Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
4. aMBHVppfsa^mpnppE NÉPÚJSÁG, 1987. május 13., szerda ALAPÍTOTTA: LISZT FERENC Zenei életünk központja: a Zeneakadémia Az idén májusban nyolc, vanéves a Zeneakadémia. Egy születésnap. amelyet nem ünnepiünk a tőlünk megszokott csinnadrattával? Sajátos előtörténete magyarázza a hangos ünnepség elmaradását. A Zeneakadémia mai épülete — pontos nevén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jelenlegi tömbje — 1907 májusában készült el. Azóta e falak között folyik a legmagasabb fokú zenei képzés, a legkiválóbb bélés külföldi művészek részvételével megrendezett koncertek sokasága, a nemzetközi zenei versenyek sora. A Zeneakadémia a mai magyar zenei élet centruma. Ám. ha azt mondanánk: nyolcvanéves a Zeneakadémia — letagadnánk életkorából jó néhány esztendőt, s éppen a pionirkorszakot. Hiszen az intézmény korábban és másutt kezdte működését: Liszt szerény, Hal téri (ma Irányi utca) bérlakásában, az afölötti három szobában alakult meg. Liszt elgondolása nyomán. Az első tanévben, 1875—76-ban, 38 növendék tanult itt, mindössze két tanszakon: zongora és zeneszerzés. De kitől?! Liszt — idézem a szaklexikont — minden idők legnagyobb, legünnepel tebb zongoraművésze. a modern zongoratechnika megalapítója volt. S ő, akiért vetekedtek a világ koncertpódiumai, 1875-től haláláig hosszú hónapokat töltött idehaza, hogy a szívéhez nőtt tervet véghezvigye. S hogy napjainkban nem csak Liszt, Bartók és Kodály géniuszát tartják becsben a világ minden részén, hanem a magyar zenei élet kiemelkedő jelenkori reprezentánsait is — az alapvetően Liszt érdeme, s az őt növendékként, majd pedagógusként ugyané Zeneakadémián követő Bartóké, Kodályé, s utódaiké is.-------Hogy hogyan volt képes L iszt annyTldőt szentelni én- nek az ügynek, szerteágazó tevékenysége mellett, az ma már megfejthetetlen. Nem kevésbé megmagyarázhatatlan számunkra az is, hogy a mai Zeneakadémia három és fél év alatt épült fel. — három utcára néző, monumentális tömbként, az építőművészet és a képzőművészet tökéletes harmóniájában, a formai megjelenést a funkcióval maradéktalanul ötvöző módon. Folytatva a rövid visszapillantást: a Hal téren négy tanévet „élt” végig a Zene- akadémia. Majd 1879-ben Liszt átköltözött a többemeletes Sugár úti palotába, ahol méltó otthonra lelt az intézmény is. Itt — a mai Nép- köztársaság út sarkán, a Vörösmarty utca 67-ben — már volt megfelelő koncertterem és orgona is. Huszonöt évig működött itt az intézmény; tantárgyai, tanárai, növendékei sokasodtak. Majd az akkori kormány megvásárolta azt a 772 négyzetméteres saroktelket, ahol felépülhetett a Zeneakadémia méltó, mindmáig meglevő otthona. Az épület tervezői, Korb Flóris és Giergl Kálmán, a századforduló utáni építészetünk kiemelkedő alakjai, akkoriban újszerű irányzat felé fordultak: az eluralkodó történelmi stílust korszerű vonásokkal ötvözték. Életük főműve a Zeneakadémia. (ök alkották az Erzsé- bet-hídfőnél levő két Klotild-palotát is.) A Zeneakadémia épülete nyugalmat, állandóságot áraszt, s ez a klasszikus hagyományok tiszteletének köszönhető, ám alapos megfigyeléssel felfedezhetők az asszír stílusra utaló felületi formák is. A tavaly ünnepelt kettős jubileum — Liszt halálának századik, születésének százhetvenötödik évfordulója — alkalmából szépen parkosították a Liszt Ferenc teret, így könnyebb az épület megtekintése is. A főbejárat felett az intézmény létrehozójának és névadójának (az épület átadásának ötvenéves évfordulóján, 4í)57-teeft-ByeFt€—ei Liszt nevét a Zeneakadémia) ülő bronzszobra látható. Alkotója a magyar akadémikus szobrászat kiemelkedő mestere, Stróbl Alajos. Mellette Erkel Ferenc és Volk- rnann Róbert portréi, készítőjük Teles Ede szobrászművész; ő készítette a zene fejlődését szimbolizáló gyerekfigurákat is. Az Ybl Miklós tervezte Operaház mellett a főváros legjobb akusztikájú koncertterme a Zeneakadémia nagyterme; ez a 25X17 méteres terem ezerkétszáz néző befogadására alkalmas. A termet körülvevő domborműsort is Teles, valamint Gróh István készítette, s zenei fogalmakat — Andante. Adagio, Allegro stb. — jelképeznek. A négyszázfőnyi nézőterű kisteremben kamarazenei és szólókoncerteket tartanak. A három bejáratú épületben háromféle funkciót betöltő tevékenység zajlik. A növendékek a Majakovszkij utcai kapun közlekednek; napjainkban háromszázan tanulnak itt, s egy 1945—1965 között készült kimutatás szerint már ez időben is 23 országbeli, csaknem száz, azóta számtalan világhíressé vált zeneművész nyert diplomát e falak között. Évről évre több helyről — beleértve az USA-t, Japánt, Kanadát is — jelentkeznek a Zeneakadémián speciális kurzusokra, továbbképzésre is. Falai között nemzetközi események, versenyek zajlanak — emlékeztetőül a legnépszerűbbek : a Tv-karmester- verseny, az őszi Nemzetközi zenei versenyek —, s a legkitűnőbb bel- és külföldi dirigensek, zenekarok, szólisták fellépésével egész évben koncerteket rendez az Országos Fiharmónia. A tavalyi kettős jubileumra megújult a sorrendben második Liszt-rezidencia és Zenefőiskola, s a Népköztársaság út sarkán, a Vörösmarty utca 67-ben azóta Liszt Múzeum működik, ahol a géniusz relikviáit kottáit, berendezési tárgyait őrzik és Állítatják be a látogatóknak. Nyilvános koncerteket is rendeznek a Liszt Múzeum hangversenytermében. P. G. Befejeződött a 27. miskolci filmfesztivál Kedden este, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében kihirdették a 27. miskolci filmfesztivlál eredményét. A SZOT nagydíját Paulus Alajos Űtvesztő című humánus társadalmi érzékenységgel készített, szociográfiai hitelességű művének ítélte a zsűri. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye díját Macskássy Katalin Mit vinnél magaddal? című alkotása kapta, Miskolc város díjával pedig Lakatos Iván Széchenyi István életművét bemutató alkotását, a Napba repülő sas című filmet jutalmazták. A Magyar Televízió elnökének díját Magyar József Időzített bombáink című alkotásának ítélték. A Honvédelmi Minisztérium díját Takács Gábor: Kicsi vagyok én... című filmje, a Reflektor Kiadó által felajánlott díjat pedig Vitéz Gábor Kun Béla című, tanulmány-értékű alkotása nyerte. Az animációs filmek kategóriájában Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák c. filmjéért, a pályakezdő Békési Sándor Fények virradat előtt című alkotásáért 'kapott díjat. A népszerű-tudományos kategória díjazottja Belenykij Alexandr Utazás című filmje lett, a dokumentumfilmek között pedig Harcsa Béla Holdvilágos éjszakán című műve. Az operatőri díjat három film — a Hasonmások és más hasonlók, a Darazsak elszállnak, valamint az Utazás — fényképezéséért Rák József kapta. A közönség díját, a társadalmi zsűrik állásfoglalása alapján, Kormos Ildikónak adták át Hasonmások és más hasonlók című filmjéért. „Az özvegy akkor tette le kisfiát öléből, amikor a sír- hantra rákerült az ideiglenesen kovácsolt kereszt ezzel a felirattal: „Itt nyugszik az Urban Enrico Fas- sola, a factor ... élt 49 évet. Béke poraira ...” Az apa halála óta tíz év telt el. A fiú. Frigyes a Bükk erdeiben tett sétát, amikor különös találkozásra került sor. „Ekkor egy lovas hosszúra nyúlt árnyéka vetődött az útra. Frigyes feltekintett, és azt hitte, hogy álomképet lát. Fényes szőrű, fekete paripán gyönyörű, fiatal leányt pillantott meg. A váratlan jövevény köny- nyed mozdulattal átemelte lábát a lovon, kecsesen le- siklott a földre, egyenesen Frigyes elé. — Add a kezed, szép ifjú! Hadd jósoljak neked ... Frigyes, megbabonázva a leány szépségétől, készség'' sen engedelmeskedett. Ápoltak, finomak voltak a lány kezei, bársonyos volt az érintésük. Hosszan nézegette a fiú tenyerét. — Hosszú életed lesz, de nem felhőtlen — nézett a fiúra. — Gonosz férkőzik a közeledbe, és azt, mint itt a madarat, nyíllal le nem lőheted. Szerencséd is lesz, ha kerülöd a gonoszt. És eljön egy szelíd, jó lélek hamarosan, beragyogja az életedet. Sokan próbálnak majd boldoggá tenni, de te soha nem leszel igazán boldog. Álmokat kergetsz, szárnyalni próbálsz, de elégedett igazán nem leszel. Sötét felhőket is látok ... háborút... vért... sok vért. Az elsötétült égbolton fényes üstököst ... te vagy .. . lehullott csillag ... ez is te vagy .. . Frigyes megkövültén hallgatta a leány szavait, megpróbálta követni, majd kirántotta tenyerét: — összevissza beszélsz! Egy szavadat sem hiszem! A leány egykedvűen megvonta a vállát, könnyed mozdulattal, szinte felrepülve lova hátára. — Nem kell elhinned, de emlékezni fogsz rá életed végéig.” Kriston Béla A küldetés című regényében a hányatott sorsú Fazola Henrik fiának, a nem kevésbé hányatott sorsú Frigyesnek az életútját mutatja be. A fiú apja hagyományait követve kitanulta a kovács mesterséget, majd tanulmányokat folytatva a diósgyőri vasgyár igazgatója lett. Sikereket ért el, de a cigánylány jóslata mégis beteljesedett. „Értesítjük, hogy a bécsi bánya- és pénzügyi kamara szakértő bizottsága a kamatának megküldött diósgyőri vasmű acélgyártmányokat beható vizsgálat alá vetette, azokat ellenőrző vizsgálatoknak is alávetve, megállapítást nyert, hogy a gyártmányok egyenértékűek az angol acéllal, egyaránt alkalmasak fokozott igénybevételű fegyveralkatrészek, például fegyverrugók gyártására.” Kiváló eredményei és kutatásai ellenére a bécsi ipar- politika urai arra kényszerítik, hogy elhagyja a diósgyőri gyárat, majd 45 éves korában rendelkezési állományba helyezték. Alkotó kedve és ereje virágkorában. Fazola Frigyes 1849. augusztus 15-én halt meg 75 éves korában. Halála egy sajátos, romantikus, regényes korszakot zárt le Diósgyőr és a vasgyár történetében. A Fazola család tagjai közül ma már csak a gyáralapító feleségének sírja ismert a Hámori-temetőben. Öntöttvas Sírtábláján a következő olvasható: „Itt nyugszik a völgy lakóinak anyja, Fazola Tekla. Életében sokat vetett, keveset aratott. Adjon neki az ég gazdagabb aratást . .. !” Kriston Béla könyve érdekes, romantikus képet fest a gyáralapító fiának életéről, a diósgyőri vasgyár sikereiről és kudarcairól. Azért is érdekes olvasmány napjainkban, mert a vaskohászat ma is igen sok problémával küzd és a megújulás útjait keresi. A Fazola család kevésbé ismert alakjának, Frigyesnek a története azt is érzékletesen bemutat- '='• hogy miként válik igaz hazafivá egy Olaszországból elszármazott család tagja. Kaposi Levente STANISLAV JERZY LÉC: Fésületlen gondolatok Süketeknek énekeljek? Megtenném, ha biztos lehetnék mindegyikük ben. ★ Játsszunk nyílt lapokkal! Ugyan, micsoda hazárdjáték ez?! ★ f A kategorikus imperatívuszok is változnak. Régebben o felkiáltójelek buzogányokra I ' emlékeztettek, ima rakétákra. ★ Hogy miből lettél, a genetika dolga; hogy mivé válsz — a politikáé. ★ Vért szomjazol? Változz bolhává! ★ Kibújt a bőréből, s azt kiabálta, megnyúzták. ★ Szegény emberkém, ki azt mondod: „Utánam a vízözön!", s a vízöblítő láncát húzod meg csupán! ★ Az aranyborjúból már régen fejőstehén lett. ★ Ott, ahol tilos a nevetés, általában sírni sem szabad. ★ Nehéz |felismerni, hogy az árral együtt ki úszik önszántából. ★ Na és? Áttörted fejjel a falat. De mihez kezdesz a szomszédos cellában? ★ Mellétaláltam. Oda céloztam. ★ Követelem a napi nyolcórás gondolkodási idő bevezetését! ★ Vannak szótárak, amelyekből hiányzanak a — becsületszavak. Mindent megírtak már. De szerencsére nem mindent gondoltak végig. ★ A valóság fölött szemet hunyhatsz, ám az emlékek fölött soha. ★ A barátaim közül sokan a gyilkosaimmá váltak, az ellenségeim közül sokan megbarátkoztak velem, ám a közömbösek mindenkor hűek maradtak hozzám. ★ Minél kisebbek az emberek, annál nagyobbnak látják saját impériuniukat. ★ A gondolkodás útjain is leshetnek ránk útonállók. Akik feltehetően ugyancsak en- tellektüeleknek képzelik magukat. ★ Minden seprű önszántából seper. ★ Az igazságról azokban a korokban a legnehezebb beszélni, amelyekben minden igaz lehet. ★ Száz szem is kevés lenne az embernek ahhoz, hogy minden fölött szemet hunyhasson. ★ öltsétek ki a nyelveteket, mielőtt összeszorítanátok a fogatokat! ★ Vannak gondolataim, amelyeket magamnak se merek bevallani. Ám ezeket úgyis ismeritek már. ★ A legszörnyűbb a mézzel bekent szájpecek. ★ Csak az igazán nagyok engedhetik meg. hogy ellenségeik felemelt fejjel járjanak. ★ Rémkép a jövőből: fecsegő emlékművek. Tóth László fordításai Kriston Béla A KÜLDETÉS A Zeneakadémia homlokzata
