Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 9., szombat f. KÖZÖSEN FEJLESZTIK AZ ÜDÜLŐTERÜLETEKET - ÚTÉPÍTÉS EGYEZTETETT JAVASLATOK ALAPJÁN Együttműködés—a szomszédos megyékkel A közelmúltban — a HNF megyei bizottságán — tárgyalták Hevesnek a szomszédos megyékkel történ» együttműködését. A terület- és településfejlesztés céljai is erősítik e kapcsolat fontosságát, az adottságok hatékonyabb hasznosítását, a munkamegosztás bővítését, az egymáshoz közel eső települések együttes fejlesztését. A megyeközi együttműködésnek hagyományos területei voltak az egészség és oktatásügyi intézményhálózat, beiskolázási körzeteinek meghatározása, valamint a szolgáltató szervezetek te. vékenységének koordinálása is. Elsősorban az idegenforgalmi területek egységes fejlesztését segítik a több megyére, illetve közös határmenti területekre készített rendezési tervek (Mátra— Bükk, Tisza II. üdülőterület, Bánkút stb.). Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a megvalósulást több esetben nehezítette az eltérő szemléletmód s az érdekek különbözősége. Ä szomszédos megyékkel folyó együttműködés legfontosabb eredményei és területei között említhető meg 1986-ban, hegy megvalósulta VII. ötéves tervek és a településfejlesztési koncepció cseréje. A borsodiakkal közösen készült el a Bükki Nemzeti Park tájvédelmi, tájrendezési terve. Élénkültek — különösen a Nógrad, a Pest és a Borsod megyeiekkel — a munkaerőhelyzetre, az ingázás alakulására vonatkozó információ- cserék. A közlekedés területén egyeztetett javaslatok születtek új összekötcutak építésére, de erősödött a menetrendek összehangolása is. Az oktatás területén megtörtént a középfokú tanintézetek felvételi keretszámainak egyeztetése, s megállapodás jött létre a különböző közművelődési programok, találkozók rendezésének terén is. A kórházi és szakorvosi ellátásban munkamegosztás alakult ki Borsoddal, de Pest, illetve Szolnok megyével is. A továbbiakban is ösztönözni kell a helyi tanácsok egymás közötti — tehát közvetlen — kapcsolatfelvételét a helyi érdékű kérdésekben. Az idei év folyamán több témában is tovább kell erősíteni az együttműködést. Így nagy figyelmet kell fordítani a határterületek fejlesztésére, s a megye kedvezőtlen adottságú észak., illetve a déli körzet gazdasági bázisainak erősítésére. Különös gonddal és folyamatosan kell egyeztetni az ózdi, borsodnádasdi üzemek létszámleépítését és annak hatását Heves megye északi részének foglalkoztatási helyzetére. Kiemelt tennivaló a Mátra—Bükk, a Közép-Tiscavi- déki területek középtávú fejlesztési programjának ösz- szehangolása. Foglalkozni kell továbbá azzal is, hogy megyénk és szomszédaink is kapcsolódjanak be az összekötő utak központi támogatási pályázati rendszerébe. Indokolt folytatni a hatvani nagybani zöldségpiac létesítésének előkészítését. A környezetvédelmi munkában jelentős feladat felmérni a levegőtisztaság-védelmi kategóriák meghatározását — főként Borsod és Nógrád megyékkel közösen. A felsoroltak mellett idén is sor kerül több közös, illetve regionális, kulturális, művészeti és sportrendezvény, találkozó és versenyen megrendezésére. (havas) AHOL NEM HALLGATNAK EL A KÉSZÜLÉKEK Egy délután az egri telefonközpontban Hogy hányszor csapjuk le a telefonkagylót dühöd- ten, amikor a hívott szám nem felel vagy a beszélgetésbe idegen hang keveredik, esetleg váratlanul megszakad a számunkra oly fontos eszmecsere, senki nem tudná megmondani. Bosz- szankodunk, keresetlen szó- áradattal szidjuk a készüléket és természetesen a postát. Félig-meddig ez a mindennapos kellemetlenség vitt az egri távközlési osztályra, hogy némi képet kapjunk a szigorúan zárt ajtók mögött folyó munkáról. Bevallom, látogatásom után gondolatban bocsánatot kértem minden telefonkezelőtől, postáskisasszonytól. Az ott elém táruló látvány ugyanis meggyőzött arról, hogy mi, ügyfelek sokszor igazságtalanul ítélkezünk. A távközlési osztály munkájáról, szerteágazó tevékenységéről Marczis Bertalannal, az osztály vezetőjével beszélgettünk: — Ezt a létesítményt 1978- ban adták át belföldi távhívóként, később nemzetközi kapcsolat létesítésére is alkalmassá vált — mondja. — A posta törekvése, hogy minél több helységet vonjon be a crossbar-rendszerbe. Jelenleg o megyében méltóbb település bekapcsolódott, így például Bélapátfalva, Mónosbél, Szilvásvárad, Mikófalva, Makiár ... Idén Heves is csatlakozik. A többi községgel kézi kapcsolás útján tudunk érintkezni. Ennek lebonyolításában az itt dolgozó kezelők segítenek. Délelőttönként, főforgalomban többen dolgoznak, a nap többi szakában kevesebben. A másik tevékenység a tudakozószolgáltatás. Itt elsősorban az előfizetők számáról, címéről, nevéről tudnak felvilágosítást adni az itt dolgozók, kivéve természetesen a titkos számokat. Az adatok nyilvántartása kétféleképpen történik. Az egyik az úgynevezett címolvasókészülék. Ez egy korszerű elektronikus berendezés, amelyen pillanatok alatt elő lehet keresni az ország bármely telefontulajdonosának adatait. A másik a tájékoztató kártya, amely katalógusszerűen sorakozik a tárolókban. Ezekre a lapokra mindenféle változás pillanatok alatt bejegyezhető. Ezek teszik lehetővé, hogy név. cím és telefonszám alapján is kellő felvilágosítást tudnak adni az érdeklődőknek. — Az utóbbi időben alaposan megszaporodott itt a munka. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a kötvényjegyzés utáni új állomások bekapcsolása, illetve a tulajdonosok adatainak rendszerezése, tárolása fokozott terhet jelent. Ebben az időszakban ugyanis havonta mintegy 400 új előfizetővel kellett számolni. Emellett a leszerelt állomásokat törölni, a módosult adatokat pedig folyamatosan rögzíteni kell. S az ügyfelek bizony néha alaposan megnehezítik a pontos információtárolást, mivel egyszerűen elfelejtik bejelenteni a változásokat. így nem csoda, hogy a már készülő új telefonkönyvben is lesznek tévedések. Akárhogy nézzük, ez nem a posta bűne. S ha már a telefonkönyvnél járunk, érdemes megemlíteni. hogy ennek hiánya micsoda plusz munkát jelentett és jelent még most is a tudakozóban dolgozóknak. Az ügyfél sok esetben kénytelen a 09-et tárcsázni, még ha ez alaposan növeli is a telefon- számláját. Egyszerűen máshonnan nem tud információt szerezni, mivel ma már égen- földön nincs a régi kiadású jegyzékből. Szerencsére már kapható az új, s így a tudakozóban is fellélegezhetnek egy kicsit. Sétánkat a kezelőben kezdjük, ahol a kézi kapcsolású, s a nemzetközi hívásokat bonyolítják. Belépésünk előtt naivan azt gondoltam, hogy sikerül majd valamelyik hölggyel beszélgetni, de hamar beláttam, hogy ez csaknem lehetetlen. Szünet nélkül csöngenek a telefonok, pedig már alaposan elmúlt dél. Hosszú asztalok mellett sorban ülnek a kezelők, és megállás nélkül jegyeznek a távbeszélőjegyekre. . Hangjuk készséges, arcukon figyelem, hiszen itt állandó koncentrálásra van szükség nyolc órán keresztül. Tévedni nem szabad! — Halló! Chicago a vonalban! Kérem beszéljen, mert már két perce tartom a vonalat — hallom az egyik asztaltól. Szeredi Sándornéval mindössze fél percig tudunk szót váltani, mert máris berreg a készülék. — Tizennyolc éve dolgozom itt — mondja. — Tegnap rengeteg nemzetközi hívást kapcsoltam. Ügy látszik front volt, mert az ügyfelek az átlagosnál is türelmetlenebbek voltak. Nekünk pedig mindent le kell nyelnünk. Nagyon sokszor igazságtalan sértéseket kapunk. Sajnos kevesen tudják, hogy mi valóban mit csinálunk. Teljesen más kép él az emberek tudatában a munkánkról. Elhihetik pedig, hogy itt nincs üres perc. A tudakozóba lépünk. Ha lehet, itt egy fokkal gyorsabb a tempó. A három ügyeletes, Tóth Lászlóné. Seres Mihályné és ötvösné Sándor Ibolya egy kedves fejbiccentéssel köszöntenek, miközben folyamatosan s többnyire fejből adják a felvilágosítást. Két csengetés között félszavakat váltunk. Mindhárman több mint tíz éve dolgoznak a postánál. Biztos kézzel nyúlnak a tömött kartontárolókhoz, egymás után pergetik a filmolvasót, néhány számmal kisegítik egymást. — Fárasztó dolog nyolc óráig megállás nélkül koncentrálni, de tagadhatatlanul érdekes, mozgalmas munka ez — mondják. A gyerekek, mert mindhárom hölgy anyuka, amikor néha bepillanthatnak a kis szobába, el vannak ragadtatva, hiszen itt állandóan villognak a lámpák, mindig minden mozgásban van, beleértve az anyut is, hiszen percről percre máshová szalad, mást keres, mással beszél. Így nem csoda, hogy az iskolai fogalmazásokban ilyen mondatok szerepelnek: „Az én anyukám egész nap a tévét nézi” (ez a filmolvasó). Vagy: „Anyukám mindig telefonál. Én is a postára megyek dolgozni, ha nagy leszek”. Mivel a szülők mindig kényelmesebb jövőt szeretnének gyermekeiknek, ezt a kijelentést természetesen némi fenntartással fogadják. Ha a gyermeki elképzelés mégsem változik, akkor sem történik más, minthogy megfelelő utánpótlás kerül a villogó asztalok mögé. Barta Katalin BIZAKODÓ TERVEK A TÁRSULATOKNÁL A vizek mentére is elindultak a gépek Bár már több esztendeje súlyos károkat okoz az aszály, a csatornák, tározók, különböző „vízfolyások” medreinek, partjának karbantartása változatlanul fontos és nem szüneteltethető feladat. Befejezvén a nagy téli fölkészülést, megyénk három vízgazdálkodási társulatának dolgozói a fagyok megszűntével hozzákezdtek a külső munkálatokhoz. Melyik cég milyen teendők előtt áll? Erről érdeklődtünk Gyöngyösön, Egerben és Hevesen. A Gyöngyösi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igazgatója, Tóth János sokat vár az idei esztendőtől. A cég 124 ezer hektár gazdája, területük Galyatetőtől egészen a Jászságig húzódik. Ez bizony azt jelenti, hogy a hegyekből gyorsan lezúduló víz gyakran alaposan megnehezíti munkájukat, amelyből a legfontosabb rész természetesen az úgynevezett közcélú csatornák vízrendé- szeteL Gépekkel közepesen fölszerelve, mintegy 150-en dolgoznak kora tavasztól december végéig e cégnél. Eredményességükre jellemző, hogy 1986-ban 44 milliós tervet teljesítettek, nyereségük 2,8 millió volt. Állítják a belső tartalékok föltárása révén lesz ez még jobb is ....' Ebben az esztendőben az alapfeladaton kívül három taggazdaság részére vállaltak jelentős bevétellel kecsegtető meliorációt, s mintegy 30 kisebb-nagyobb egyéb munkából várják a többit. Ha az elképzeléseik maradéktalanul teljesülnek, jövőre belefognak gépparkjuk megújításába. hogy ismét előbbre léphessenek. Ki látásaik jóknak tűnnek. Hasonlóan bizakodó a hangulat a hevesi Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál is, amely nemcsak megyénkben, de országosan is évek óta az élenjárók közé tartozik. Surányi László főmérnök szinte fölsorolni alig győzte az idei munkákat. A jelentősebbek közé tartozik négy öntözőtelep kialakítása Füzesabonyban, Sarudon. Tisza- nánán, Tarnaörsön. Meliorációs munkák nyolc Tisza menti, illetve Tárná menti üzemmel. Elvállalták a tiszanánai tehenészeti telep teljes rekonstrukcióját. A Metalloglobusban a szennyvíz- és csapadékvíz-csatornák és a tisztítómű megépítése környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő. Végül befejezik a hevesi szennyvíz- elvezetés második ütemét. Mindez — az egyebekkel együtt — tíz és fél milliós nyereséget kellene, hogy hozzon a tervek szerint. De az előzetes becsléssel óvatosak voltak. A terv alapos túlszárnyalására minden reményük meglehet, hiszen kitűnő gépeik mellett összeszokott gárda áll. s vezetőik nagy tapasztalatokkal, vál- lalkozckedvvel rendelkeznek. Az Eger—Tarnavölgyi Vízgazdálkodási Társulat js nagy célokat tűzött ki maga elé. igaz, ez az 6 esetükben any- nyit jelent, hogy szeretnék megerősíteni területükön az irántuk való bizalmat, minőségi munkával bizonyítani, életképességüket. A feladat nem könnyű. Hiszen a hozzájuk tartozó tagok fizetik például a legkisebb hozzájárulást hektáronként, azaz mindössze 30 forintot. Ez voltaképpen az Istenmezejétől Poroszlóig húzódó terület vízpartjainak lekaszálására sem elegendő, hiszen összesen 562 kilométerről van. szó. A vállalkozói kedvvel az egriek nem sokra mennek, tekintettel gépparkjuk teljes elöregedésére. A legfontosabb tehát náluk is a fejlesztés, ám a hozzávaló forintok előteremtése meglehetősen sok akadályba ütközik. Kapacitásuk pillanatnyilag 55 százalékra van lekötve. A legjelentősebb munkák közé tartozik az erdőkövesdi v'ízműépítés, az ostorosi felszíni vízrendezés, a mezőtár- kányi téeszben melioráció, a feldebrői bányanyitás és oly nem kifejezetten profi lbavá- gó feladat is, mint a Mátra- vidéki Fémműveknél kerítésépítés. Bátkay György igazgató és Bállá Iván műszaki vezető mindenesetre azt mondja, igyekeznek valamennyi lehetőséget megragadni, s így jövőre talán rr.ár tiszta lappal kezdhetnek. Németi Zsuzsa HATVAN Hasznos melléküzemág A Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenységet jelentő növénytermesztés és állattenyésztés mellett jelentős szerephez jutottak az ipari melléküzemágak. Az elmúlt évi jó eredményhez 72 millió forintos árbevételük és 5,5 millió forintos nyereségük is hozzájárult A faipari részlegben a konzerv- és a vegyiparnak gyártanak csomagolóanyagokat A herédi tűzoltókészülék-javító, karbantartó üzem a porral oltók ezreit teszi ismét használhatóvá ... (Fotó: Szabó Sándor) Az aluminiumüzemben a háztartási propánbután gázpalackok talpkarikáit készítik A herédi varroda az Újpesti Ruházatiipari Kisszövetkezetnek készít sportruházati termékedet, dzsekiket...
