió 200 ezer forintos nyereséggel zárt. A húszezer törzsbaromfiból álló állományunk is nyereséget produkált annak ellenére, hogy jelentősen emelkedett a táp ára, és csökkent a minősége! Folytatunk aztán kereskedelmi tevékenységet, van virágüzletünk, borkóstolónk. Kemény- és tufakőből any- nyit adtunk el tavaly, ami száz családi ház téglaigényét elégítette ki. Tehát nem igaz az hogy „egy lábon” állunk. Mindenesetre valljuk a szőlő elsőrendűségét. Minél előbb meg kell valósítani. hogy a történelmi borvidékhez méltó legyen a szőlőtermelésünk. Ugyanakkor a többi ágazatban is a hagyományoknak megfelelő eredményt kell elérnünk. Az 1985-ös esztendő után többen elhagytak bennünket, akik közül most sokan visz- szajönnének. Rájuk azonban nem számítunk. Ezentúl is volt némi átrendeződés. s most úgy tűnik, hogy összeállt az 500—550 fős kollektíva. A nehézségek ellenére bízunk a jövőben, s reméljük, hogy újra szépen fognak ragyogni a csillagok . . . Kis Szabó Ervin HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30. Tájékoztató a lakások és a garázsok adóbevallásáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa múlt évi, 25. számú törvényerejű rendeletével megváltoztatta a magánszemélyek tulajdonában álló lakások és gépjármű- tárolók utáni adózási szabályokat. Ennek végrehajtása érdekében a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte a lakások és gépjárműtárolók tulajdonosainak adóbevallási kötelezettségét. Eszerint a megye területén lévő adóköteles lakások és garázsok — az üdülőivel egybeépült vagy annak telkén létesült gépjárműtároló kivételével — tulajdonosai, vagy haszonélvezői legkésőbb 1987. június 30-ig kötelesek adóbevallást adni az illetékes elsőfokú adóhatóságnak, így tehát a községi, nagyközségi tanács vb egységes, valamint a városi tanács vb pénzügyi szak- igazgatási szerveinek. Ugyancsak adóbevallásra kötelezett a lakás és garázs létrehozására, fenntartására alakult szövetkezet tagja is, ha állandó használati joga van. Az adóhatóság a nyilvántartások alapján az érintetteknek megküldi a szükséges nyomtatványokat és az azok kitöltését segítő tájékoztatót is. Mint ismeretes, az új rendelkezések szerint mentes a házadó alól az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetméternél, az ennél többlakásos épületben a 80 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakás, valamint — függetlenül az alapterülettől — komfort nélküli és a szükséglakás is. Az adómentes tulajdonosoknak nem kell adóbevallást adni, nekik elégséges a nyilatkozatot kitölteni. Ugyancsak az adóbevallási nyomtatványt kell kitölteni a gépjárműtároló és a nem lakás céljára szolgáló „építmények” után is. Ha valaki ilyen nyomtatványokat nem kap, azt arra kérik, hogy szerezze be bármely elsőfokú tanácsi adóhatóságnál. A felmerült problémákra a tanácsi adó- apparátus készségesen ad felvilágosítást. A kitöltött bevallási ívet vagy nyilatkozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes adóhatósághoz kell eljuttatni. Szabó József, a robotok főkonstruktőre az egészeit kisméretű, de nagyon pontosan mozgatandó alkatrészek szerelőrobotjával (Fotó: Köhidi Imre) Nyugodt kezdet — jó folytatás Kevés gyár mondhatja el magáról, hogy ez az éve is jól kezdődött. Közéjük tartozik a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat, ami nem kis dolog. Hiszen emlékezhetünk rá, hogy a kemény tél miatt hányfelé volt munkaszünet, hány üzemben kellett intézkedési tervet készíteni ahhoz, hogy a kiesett munkanapok teljesítményét később pótolják. — Nálunk csak egyetlenegyszer fordult elő, hogy a dolgozóink egy részét nem tudták a buszok pontosan beszállítani a gyárba — mondta Petrahai Ferenc igazgató. — Ennek a csekély mértékű kiesésnek a behozása nem okozott fejfájást senkinek. De ez csak az egyik része az év elején előforduló gondoknak. Sorolhatjuk a többit: anyag, megrendelés, félkész termék és alkattész. Ezek közül ha csak egy is hiányzik, már megáll a tudomány. — Mi az új év első munkanapján már úgy dolgoztunk, mintha abba sem hagytuk volna az év végén. A dolgozók is tudták, hogy 1987-ben 2,5 milliárd forintos tervet kell teljesítenünk és nyereségből 700 milliót. Már 1986 első féléve után elkezdtük a felkészülést. Az üzemek ismerték a gyártandó termékek darabszámát, a gépgyártás pedig a bevételi tervet. A részleteit a havi kapacitás alapján szabtuk meg. Ebből nem volt nehéz megállapítani azt, hogy mennyi jut egy dolgozóra egy napra, hiszen teljesítménybérben számoljuk el a munkát ott, ahol ezt mérni lehet. Jó hallani ezeket a megállapításokat. Tehát, ment minden mint a karikacsapás. Majdnem. Az élet mégsem ilyen egyszerű. — Az igaz, hogy anyaghiány és munkaszervezési hiba miatt nem kellett állniuk a gépeknek és a berendezéseknek. Az is igaz, hogy a szükségessé váló cseréket az alkatrészek kopása következtében szinte menetrendszerűen ismerjük és azokra fel is készülünk, de ... előre nem látható nehézségek is előfordulhatnak. Ilyenkor a sürgősség parancsol még az importból származó alkatrészek esetében is. Ezt könnyű így kimondani. De ha import, főként, ha az nyugati import, akkor nem lehet csak úgy benyúlni a páncélszekrénybe és kimarkolni belőle egy csomó dollárt. — Éves devizakeretünk van. Mégsem olyan egyszerű ez sem. Ahhoz, hogy a keretet használhassuk, a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. Ha ez időben a birtokunkba jut, akkor a külföldi cég szállít. De csak abban az esetben, ha a bankja jelzi, hogy a pénzt megkapta, ök szállítani akarnak, mert náluk minden nap késés veszteséget okoz. Azaz: nem ülnek a megrendelésen. Nem tanácskoznak, nem tárgyalnak, hanem a lehető legrövidebb időn belül útjára bocsátják a megrendelt alkatrészeket, anyagokat. Méghozzá darabszám szerinti pontossággal. Ezért is történhetett meg, hogy az első negyedévet jó eredményekkel zárták. A gépgyártás termelési értéke 179 millió forint volt, ami majdhogynem teljesen szocialista exportra ment. Az úgynevezett „diszkrét félvezetőből” nyolcmillió darabbal gyártottak többet. Az integrált áramkörök elkészítése feszített terv. szerint folyt. A feladatot teljesítették. A készítmények zöme belföldi felhasználókhoz került, egy részük szocialista, illetve jugoszláv megrendelők címére indult útnak. Ha az első negyedévet akarjuk összesíteni, akkor azt mondhatjuk, hogy az esedékes darabszámot a félvezetők esetében 23 százalékkal teljesítették túl, a termelési érték pedig megközelítette a 104 százalékot. — A gyártás a vállalatnál a megrendelések alapján folyik. Mi történik a túlteljesítés esetén? — A félvezetők elhelyezése nem gond. Az igény jóval nagyobb annál, mint amennyit mi kínálunk. Az integrált áramkörnél csak annyit tudunk adni, amennyi a tervünk, mert több nem várható. — Az első negyedév többletei azt a feltételezést sugallják, hogy könnyű lesz az év további részében is megfelelni a tervnek. így igaz? — Nem egészen. Júliusban a karbantartás miatt mintegy két hét kiesik a termelésből. Ezért kell már az első félévben úgy dolgoznunk, hogy a júliust ne érezzük meg. — Látszat szerint minden feltétellel rendelkeznek a tervek teljesítéséhez. Mi a kritikus pont, ha van ilyen? — Sajnos van. Ez pedig az import. Méghozzá azért, mert jórészt tőkés vállalatoktól kell megvásárolnunk mindazt, amire a gyártáshoz, a termeléshez szükségünk van. Ha a beszállítás nem folyamatos, ha nem a szükséges mennyiségben érkezik, akkor... le kell, le kellene állnunk. Márpedig, ha mi csak egymást nézzük az emberekkel itt, a gyárban, abból egyetlen forint sem lesz. Kényes állapot. Különösen szűkös gazdasági helyzetünkben, amikor a tőkés valuta „aranyat ér”. A megoldás azonban mégsem annyira nehézkes, mint amennyire esetleg ezek után feltételezni lehet. Ha minden gyár végzi a maga munkáját a ráháruló feladatok szerint, akkor elő tudjuk teremteni a behozatalhoz szükséges valutát is. Ez ilyen egyszerű — elméletben. A gyakorlatban pedig ...? Az már egy kicsit bonyolultabb. Szerencse, hogy a Mikroelektronikai Vállalat a „teljesítők" közé tartozik. G. Molnár Ferenc FŐKÉNT AZ EXPORT Az igazgató: „Most van lehetőség a KGST-n belül a kitörésre
