Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. május 9., szombat f. KÖZÖSEN FEJLESZTIK AZ ÜDÜLŐTERÜLETEKET - ÚTÉPÍTÉS EGYEZTETETT JAVASLATOK ALAPJÁN Együttműködés—a szomszédos megyékkel A közelmúltban — a HNF megyei bizottságán — tár­gyalták Hevesnek a szomszédos megyékkel történ» együttműködését. A terület- és településfejlesztés cél­jai is erősítik e kapcsolat fontosságát, az adottságok hatékonyabb hasznosítását, a munkamegosztás bővíté­sét, az egymáshoz közel eső települések együttes fej­lesztését. A megyeközi együttműkö­désnek hagyományos terüle­tei voltak az egészség és oktatásügyi intézményháló­zat, beiskolázási körzetei­nek meghatározása, valamint a szolgáltató szervezetek te. vékenységének koordinálása is. Elsősorban az idegenfor­galmi területek egységes fej­lesztését segítik a több me­gyére, illetve közös határ­menti területekre készített rendezési tervek (Mátra— Bükk, Tisza II. üdülőterület, Bánkút stb.). Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a megvalósulást több esetben nehezítette az eltérő szemléletmód s az érdekek különbözősége. Ä szomszédos megyékkel folyó együttműködés legfon­tosabb eredményei és terüle­tei között említhető meg 1986-ban, hegy megvalósulta VII. ötéves tervek és a te­lepülésfejlesztési koncepció cseréje. A borsodiakkal kö­zösen készült el a Bükki Nemzeti Park tájvédelmi, tájrendezési terve. Élénkül­tek — különösen a Nógrad, a Pest és a Borsod megyei­ekkel — a munkaerőhely­zetre, az ingázás alakulá­sára vonatkozó információ- cserék. A közlekedés területén egyeztetett javaslatok szület­tek új összekötcutak építésé­re, de erősödött a menetren­dek összehangolása is. Az oktatás területén megtörtént a középfokú tanintézetek fel­vételi keretszámainak egyez­tetése, s megállapodás jött létre a különböző közműve­lődési programok, találkozók rendezésének terén is. A kór­házi és szakorvosi ellátás­ban munkamegosztás ala­kult ki Borsoddal, de Pest, illetve Szolnok megyével is. A továbbiakban is ösztö­nözni kell a helyi tanácsok egymás közötti — tehát köz­vetlen — kapcsolatfelvéte­lét a helyi érdékű kérdé­sekben. Az idei év folyamán több témában is tovább kell erő­síteni az együttműködést. Így nagy figyelmet kell for­dítani a határterületek fej­lesztésére, s a megye kedve­zőtlen adottságú észak., il­letve a déli körzet gazdasági bázisainak erősítésére. Kü­lönös gonddal és folyamato­san kell egyeztetni az ózdi, borsodnádasdi üzemek lét­számleépítését és annak ha­tását Heves megye északi részének foglalkoztatási hely­zetére. Kiemelt tennivaló a Mát­ra—Bükk, a Közép-Tiscavi- déki területek középtávú fejlesztési programjának ösz- szehangolása. Foglalkozni kell továbbá azzal is, hogy megyénk és szomszédaink is kapcsolódjanak be az össze­kötő utak központi támoga­tási pályázati rendszerébe. Indokolt folytatni a hatvani nagybani zöldségpiac léte­sítésének előkészítését. A környezetvédelmi mun­kában jelentős feladat fel­mérni a levegőtisztaság-vé­delmi kategóriák meghatá­rozását — főként Borsod és Nógrád megyékkel közösen. A felsoroltak mellett idén is sor kerül több közös, illetve regionális, kulturális, művé­szeti és sportrendezvény, találkozó és versenyen meg­rendezésére. (havas) AHOL NEM HALLGATNAK EL A KÉSZÜLÉKEK Egy délután az egri telefonközpontban Hogy hányszor csapjuk le a telefonkagylót dühöd- ten, amikor a hívott szám nem felel vagy a beszél­getésbe idegen hang keve­redik, esetleg váratlanul megszakad a számunkra oly fontos eszmecsere, senki nem tudná megmondani. Bosz- szankodunk, keresetlen szó- áradattal szidjuk a készü­léket és természetesen a postát. Félig-meddig ez a mindennapos kellemetlen­ség vitt az egri távközlé­si osztályra, hogy némi ké­pet kapjunk a szigorúan zárt ajtók mögött folyó munkáról. Bevallom, láto­gatásom után gondolatban bocsánatot kértem minden telefonkezelőtől, postáskis­asszonytól. Az ott elém tá­ruló látvány ugyanis meg­győzött arról, hogy mi, ügy­felek sokszor igazságtalanul ítélkezünk. A távközlési osz­tály munkájáról, szerteága­zó tevékenységéről Marczis Bertalannal, az osztály ve­zetőjével beszélgettünk: — Ezt a létesítményt 1978- ban adták át belföldi táv­hívóként, később nemzetkö­zi kapcsolat létesítésére is alkalmassá vált — mondja. — A posta törekvése, hogy minél több helységet vonjon be a crossbar-rendszerbe. Jelenleg o megyében mél­tóbb település bekapcsoló­dott, így például Bélapát­falva, Mónosbél, Szilvás­várad, Mikófalva, Mak­iár ... Idén Heves is csat­lakozik. A többi községgel kézi kapcsolás útján tu­dunk érintkezni. Ennek le­bonyolításában az itt dol­gozó kezelők segítenek. Délelőttönként, főforgalom­ban többen dolgoznak, a nap többi szakában keve­sebben. A másik tevékeny­ség a tudakozószolgálta­tás. Itt elsősorban az elő­fizetők számáról, címéről, nevéről tudnak felvilágo­sítást adni az itt dolgozók, kivéve természetesen a tit­kos számokat. Az adatok nyilvántartása kétfélekép­pen történik. Az egyik az úgynevezett címolvasóké­szülék. Ez egy korszerű elektronikus berendezés, amelyen pillanatok alatt elő lehet keresni az ország bármely telefontulajdono­sának adatait. A másik a tájékoztató kártya, amely katalógusszerűen sorakozik a tárolókban. Ezekre a la­pokra mindenféle változás pillanatok alatt bejegyezhe­tő. Ezek teszik lehetővé, hogy név. cím és telefon­szám alapján is kellő fel­világosítást tudnak adni az érdeklődőknek. — Az utóbbi időben ala­posan megszaporodott itt a munka. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a kötvényjegyzés utáni új ál­lomások bekapcsolása, illet­ve a tulajdonosok adatai­nak rendszerezése, tárolá­sa fokozott terhet jelent. Ebben az időszakban ugyan­is havonta mintegy 400 új előfizetővel kellett szá­molni. Emellett a leszerelt állomásokat törölni, a mó­dosult adatokat pedig fo­lyamatosan rögzíteni kell. S az ügyfelek bizony néha alaposan megnehezítik a pontos információtárolást, mivel egyszerűen elfelej­tik bejelenteni a változá­sokat. így nem csoda, hogy a már készülő új te­lefonkönyvben is lesznek té­vedések. Akárhogy nézzük, ez nem a posta bűne. S ha már a telefonkönyvnél járunk, érdemes megemlí­teni. hogy ennek hiánya micsoda plusz munkát je­lentett és jelent még most is a tudakozóban dolgo­zóknak. Az ügyfél sok eset­ben kénytelen a 09-et tár­csázni, még ha ez alapo­san növeli is a telefon- számláját. Egyszerűen más­honnan nem tud információt szerezni, mivel ma már égen- földön nincs a régi kiadá­sú jegyzékből. Szerencsé­re már kapható az új, s így a tudakozóban is fel­lélegezhetnek egy kicsit. Sétánkat a kezelőben kezd­jük, ahol a kézi kapcsolású, s a nemzetközi hívásokat bo­nyolítják. Belépésünk előtt naivan azt gondoltam, hogy sikerül majd valamelyik hölggyel beszélgetni, de ha­mar beláttam, hogy ez csak­nem lehetetlen. Szünet nél­kül csöngenek a telefonok, pedig már alaposan elmúlt dél. Hosszú asztalok mellett sorban ülnek a kezelők, és megállás nélkül jegyeznek a távbeszélőjegyekre. . Hang­juk készséges, arcukon figye­lem, hiszen itt állandó kon­centrálásra van szükség nyolc órán keresztül. Tévedni nem szabad! — Halló! Chicago a vo­nalban! Kérem beszéljen, mert már két perce tar­tom a vonalat — hallom az egyik asztaltól. Szeredi Sándornéval mind­össze fél percig tudunk szót váltani, mert máris berreg a készülék. — Tizennyolc éve dolgo­zom itt — mondja. — Teg­nap rengeteg nemzetközi hí­vást kapcsoltam. Ügy látszik front volt, mert az ügyfelek az átlagosnál is türelmetle­nebbek voltak. Nekünk pedig mindent le kell nyel­nünk. Nagyon sokszor igaz­ságtalan sértéseket kapunk. Sajnos kevesen tudják, hogy mi valóban mit csinálunk. Teljesen más kép él az em­berek tudatában a munkánk­ról. Elhihetik pedig, hogy itt nincs üres perc. A tudakozóba lépünk. Ha lehet, itt egy fokkal gyor­sabb a tempó. A három ügyeletes, Tóth Lászlóné. Seres Mihályné és ötvösné Sándor Ibolya egy kedves fejbiccentéssel köszöntenek, miközben folyamatosan s többnyire fejből adják a fel­világosítást. Két csengetés között félszavakat váltunk. Mindhárman több mint tíz éve dolgoznak a postánál. Biztos kézzel nyúlnak a tö­mött kartontárolókhoz, egy­más után pergetik a filmol­vasót, néhány számmal kise­gítik egymást. — Fárasztó dolog nyolc óráig megállás nélkül kon­centrálni, de tagadhatatlanul érdekes, mozgalmas munka ez — mondják. A gyerekek, mert mindhá­rom hölgy anyuka, amikor néha bepillanthatnak a kis szobába, el vannak ragad­tatva, hiszen itt állandóan villognak a lámpák, mindig minden mozgásban van, be­leértve az anyut is, hiszen percről percre máshová sza­lad, mást keres, mással be­szél. Így nem csoda, hogy az iskolai fogalmazásokban ilyen mondatok szerepelnek: „Az én anyukám egész nap a tévét nézi” (ez a filmolva­só). Vagy: „Anyukám mindig telefonál. Én is a postára megyek dolgozni, ha nagy leszek”. Mivel a szülők mindig ké­nyelmesebb jövőt szeretné­nek gyermekeiknek, ezt a ki­jelentést természetesen némi fenntartással fogadják. Ha a gyermeki elképzelés mégsem változik, akkor sem történik más, minthogy megfelelő utánpótlás kerül a villogó asztalok mögé. Barta Katalin BIZAKODÓ TERVEK A TÁRSULATOKNÁL A vizek mentére is elindultak a gépek Bár már több esztendeje súlyos károkat okoz az aszály, a csatornák, tározók, különböző „vízfolyások” medreinek, partjának karbantartása változatlanul fon­tos és nem szüneteltethető feladat. Befejezvén a nagy téli fölkészülést, megyénk három vízgazdálkodási társulatának dolgozói a fagyok meg­szűntével hozzákezdtek a külső munkálatokhoz. Me­lyik cég milyen teendők előtt áll? Erről érdeklődtünk Gyöngyösön, Egerben és Hevesen. A Gyöngyösi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat igazgatója, Tóth János sokat vár az idei esztendőtől. A cég 124 ezer hektár gaz­dája, területük Galyatetőtől egészen a Jászságig húzódik. Ez bizony azt jelenti, hogy a hegyekből gyorsan lezúdu­ló víz gyakran alaposan meg­nehezíti munkájukat, amely­ből a legfontosabb rész ter­mészetesen az úgynevezett közcélú csatornák vízrendé- szeteL Gépekkel közepesen föl­szerelve, mintegy 150-en dol­goznak kora tavasztól decem­ber végéig e cégnél. Eredmé­nyességükre jellemző, hogy 1986-ban 44 milliós tervet teljesítettek, nyereségük 2,8 millió volt. Állítják a belső tartalékok föltárása révén lesz ez még jobb is ....' Ebben az esztendőben az alapfeladaton kívül három taggazdaság részére vállal­tak jelentős bevétellel ke­csegtető meliorációt, s mint­egy 30 kisebb-nagyobb egyéb munkából várják a többit. Ha az elképzeléseik maradék­talanul teljesülnek, jövő­re belefognak gépparkjuk megújításába. hogy ismét előbbre léphessenek. Ki látá­saik jóknak tűnnek. Hasonlóan bizakodó a han­gulat a hevesi Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál is, amely nemcsak megyénk­ben, de országosan is évek óta az élenjárók közé tarto­zik. Surányi László főmérnök szinte fölsorolni alig győzte az idei munkákat. A jelen­tősebbek közé tartozik négy öntözőtelep kialakítása Fü­zesabonyban, Sarudon. Tisza- nánán, Tarnaörsön. Melio­rációs munkák nyolc Tisza menti, illetve Tárná menti üzemmel. Elvállalták a tiszanánai tehenészeti telep teljes rekonstrukcióját. A Metalloglobusban a szenny­víz- és csapadékvíz-csator­nák és a tisztítómű megépí­tése környezetvédelmi szem­pontból is kiemelkedő. Végül befejezik a hevesi szennyvíz- elvezetés második ütemét. Mindez — az egyebekkel együtt — tíz és fél milliós nyereséget kellene, hogy hoz­zon a tervek szerint. De az előzetes becsléssel óvatosak voltak. A terv alapos túl­szárnyalására minden remé­nyük meglehet, hiszen ki­tűnő gépeik mellett össze­szokott gárda áll. s vezetőik nagy tapasztalatokkal, vál- lalkozckedvvel rendelkez­nek. Az Eger—Tarnavölgyi Víz­gazdálkodási Társulat js nagy célokat tűzött ki maga elé. igaz, ez az 6 esetükben any- nyit jelent, hogy szeretnék megerősíteni területükön az irántuk való bizalmat, minő­ségi munkával bizonyítani, életképességüket. A feladat nem könnyű. Hi­szen a hozzájuk tartozó ta­gok fizetik például a legki­sebb hozzájárulást hektáron­ként, azaz mindössze 30 fo­rintot. Ez voltaképpen az Is­tenmezejétől Poroszlóig hú­zódó terület vízpartjainak le­kaszálására sem elegendő, hiszen összesen 562 kilomé­terről van. szó. A vállalkozói kedvvel az egriek nem sokra mennek, te­kintettel gépparkjuk teljes elöregedésére. A legfontosabb tehát náluk is a fejlesztés, ám a hozzávaló forintok elő­teremtése meglehetősen sok akadályba ütközik. Kapacitásuk pillanatnyilag 55 százalékra van lekötve. A legjelentősebb munkák kö­zé tartozik az erdőkövesdi v'ízműépítés, az ostorosi fel­színi vízrendezés, a mezőtár- kányi téeszben melioráció, a feldebrői bányanyitás és oly nem kifejezetten profi lbavá- gó feladat is, mint a Mátra- vidéki Fémműveknél kerí­tésépítés. Bátkay György igazgató és Bállá Iván műszaki vezető mindenesetre azt mondja, igyekeznek valamennyi le­hetőséget megragadni, s így jövőre talán rr.ár tiszta lap­pal kezdhetnek. Németi Zsuzsa HATVAN Hasznos melléküzemág A Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenységet jelentő növénytermesztés és állattenyésztés mellett jelentős szerephez jutottak az ipari melléküzemágak. Az el­múlt évi jó eredményhez 72 millió forintos árbevételük és 5,5 millió forintos nyereségük is hozzájárult A faipari részlegben a konzerv- és a vegy­iparnak gyártanak csomagolóanyagokat A herédi tűzoltókészülék-javító, karbantartó üzem a porral oltók ezreit teszi ismét használ­hatóvá ... (Fotó: Szabó Sándor) Az aluminiumüzemben a háztartási propán­bután gázpalackok talpkarikáit készítik A herédi varroda az Újpesti Ruházatiipari Kisszövetkezetnek készít sportruházati termé­kedet, dzsekiket...

Next

/
Thumbnails
Contents