Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. május 12., kedd f. HAZAI TÁJAKON A kardoskúti vízimadárszálló Daruvonulás a Fehér-tó fölött Békés megyében, Oroshá­zától délre van egy kis fa­lu: Kardoskút. A községet Hódmezővásárhellyel ösz- szekötő út mentén. Puszta­központ után alig néhány kilométernyire a szikes, ri­deg tájon madárles tűnik fel. Innét leshetik meg a madarakat azok, akik erre járnak. De csak innét, mert a vidék természetvédelmi terület. lSöö^ban nyilvánítot­ták azzá: 488 hektár terüle­téből 100 hektár szikes tó, amely a nyáron kivirágzó szikről ugyanúgy a Fehér­tó nevet kapta a helybeliek­től, mint a szegedi. 152 hektár legelő, a többi pe­dig erősen szikes talajú, ha­gyományosan művelt' szán­tóföld. Valamikor az ős Maros egyik mellékága folyt itt. lassan feltöltőclő vonulatá­éban alakult ki a mostani tó­meder. Talajában a magyar- országi szikesek szinte va­lamennyi formája előfor­dul. Hogy szikben. vagyis nátriumsókban gazdag, az a növényzet összetételében is tükröződik, s állatvilágának létfeltételeit is meghatároz­za. Az emlősállatok közül a legfigyelemreméltóbb a földi kutya, a tiszántúli pusz­ták egyik legvédettebb rit­kasága. A kardoskúti Fe­hér-tavat azonban minde­nekelőtt madárvilága teszi érdekessé, országos, sőt, eu­rópai jelentőségűvé. A Fe­hér-tó vadvízi madaraira már a II. világháború előtt fölfigyeltek, akkor is tud­ták, hogy Kardoskút az északi madarak délre vo­nulása közben igen fontos A szerencse fiának érez­hette magát a Szegedi Nem­zeti Színház színpadmestere, amikor Odesszában, a Tisza- parti település testvérváro­sában azt tapasztalta, hogy a vendégjátékra kihozott díszleteken egy centiméter­nyit sem kell igazítani, mert a kinti játszóhely pontosan ugyanolyan és ugyanakkora, mint a hazai. Csakígy ámul­dozott aztán szovjet kollégá­ja is, amikor a látogatást viszonozta a Fekete-tenger partjáról érkezett trupp: ő sem kényszerült a kulisszák semminemű átszabására, klappolt, passzolt minden. A titok nyitját a két, egy­mástól amúgy meglehetősen messzire álló épület tető alá hozóinál lehet és kell ke­Legszebb sziki madarunk, a gulipán gyülekezőhely. 1966-os ter­mészetvédelmi területté nyil­vánítása ótá pedig még job­ban megnövekedett e szere­pe. A beavatkozás egészen rendkívüli eredményeket ho­zott: a Fehér-tó ma a leg­népesebb. a legnagyobb ma­gyar vizivadmadár-szálló, amelyhez hasonló földrészün­kön kevés van. resni. Nevezetesen annál a Fellner—Helmer cégnél, amely bécsi székhellyel mű­ködve szinte teleszórta egy­forma teátrumokkal a múlt század második felének Eu­rópáját, s amely vállalat­nak megalapítója, Ferdinand Fellner 140 esztendeje szü­letett. Édesapja jeles építőmeste­re volt a császárvárosnak, és Fellner azután is a legkitű­nőbb iskolában, műhelyek­ben sajátította el a ház- és palotaépítés művészetét. Harmincadik életévét meg­haladva önállósította magát, és amikor összeismerkedett a szintén bécsi Hermann Hel- merrel. 1873-ban bejegyeztet­ték a Fellner—Helmer céget, s ettől az esztendőtől kezd­Amikor kitavaszodik. az olvadó hóié összegyűlik a tó három kilométer hosszú medrében. A vízen az észak­ra vonuló vadlúd- és réce­csapatok bukdácsolnak. A tószéli rét füzes tocsogóin a nagy és a kis szélkiáltók se­regei, a sokezres tömegben átözönlő cankófajok pihen­nek meg. A böjti szél azon­ban lassan kiszárítja a se­kély vizet, csak kopár zá­tonyok, száraz porondok ma­radnák. Minden évben itíz- tizénkét pár gulipán fész­kel az iszapszőnyegeken, a parton pedig székililék fog­lalják el a csenkeszes, bá- rányparéjos földet. Ahol ma­gasabb a fű. bíbicek, godák, piros lábú cankók költenek. A kiszikkadt tófenóken oly­kor-olykor fészket rák a rövid ujjú pacsirtának csak a Hortobágyról, meg innen is­mert alfaja is. Nyár végén a szalmasár- ga puszta a szalmavirágtól, a sziki lellegtől lilásvöröses- be öltözik. Októberben meg­élénkül a vidék: vonulnak a darvak. A daruvonulás a kardoskúti Fehér-tó legszebb ve sorra vállalták el a szín- házépítéseket. 1874-ben a bécsi városi színházra, még ugyanebben az évben a pesti Népszínház­ra (a későbbi Nemzetire), 1875-ben a temesvári, 1883- ban a szegedi, 1889-ben a tatai, 1896-ban a kecskeméti, 1900-ban a nagyváradi, 1906- ban a kolozsvári színházra került rá a kettejük nevét viselő márványtábla — hogy csak a legközelebbi vidéke­ken teljesített megbízatásai­kat emlegessük. Amikor Helmer 1919-ben meghalt — ő három eszten­dővel élte túl 1916. március 22-én elhunyt cégtársát —, nem kevesebb, mint 48 szín­házépület dicsérte tehetségü­ket és vállalkozói bátorsá­gukat a németföldi Augs- burgban éppen úgy, mint Fiumében, Prágában és Po­zsonyban. Mindezék után nyilván so. kak oldalát fúrja a kíván­csiság, hogy ugyan miért volt annyira kapós ez a Fell­ner—Helmer cég, ha szín- házépítésre nyílt alkalom valahol. A titok nyitja teát­rumaik belső szerkezetében van. Ma úgy » mondanánk, hogy alaposan megmozgatták az épületek belső terét, s ez­zel lehetővé tették, hogy a nagyérdemű publikum is kedvére mozogjon. Ez a gazdag képzeletvilág­ra valló járatrendszer volt a fő csalétek, amivel a meg­rendelések nagyhalait sor­látványossága. A daru va­lamikor hazánkban is fész­kelt, a századforduló óta már csak átvonul. Az észak­ról érkező csapatok keskeny útvonalon röpülnek át a ke­leti országhatár közelében. Korábban a biharugrai pusz­tán pihentek meg, de mióta a Fehér-tó védett, azóta ez a vándordarvak legforgal­masabb hazai gyülekezőhe­lye. Hetekig elidőznek, né­ha többezres seregben. El­kezdődik a vadlúdvonulás is. A hideg beálltával a dar­vak továbbszállnák, napról napra kevesebb a madár, noha közben új vendégék is érkeznek, a sarkvidéki ap­ró madarak: a hósármányok, a havasi fülespacsirták, a legészakibb tájakon honos sarkantyús sármányok. A kardoskúti Fehér-tavon ez idáig 79 fészkelő és 142 vonuló madárfajt figyeltek meg. De mit figyelhet meg az. aki csak arra vetődik? A te­rület elsősorban madárvédel­mi célokat szolgál, nem tu­ristalátványosságnak szán­ták, holott igazán az min­den szakaszában az eszten­dőnek. A kardoskút—hódme­zővásárhelyi úton közelíthe­tő meg, de az autóval ér­kezők is csak gyalogosan nézhetnek körül. Megfigyel­hetik az évszakok váltako­zását, a táj folyton más és más arculatát, s természete­sen a madarakat. Az út men­tén az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet külön kis alacsonylest állított fel az idelátogatóknak. F. L. ra kifogdosták, s természe­tesen az is, hogy expressz gyorsasággal építkeztek még a legszűkebb nagyvárosi szegletekben is. A Szent Ist­ván körúti Vígszínházát (1896) például írdd és mondd, kilenc hónap alatt varázsol­ták. Nyilván csak úgy volt ez lehetséges, hogy a mun­kaerő legjavát válogatták össze az építésvezetőkből, s a legnévtelenebb kőművesek­ből. Gondolná az ember, hogy Ferdinand Fellner korának legboldogabb embereként úszott a művészi és anyagi sikerben. Nem egészen volt ez így, mert a színházépítés­nek ez a viléghírű nagymes­tere egyéb vágyakat is me­lengetett szívén. Egyedien maradandó palotákkal is szerette volna beírni a ne­vét az egyetemes építészet- történetbe. Ilyen megbízatá­sok vállalására azonban csak alig-alig futotta idejéből. Egy nagyszerű háza azonban ép­pen a mi fővárosunkban hir­deti nem mindennapi te­hetségét: a Múzeum utcai Károlyi-palota. Ha ezt vala­ki megnézi, biztosan úgy só­hajt fel, hogy korántsem va­lami sorozattervezésre, -gyár­tásra berendezkedett siker­ember volt ez a bécsi fér­fiú. hanem igenis jó művész, nagy fantáziájú megálmodó­ja a falaknak, tetőknek, te­reknek. A. L. 1983. január 24-én szü­lettek, ők öten Akkoriban ez igazi szenzáció volt nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Kis­kunfélegyházán látogattam meg őket. Érkezésemkor bújtak ki az ágyból. Kócosán, pizsa­mában járkáltak a lakás­ban, mustrálgatták az ide­gent. — Ilyen álomszuszékok vagytok? — kérdeztem tő­lük. — Igen — válaszolták egyszerre, majd elmondták, hogy édesanyjuk általában este nyolc, fél kilenc körül küldi őket aludni, de dél­után az ebéd után is lepi­hennek. Jól érzik magu­kat idehaza, egyikük ugyan járt óvodába — néhány hétig .. . Igaz, itt is úgy érezheti magát az ember, mint a kiscsoportban. A szoba megtelik az öt gye­rek hangjától, zsivajától. Sőt, még szűknek is talál­tam, amikor már egy-két játék előkerült. — Melyik a kedvence­tek? — A kisautó — mondta az egyetlen fiú, Sanyika. öt go-kartot kaptak kará­csonyra az egyik cégtől, he­tekig az volt a sláger, le- s felrohangáltak vele a csa­ládi házban, most már az udvaron „vezetnek” ... — Szeretünk még főzni — szólalt meg Szilvia, Melin­da, Erika, és Hajnalka bólo­gatott hozzá, persze csak játékból főznek. — Mi a kedvenc étele­tek? — A finom husi. Ezt Hajnalka mondta, de a többiek felváltva sorol­ták: kolbász, hurka, töltött káposzta, pörkölt. H eti umor ét elején — Tudtad, hogy egy pu­lóverhez három birka kell? — Nem, egyáltalán nem tudtam, hogy a birkák köt­ni tudnak. 'ér — Mi a neve, tanú? — Amalie Salvermoser. — Kora? — 87 éves vagyok. — Férjezett? — Még nem. 4r — Nos, nagypapa, hogy érzed magad az idősek ott­honában? — Szerencsére egészsége­sek, jó az étvágyuk — így Tarjányiné. — Naponta hét liter tej, másfél-két kiló kenyér, több mint egy kiló hús vagy kolbász és sok- sok sütemény fogy. Az öt­literes üvegben lévő cseme­geuborka is csak addig tart ki, míg felbontják... Ha­vonta tizenkétezer forint megy el étkezésre! Jönne velem végig a piacon nyá­ron, mennyit költők zöld­ségre, gyümölcsre — tette hozzá a háziasszony, majd hirtelen felemelte a hang­ját: — Sanyika, jössz le az ágyról! Cipőben oda nem szabad menni! A kisfiú szót fogadott — és átment a fotelba. Az édesanyja elmosolyodott és ezt mondta hozzám for- va: — Sokszor azt sem tudom, hová nézzék, mert igen élénkek a gyerekek. Vigyáz­ni kell rájuk, nehogy bajuk essen. — Ki van segítségére? — Az édesanyám és az édesapám. Szinte mindig velünk vannak, igen sokat köszönhetek nekik. De né­ha másoktól is kapunk se­gítséget, támogatást. Igaz, már nem olyan mértékben, mint az elején, amikor egy­másnak adták a kilincset a brigádok, hivatalos emberek. Ma már jócs/kán csillapult irántunk az érdeklődés, ami nem is baj. Van nekem itt éppen elég dolgom hat gye­reket nevelni — Brigitta lányom a rangidős — nem könnyű. Főleg férj, apa nélkül, merthogy elváltak a szülők néhány évvel ezelőtt... Temesi László — Nagyszerűen. Jó az el­látás, jó a szobám. Csak a hölgyek lehetnének 40 ér­vel fiatalabbak. A labdarúgóedző kijelen­tette: — Az én fiaim igazán fair módon viselkednek. Ellenfe­leiket a mérkőzés után azon­nal meglátogatják a kórház­ban. ★ — Tudod, ki az optimis­ta? — Nem. Ki? — Az a férj, aki járatja a gépkocsija motorját, amíg a felesége valami apróságot vásárol. ★ — Mi a véleményed dr. Lehmannról? Jó orvos? — Nem hiszem. Valameny- nyi páciense beteg. A budapesti Vígszínház (MTI-fotó KS) Fellner, a színházépítés nagymestere Hajnalka, Szilvia, Melinda, Erika és Sándor Az ötös ikrek Az ötös ikrek a nagymamival f HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ TÉR 2. » 36/10144 ÉPFU MISKOLCI SZÁLLÍTÁSI ÜZEMEGYSÉG: MISKOLC, BESENYŐI U. 24. ÁLLÁSAJÁNLATAI: a 3. Sz. ÉPFU Egri Főnökségének Gyöngyösi Telephelye azonnali belépéssel felvesz autószerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Gyöngyös, Karácsondi út 8. EGER VÁROS TANÁCSA V. B. MŰSZAKI OSZTÁLYA: EGER, DOBO TÉR 2. TEL.: 10-144. Pályázatot hirdet MAGASÉPÍTÉSI CSOPORTVEZETOl munkakör betöltésére. Feltétel: szakirányú egyetemi végzett­ség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés a 11/1983. (XII. 17.) ABMH sz. rendelkezés alapján. A pályázatot 1987. május 31-ig kell megküldeni a fenti címre, Farkas Imre osztályvezető részére. EGRI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT: EGER, LENIN ÜT 51. Felvételt hirdet autószerelő és építőgépszerelő vagy mg. gépszerelő szakmunkások részére, jó kereseti lehetőséggel. Érdeklődni: Eger, Baktai úti géptelepen Ladányi Ernő gépészeti egységvezetőnél. Tel.: 11-695. MEFAG: EGER, KOSSUTH UTCA 18. Gépjavítóüzemébe karbantartó munkára központifűtés- vagy vízvezeték-szerelőt keres felvételre. Jelentkezés a gépjavítóüzemben, Eger, Tárkányi út. VILATI EGRI GYÄRA: EGER, FAISKOLA U. 9. Felvételre keres felsőfokú végzettséggel rendelkező gyárt­mánytechnológust; szerkesztő mérnököt; bemérő-élesztő mérnököt; számviteli ellenőrt; kalkulációs csoportvezetőt; rendszerszervezőt; esztergályos, lakatos, festő szakmunká­sokat., ÁFÉSZ: EGER, KNÉZICH K. U. 8. 205. sz. (Eger, Koháry u.) ABC-áruházba felvesz szakkép­zett és szakképzetlen bolti eladót, valamint pénztárost. Jelentkezés az üzlet vezetőjénél. BORSOD MEGYEI TEJIPARI V. EGRI ÜZEME: EGER, SAS ÜT 60. Felvesz géplakatos, vízvezeték-szerelő, hegesztő szakmun­kást; raktári rakodót; targoncavezetőt; termékleszedőt; üzemi segédmunkást. HEVES MEGYEI SÜTŐIPARI VALLALAT; EGER, SAS ÜT 60. Gyöngyösi Kenyérgyárba női betanított desszertgyártókat és sütőipari betanított munkásokat keres felvételre. Jelentkezés a kenyérgyárban. RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉG: EGER, VINCELLÉRISKOLA U. 3. Alkalmaz érettségizett fiatalokat monószedő munkakörbe: könyvkötészeti szakmunkásokat; takarítónőt; továbbá női munkaerőt betanított munkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents